Helyek

Interakció 'város' - győri városépítészeti keretterv a hosszútávú fejlődés érdekében

1/2

?>
?>
1/2

Interakció 'város' - győri városépítészeti keretterv a hosszútávú fejlődés érdekében
Helyek

Interakció 'város' - győri városépítészeti keretterv a hosszútávú fejlődés érdekében

2005.03.16. 12:43

A városépítészeti koncepció célja egy olyan város létrehozása, melynek minden pontján érzékelhető, hogy változás állt be a környezeti állapotban. Csillag Katalin és Gunther Zsolt írása

Az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése lehetőség a város imázsát ma erősen meghatározó ipari jelleg mellett egy korszerű, a mai európai kulturális értékeket hordozó arculat kialakítására. A város képének átszabása szükségessé teszi azon tényezők átgondolását, melyek a város fejlődési mozgatórugói lehetnek ebben a kontextusban. A következőkben vázolt városépítészeti keretterv szervesen támaszkodik az eddigi városfejlesztési elgondolásokra, ezeket olyan elemekkel bővíti, amelyek kifejezetten a kulturális főváros sajátosságait erősítik.
 
 



Work in progress
A városépítészet mottója a "work in progress", vagyis a folyamatban lévő munka. A vendégeket egy dinamikus, átalakulásban lévő városba hívjuk. A kulturális funkciók és az őket kiszolgáló infrastruktúrák előtérbe kerülnek (I. sz. prioritás). Ezek katalizátorként fogják generálni a további elemek beindulását. A taglalt nagyprojektek (II. sz. prioritás) elkezdődnek, de nem fejeződnek be. 2010-re olyan stádiumban lesznek, melyek már sejtetik a végeredményt.

A város szerkezeténél fogva jól tagolható három sávra. Az elrendezés zónaszerű szemlélete segíti a beavatkozások strukturáltságát, ennek megértését. A város északi része egy, a folyóvizek és ártéri erdők, ligetek által határolt terület. A Szigetköz kapuja. Nevezzük vizes / zöld zónának. A város középső, bár nem súlyponti része a belváros, mely egységes barokk arculattal rendelkezik. Ezt a részt belváros-zónának nevezzük. A várost átszelő, kelet-nyugati vasútvonaltól délre található egy fiatalabb városrész, melynek uralkodó elemei a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig alakultak ki. Ezt a részt a panel-zónának nevezzük. A város struktúrája szempontjából kevésbé karakteresek a várost övező kertvárosok, melyek extenzív módon, a környező kistelepülések irányában alakultak ki.
 
 

 
 
"Győr a vízről, a víz Győrből!"
Ez a zöld / vizes zóna mottója. Köztudott, hogy Győr négy folyó találkozási pontja. A Mosoni-Duna torkolatánál néhány éven belül felépülő fenékküszöb stabilizálja és megemeli a városon belüli vízszintet. Az Iparcsatorna - Mosoni-Duna - Rába - Holt-Marcal - Pándzsa vízfolyás körbeöleli a belváros- és panel-zónát. Néhány zsilip közbeiktatásával alacsony merülésű kirándulóhajók számára hajózhatóvá tehető. A folyóvíz-ártér-töltés-város képlet lerövidíthetővé válik a folyóvíz-város formulára. A vízpart városhoz való kötésével új aktivitási zónák alakulnak ki. A fő cél a minőségi szabadidő eltöltéséhez megfelelő körülmények kialakítása, ahol az aktív és a passzív zónák váltogatják egymást, és ahol a (vissza)épített és természetes környezet egészséges egyensúlyba kerül egymással (walkscaping, landscaping, liescaping). A koncepció hangsúlyosan foglalkozik a vízparti - közvetlenül vízpart mellett vezetett - kerékpárutak létesítésével. Így a peremkerületekből a zsúfolt városrészek kikerülésével egy zöldfolyosón át lehet bejutni a belvárosba. Ez a kerékpárút illeszkedne a limes-menti kerékpárútra a Mosoni-Duna mentén (Mosonmagyaróvár - Győr - Komárom).
  • I. sz. prioritás: Duna-kapu téri fejlesztés, oldalirányú kisugárzással. Püspökerdő = kultúrerdő. Iparcsatorna - Mosoni-Duna - Rába sétahajóút. Kerékpárutak a vízparton.
  • II. sz. prioritás: a sétahajó-koszorú kiterjesztése a Holt-Marcalra és a Pándzsára. A koszorú bezárása a Pándzsa és az Iparcsatorna között.
Mai barokk
A belváros 1989-ban Europa Nostra-díjat kapott. Azóta is folyamatosan zajlik a történelmi belváros épületeinek rehabilitációja. Mivel az épületállomány többé-kevésbé állandósult, a kulturális főváros projektje elsősorban a terek differenciált használatát veszi célba: a terek karakterológiai elemzése révén különböző, jellegüknek megfelelő kialakításukra lesz mód. Gyorsított revitalizációjuk mind a városban élőket, mind a vendégeket a köztér mint a megélt közélet színpadára csalogatja. A hangulatos udvarokat füzérként kívánjuk bevonni egy intimebb, kisebb csoportokat érintő performanszokba, kamarazenélésbe.

A belváros déli kapcsolatainak kerékkötője a várost keleti-nyugati irányban átszelő Bécs-Budapest vasútvonal. A sínrendszer lesüllyesztésével a felszabaduló terület parkká alakul, benne pontszerűen intézmények kapnak helyet. A hanghíd megszűnik a város szívében. Mivel a szintbeli kereszteződéseket bárhol ki lehet alakítani, immár semmi sem akadályozza az északi és a déli városrész összenövését. Az állomásról pedig egy árnyas ligeten keresztül sétálunk ki a peronokhoz.

  • I. sz. prioritás: a belvárosi térfüzér kialakítása a Lloyd revitalizálásával.
  • II. sz. prioritás: a vasút lesüllyesztése.
Szoc+ az értéktelen felértékelése
A panel-zónában általunk vázolt beavatkozások jellege egyrészt markáns, meglévő adottságokra épít, másrészt olyan helyeken tervezett, ahol városrészt felértékelő szerepe lehet. Az elképzelés alapeleme egy korszerű városi villamosvonal. A villamospálya a meglévő és kismértékben kiegészítendő sínek felhasználásával készül, ugyanis ezek egy, a panel-zóna köré húzott kört írnak le (vasúti fővonal szélső sínpárja - gysev-pályaudvar - Marcalváros - Adyváros - teherpályaudvar). A vonal mentén 12 db megállóval felfűzhető lesz a déli városrész jelentős sávja, ezáltal szükségtelenné téve a buszvonalak felét, és csökkentve a belső részek környezeti terhelését. A körvillamos által meghatározott gyűrűig jutnak el a kertvárosi vonatok. Automata térközbiztosítással és távirányítással, továbbá jegykiadó automatákkal a vonalrendszer fenntartása is olcsóbb lenne az alacsony tengelyterhelésű villamosok okozta kisebb igénybevételnek köszönhetően.

A villamosvonalra szervezett elemek a déli városrész szociológiailag devalvált pontjainak identitást adnak. Három ikonszerű épületet tervezünk vagy szociálisan lerobbant, vagy frekventált helyen fekvő rozsdazónákba. Ez a gesztus üzenetértékű az itt élők számára: a város nemcsak a szerencsésebb helyzetű városrészekbe akarja bevinni a magaskultúrát, hanem ebbe az elmaradottabb kerületeket is be akarja vonni. Az egyes objektumok telepítésénél fontos, hogy területeket értékeljen fel, és szociológiai szempontból is fejtsen ki javító hatást (ún. Bilbao-effektus). A három intézményt körvillamos köti össze, mely a meglévő vágányrendszer részbeni átalakításával és kismértékű kiegészítésével adottságként kezelhető.
  • I. sz. prioritás: ikonszerű épületek - generációk palotája, kortárs művészeti múzeum, vásár- és fesztiválváros, neotechnolóigai múzeum, körvillamos.
  • II. sz. prioritás: identitásformáló épületek a körvillamos mentén (uszoda, könyvtár, sportközpont stb).
A fenti áttekintés előrevetíti egy policentrikus város képét, mely elengedhetetlen a működtethetőség fenntartása érdekében. Képzeljünk csak el egy történelmi belvárost napi ötvenezer látogatóval közel egy éven keresztül! Elengedhetetlennek tűnik a látványosságok, a programok széthúzása, a belvároshoz szorosan kapcsolódó városrészekbe való részbeni áthelyezése.

Célunk az volt, hogy egy olyan rendszert adjunk, amely egy határozott, de nyitott struktúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a cselekvési mátrixban az egyes elemek kidolgozása különböző csoportok, más-más diszciplínák együttműködésével alakul ki. A várostervezés összetettsége túlmutat az épített környezet, a közlekedés és a közművek koordinálásán. A rendszer a kulturális intézmények vázát erős infrastrukturális hálóra építi (körvillamos, vízi közlekedés).

"-kgco2 = .., -db = ..."
A városépítészeti koncepció célja egy olyan város létrehozása, melynek minden pontján érzékelhető, hogy változás állt be a környezeti állapotban. És a 2010-ig létrehozott tárgyak, épületek mindegyike a jövőben is marad, élhetőbbé téve a várost. A koncepció határozott célja az itt lakók lelkesedésének, városszeretetének erősítése, környezeti szenzibilitásának tudatosítása. A "work in progress" azt sugallja, hogy a változások nem fejeződnek be a kulturális évvel. A bekezdés elején található kettő szám pedig jelzi, hogy a tömegközlekedés javításával és a vasútvonal lesüllyesztésével, a hanghíd megszűntetésével a városi életminőség jelentősen javul.

Csillag Katalin, Gunther Zsolt

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk