Épülettervek/Hallgatói terv

Irány a Rómaira! - a Római part ötletpályázat döntős csapatának terve

1/17

Dunapartok

?>
Dunapartok
?>
Stratégia
?>
Fejlesztési metódus
?>
Térségi beágyazódás
?>
Közlekedésvizsgálat és javaslat
?>
Partvizsgálat
?>
Irány a Rómaira!
?>
1. zóna
?>
2. zóna
?>
3. zóna
?>
4. zóna
?>
5. zóna
?>
5. zóna
?>
6. zóna
?>
6. zóna
?>
7. zóna
?>
7. zóna
1/17

Dunapartok

Irány a Rómaira! - a Római part ötletpályázat döntős csapatának terve
Épülettervek/Hallgatói terv

Irány a Rómaira! - a Római part ötletpályázat döntős csapatának terve

2013.11.25. 12:08

Projektinfó

Irány a Rómaira! - Római-part 2100-ban ötletpályázat

Tervezés éve:
2013

Stáblista

Baji Hajnalka – Tájépítész és kertművész MA, BCE
Búzás Anna – Filmtudomány MA, ELTE
Jani Anna – Építészmérnök (BME, 2012)
Katona Tünde – Építészmérnök (YBL, 2012)
Keresztes István – Fotográfus (Szinapszis Szakképző Iskola, 2013)
Kétszeri Ádám– Tájépítész és kertművész MA, BCE
Reith Anita – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE
Reith Péter – Közgazdász BSc, BME
Sipos Andrea – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A hallgatói ötletpályázaton döntőbe jutott kilenc fős vegyescsapat igazi interdiszciplináris stratégiát alkotott a Római Part számára, amely szerint az Budapest egyik fő fókuszává válhat a következő száz évben. Bemutatjuk az intézményeken és szakmákon átívelő "Irány a Rómaira!" csapat koncepcióját.

MŰLEÍRÁS
Hogyan képzeljük el a Római Partot 2100-ban? Erre a kérdésre számtalan különböző választ adhatunk. Csapatunk alapvető stratégiáját úgy határozta meg, hogy ez a budapesti partszakasz a város ékkövévé válhasson a következő évszázad elejére. Több szempontból vizsgáltuk a terület jelenlegi adottságait, lehetőségeit és problémáit, hogy később egy társadalmilag támogatott és gazdaságilag is jövedelmező városrészi központ válhasson belőle.

A terület rengeteg értékes adottsága mellett több problémája még megoldásra vár. Csapatunk célkitűzése az volt, hogy a jelenleg hátrányként, megoldandó problémaként jelentkező adottságokból előnyt kovácsoljon a fenntartható fejlődés elveit követve. (PROBLEM-PROFIT, blame-fit: még ha etimológiailag nincs is köze a szavaknak egymáshoz, jól tükrözik elképzeléseinket, miszerint ezt a most problémásnak, hibákkal, nehézségekkel telinek elkönyvelt partszakaszt megfelelővé, jövedelmezővé, egészségessé lehet formálni.)

Dunapartok
1/17
Dunapartok

A terület legmeghatározóbb eleme a Duna. Minden évben Budapesten a Római Partot érinti a legrosszabbul az árvíz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az óbudai részek Budapest legmélyebben fekvő területei – erről a terület elnevezései is árulkodnak: Békásmegyer, Mocsáros dűlő. Ahelyett, hogy egyre magasabb és drágább gátakat építenénk, szeretnénk ezt a különleges természeti helyzetet a terület hasznára fordítani. Ennek érdekében szezonális terveket alakítottunk ki a területre, melyeknek szerves része az árvíz, a hideg téli napok vagy éppen a Duna alacsony vízállása: vagyis egy, a különböző évszakhoz és időjárási körülményekhez igazodó partszakaszt álmodtunk meg. A Duna áll a középpontban, a folyóvíz legkülönfélébb hasznosítása tervünk legmeghatározóbb része, így a Római Part a főváros legszínesebb partszakasza lesz. A víz hasznosítása ellenére a part mentén egységes védelmi vonal lesz, melynek nem az áradás megakadályozása, hanem annak irányítása lesz a szerepe.

A Római Part több szakaszból fog állni, melyek különböző fejlesztési irányokat hivatottak kijelölni. Ezek követésével véleményünk szerint a leghatékonyabb és legharmonikusabb működés idézhető elő a Római Parton és a környező területeken. Az egyes szakaszok más-más hangulattal fognak rendelkezni: az északi rész főleg a sport és a rendezvények szerelmeseinek fog élménnyel szolgálni, a középső szakaszokon a kulturális lehetőségek, szállások és zöld környezet fogja várni az arra sétálókat, míg a déli szakasz főként szórakozási, fürdési lehetőségeitől lesz különleges. A Római Part nagyon változatos lesz, ezáltal fővárosi, sőt országos jelentőségű térséggé fog átalakulni. A Római Part csak a mögötte működő kiszolgáló zónával együtt képes létezni. Ennek a zónának most is és 100 év múlva is az lesz a feladata, hogy az adott kor igényeit vegye figyelembe és elégítse ki. Az általunk felvázolt vízió lényege nem az egyes objektumokban, ötletekben rejlik, hanem a teljes Római Partra megfogalmazott stratégiai iránymutatásban.

Stratégia
2/17
Stratégia

A Római Part állami tulajdon, ezért azt szeretnénk tervünkkel elérni, hogy minél több ember számára elérhető, használható, élvezhető területté váljon. A Rómain a párok, a családok, a bulizó fiatalok, a sportolni, pihenni vágyók, a közelben lakók és a külföldi turisták is mind megtalálják majd a helyüket. A kulturális lehetőségek, a széleskörű szolgáltatások és a látvány vonzani fogja az embereket. Annak érdekében, hogy sokan élvezhessék a partot, stratégiai fontosságú egy színvonalas, modern infrastruktúra kialakítása. A megfelelő, könnyű megközelíthetőség lesz a kulcsa a térség fejlődésének és sikerességének. A Római Part rengeteg ember befogadására lesz képes: lesz új gyalogos és kerékpáros híd Újpest felé, gyorsforgalmi kerékpárút, sűrűbb buszjáratok és megállóhelyek, területhez csatlakozó új parkolók, új hajóállomások és új, alternatív vízi járművek. Óbuda északi korzója – így fogják hívni ezt a területet a következő évszázad küszöbén.

ZÓNÁK BEMUTATÁSA

1. zóna
A Budapest északi határán elhelyezkedő zónát továbbra is elsősorban rekreációs, sportolási céllal lehet felkeresni. A gát tetején széles, kivilágított sétány vezet be a Megyeri-hídtól egészen a Római Part északi fogadóteréhez. A gát belső oldalán a gyermekek számára kialakított csúszdapályák (télen szánkódomb), a külső oldalon pedig elkülönített futópálya található. A zóna teljes, egy kilométeres hosszán evezőpályák vannak kialakítva. A terület árvíz idején is kiválóan használható. Egyaránt dominál rajta az épített és a természeti jelleg. Egész évbeli jó hasznosítása miatt főváros szerte közkedvelt hely.

1. zóna
8/17
1. zóna

2. zóna
Az északi fogadótérnek számító 2. számú zóna a Pünkösdfürdői utca torkolatában kialakult nagy gyepes területet jelenti. A gátak által közrefogott rendezvénytér nagyobb kulturális és szórakoztató programok lebonyolítására egyaránt alkalmas. Árvíz idején is tökéletesen használható, sőt ilyenkor a víz közelsége csak emeli a hely értékét. Szabadtéri pozíciója miatt télen csak egyszerűbb, az 1. zónához hasonló használat lehetséges. A közlekedési kapcsolatok nagyon kedvezőek: könnyen elérhető a terület busszal, kerékpárral vagy gépkocsival is a területhez csatlakozó parkolóknak köszönhetően. A nagy befogadóképesség megköveteli, hogy a zónában megfelelő színvonalú és létszámú vendéglátó egység legyen. Térségi jelentőségét az Újpesttel összekötő gyalogos és kerékpáros híd adja. A híd a Szentendrei-sziget déli csücske fölött halad el. Natura2000-es szigorúan védett területként fontos, hogy ne bolygassuk az itt élő gazdag növény- és állatvilágot, ezért kerülni kell az infrastruktúra-elemek létesítését a szigeten, illetve a szigethez kapcsolódóan. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha az emberek megismerhetnék ennek a területnek a páratlan madárvilágát, ezért egy lombséta-útvonalat terveztünk, mely a hídról nyílik le és tesz sétát a lombkoronaszinten, azután pedig ismét visszacsatlakozik a hídhoz. A lombkorona-ösvény csak gyalogosan közelíthető meg, megkülönböztetett útvonal.

2. zóna
9/17
2. zóna

3. zóna
Az északi fogadótér alatt elhelyezkedő zóna már sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, a fenti rendezvénytérhez kapcsolódóan itt jelennek meg a kisebb szálláslehetőségek. Ez a terület kifejezetten helyi jelentőségű, természeti környezetével lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra illetve a Duna közvetlen megközelítésére. A parti föveny sok különleges növény- és állatfajnak szolgál élőhelyül. Ez a terület még kisebb árvíz idején is látogatható a fák között elhelyezett stég révén.

3. zóna
10/17
3. zóna

4.zóna
A zónahatáron egy átmeneti terület fekszik, amely biztosítja a 3. zóna nyugalmát, és teret ad a 4. zóna térségi jelentőségű intézményeinek. Az egykori szálloda, a Sajtház különböző művészeti vásároknak, kiállításoknak, rendezvényeknek, kulturális programoknak ad helyet. Az év bizonyos időszakaiban, a Duna vízállásától függően, különleges programokkal is megörvendezteti látogatóit: vízi színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak. A Sajtházhoz közvetlenül kapcsolódnak vendéglátóegységek és szálláshelyet biztosító épületek. Ennek megközelítése a kiszélesített fásított sétányok segítségével a Nánási út felől egyszerűen és közvetlenül megoldható, így a szomszédos természeti területek forgalma sem növekszik túlzottan.

4. zóna
11/17
4. zóna

5. zóna
A 3. zónához hasonlóan ez is egy jellegzetesen természeti terület. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi lakósok számára is maradjanak csendesebb, a zöldterületi igényeket ki-elégítő partszakaszok. A terület rendezettségét szolgálják az elválasztott gyalogos és kerékpárutak illetve a kihelyezett padok.

5. zóna
13/17
5. zóna

6. zóna
A 6.-os zóna területén található a Római Part déli fogadótere, mely a mostani állami területek közparkká alakításával jöhetett létre. A part területén a Duna vízállásától függően változó tórendszert álmodtunk meg. Bizonyos része a tavaknak egész évben víz alatt van, ezeket télen korcsolyapályaként lehet használni. Magas vízállás, illetve árvíz idején a további parki területek eláraszthatóak - csökkentve ezzel az árvíz nyomását, de nem gátolva a parkhasználatot. Fogadótérként alkalmas kisebb rendezvények, vásárok lebonyolítására.

6. zóna
14/17
6. zóna

A terület Duna-parti részén vendéglátó-ipari egységek sorakoznak, széles sétány halad a parton, és bizonyos helyeken konzolos tartóval nyúlik a folyó fölé. Mivel az elmúlt években nagymértékben javult a Duna vízének tisztasága, ezért javasoljuk újra a dunai fürdőzés lehetőségének biztosítását. Tekintettel a helyszínen található termálvízforrásra, ennek kiaknázását kiemelten fontosnak tartjuk. Koncepciónk szerint a forráshoz kapcsolódóan termálvizes belső-, és Dunába nyúló külső strandot is kialakítottunk. A fürdő szerkezetét úgy terveztük meg, hogy azt könnyedén el lehessen távolítani - ekkor csak a teraszos stég marad a parton. A zóna télen és nyáron is zavartalanul használható, nagy forgalmú, vegyes karakterű terület.

6. zóna
15/17
6. zóna

Itt kell megemlítenünk a csónakházakra tett javaslatunkat. Mivel műemléki védettség alatt állnak, ezért megtartásukat javasoljuk - véleményünk szerint az evezés szorosan hozzátartozik a Római Part történetéhez, arculatához, ezt tiszteletben kell tartani. Emellett sokszínű rendeltetés kialakítását javasoljuk: a csónakbérlésen túl különféle funkciókat szolgálhatnak ki, mint pl.: vendéglátás, elszállásolás, szórakoztatás. Az itt zajló potenciális tevékenységek tehát főként szolgáltatói (tercier) szektor körébe sorolhatóak. Az épületek multifunkcionális mivolta biztosítja azok teljes évben való kihasználtságát, használhatóságát.

7. zóna
A 7. vagyis legdélebben fekvő zóna területébe bevontuk a már nem Római Parti területként számon tartott Gázgyárat is. Véleményünk szerint fontos ennek a ma kiaknázatlan területnek a hasznosítása. Tervünkben sport- és szórakoztató központként várja a nagycsaládokat, fiatalokat vagy akár idősebbeket. Mivel itt fedett épületekben és szabadtéren egyaránt zajlanak az események, ezért használata időjárástól, évszaktól teljesen függetleníthető. Míg nappal inkább a sportolási tevékenységek, addig este a szórakoztatás kapja a fő szerepet. A terület nyáron könnyedén bekapcsolható a Sziget fesztivál programsorozatába is. A zóna Gázgyáron kívüli területein is végigvonul az imént bemutatott hangulat. A vasúti híd alatt található az inkább a fiatalok számára kialakított „bandázós sarok". A patak, illetve a Duna partja erősen épített (bár gyepesített), teraszolt jellegű. A patak fölött kifeszített háló és egyéb játékos átkelőhelyek izgalmas, fiatalos stílusúvá teszik ezt a zónát.

7. zóna
16/17
7. zóna

VÍZKEZELÉSI JAVASLATOK

Amint azt már stratégiai célként megfogalmaztuk, kiemelten kívánunk foglalkozni a víz különféle hasznosításaival, kezelésével. Az árvízvédelmet a különböző technikák kombinációja adja. A Nánási - Királyok útja tengelyében lévő fővédvonal mellett a kerítés és emelt szintű bicikliút vonalában húzódó mobilgát, a Gázgyári víztározók használata és a potenciálisan elárasztható területek együttes alkalmazása teszi lehetővé a biztonságos védelmet.

Ennek egyik, már bemutatott eleme a 6. zónában kialakított park elárasztható területe. Fontosnak tartjuk a szemléletet, mely Nyugat-Európában már bevett és bevált. Eszerint nem a folyómeder még szűkebb térbe való beszorítása a védelem jó megoldása, hanem olyan puffer-területek kijelölése, amelyek megengedik, hogy a folyó kilépjen a medréből és rövid időre elárasztott területként működ-jenek. Az alábbi ábrasor bemutatja az általunk tervezett dunai vízállást követő tórendszer működését.

7. zóna
17/17
7. zóna

A másik fontos vízkezelési eszköz a területen a Gázgyár tornyainak tározóként való használata. Nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak helyben tartása és hasznosítása a cél. A kihasználatlan tornyok szinte ajánlják magukat a célra, mivel jelenleg is összeköttetésben állnak a Dunával. A tározott víz helyben felhasználható a terület fenntartására szürkevízként. Céljaink között szerepelt a Római Part árvíz idején való hasznosítása, bejárhatósága. Ennek érdekében olyan mobilgátat javaslunk, mely részben a kerítésvonalban húzódik, részben pedig az emelt szintű bicikliút nyomvonalán halad. A kerítések és az emelt sétány tartószerkezete az árvízvédelmi táblák fogadására alkalmas.

BEFEJEZÉS

Reményeink szerint bemutatott stratégiánk hozzá tudja segíteni a Római Partot ahhoz, hogy elnyerje adottságaihoz mérten megérdemelt jogos pozícióját a fővárosban és az egész térségben. Kívánjuk, hogy 100 év múlva a Római Part egy olyan hely legyen, amit sokan ismernek és szeretnek országszerte, vagy akár határainkon túlról is, hiszen a fejlesztéseket követően itt mindenki megtalálja a magának megfelelő programot a kikapcsolódásra. A Római Part újabb fénykorának éppen itt az ideje, reméljük koncepciónk értékes iránymutatásként tud szolgálni ehhez.

Az "Irány a Rómaira!" csapata

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.12.13.
05:05

Bizalmatlanságot kelt, ha egy írás stiláris és helyesírási hibákkal terhes - pláne, ha már a szlogen-értékűnek szánt cím is sántít. "Irány a Rómaira!" bocsánat, ez magyarul nem korrekt. Helyesen "Irány a Római!" vagy "Gyerünk a Rómaira!" lenne.

A terv maga nagystílű, a cikk ábraanyaga kiváló, bár a vázlatos helyszínrajzon feltüntethették volna a létező és tervezett hidakat. Nagyobb baj, hogy a Duna áradásainak tervszerű számításba vétele - a 6. zóna időszakos elárasztása - átgondolatlannak tűnik. Az a térség igen csekély vízbefogadó képességű, így az ár előtti megnyitása alig néhány milliméterrel csökkentené a folyó vízszintjét, miközben a védekezési vonal zegzugosan meghosszabbodna. Az elárasztás amúgy is problémás: miután egy nagyon csekély sodrású, öbölszerű képződményről lenne szó, annak természetes, a folyó általi tisztulásával nem lehet számolni. Ezért a hordalék és a szemét minden elárasztás után súlyos közegészségügyi, anyagi és esztétikai gondot jelentene.

A terv egészén végigvonul a "hasznosítás" fogalmának egyoldalúan közpénz-zabáló, karitatív értelmezése. Ez teljességgel állami és önkormányzati forrásokkal számol és láthatóan nem fér bele a gazdasági haszonelvűség; a beruházók szempontjairól, megtérülésekről, profit-termelésről, tehát a környezetbe illeszkedő lakóparkokról, irodaépületekről, rekreációs centrumokról, szállodákról szó sincs. Még a Gázgyár területén sem, pedig amellett található a főváros egyik, gazdasági értelemben véve is legjobban hasznosított területe, a Graphisoft Park. Ráadásul a Graphisoft Park városrendezési, építészeti, táj- és kertépítési szempontból is mintaszerű. Mégis, láthatóan semmiféle hatással nincs a Római Part fejlesztéséről szóló számos tervvázlatra, koncepcióra, beleértve ezt a munkát és a Főváros vonatkozó irományait is (ld. pl. a "Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve" c. anyagot).

 

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk