/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Vélemény

Kézfogás a Duna felett - Budapest jobb és balpartja közt

1/2

dr. Fürjes Balázs a Budapest - az élhető város c. konferencián

?>
dr. Fürjes Balázs a Budapest - az élhető város c. konferencián
?>
A 168 Óra Budapest - az élhető város c. konferenciája
1/2

dr. Fürjes Balázs a Budapest - az élhető város c. konferencián

Kézfogás a Duna felett - Budapest jobb és balpartja közt
Nézőpontok/Vélemény

Kézfogás a Duna felett - Budapest jobb és balpartja közt

2018.05.24. 17:15

Cikkinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Budapest

Budapest Magyarország egyetlen világvárosa, fejlődése és működése az egész ország életére hatással van. Ugyanakkor szuverén szerv, hiszen a kritikai gondolkodás központjaként kétmilliós lakosságnak ad otthont. Dr. Fürjes Balázs bemutatkozásában a közös nevező megtalálását tűzte ki célul a 168 Óra "Budapest - az élhető város" című konferenciáján, ahol a főváros perspektíváiról esett szó.

Jelentős szakmai érdeklődés mellett mutatkozott be új hivatala képviseletében tegnap a 168 Óra "Budapest - az élhető város" című konferenciáján dr. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökségen most létrehozott Budapest és agglomerációja összehangolt fejlesztéseiért felelős államtitkárságának államtitkára. A pozíció és a feladatkör elgondolása részben a szakmai körökben évtizedek óta visszaállítani szorgalmazott Fővárosi Közmunkák Tanácsa céljaival, részben pedig Gerő András idén februárban az Élet és Irodalomban publikált állam és főváros viszonyát új közigazgatási rendszerben láttató javaslatával cseng egybe. Mindkét gondolatkör ugyanarra az alapvető szándékra támaszkodik: Budapest korábban eltérő szervezetek, hatóságok, minisztériumok fennhatósága alatt külön-külön gyakorolt fejlesztéseit egyetlen intézmény fennhatósága alá rendeljék és átfogóan kezeljék.

Beszédében dr. Fürjes a hazai közéletben szinte ismeretlen támogató és nyitott, baráti, együttműködésre buzdító, a pártpolitikai árkok fölött átszóló hangon szólalt meg. Budapest fejlesztésének alapvetéseit 10 pontos tézisében fogalmazta meg. Meglátása szerint a majdani fejlesztéseknek e tíz pont köré rendeződve kellene megvalósulniuk.

 

dr. Fürjes Balázs a Budapest - az élhető város c. konferencián
1/2
dr. Fürjes Balázs a Budapest - az élhető város c. konferencián

 

10 pont Budapestről

1.) Budapest a szabadság városa - ez a tulajdonsága létező öntudatos polgárságára támaszkodik

2.) Budapest közös ügyünk - a főváros nemzetalkotó tényező, a modern Magyarország legnagyobb kollektív műve, sikere, nemzetstratégiai alapvetés

3.) Sikeres Budapest nélkül elképzelhetetlen egy sikeres Magyarország

4.) Budapest, az egyetlen magyar világváros, az egyetlen globális brand

5.) Budapest, közös nevező - egyesít és összehoz. Pártok feletti, azokon kívüli együttműködés platformja.

6.) Budapest a hidak városa

7.) Budapest egy kritikus hely - a hazai kritikus gondolkozás fellegvára

8.) Budapest a Duna fővárosa

9.) Budapest: három az egyben - Otthon a budapestieknek, ugyanakkor a nemzet fővárosa a magyarok számára. Otthonosnak kell lennie a helyieknek és méltónak a nemzet legfőbb városa szerepére. Az állam és a kormány minden korban felelős volt Budapest ügyeiért. És ma is az.

10.) Budapest folytonosan megújuló, eleven, életerős város

Munkája alapvetéseinek leszögezése után az új államtitkár a közigazgatási átrendeződés körülményeire és hatásaira, a döntés szándékaira is kitért. Elmondta: abban a tényben, hogy a kormány finanszírozza a város fejlesztésének legkülönfélébb tételeit, semmiféle új elem nincs, amióta Budapest fennáll, a mindenkori kormányok ugyanilyen felelősséget viseltek. Jelen helyzetben a belső kormányzati munka hatékonnyá formálása indokolta a szervezeti átrendeződést. A kormány nem önkormányzati ügyként, hanem össznemzeti kérdésként tekint Budapestre. Ezért a főváros mai önkormányzatisága nem csorbul. Az átalakítással semmiféle jog nem lesz elvonva a fővárostól. Sőt, dr. Fürjes meglátása szerint Tarlós István főpolgármester pozíciója erősödött a döntés következtében.

Találjuk ki együtt Budapestet

Ezt követően az államtitkár kitért a tárgyi kérdésekre. Célként fogalmazta meg Budapest 2020-2030-as időszakra vonatkozó konkrét 10 éves fejlesztési stratégiáját, mely a főpolgármesterrel és a kerületekkel közösen, a meglévő fejlesztési tervekre építkezve készül el. Cél a kormány-főváros közös terv kialakítása, melyet közösségi tervezési módszertannal készül az államtitkárság lebonyolítani. Találjuk ki együtt Budapestet! - szól a program szlogenje, hiszen, ahogy dr. Fürjes fogalmazott: Budapest a miénk, annak holnapjáról párbeszédben kell jövőképet alkotnunk. Budapest nem csak azoké, akik a jelenlegi kormányra szavaztak.

Az államtitkár igérete szerint ősztől fórumok, viták, egyetemi előadások, workshopok munkafolyamata kezdődik széles társadalmi körök és civil szervezetek bevonásával. E munka során előreláthatóan több fontos vezértéma várható. Ilyen Budapest közlekedése, a Duna kérdése, a város családbaráttá tétele, a városban megbúvó egyetemi város funkció fejlesztése Budapest déli részén, a közparkok kérdése, az árvízvédelem, a Hév és az elővárosi vasút fejlesztésének ügye, a kisföldalatti meghosszabbításának régi elgondolása, a repítéri gyorsforgalmi út rendezése, gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése, az elővárosokban pedig a P+R parkolók kapacitásnövelése, a dunai tömegközlekedéls lehetőségeinek vizsgálata.
Ebbe a munkába az államtitkár, mint a választási eredményektől eltekintve a teljes három harmadot szolgáló hivatalvezető, minden olyan aktív szereplőt invitál és szívesen fogad, aki a jóakarat és a közös tenniakarás alapján áll.

A konferencia további részében Gerő András profeszor, az idén februárban az És-ben megjelent egységes fővárost szorgalmazó koncepciója melletti érveit fogalmazta meg. Az esemény további részében a Lechner Tudásközpont, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. és az Ernst and Young egy-egy képviselője, illetve Z. Halmágyi Judit és Szemerey Samu építészek fejtették ki nézeteiket.

Bojár Iván András

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk