| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

„Keressük a múltat, hogy megértsük a jelent” – a mádi rabbiház története

1/16

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
1/16

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

„Keressük a múltat, hogy megértsük a jelent” – a mádi rabbiház története
Épületek/Középület

„Keressük a múltat, hogy megértsük a jelent” – a mádi rabbiház története

2017.05.16. 14:00
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Molnár Zsuzsanna

Földrajzi hely:
Mád, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szécsi Zsolt

Rabbiház és zsinagóga Mádon

Stáblista

építész tervezők: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes, Kozma Klára, Czikó Miklós, Baksa Péter (Örökségvédelmi Tervezp és Szolgáltató Kft.) 

belsőépítészet: Horváth Viktória, Nánási Zsolt (Filmset Kft.)

berendezés: Szakáts Tibor, Breier Dávid (Props Commando)

fotók: Bujnovszky Tamás

MÉD:

A második világháború pusztításait követő állagromlás tragikus nyomot hagyott a mádi zsidó hitközség épületein - a zsinagóga a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé került. A besorolás nyomására azonban megindult az épületek helyrehozatala: a rabbiház ma zarándokszállásként funkcionál, míg a zsinagóga újra aktívan működik. A Szécsi Zsolt vezette Európa Nostra díjas rekonstrukcióról Molnár Zsuzsanna írt.

A tokaj-hegyaljai zsidóság történetének kezdetei Nagy Lajos király idejére nyúlnak vissza, amikor olasz borászoknak köszönhetően meghonosodott a szőlőkultúra a területen. A kiváló adottságok eredményeként nagy mennyiségben készült jó minőségű bor, a termék eladásával azonban nehézségeik adódtak a borászoknak. A terjesztés fellendítésére galíciai zsidókat kértek fel, akik virágzó kereskedelmet alakítottak ki a mai Lengyelország, Ukrajna és Oroszország területe felé, de Nyugat-Európába is szállítottak a tokaj-hegyaljai borból. A zsidó közösség – megerősödését követően – zsinagógát és rabbiházat emelt Mádon. Ez a központ mára emblematikus kulturális emlékhellyé vált.


rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
2/16
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi zsidó hitközség a 19-20. század fordulóján élte fénykorát. A második világháború alatt azonban a helyi zsidó közösség csaknem kilencven százaléka elpusztult, s ennélfogva a zsinagóga és a rabbiház elvesztette eredeti funkcióját. A létesítmények olyan tragikus állapotúvá váltak, hogy a World Monuments Fund felmérése alapján a zsinagóga a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé került a 2000-es évek elején. Ez a besorolás indította el a mádi zsidó örökség rendbetételének folyamatát: a munkálatok a zsinagóga és a hozzá tartozó rabbiház épületére egyaránt kiterjedtek. A régészeti és művészettörténeti kutatásokat követő rekonstrukciónak köszönhetően a rabbiház ma zarándokszállásként funkcionál, míg a zsinagóga – mely az ezredfordulóig úgy tűnt, hogy teljes pusztulásra hivatott – újra aktívan működik. A felújítás eredményességét mutatja a 2005-ben elnyert Európa Nostra Díj is.


rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
3/16
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi zsinagóga és rabbiház története a 18. század végére vezethető vissza. Ebben az időben, II. József türelmi rendeletének köszönhetően indulhatott el a zsidók újabb magyarországi letelepedése. Az épületeken található héber feliratok szerint 1795-98-ra datálható a létesítmények létrejötte. Az egy állam, egy vallás eszméje alapján a zsinagóga azzal a kikötéssel épülhetett meg, hogy külső megjelenésében nem kelti szent hely benyomását. Belső terének kialakítása ugyanakkor barokk jegyeket visel magán, lengyel és litván hagyományokat követve. A rabbiház épülete hasonló elv alapján épült, funkcióját tekintve azonban aktívan működött: nemcsak a mindenkori rabbi lakóhelyeként szolgált, hanem a zsidó vallásos tanulmányok, a jesiva intézményének is helyet adott. A visszaemlékezések és feljegyzések szerint az emeleten a központ könyvtára, a rabbi irodája és az iskola működött, míg a pinceszinten a rabbi lakása volt található.


rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
4/16
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás



A második világháború alatt a mádi zsidó lakosságot Sátoraljaújhelyre majd Auswitzba szállították. A zsinagóga és a rabbiház üresen maradt, a létesítmények sorsa az államosítás lett: a rabbiház épületéből először raktárhelyiségeket és TSZ-irodát csináltak, majd az 1970-es évektől szükséglakásokat alakítottak ki benne, melyeket egészen az 1990-es évekig laktak. A hányattatások eredményeként drámai körülmények alakultak ki. Ez az állapot jellemezte egészen a 2000-es évek elején zajló rekonstrukciós munkák megindulásáig az épített örökséget.

A felújítás nemcsak az épületek megújulását szolgálta, hanem azok történetének megismerését is. A rekonstrukciót vezető Szécsi Zsolt építész elmondása szerint a rabbiház épületének története leolvasható annak szerkezetéből, valamint fennmaradt alaprajzi struktúrájából. Ahogy lefejtették a falak évszázados rétegeit, úgy a ház mesélni kezdett magáról: megismerhetővé vált az eredeti falszerkezet, valamint az a pusztítás, amelyet a 20. században szenvedett el az épület. A feltárásoknak köszönhető információk, a korabeli visszaemlékezések, a feljegyzések és a hivatalos dokumentumok szerint, továbbá a rekonstrukciós munkákat kísérő építészeti, örökségvédelmi és restaurátori szakvélemények alapján történt meg az épület helyreállítása.


zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
9/16
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi zsidó emlékhely mára teljesen megújult. A zsinagóga külleme – a helyreállítást vezető Wirth Péter és Benkő Ágnes építészek munkája eredményeként – annak eredeti állapotát közelíti meg, míg a rabbiház külső megjelenése szintén közel azonos annak egykori formájával, belső tereinek kialakítása azonban napjaink igényeihez igazodik a hagyományok megtartásának és a mai kor stílusának elegyítése révén. A zarándokszállás szobái a vintage stlíus sajátosságait követik, a természetes anyagok és a kortárs elemek vegyítésével. Az épület egyes terei a zsidó kultúra megismerését is elősegítik: ilyen az intézményben működő kóser konyha és a vendégek számára is látogatható kiállítótér, amely a rabbi egykori szobájában kap helyet. A jövőben kóser főzőiskola és borászat kialakítása is várható.


zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
12/16
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi emlékhely részét képezi a tokaj-hegyaljai csodarabbik zarándokútnak. A tíz települést érintő 150 km-es út a terület zsidó emlékhelyeit járja be. A mádi kiinduló és záró helyszín mellett az út megállói: Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Erdőbénye, Abaújszántó és Tállya. A csodarabbik útján az épített örökség felfedezése mellett a zsidó kultúrához szintén közelebb juthatunk. A zarándokok képet kaphatnak a csodarabbik életéről, megismerhetik a hozzájuk kapcsolódó legendákat, a tokaj-hegyaljai zsidóság történelmét, hagyományait, valamint a térségben betöltött szerepüket.

Molnár Zsuzsanna

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.