| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Keleti kikötők / Amszterdam

1/25

Borneo-Sporenburg beépítési terve

csatornák Amszterdam belvárosában

szociális bérlakások Ij, Rem Koolhas 1981

KNSM , Sporenburg és Borneo szigetek

KNSM 1950 körül

Borneo-Sporenburg közterülethasználat

Borneo-Sporenburg magánterasz

az Északi Tengeri Csatorna zsilipje

az amszterdami öböl gátja

A Keleti kikötők kialakulása

Arne van Herk és Sabine de Kleijn terve

tervezési osztály terve

KNSM Coenen tervének megfelelő beépítés

KNSM légi felvétel

Java beépítési vázlat

Java egyik tömbje

Java egyik mesterséges csatornája

Borneo-Sporenburg közterületei és építési helyei

Borneo-Sporenburg eltérő épületei

Borneo-Sporenburg makett

Rietland nyugat felől

Rietland a Rietlandterras aló

Oostelijke Handelskade a Java szigetrő

Oostelijke Handelskade - részlet

KNSM légi felvétel

?>
Borneo-Sporenburg beépítési terve
?>
csatornák Amszterdam belvárosában
?>
szociális bérlakások Ij, Rem Koolhas 1981
?>
KNSM , Sporenburg és Borneo szigetek
?>
KNSM 1950 körül
?>
Borneo-Sporenburg közterülethasználat
?>
Borneo-Sporenburg magánterasz
?>
az Északi Tengeri Csatorna zsilipje
?>
az amszterdami öböl gátja
?>
A Keleti kikötők kialakulása
?>
Arne van Herk és Sabine de Kleijn terve
?>
tervezési osztály terve
?>
KNSM Coenen tervének megfelelő beépítés
?>
KNSM légi felvétel
?>
Java beépítési vázlat
?>
Java egyik tömbje
?>
Java egyik mesterséges csatornája
?>
Borneo-Sporenburg közterületei és építési helyei
?>
Borneo-Sporenburg eltérő épületei
?>
Borneo-Sporenburg makett
?>
Rietland nyugat felől
?>
Rietland a Rietlandterras aló
?>
Oostelijke Handelskade a Java szigetrő
?>
Oostelijke Handelskade  -  részlet
?>
KNSM légi felvétel
1/25

Borneo-Sporenburg beépítési terve

csatornák Amszterdam belvárosában

szociális bérlakások Ij, Rem Koolhas 1981

KNSM , Sporenburg és Borneo szigetek

KNSM 1950 körül

Borneo-Sporenburg közterülethasználat

Borneo-Sporenburg magánterasz

az Északi Tengeri Csatorna zsilipje

az amszterdami öböl gátja

A Keleti kikötők kialakulása

Arne van Herk és Sabine de Kleijn terve

tervezési osztály terve

KNSM Coenen tervének megfelelő beépítés

KNSM légi felvétel

Java beépítési vázlat

Java egyik tömbje

Java egyik mesterséges csatornája

Borneo-Sporenburg közterületei és építési helyei

Borneo-Sporenburg eltérő épületei

Borneo-Sporenburg makett

Rietland nyugat felől

Rietland a Rietlandterras aló

Oostelijke Handelskade a Java szigetrő

Oostelijke Handelskade - részlet

KNSM légi felvétel

Keleti kikötők / Amszterdam
Helyek

Keleti kikötők / Amszterdam

2008.09.16. 12:39

"Amszterdam területének egyötöd részét valamilyen víz foglalja el: tengeröböl, kikötőállások, folyók, csatornák. Területe kb. 100 „szigetre" tagolódik. Rengeteg különböző lehetőség van találkozni a vízzel. Fontos hangulati tényező, látványelem, ugyanakkor közlekedési, szállítási útvonal, munkaterület."Helmle Csaba tanulmánya a Hollandia: táj, város és építészet – DLA dolgozatok sorozatban.

bevezetés
2008. januárjában, egy mesteriskolás tervpályázat kapcsán kezdtem ismerkedni a Keleti kikötőkkel, különösen a Borneo-Sporenburg szigetek beépítésével. Akkor egy 6000 lakásos, kb. 20000 fős új városrész megtervezése volt a feladat, a soroksári Duna-ág és a Soroksári út között. Az előírt sűrűség magasabb volt, mint a Keleti kikötők esetében, hektáronként 170 lakást kellett terveznünk, (a Keleti kikötőknél 100 lakás/hektár).

A Budapesti pályázat és Amszterdam között direkt kapcsolat nincs, a nagyságrend is más. A kikötők tervének szemléletét, és néhány konkrét megoldást mégis érdemes volt átgondolni. Ekkor tudatosodott bennem, hogy nincsen olyan városépítészeti, tájépítészeti múltunk és tudásunk, amivel sikeresen tudnánk választ adni hasonló kihívásokra.


Borneo-Sporenburg beépítési terve
1/25
Borneo-Sporenburg beépítési terve


A pályázat közben rajzok, fényképek tanulmányozásával, és a saját tervünk alakításával sikerült valamennyire megértenünk a Borneo-Sporenburg néhány jellegzetességét. Ezt a megértést szerettem volna tovább mélyíteni, amikor a Holland kurzus témájaként a Keleti kikötőket választottam. Szándékosan használtam a „megértés" szót. Gyakorló építészként minden új csak úgy érdekel, ahogy képes segíteni, megváltoztatni tervezői tevékenységemet, és azon keresztül saját magamat.

Az ismeretek gyűjtésével szemben a megértésről nehezebb beszélni. Rajzokon, modelleken, és az átélt valóságban válik érthetőbbé, egyszerűbbé az, ami korábban érthetetlen és bonyolult volt. Ez a folyamat nem segíti a karakterek szaporodását. A holland útról visszatérve, miután számomra beigazolódott, hogy a Keleti kikötők jogosan váltak a 20. század végének legismertebb városépítészeti eredményévé, megpróbálom lejegyezni és rendszerezni gondolataimat.

adottságok
A kikötők sikeréhez olyan adottságok is hozzájárultak, amik Magyarországról nézve különösek. Fontosnak tartom tudatosítani ezeket az egyébként magától értetődő sajátosságokat, külön fejezetben tárgyalva a városépítészeti tervek erényeitől.

táji adottságok
vizek: tengeröböl, kikötők, folyók, csatornák
Amszterdam területének egyötöd részét valamilyen víz foglalja el: tengeröböl, kikötőállások, folyók, csatornák. Területe kb. 100 „szigetre" tagolódik. Rengeteg különböző lehetőség van találkozni a vízzel. Fontos hangulati tényező, látványelem, ugyanakkor közlekedési, szállítási útvonal, munkaterület. A kikapcsolódás egyik kedvelt módja a közös (motor)csónakázás Amszterdam csatornáin.


csatornák Amszterdam belvárosában
2/25
csatornák Amszterdam belvárosában

szociális bérlakások Ij, Rem Koolhas 1981
3/25
szociális bérlakások Ij, Rem Koolhas 1981


Mindebből számomra az a különös, hogy nem folyik olyan ádáz küzdelem a víz közelségéért, a panorámáért, mint hazánkban. Nem csak a kiváltságosoknak adatik meg víz közelében élni. A heterogén elszórtságra törekvő szociális lakáspolitika következtében is – valamennyi társadalmi réteg kapcsolatba kerülhet a vízzel, de komplett szociális negyed is épült az Ij északi oldalán 1981-ben, Rem Koolhas tervei alapján.

megüresedett kikötők
A kikötői táj a mérnöki, ipari rend és racionalitás, és a végtelen természet, a szél, a víz elemi erőinek kontrasztjával határozható meg. Ezek az Amszterdam életében nagyon is fontos szerepet betöltő területek éppen ellenkező tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a város lakóterületei: „a funkcionális, és léptékbeli kontrasztok világa: a monumentális raktárak, silók, óriási tengerjárók közé kikötőmunkások lakónegyedeinek a lakóvárás struktúráját izoláltságukban is őrző maradványai ékelődnek. A kikötőterületeket egész lakónegyedekhez mérhető léptékű hajóállások szabdalják a városból alig megközelíthető félszigetekre. A zárt, tradicionális, konvenciókra épülő kispolgári társadalom szellemiségét sugalló lakóvárossal szemben a gátakon kívüli világ identitásához a ki- és bevándorlók, a gyarmatáruk multikulturális káosza, az állandó változás, az elemi erők, és ösztönök dinamizmusának fogalmai kapcsolhatók."1

épített örökség
kikötők építészete
Az építészeti örökség képlete a lineáris sorolás. Minden a rakodáshoz szükséges kilométer hosszú dokkok feszített arányát erősíti: vasúti pályák, darupályák, betonlapokkal burkolt part menti utak, csarnokok. Az első lakóbeépítés terveinek születése közben „A tervek feletti hosszas tanácskozás lehetőséget adott a lakásfoglalóknak és más használóknak arra, hogy kampányoljanak az övezet sajátos kikötői jellegének megőrzése érdekében"2


KNSM , Sporenburg és Borneo szigetek
4/25
KNSM , Sporenburg és Borneo szigetek

KNSM 1950 körül
5/25
KNSM 1950 körül


Mik lehettek ezek a sajátos kikötői jellegek? Vajon a lobbizók figyelme kiterjedt a kikötők térbeli sajátosságaira is, vagy csak a meglévő értékes épületek, és funkciót idéző elemek, mint a daruk megtartására? A szerethető anyagok, a sötét színű tégla, rozsdától vöröslő beton, acél, fa megőrzésére és használatárra? Arne van Herk és Sabine de Kleijn beépítési terve, amit a lakásfoglalók és a lakóhajók használói az építési osztály által később kidolgozott tervvel szemben is támogattak, talán nem erről tanúskodik. Mindenesetre az a tény, hogy a kikötők használói értéknek tekintik a rakparti építészetet, és szándékukkal befolyásolni tudták a tervek alakulását, sokat sejtető.

társadalom
saját bejáratok
A hollandok ha csak tehetik ragaszkodnak a közterületről nyíló saját ajtóra. Ez a hagyomány egyrészt érdekes bejárati szituációkat, térszervezéseket eredményez, másrészt élettel és gondoskodással telíti meg az utcát a kisebb sűrűségű, üzletektől, vendéglátóhelyektől mentes városrészekben is. A bejáratok megoldásánál a privát, a félprivát és a közterületek megkülönböztetésére, megjelölésére különböző példákat találtam (bejárat kiemelése, előlépcső típusok, fedett kapuk, előkertek). Minden esetben a használó és az utca személyes kapcsolatát fejezik ki. Az önálló bejárattal együtt jár a lakások sorolt jellege, a sorházak hagyománya.

Hollandiában a múlt század elejétől épülnek lakótömbök. Ezeknél is tapasztalható a hagyományos utcai bejárat megközelítésére irányuló törekvés, bár teljes egészében nem valósítható meg. Visszatérő megoldás a nyitott lépcsőházról nyíló „emelt utcaszint", amiről további egyéni lépcsők, vagy többszintes lakások nyílnak. A szintek variálása – pl. egymásra fedő többszintes lakások – biztosítja, hogy a közlekedési rendszer mindig kicsit szeparáltabb és élhetőbb, ugyanakkor bonyolultabb, mint egy tisztán fogatolt, vagy gangos megoldás esetében.


Borneo-Sporenburg közterülethasználat
6/25
Borneo-Sporenburg közterülethasználat

Borneo-Sporenburg magánterasz
7/25
Borneo-Sporenburg magánterasz


nyitott lakások
A közterületek és a lakások nyitottabb kapcsolata más formákban is jelentkezik. Amszterdamban sétálva gyakran láttam a lakása előtti előlépcsőn magában olvasó, vagy vasárnap az utcán csoportosan piknikező embereket. Az utcák használata tehát intenzív. De a kisméretű lakások nem csak használatban bővülnek az utca birtokba vételével. Nagy közterületre néző ablakaikkal vizuálisan is kiterjed a lakások tere, és az utca szintén gazdagabbá válik a lakások életével.

kis lakások, puritanizmus
A holland lakások rendszerint kicsik, hiszen az élet egy részét kint is lehet élni. Rendkívül szűkös, 4–6 m széles telken is képesek lakásokat kialakítani. Ezek a mellékesen izgalmas, feszített alaprajzok a méretek tekintetében visszafogott igényeket feltételeznek. Számomra üdítő volt az anyagokban és részletképzésekben megmutatkozó egyszerűség, jó értelmű igénytelenség. Láthatóan nem riadnak vissza az azonos elemek ismétlésétől sem. A logikusan azonos egységeket végül belakja és módosítja az élet. Ez egyfajta bizalom, ami megelőlegezi, hogy az építészet az emberi használat által, és nem a tervezett forma kitaláltságával, vagy a beépített anyag gazdagsága révén válik teljessé.

táj és ember kapcsolata
A hollandok tájfogalmához feltehetően kevesebb személyes vagy érzelmes vonás fűződik, mint nálunk. A lakosság rá van utalva a mérnökök tudására. Az állandó árvízi fenyegetettség, és a rendkívül nagy laksűrűség miatt történelmi hagyománya van a tájjal kapcsolatos erőfeszítésekben megvalósuló összefogásnak, együttműködésnek, az ésszerű és működőképes elképzelések tiszteletben tartásának.


az Északi Tengeri Csatorna zsilipje
8/25
az Északi Tengeri Csatorna zsilipje

az amszterdami öböl gátja
9/25
az amszterdami öböl gátja


városépítészeti múlt
sűrűség
A 17. századi csatornák menti koncentrált beépítések keskeny, hosszú telekosztásaival, utcára nyíló bejárataival vagy lépcsőházaival, önálló kertjükkel, sorolt oromfalas tömegeivel, és a csatornák által megduplázott, összetett közlekedési rendszerével megelőlegezi azt a városépítészeti utat, ami a 20. század elején kezdődő tömbös beépítések, az amszterdami iskola, a rotterdami iskola, a holland strukturalizmus, állomásaival elvezettek a holland tájépítészet eredményeiig. Mindez itt épen csak említés szintjén áll. Bár a folyamat összefüggéseinek felderítése izgalmas feladat lenne, ez a dolgozat a Keleti Kikötőkkel kapcsolatban csak adottságként kezeli, hogy a sűrű beépítéssel való foglalatosságnak több iskolát is teremtő múltja van Hollandiában.

környezeti tényezők egyenrangú kezelése
Rem Koolhaasnak a környezeti tényezők hierarchiáját tagadó gondolatai – egyenrangúnak tekinti a környezeti elemeket, „legyenek azok tömegek, terek, mozgáspályák, mezők -, léptékek, környezeti minőségek"3 – ki tudtak bontakozni a holland építészetben és tájtervezésben. Ezt az egy tényezőt mint a városról gondolkodás módszerét azért emelem ki, mert a Keleti kikötők tervezésekor viszonylag friss, de már készen kapott gondolat volt. Emellett olyan egyszerű, előremutató és ökologikus szemléletnek tartom, amit jó lenne hazánkban is meghonosítani.

a keleti kikötők rövid története, a városépítészeti megoldások elemzése
Írásom elején sorra vettem azokat a tényezőket, amik mint adottságok előirányozták, segítették a Keleti kikötők létrejöttét. Ezekre irigykedve gondolhatok, vagy kereshetem a megfeleltethető itthoni sajátosságokat. A következőkben röviden összefoglalom a Keleti kikötők történetét, ezzel párhuzamosan megpróbálom összegyűjteni és rendszerezni azokat az általános érvényű megoldásokat, amiket ismerve és tovább gondolva beépíthetek saját építészeti és városépítészeti elképzeléseimbe.

Az elemzések közben szándékosan a „nagy döntésekre" koncentrálok, kerülöm az építészeti design és részletképzés kérdéseit.

A Keleti kikötők kialakulása
10/25
A Keleti kikötők kialakulása

a Keleti kikötők története az első lakófejlesztési tervek megszületéséig

A Keleti kikötőket a 19. század közepén kezdték kiépíteni, amikor a hajók nagyobbak és nehezebbek lettek, és nehéz lett az iszaposodó IJ-en a kikötőkig felhajózni. Az Eastern Docklands az IJ egy tágasabb szakaszán kezdett épülni, ahol könnyebb volt a navigálás a nagy gőzősökkel is. Első lépésben (1826) a mostani pályaudvarra érkező vágányoktól délnyugatra épültek ki a partszakaszba vágott öblökben kikötők, 1877-ben már vágányok is látszanak a térképen, és felismerhető az Oostelijke Handelskade, és Sporenburg sziget is. Az 1903-as térképen szerepel a Java és a KNSM sziget. A KNSM (Holland Királyi Gőzhajózási Társaság) ekkor költözik a később róla elnevezett szigetre. 1915-ben gyakorlatilag kész a lakófejlesztés előtti állapot: hosszú egyenes partszakaszok, daruk, raktárházak, vasúti sínek.

1876-ban megépült az Északi Tengeri Csatorna, így a kikötők forgalma áthaladt a városon, a város számára egyre megterhelőbbé vált a Keleti kikötő. Idővel az ipari területek nyugatra tolódtak, 1972-től a kikötőt átköltöztették IJmuiden területére. Ettől kezdve fokozatosan elhagyatottá vált.
1975-ben jelent meg az új lakófejlesztés első alapító okirata, ez azonban nem tartalmazott a fejlesztés irányával kapcsolatos instrukciókat, sem a térbeli sajátosságokról, sem az övezet megközelítési lehetőségeiről, csupán a 100 lakás/hektár sűrűséget határozta el.

Az első lakóházak a volt marhapiac és vágóhíd helyén épültek (Veemarktterrein és Abbatoirterrein) a 80-as években (1982-1991). Ez a lakónegyed még nélkülözi a későbbi területekre jellemző következetes, egymás eredményeire építő koncepciót. A kornak megfelelően posztmodern elemekkel operál.


Arne van Herk és Sabine de Kleijn terve
11/25
Arne van Herk és Sabine de Kleijn terve

tervezési osztály terve
12/25
tervezési osztály terve


Az első határozott irányt mutató tervek a 90-es évek elején születtek. Közben a sziget használói – lakásfoglalók, lakóhajók tulajdonosai – sikeresen kampányoltak a „sajátos kikötői jelleg" megőrzése érdekében. A tervekben lefektetett alapelvek végül lényegében meg is valósultak:
- a kikötői öblöket meg kell őrizni nyitottnak;
- kombinált metró-autóút alagút épül a Borneo és Sporneburg közötti lejárattal, mely új összeköttetést jelent a belváros és a körgyűrű között;
- a fejlesztések kiindulópontja a kikötők meglévő struktúrája;
- a lehető legtöbb meglévő épület megőrzése;
- rakparttal párhuzamos építés, a víz és a szárazföld kontrasztját erősítendő;
- a telkenkénti zöldfelületet a nagy vízfelület közelsége miatt nem szükséges biztosítani;
- a vízi panorámát a lehető leginkább figyelembe kell venni.

KNSM (1992–1996)
A KNSM szigettel kapcsolatban volt a legtöbb vita. Arne van Herk és Sabine de Kleijn a Kulturális, Jóléti és Egészségügyi minisztérium pénzügyi támogatásával kidolgozott egy „Rakpart Tervet", ami a nemrégiben befejezett Koolhaas-féle IJ-plein variánsa volt. Ezt a tervet a sziget használói is elfogadták és támogatták. Ez a terv a partra merőleges, illetve különböző szöget bezáró beépítést javasol, így a partra látás nem a lakásokból, hanem a központi térről valósul meg. A tervet megelőzte egy, a tervezési osztály által kidolgozott övezeti terv, ami a parttal párhuzamos beépítést javasol, és az épületek közvetlenül a parton állnak. A két terv tehát merőben különbözött egymástól.


KNSM Coenen tervének megfelelő beépítés
13/25
KNSM Coenen tervének megfelelő beépítés

KNSM légi felvétel
25/25
KNSM légi felvétel

KNSM légi felvétel
14/25
KNSM légi felvétel


A hivatalos döntés végülis a parttal párhuzamos beépítést választotta, azonban a lakásszövetség ellenállása következtében végül felkérték Joe Coenent a tervezési osztály verziójának átdolgozására. A KNSM lényege a laan (csapás), az a központi sugárút, ami kettéosztja a 150 m széles félszigetet. A sugárút térfalait óriás épületek alkotják, végén Coenen hatalmas kör alaprajzú házával. A földszinteken üzletek, éttermek, bárok telítik élettel a helyet. A megastruktúrák közötti hosszanti parkosított tér szélvédett, zárt, ugyanakkor megfelelő ritmusban átlátásokat enged a víz felé.

A nagyméretű épületekben jellemzően szociális lakások lettek kialakítva. Ebből következően – a holland gyakorlatnak megfelelően – a zöldfelületek gondosan tervezettek. A közterületek designja egyszerű és durva, ahol csak lehet, a korábbi funkcióra utal. Ezen a szigeten őrizték meg a legtöbb kikötő-kori épületet, és itt maradt egy emelődaru is a sziget északi oldalán.

Java (1995–2000)
A Java sziget beépítési tervét már pályázat útján véglegesítették. A DRO (nagyjából tértervező intézetet jelent) elkészítette az alapkutatásokat, és meghatározta a félsziget karakterét. Meghatározták, hogy az épületeket a rakparttal párhuzamosan kell elhelyezni, minél nagyobb kilátást biztosítva az Ij-re, és az öbölre. Szintén előírták, hogy a KNSM megastrukturáival szemben, itt kisebb léptékű, sűrű, városias beépítést kell kialakítani. Az előírt lakások nagyon sokfélék voltak, mind a méretek, mind a használók, anyagi lehetőségeinek tekintetében, sőt életstílusok alapján is különbségeket kellett tenni. (Az 1990-es években napvilágot látott Housing Atlas különböző lakástípusokat ír le: lakás hobbiszobával, lakás dolgozószobával, kenguru lakás kisgyerekes családoknak,… Ezeket a lakástípusokat is be kellett építeni a Java sziget tervébe. Ezekkel az előfeltételekkel három irodát hívtak meg: Geurst & Schulze, Sjoerd Soeters és Rudy Uytenhaak. Végül 1992-ben a Soeters kapott megbízást. Az épületek zöme 1999–2000 között épült.


Java beépítési vázlat
15/25
Java beépítési vázlat

Java egyik tömbje
16/25
Java egyik tömbje


Soeters kissé ironikusan reagált a diverzitás túlzott igényére: azonosan 27 méter széles telkeken osztotta ki azonos képlet szerint működő, de a különböző életstílusoknak megfelelő alaprajzokat tartalmazó 6–8 szint magas lakóépületeit, amik homlokzataikban látványosan különböztek. Ez egy fesztelen és jól működő megoldásnak mutatkozott, ami összevág a megvalósult állapottal: az egyes épületeket különböző építészek tervezték. Nem jut minden telekre más tervező, ugyanazokat az épületeket több helyen is felfedezhetjük.


Java egyik mesterséges csatornája
17/25
Java egyik mesterséges csatornája


A cinikusan egyszerű válasz, az azonos elemek többszöri felbukkanása, az építészeti elemek sokfélesége, a design, és talán leginkább a szervesen növekedett csatornák menti házakat idéző megoldás lehet irritáló is. Azonban a fontos döntések működőképesnek bizonyulnak:
- A sziget északi és déli pereme mentén húzódó magas beépítés, és a közte kialakuló védett zöld park.
- A kikötők lineáris, sorolt jellegét átvevő beépítés, mely jó ritmusban haránt-irányban tagolt, felfogható léptéket eredményezve.
- Az épület méretek és magasságok meghatározása. Az északi oldalon 8 emelet magas épületek (nincs mit árnyékoljon, véd a tengeri szelek ellen), a déli oldalon csak hat szint magasak épültek. A csatornák menti házak 3–4 szint magasak.
- A parkolóhelyek a magas épületek által meghatározott tömbök alsó – fél szinttel süllyesztett szintjén lettek kialakítva. Ezáltal a kertek kiemelkedtek.
- A csatornák menti sétányok a rakparti sétányhoz képest is süllyesztettek, következésképen meghittebb, védettebb világot eredményeznek.

Borneo-Sporenburg (1997–2001)
Az eddig tárgyalt területek is teljesítették a 100 lakás/hektár sűrűséget. De míg azokban a közös lépcsőházak, közös telkek domináltak, a Borneo-Sporenburg pályázatánál a nagy sűrűség mellett biztosítani kellett a lakások önálló bejáraton keresztüli megközelítését is. Ez a nehezítés inspirálónak bizonyult.
Tervük egyrészt a Keleti kikötők történetében új, táji gondolkodásmóddal áll elő, másrészt átvesz elemeket, és ezzel köszönő viszonyba is kerül elődeivel.


Borneo-Sporenburg közterületei és építési helyei
18/25
Borneo-Sporenburg közterületei és építési helyei

Borneo-Sporenburg eltérő épületei
19/25
Borneo-Sporenburg eltérő épületei

Borneo-Sporenburg makett
20/25
Borneo-Sporenburg makett


A magas sűrűség, és az önálló bejárati ajtó (ami maximum két egymás feletti lakást feltételez) ellentmondását a területen elhelyezett három szupertömb oldja fel. Ezek a nagyméretű, szociális bérlakásokat tartalmazó egységek jelentősen javítják az egy hektárra jutó lakás átlagot, ugyanakkor szociális lakásokról lévén szó elnézhető a saját bejáratok nélkülözése (bár itt is fifikás, több szintes lakások, ravasz gangrendszerek épültek). Ezek az óriás épületek kapcsolatot teremtenek a KNSM, vagy az Abattoirterrein léptékével, és egyben iránypontokat jelölnek. Szoborszerű épületek, „síkságból kiemelkedő domb, vagy a tengerben egy sziget".

A terület nagy részét a szigetek hosszirányával párhuzamos sorházak alkotják. A Java szigeten alkalmazott „különbözőség és egység" elv itt csak egy utcában kapott teret. A Scheepstimmermanstraat a Keleti kikötő legelitebb utcája lett. A szűk, azonosan 8x20 méteres telkeken csupa híres építész csupa híres házat tervezett. Ha a Java szigetén cinikus is, itt a szigeteket meghatározó kimért sorházak között arányos ennyi „magamutogató" rendetlenség.

A szigetek a korábbi kikötő irányultságának megfelelően hosszanti sávokra lettek osztva. A beépíthető alapterületek egyrészt belakhatóak, másrészt a kihagyott közterületek határozottan „valamilyenek": feszítettek, szűkek, A szigorú hosszanti utcahálózat négy helyen „kimart", kihasított, tágasabb terek lazítják a szűk sikátorokat. Ebből három teresedésbe a már említett szupertömbök kerültek. A felhasítások nem csak szép geometrikus ábrák, fontos helyeket, átlátásokat jelölnek ki, és abszurd szögben metszett tömegeket hoznak létre, izgalmas építészeti megoldásokat indukálva.

A legtöbb szó a szupertömbökről, és a Scheepstimmermanstraat-ról esik. Borneo-Sporenburg méltatása mégsem választható egy-egy részterületre. Az egyedi elemek feltételezik a hosszan azonos sorházak nyugodt ritmusát, és viszont, ez utóbbiak azért maradnak megnyugtatóak, és nem válnak monotonná, mert időről-időre feltűnnek az egyedi elemek, átlátások, a tenger látványa.

Rietlanden (2001–2006)
A KNSM, a Java, és Borneo-Sporenburg kimondottan lakó övezet, a szükséges szolgáltatásokkal és üzletekkel. Rietlanden, a főpályaudvar felé tartó vasút közelében már vegyes szolgáltató és lakó funkciónak ad otthont, melyek jellemzően parkban szabadon álló, pontházakként lettek kialakítva.
A nyárfákkal beültetett hatalmas zöld területet dél felől a Rietlandterras (lakóépület) gigantikus homlokzata zárja. A hatalmas méretek, a 2001-ben épített pontházak minősége, a 2004-ben átadott, metró megálló, és a dél-nyugat felé megnyíló vasúti terület utópisztikus hangulatba emeli a területre látogatót.


Rietland nyugat felől
21/25
Rietland nyugat felől

Rietland a Rietlandterras aló
22/25
Rietland a Rietlandterras aló

Oostelijke Handelskade a Java szigetrő
23/25
Oostelijke Handelskade a Java szigetrő

Oostelijke Handelskade  -  részlet
24/25
Oostelijke Handelskade - részlet


Oostelijke Handelskade (2000–)
A vasút és a kikötőöböl közti szűk sávon jelenleg is folynak építkezések. Míg a kikötő felől tartják a korábbi épületek 4-5 szintes magasságukat, horizontális jellegüket, a vasút felé intenzív, vertikális hangsúlyú beépítés készül. Ennek egyik tipikus megoldása a régire ráharapó új épület.

Helmle Csaba



irodalom
1. Szántó Katalin: A táj megdicsőülése – transzparencia a holland városépítészetben – TERC (Hely és Jelentés – Tanulmányok az építészetről és a városról) 2002
2. IMPACT – Urban planning in Amsterdam after 1986 – ARCAM - 2005
3. Eastern Harbour District Amsterdam / Urbanism and architecture – Nai – 2006

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.