| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

Holokauszt és művészet: magyar történetek (1945–1989)

1/2

Kemény György: Gyerekkori önarckép, 1968

Hirdetés
?>
Kemény György: Gyerekkori önarckép, 1968
?>
1/2

Kemény György: Gyerekkori önarckép, 1968

Holokauszt és művészet: magyar történetek (1945–1989)
Programok

Holokauszt és művészet: magyar történetek (1945–1989)

2014.05.15. 12:59

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Párizs, Franciaország

Esemény kezdete:
2014.04.10. 17:00
Esemény vége:
2014.05.24. 17:30

Holokauszt és művészet: magyar történetek (1945–1989) című kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben. A kiállított művek nagy része ritkán látható, az 1945–89 közötti holokauszt-emlékezet kontextusában pedig most kerülnek először a nagyközönség elé.

„Ennek a könyvnek a tárgya nem a zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az magyar történelem." (Ember Mária: Hajtűkanyar, 1974)

A kiállítás a holokauszt és a porajmos emlékezetét vizsgálja a magyar művészetben 1945 és 1989 között: egy olyan időszakban, amikor az előbbi kifejezés használata Magyarországon még nem volt bevett, az utóbbi elnevezés pedig még meg sem született. Nem a holokauszt ideje alatt készült, azt dokumentáló művek kerülnek kiállításra, hanem olyan alkotások, amelyek évekkel később, kritikai nézőpontból közelítenek a vészkorszakhoz.

Az első művek a háborút követő koalíciós időszak (1945–48) szabadabb levegőjét tükrözik, egyben személyes holokauszt-élmények friss lenyomatának tekinthetők. A kiállított művek legtöbbje 1948, a kommunista hatalomátvétel után készült, abban a korszakban, amikor az állami emlékezetpolitika a „fasizmus elleni küzdelemre", annak „hőseire" és „mártírjaira" helyezte a hangsúlyt, szándékosan figyelmen kívül hagyva az áldozatok zsidó és cigány származását. Ennek az emlékezetpolitikának volt hordozója Magyarországon – többé-kevésbé egészen az 1989-es rendszerváltásig – számos emlékmű és emléktábla.

Ez előtt a történelmi háttér előtt rajzolódik ki a kiállításon látható művek értelme és értéke. Az itt bemutatott alkotások cáfolják a holokausztot övező csend mítoszát, de legalábbis módosítják az összképet: rámutatnak az állami emlékezetpolitika és közbeszéd, valamint a magán-emlékezet és művészeti emlékezet alapvető különbségére.

Kemény György: Gyerekkori önarckép, 1968
1/2
Kemény György: Gyerekkori önarckép, 1968

A válogatásban nagy hangsúlyt kaptak a korai, kritikai szemléletű művek, amelyek a kérdést övező hallgatást megtörve teremtették meg a holokausztról szóló művészeti diskurzus lehetőségét. Az egyes művészek saját érdeklődésük, tapasztalataik – személyes történeteik – felhasználásával nyúltak a témához, műveik nyilvánossága azonban a korszakban – különösen a hivatalos emlékezetpolitika emlékműveivel összevetve – korlátozott volt.

Képzőművészeti alkotások mellett a tárlaton szerepelnek a holokauszt-emlékezet csomópontjait jelentő filmek, valamint olvashatók egyes, francia fordításban megjelent szépirodalmi alkotások is. A kiállított művek közgyűjteményekből és magángyűjteményekből származnak, nagy részük ritkán látható, az 1945–89 közötti holokauszt-emlékezet kontextusában pedig most kerülnek először a nagyközönség elé.

Kiállító művészek: Anna Margit, Bálint Endre, Berczeller Rudolf Rezső, Böröcz András, Erdély Miklós, Kemény György, Major János, Román György, Rozsda Endre, Szenes Zsuzsa, valamint Fábri Zoltán, Gazdag Gyula és Lojko Lakatos József filmjei.

A kiállítás kurátora:

Véri Dániel, művészettörténész

Helyszín: Párizsi Magyar Intézet | 92, rue Bonaparte 75006 Paris

Tárlatvezetés: április 10. 20:00; május 17. 20:00 és 23:00

nyitva: kedd-szombat 13:30-19:30

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.