Nézőpontok/Kritika

Jogtalan építészet

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Jogtalan építészet
Nézőpontok/Kritika

Jogtalan építészet

2009.05.12. 13:06

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Rumi Imre

Vélemények:
4

Dosszié:

A tizenegy éves építési törvény 63 paragrafusa eddig 259 módosításon esett át. Ez évi mintegy 24 változást jelent. Most ismét jelentős módosítását tervezik, noha bátran le kellene vonni végre a következtetést: az Étv és hozzá kapcsolódó építésügyi jogszabályok nem érték el céljukat, sőt sok esetben az eredeti céllal ellentétes hatást fejtenek ki. Vajon mi jöhet még? Rumi Imre cikke.

A hazai építészet, építésügy jogi bázisát meghatározó szakmai alaptörvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv vagy építési törvény) 1998. január 1-jén lépett hatályba. Már több mint 11 éve! Talán nem haszontalan megnézni, mennyire váltotta be az új törvény és a hozzá kapcsolódó építésügyi jogszabályhalmaz a hozzá fűzött reményeket. Hova jutott szakmánk, a sokat hangoztatott EU-konform jogszabályok alkalmazásával? Azért is időszerű mindezt végiggondolnunk, mert a hírek szerint napirenden van az építésügyi jogszabályok jelentős felülvizsgálatának, módosításának előkészítése. (Ismét a gyorsítás jegyében!)

Építész tervezői munka során feltehetően nem csak én tapasztalom, hogy az építésügyi szakmai jogszabályokból és azok alapján folytatott hatósági munkából az építészeti minőség kérdése egyre inkább kimarad. Mára oda jutottunk, hogy a rendkívül bürokratizált hatósági munka során az építészeti minőség kérdése már jóformán senkit nem érdekel. A tervtanács az egyetlen fórum, ahol még az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan építészetről, szakmai gondolatokról lehet beszélni. (De ott is csak szűkülő jogi keretek között.)

Az engedélyezési eljárásokban szinte kizárólag a jogszabály betűje számít. Ráadásul általában annak is az ügyfél szempontjából a legszigorúbb értelmezését alkalmazzák, az eljáró hatóságokat terhelő előírásokat pedig sok esetben észre sem veszik. Mintha a hatóságot nem  kötelezné a határidő, jogszabálysértéseinek szinte soha nincs következménye.

Ezzel szemben a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások terveztetésénél nem számít a jogszabály. A tervpályázatokat – néhány kivétellel – olyan természetességgel kerülik ki a közpénzből beruházók, főként az önkormányzatok, mintha nem is létezne kormányrendelet a tervpályázati kötelezettségről. De említhetném a változtatási tilalom intézményével összefüggő, önkormányzati jogalkotási lehetőséggel történő visszaéléseket is. Az alkotmánybíróság állásfoglalása ellenére konkrét beruházások blokkolására, sarcolására, visszamenőleges hatállyal értelmezve rendelnek el önkormányzatok változtatási tilalmat. Hatalmi mámorban egyesek attól sem riadnak vissza, hogy egy építési engedélykérelem benyújtását követő napon sürgős előterjesztéssel rendeltessenek el az érintett telekre, visszamenőlegesen értelmezett változtatási tilalmat.

Néhány kivételtől eltekintve, hazánkban jelenleg nem az a lényeg, hogy mit akar valaki megvalósítani, hanem van-e hozzá politikai támogatottsága. Jóformán senki sem mérlegeli, hogy városépítészeti szempontból előnyös vagy hátrányos egy beruházás, nem számít annak színvonala. Ha megvan a döntéshozói támogatás, bármi megvalósítható, mert egy polgármester (főleg ha többsége van a képviselő-testületben) a helyi hivataltól bármilyen döntést nagyon gyorsan kikényszeríthet. Az önkormányzatok feletti törvényességi kontroll pedig nem működik.

Oda jutottunk, hogy ma Magyarországon az „erősebb kutya" szándéka és jogértelmezése számít. Az ügyfél pedig felháborodva és kiábrándulva szemléli, amint előkerül egy jogszabályi előírás, nyakatekert értelmezéssel, ami miatt nem adható engedély a városépítészeti szempontból elismert, jó tervére. Azt meg végképp értetlenül nézi, hogy nem minden esetben alkalmazzák ugyanazt a jogértelmezést.

Jogalkotási szempontból vizsgálva a kérdést, talán még inkább elgondolkodtató a válasz. A környezeti értékek megőrzése és védelme, minőségének javítása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény állapította meg, hogy az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezetről mint egyik környezeti elemről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló külön törvény rendelkezik.

Tehát alapvető jogalkotói célként a környezeti értékek megőrzése és védelme, minőségének javítása került meghatározásra. E nemes cél biztosítása érdekében egy rendkívül hosszú és bonyolult mechanizmuson, a településrendezési terv és helyi építési szabályzat elkészítésén, elfogadásán keresztül jutunk el egy konkrét létesítmény, épület terveinek engedélyezéséig és megvalósításáig. Azonban a folyamat végén éppen a lényeg, a környezeti minőség, a városépítészeti érték veszik el, az álságos jogszerűség hosszú folyamatában. Az építésügyi döntéshozatal, jogalkotás és jogalkalmazás során sokkal inkább meghatározók a személyi (politikai, gazdasági) érdeket érvényesítő, jogszabály mögé rejtett szempontok, mint a környezeti minőséget figyelembe vevő célok.

A 11 éves Étv 63 paragrafusa eddig 259 módosításon esett át. Ez évi mintegy 24 változást jelent. Most ismét jelentős módosítását tervezik. Sőt nem csak az építési törvény, hanem egy tucat kapcsolódó építésügyi jogszabály módosítása is napirendre került. Az építésügyi hatósági eljárásokról szóló „37-es esete" óta elborzadok az ilyen híreken.
Vajon mi jöhet még?

Szakmánkat gyakorlóknak, azokat tömörítő szakmai szervezeteknek határozottan és bátran le kellene vonni végre a következtetést: az Étv és hozzá kapcsolódó építésügyi jogszabályok nem érték el céljukat, sőt sok esetben az eredeti céllal ellentétes hatást fejtenek ki. Ezért szervezett formában, sürgősen fel kell vetni a jogalkotásról szóló törvényben foglalt „Felelősség a jogszabály-előkészítésért" kérdéskört. Elérkezett az idő, hogy az építész kamarák (területiek és az országos egyaránt) nyilvánosság előtt is kifejtsék (már helyenként hallható) véleményüket, hogy az elmúlt évtizedben végzett jogalkotási előkészítő munka alapján nem tartjuk alkalmasnak feladatuk elvégzésére azokat, akik ezt a kaotikus építésügyi-jogi helyzetet teremtették.

Rumi Imre
Pest Megyei Építész Kamara alelnöke

Vélemények (4)
bardóczi
2009.05.13.
10:41

Ez egy nagyon fontos helyzetértékelés. Hogy mindenki jobban lássa, csak egy momentumot szeretnék itt megemlíteni. Az a minisztérium (nevét nem írom ki, mert az fél percenként változik) amely az építésügyért felelős, azt a kamarát (Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara) amelynek a tagjai alakítják az épített környezetet az építésügyi és az azt közvetlenül befolyásoló jogszabályok változásáról csak a második körben szokta megkérdezni (amikor már a változtatások kodifikálva vannak és érdemi változtatásra pedig esély nincs.) A véleménykikérést pedig igen gyakran úgy időzíti, hogy péntek délután megküld egy estenként többszáz oldalas paksamétát, hogy hétfőig lehet kérem hozzászólni. Majd a hozzászólást figyelembe sem véve megalkotja azt a jogszabályt, ami az építész szakma érekeit általában nem, az építőpar érdekeit inkább, a politikai elit érdekeit maximálisan, és az épített környezet és a benne élő érdekeit pedig egyáltalán nem szolgálja. A gyorsítás-I áldozata még "csak" a közterületi zöldfelületek alakítására vonatkozó engedélykötelesség (a tájépítész szakma) és a homlokzat-felújítás engedélykötlessége lett, a gyorsítás-II már a településtervezés kötelezőségét, a termőföld védelmét, a régészeti kötelezettségeket, környezeti hatásvizsgálatokat is kóstolgatja. A tervpályázat kötelezőségéről (közberuházások esetén) szó nincs: egy a cél: a politikai elit gyorsabban és ellenállás nélkül tudjon magának emlékművet állítani EU forrásokból. A környezeti minőség, a fejlesztés társadalmi vitája végképp lekerül a napirendről. Pedig mintha a partnerség, szubszidialitás, fenntarthatóság is EU elvek lennének. Kevesebb jogszabályt de azok jobb előkészítését (hatásvizsgálatát), a jogszabály-gyár és a jogalkotás előkészítésének reformját kell elérni. Nekünk. Nem a morgás jogát (kontroll) kell szűkíteni, ahogyan a gyorsítás I-II teszi, hanem a meglévő jogszabályok egyszerűsítését, összevonását, esszenciájának megtartását, a hivatali hatékonyságot kell megnövelni. Erre talán azért nem vállalkozik a minisztérium, mert ez a nehezebb út és ebben semmi tapasztalata nincs. Rumi Imrének mindenben igaza van.

epiteszikon
2009.05.16.
07:52

@bardóczi: Üdv.

A tervezési és kivitelezési munkákkal (ill. minden egyébbel) kapcsolatos jogszabályok legnagyobb problémája, az hogy nem nevezik nevén a konkrét kérdést, eljárást, hanem körbeírják, de vasatagon, ami mindig különböző értelmezhetőséget ad.

Az időm közel 30-40 %-a ma már ezen béna jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó - jól ismert - köztisztviselők/közszolgák "rugalmas", már már kapkodó :) hozzállása miatti megy veszendőbe. 

(vajon miért is dolgozik, majd minden építész 10-12 órát naponta?)

Szóval a jogszabályok konkrétizálása, tömörítése lenne a kívánatosabb, de nem erre haladunk. Jogszabályokat min 5 évente engednék módosítani. Elég eközben a piaci áramlatokal, ügyfélkezeléssel, irodafenntartással eltölteni az időnket.

Nem ide kapcsolódva.

Az összes főépítésztől, Hatósági ügyintézőtől amig közszolga. kötelezően megvonnám a tervezeői és egyéb jogosultságokat.

Ugyanis, ha valaki oda beüll, tegye, de ne a rezsikkel megterhelt versenyszférában dolgozó kollégáktól vegyék el - nyilván -sokkal olcsóbban a munkát, óügyfeleket.

Ez lenne ma a minimum. Persze kapjanak többet anyagilag, de még igy is kevesebbe kerülnének, minthogy minden ilyan közszolga elviszi a piaci munkák x %-át.

Ha valamely közszolgálról kiderül, hogy simlizik (szembesítés stb), akkor többet ilyen alklamazásban többet nem dolgozhatna(közszolga). Ez úgyis sokaknak elég rémisztő lenne, mert sehol msáhol már nem kapna munkát. (idővel a közszolga lelassul)

 Szóval itt sok más fontos kérdés is lenne,.

 És esküszöm, ha a Kamara ezen ügyeket kőkeményen lerendezné, nagyon szívesen fizetnék 100 e. Ft-ot is évente.

Ikon

DE. Ha valaki

zapata
2009.05.16.
09:31

@epiteszikon: Demokratikus országokban természetes, hogy a közszolga nem tervezhet. Ellentétben a demokratikus országokkal azonban mifelénk a minél kiterjedtebb korrupcióban érdekelt közszolgák csinálják a jogszabálytervezeteket, amiket a hasonszőrű politikusok többnyire olvasatlanul szentesítenek. A kamarai törvény is így született, nem a szakmát hivatásszerűen művelők érdekében, hanem azok víz alá nyomására.

epiteszikon
2009.05.16.
11:39

@zapata: Közszolga.

Ez magyarország.

Bevallom, ha valaki tervezni, művezetni szeretne és kell neki egy alap/biztos munkahely (mert olyan a habitusa) , akkor menjen el építészirodába, vagy a keményebb kivitelezésbe  dolgozni és mellette, tegye, de ne a hivatalból, sokmillás telefonszámlákon (amit megintcsak mi fizetünk) lebonyolított ügyfélhalász fusi tevékenységgel. A kamara semmit sem tesz, Csak mostanában mindenhol ezeket az ügyfélvadászok tevékenységét látom.

És bosszantó.

Nagyon.

És jogosan.

ÉN jogtiszta szoftverekkel, korrekten játszom. És szeretném ezt így mívelni.

Ikon

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk