| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Hiteles másolatok? MÉSZ-esték

1/14

The Berlin Palace - Humboldt Forum

The Berlin Palace - Humboldt Forum

The Berlin Palace - Humboldt Forum

The Berlin Palace - Humboldt Forum

Budai vár rekonstrukciója - forrás: KÖZTI, látványterv: ZOA (2011)

Budai vár rekonstrukciója - forrás: KÖZTI, látványterv: ZOA (2011)

Budai vár rekonstrukciója, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Frauenkirche, Drezda

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

By Wolfgang Pehlemann - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6389054

?>
The Berlin Palace - Humboldt Forum
?>
The Berlin Palace - Humboldt Forum
?>
The Berlin Palace - Humboldt Forum
?>
The Berlin Palace - Humboldt Forum
?>
Budai vár rekonstrukciója - forrás: KÖZTI, látványterv: ZOA (2011)
?>
Budai vár rekonstrukciója - forrás: KÖZTI, látványterv: ZOA (2011)
?>
Budai vár rekonstrukciója, forrás: KÖZTI
?>
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
?>
Frauenkirche, Drezda
?>
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
?>
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
?>
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
?>
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
?>
By Wolfgang Pehlemann - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6389054
1/14

The Berlin Palace - Humboldt Forum

The Berlin Palace - Humboldt Forum

The Berlin Palace - Humboldt Forum

The Berlin Palace - Humboldt Forum

Budai vár rekonstrukciója - forrás: KÖZTI, látványterv: ZOA (2011)

Budai vár rekonstrukciója - forrás: KÖZTI, látványterv: ZOA (2011)

Budai vár rekonstrukciója, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Frauenkirche, Drezda

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI

By Wolfgang Pehlemann - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6389054

Hiteles másolatok? MÉSZ-esték
Nézőpontok/Vélemény

Hiteles másolatok? MÉSZ-esték

2016.02.05. 15:51

Replikák, rekonstrukciók reneszánsza - a Budai Várban és másutt Európában címmel folytatódott Osskó Judit MÉSZ-esték építészeti beszélgetés sorozata. Bár az alcím általános építészeti jelenség megvitatását ígérte, a résztvevők zömét a Palota sorsa hozta indulatba. Zöldi Anna szokatlanul hosszú eseménybeszámolójának terjedelmét az önmagán túlmutató kérdés jelentősége indokolja. 

Hiteles másolatok?

Az est annak a kétségkívül látványos gyakorlatnak a hátterét igyekezett felderíteni, amelynek eredményeképpen az utóbbi időben több, a második világháború során elpusztult középület nyerte vissza eredeti küllemét. Ha a leginkább ismert, és a beszélgetés vitaindító előadásaiban is bemutatott példáktól – a berlini Schloss és a drezdai Frauenkirche – visszaépítésektől eltekintünk, akkor is érezhető, hogy világszerte nő az igény és kedv a múlt elpusztult emlékeinek eredeti formában történő újjáépítésére. Persze a szakértő fül itt mindjárt némi csúsztatást érezhet – mit is jelent az, hogy eredeti?

Láthatóan szakmán belül sincs konszenzus arról, hogy mennyiben lehet hiteles egy letűnt korszak elpusztult emlékeinek élethű rekonstrukciója, hogy eredeti kontextus és technikai háttér híján mennyit ér a korszerű szerkezeti vázon mégoly alapos kézi munkával létrehozott másolat. A közönség viszont nem lelkesedik a jelzésszerű kiegészítésekért – bokáig érő falak közt botorkálva, építészeti tudás híján nehéz felidézni a hajdani dicsőséget. És ha ebben a bonyolult mátrixban még a politika vagy a tömegek történelmi identitás-keresése is szerephez jut, általános megoldóképlet alkalmazása meglehetősen reménytelenné válik. A történelem által elpusztított épületek hiteles másolatainak visszaépítése sokkal inkább társadalmi, mint építészeti, vagy műemlékes kérdésnek tűnik, ám a körülöttük zajló vitákban az érvek rendre összemosódnak.

 

Közös veszély, széttartó vélemények

A MÉSZ vitaestjén sem született egyesség, még azt sem mondhatjuk, hogy a nézetek közeledtek volna egymáshoz. Bár az est általánosságban kívánta a replikák jelenségét vizsgálni, a Liget-Vár beruházásokkal kapcsolatos, régóta húzódó szakmai vita aktualitása elsőbbséget élvezett, és heves indulatokat kavart. Az elhangzottakból lassanként kirajzolódott, hogy a vélemények nem azonos kérdésekre fókuszálnak. A tervezők a Várba kormánydöntés alapján visszaépítésre kerülő építészeti objektumok és részletek szakmai hitelességét tartják minőségi kritériumnak, a beruházást ellenző építészek és műemlékes szakemberek viszont a Vár programja és jövőképe szempontjából kérdőjelezik meg a költséges építészeti beavatkozások észszerűségét és társadalmi üzenetét.1

A vitaestet követő pénteki híradások szerint L Simon László aznap a parlamentben azzal indokolta a Nemzeti Galéria és a Széchényi Könyvtár kitelepítését, hogy ezek az intézmények akadályozzák a Vár publikus használatát, mert nyilvánosan látogatható tereik csak az alapterület 30 százalékát jelentik. Elköltöztetésükkel a Palota összes tere bejárhatóvá válik, és ezzel sokkal több turistát fog vonzani. Ez új elem a Várról szóló kommunikációban, eddig az intézmények körülményeinek javításával indokolták a költöztetés szükségességét. A Várban tervezett építészeti beavatkozások tehát semmiképpen nem tekinthetőek szimplán építészeti problémának. 

 A másolatok építészeti értéke ettől függetlenül vitatott kérdés, amit a szakmának azért kellene tisztáznia, mert a megépült példák közönségsikere és magas szakmaisága példaként szolgálhat a visszaépítések gyakorlatának terjedéséhez, és olyan szörnyszülöttek létrejötténél bábáskodik, mint a már tervezés alatt álló, a Ligetben újraépíteni szándékozott Közlekedési Múzeum vásári pavilonja – melyet az építész szakma egységesen ellenérzéssel fogad.



Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
8/14
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI



Mi épül most?

Potzner Ferenc tervező a Budai Vár nyugati oldalán hamarosan megkezdődő munkákat ismertette, amelyről a kormány 2015 elején határozott.2 A tabáni oldalon a befejezett mélygarázs tetején helyreállítják a Csikós Udvart, ennek központi eleme a hiteles másolatban visszaépített, 1899-ben átadott valamikori Lovarda épülete. A hozzá tartozó istállók a támfalban kapnak majd helyet. A Lovarda az 1944-45-ös ostromban megsérült, de helyreállítás helyett 1954-ben lebontották. Egy szinttel feljebb, a Hunyadi Udvarban visszaépítik a Hauszmann Alajos által tervezett Főőrségi épületet, amely egészen 1971-es lebontásáig működött, többek között a vár felújítási munkáit tervező Közti irodájaként. 


A két szint között rámpa illetve a szintén Hauszmann tervezte Stöckl lépcső teremti meg a kapcsolatot, ez utóbbit Masznyik Csaba tervezi. A munkálatok lehetőséget adnak a várfalak körüli további régészeti feltárásokra, illetve hosszabb távon a Történeti Múzeum méltóbb megközelítésére, az Új Világ kert helyreállítására, esetleges további elbontott elemek, például az Erzsébet loggia visszaépítésére. A tervezett beépítések indoka a tervező véleménye szerint a Vár hatvanas évekbeli felújításának méltatlan állapota, a szándékos, politikai okból elrendelt bontások nyomán kialakult veszteség helyrehozatala, a Tabán felőli oldalon újabb átjárások, feljárók, illetve a Tabán felőli térfal megteremtése, és az újabb régészeti rétegek feltárása.

A tervezett funkciót firtató kérdésekre elmondta, hogy a lovarda az istállókkal kiegészítve részben visszakapná eredeti funkcióját, lovasbemutatók helyszínéül szolgálna, illetve a báli szezonban bálteremként funkcionálna. A testőrség épületében, mely valaha a várban állomásozó gyalogság szállása volt, az autentikus külső mögött kortárs belső kialakítás valósul meg. A Csikós udvari szintről bejárat vezet a régészeti feltárásokhoz, felette konyha, a Hunyadi Udvar szintjén étterem, az emeleten és a tetőtérben pedig testőrségi kiállítás kap helyet. A BTM épületében a későbbiekben az előcsarnok szintjén helyreállítják a Várbazár felőli kapu díszes kialakítását, az emeleten helyreállítják a Szent István termet, a többi teremet kiállítás foglalja majd el.

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
10/14
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI



A példa ragadós?

A vita bevezetésként két esettanulmány mutatta be a visszaépítések közelmúltbeli példáit. Közös vonásuk, hogy bár minden eset egyedi, a visszaépítéseket elsősorban társadalmi igények indokolják. A drezdai Frauenkirche visszaépítése a háborús pusztítás utólagos jóvátételét szimbolizálja, a volt NDK parlament helyén újjáépülő hajdani berlini tartományi palota a német egységgel összefüggésben nyer értelmet. Ide sorsolható korai példaként Varsó belvárosának háború utáni visszaépítése is.3 A történetileg hiteles külső ezekben az esetekben civil kezdeményezések nyomán merül fel igényként, szorosan összefügg a történelmi identitással, amit jelentős mértékű közadakozás is nyomatékosít. A történelmi külső mögött azonban sok esetben az újonnan telepített funkció kortárs és jellemzően jövőbemutató, kulturális igényeket elégít ki.


By Wolfgang Pehlemann - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6389054
14/14
By Wolfgang Pehlemann - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6389054


Drezda – a múltat jóvátenni

Csernyus Lőrinc a drezdai bombázás során elpusztult Frauenkirche újjáépítésének történetét mutatta be. A 18. század közepén épült, európai léptékben is hatalmas barokk templom romjai az NDK megszűnéséig háborús mementóként feketéllettek Drezda közepén. Az újjáépítés 1990-ben civil kezdeményezésként, Ludwig Güttler trombitaművész felhívásával indult, eleinte sem a lakosság, sem a szász egyház sem támogatta, végül 1992-ben a helyi önkormányzat nagy többséggel kiállt az újjáépítés mellett. A végső lökést II. Erzsébet angol királynő felajánlása adta, melynek értelmében Anglia szállította a kupolán lévő arany keresztet. (A műtárgyat készítő kovács édesapja pilótaként részt vett a II. világháború végi légitámadásban). 


Az újjáépítés össztársadalmi esemény volt, 100 millió eurós közadakozás mellett, az előzetes költségvetést tartva, 180 millió euróért készült el. Az újjáépítés során korrigálták az eredetileg is repedéseket okozó statikai hibáikat, egyebekben mindent régészeti pontossággal, az építőmester eredeti tervei, és az 1930-as rekonstrukciós tervek alapján készítettek el, ugyanabból a szász homokkőből, amiből annak idején a templom épült. A tervezést és kivitelezést a legkorszerűbb 3D-s eszközök segítették.4 A folyamat kezdettől fogva megosztotta a műemlékes szakmát és az építészeket, ellenzői és támogatói nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg. A 2005-ben átadott templom körül a későbbiekben korhű módon visszaépítették a szintén elpusztult Neuemarkt térfalait is, ahol az épület külsejére nézve hiteles adatot nem találtak, ott egyszerűsített architektúrával.

Frauenkirche, Drezda
9/14
Frauenkirche, Drezda



Berlin – a múltat meghaladni

Masznyik Csaba esettanulmányként a Berliner Schloss készülő rekonstrukcióját mutatta be.5 A berlini uralkodói székhely 500 éves múltja során számos átépítésen esett át, a II. világháborúban bombatalálat érte és szinte teljesen kiégett. 1950-ben politikai döntés nyomán lebontották, helyén 1976-ban nyílt meg az NDK parlament épülete, a Palast der Republic. A modernizmus építészeti eszköztárát bátran alkalmazó épület a publikus használatot erősítve részben közösségi funkciót szolgált, koncerttermet és éttermeket is magában foglalt. Azbeszttartalmú építőanyagai miatt 1990-ben életveszélyesnek nyilvánították és bezárták, átmenetileg művészeti projektek foglalták el. Az NDK megszűnése után, 2002-ben a lebontása mellett döntött a német parlament, a volt keletnémetek ugyan tüntettek a bontás ellen, de az 2005-ben megkezdődött, és 2008-ra befejeződött.

Az épület helyén kezdettől fogva nemzetközi kulturális intézmény, a Humboldt Forum felépítését tervezték, a hajdani Schloss visszaépítése azonban társadalmi viták tárgya volt hosszú évekig. Ennek színvonalára jellemző, hogy a civil társadalom többek között a projekt honlapján legördülő menüpontban mondhatta el véleményét. A tervezőt pályázaton választották ki, melyet egy nem kiemelkedő nemzetközi ismertséggel bíró olasz iroda nyert meg. A városlakók számára megépült egy mintafal – vasbeton tartószerkezeten a homlokzati részletek kézműves visszaépítésével. A kortárs homlokzat és a visszaépítés közti döntésben nagy szerepet játszott, hogy a költségkülönbséget közadakozás fedezi – a 80 millió euróból, amely időközben felkúszott 105 millióra, eddig 55 millió folyt be.  

Az épületnek nem minden homlokzata épül vissza eredeti formájában, és belső kialakítása teljes mértékben kortárs eszközökkel történik. A funkció kiválasztásánál szempont volt, hogy az 500 éven át hatalmi célokat szolgáló épület kulturális közfunkciót nyerjen. Masznyik Csaba azzal fejezte be előadását, hogy a berlini példából úgy tűnik, hogy az emberi lélek nem visel el bizonyos veszteségeket, de a visszaépítés nem minden esetben indokolt – utóbbit a Közlekedési Múzeum vastagon áthúzott fotójával nyomatékosította.

The Berlin Palace - Humboldt Forum
3/14
The Berlin Palace - Humboldt Forum

Masznyik Csaba, a Stöckl lépcső tervezőjeként a történeti örökséghez való viszonyunk változását is illusztrálta előadásában. Hivatkozott Aldo Rossi megállapítására, miszerint a városok különböző elemei más-más időszámítás szerint élnek. Emlékeztetett a 2014-es Velencei Építészeti Biennálé központi kiállítására, ahol Rem Koolhaas főkurátor az egyes épületelemek több évszázados evolúcióját mutatta be. Jó példa ez arra, hogy illusztrálja a felgyorsult változást, aminek átélő/elszenvedői vagyunk: egy emberöltő alatt több évszázad fejlődése megy végbe – így a múlt emlékei felértékelődnek.

Hangsúlyozta, hogy habár a tervezett várbeli visszaépítésekkel egyetért, előadása nem érvel a visszaépítések általános gyakorlata mellett. A Stöckl lépcsővel kapcsolatban elmondta, hogy funkcionálisan mindenképpen szükséges a kapcsolat kialakítása, a visszaépítését az adott helyen az egységes összkép érdekében indokoltnak tartja. Hauszmann eredeti tervei rendelkezésre állnak, ám azok adaptálása mai technológiához különleges feladatot jelent.

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
12/14
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI




Budapest – a múltat eltörölni?

A beszélgetés után kialakuló vitában a hozzászólók elsősorban építészeti, funkcionális és ésszerűségi, s nem utolsó sorban anyagi okokból bírálták a tervezett várbeli beavatkozásokat, illetve a Ligetbe tervezett visszaépítéseket.

Roth János építész indokolatlannak nevezte a Potzner Ferenc által bemutatott terveket. Rámutatott, hogy a felsorolt német példák szisztematikus pusztítás ellenében, illetve polgári kezdeményezés és főképp ráfordítás eredményeképpen épültek újjá, míg a Palota Budapest ostromának esett áldozatul, helyreállítása megtörtént, sem történelmi érvek, sem közakarat nem áll a visszaépítések mögött, pusztán politikai szándék mozgatja őket. A lovarda és az őrség épülete nem társadalmi, illetve közösségi igényt elégít ki, és térfalak építése sem indokolt a kiváló panorámával rendelkező Tabáni oldalon. A gyalogos és egyéb kapcsolatok visszaállítása a Tabánnal jogos közcél, azonban ez történhetne kortárs eszközökkel is, ahogy az a Vár számos más pontján történt.

A Stöckl lépcső visszaépítése az akkori technika híján súlyos többlet-munkát és –költséget jelent. A Hauszmanni palotának a tömege az érték, amelyet az eredetileg is melléképületként épült Főőrség tömege aránytalanul megbont, sem építészetileg sem funkciójában nincs szükség a Vár nyugati oldalán térfalra, a tervezett funkciók pedig nem a köz érdekét szolgálják.

Erő Zoltán építész elsőként a Közlekedési Múzeum Ligetbe tervezett visszaépítését bírálta. Rámutatott, hogy ha a kormány sajtótájékoztatóján elhangzottak értelmében nihilista kritizálás helyett igenekkel akarunk az utókornak szolgálni, akkor a Ligetbe tervezett, eredetileg is ideiglenes pavilonnak épült, eredetileg sem szép épület maga a nihil. A 21. század legikonikusabb fogalmának, a technikának és mobilitásnak szentelt épület nem viselheti a 19. század vásári architektúráját. A Várral kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy nem szerencsés például a Frauenkirchével párhuzamba állítani, mert annak visszaépítése a társadalom számára egész más, jövőbe mutató üzenetet hordoz.

A Vár esetében azonban nem világos a jövőkép, a tét nem a visszaépítések hitelessége vagy szakszerűsége, hanem a célja és működése. A felvázolt tervezett funkciók nem adnak garanciát a közösségi kulturális használatra, illetve az is a szakmát megosztó kérdés, vajon az ablakokat kivéve mai szemmel valóban annyira rossz-e a Palota helyreállított architektúrája, hogy rendkívüli költségek árán vissza kell álltani a Hauszmann-i állapotokat. Ha a szocialista helyreállításon a múlt eltörlését kérjük számon, vajon helyes válasz-e erre a múlt egy újabb darabjának újbóli eltörlése?

Kié a Vár?

Korompay Katalin műemlékes szakember a várba telepítendő minisztériumok kérdését firtatta. A Szentháromság téren álló Pénzügyminisztérium (most Magyarság Háza) esetében felhívta rá a figyelmet, hogy ez esetben a háborús pusztítás adott arra lehetőséget, hogy a túldíszített tömegével a Mátyás templomot agyonnyomó épületen Rados Jenő olyan homlokzatokat alakítson ki, ami többé nem konkurál a templom architektúrájával. Az eredeti homlokzatok tervezett helyreállításának megakadályozására akár a közakaratot is mozgósítani kell és lehet. Kifogásolta továbbá, hogy a beavatkozások rendre ellehetetlenítik a várfal-sétány közhasználatát: a Sándor palotánál már nem működik, ha a Karmelita kolostor bővítésével elkészül a miniszterelnökség rezidenciája, akkor az Ellipsz sétány is zárt terület lesz. Erre a Szent György tér mentén, a Krisztina körúti oldalon is megvan az esély, az Erdélyi bástya még kérdéses, már régen lezárták a Hilton mögött is az átjárást, a KÖH kertjét meg sem nyitották, ahogyan a Dísz téri házaknál is megszakad a várfal-sétány.

Korompay Judit építész amellett érvelt, hogy a várihoz hasonló léptékű beavatkozásnak mindig a köz érdekében, társadalmi egyeztetéssel kell történnie, és nem egyes szűk csoportok igényeit kielégítenie.

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
13/14
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI




A jövőnek épül?

Leghevesebben Csomay Zsófia építész támadta a készülő munkálatokat. Tiltakozásának külön nyomatékot ad, hogy ő kezdettől tagja a Vár szakmai koncepciójának kialakítása érdekében 2014-ben létrehozott Hauszmann bizottságnak.6 A bizottságban végzett munkájának ellehetetlenülése, a döntések top-down meghozatala miatt Schneller István volt budapesti főépítésszel együtt nyílt levélben tiltakozott Lázár Jánosnál.7 Az esten nyilvánosan is megfogalmazta kételyeit és ellenvetéseit.

A Hauszmann bizottság megalakulásakor Orbán Viktor azzal a jelmondattal indított: visszafoglaljuk a Várat. Akkor sokan úgy értelmezték, a kultúra számára, ám az azóta történtek – a kormányzati funkciók, minisztériumok odahelyezése, a visszaépülő elemek és kiürítendő palota tervezett funkciói – nem ebbe az irányba tartanak. Csomay Zsófia hangsúlyozta, hogy a Vár értéke a kultúra, amely ráadásul már most is intenzíven jelen van a nemzeti könyvtár, a múzeumok, a Nemzeti Galéria révén, amely épp most bizonyította az EL Kazovszkij kiállítással, hogy jelenlegi formájában is remekül használható kiállító térként.

Ezeket a nyilvános használatú, kulturális közintézményeket azonban egyelőre ismeretlen, homályos funkciók érdekében kitelepítik, és többek között a Galéria kitelepítésének esik áldozatul a Liget. Városi léptékben is ésszerűtlen a funkciók költséges átcsoportosítása, a kulturális negyedbe államigazgatás, a parkba kulturális negyed telepítése. A Várra visszatérve nyomatékosan hangsúlyozta: sem a kultúra felvirágoztatása, sem a most leromlott állapotú nyugati oldal rendbe tétele nem igényli a 19. század architektúrájának visszaidézését, sőt, a múlt visszaépítése dugót jelent a természetes folyamatok útjában.

A jelenlegi gazdasági helyzetben ráadásul semmi nem indokolja, hogy iskolák és egyéb közhasznú, hiánypótló beruházások helyett milliárdokat költsünk egy lovarda és egy maga korában is másodrendű őrségi épület visszaépítésére.

Kinek és minek készül mindez? Mi kerül a kiürített könyvtár és galéria sok száz négyzetméteres helységsorába? A hitelesen restaurálható terek belső zárványok, mihez kezdünk a maradékkal, amelynek hatvanas évek-beli kialakítása egyáltalán nem igénytelen, sőt kifejezetten értékes részleteket is mutat? A visszaépíteni szánt épületek abszolút építészeti értéke is kérdéses, ráadásul az így létrejövő replika hamis, mert a helyreállított külső meg kell, hogy feleljen a korszerű hőtechnikai és egyéb szabványoknak. Legfőképpen pedig: hol a közakarat és a szakmai, társadalmi konszenzus a projekt mögül?

Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI
11/14
Budai vár rekonstrukciója - Csikós udvar, forrás: KÖZTI



Az építész felelőssége

A Vár tönkretételének lehetőségét előrevetítő őszinte és elkeseredett kérdések csak részben találtak válaszra - igaz jó részük az építész szakma részéről nem is megválaszolható. Masznyik Csaba igyekezett a szigorú szakmaiság álláspontját képviselni. Elmondta, hogy az általa tervezett Stöckl lépcsőt a már mondottak alapján indokoltnak tartja, a várban azonban a barokk kori épületmagasságot tartja mértékadónak, ezért a Pénzügyminisztérium épületének esetében ellenzi a munkálatokat. A vári beavatkozások eredményességének záloga szerinte a politikai akaraton kívül a szakmai felkészültség, és Potzner Ferenc személyében ezt biztosítva látja. Minden kérdésre sok válasz létezik – ez most Potzner és csapatának válasza. A berlini Schloss kapcsán valóban jobban működött a társadalmi egyeztetés, de erre a szakmának itthon nincs ráhatása. 

A funkciót megkérdőjelező kérdésekre Potzner Ferenc elmondta, hogy a Palota funkciói egyelőre alakulnak, de a döntés nem rajtuk, építészeken múlik, ezért nem érdemes beszélni róla. A Varga Ötvös Béla közreműködésével készült koncepciójukban többek között a magyar alkotmányosságot és a Szent Korona történetét bemutató kiállítást javasoltak. Az általuk javasolt terek – a Szent István terem, a bálterem a Hunyadi udvarban és az „A" épületben található kápolna – hitelesen helyreállíthatóak, a próba a Szent István terem lesz, amelynek berendezési tárgyai közül is megvan néhány. A Csikós Udvar régóta elhanyagolt terület, rehabilitációjával a Szent György térhez méltatlan fesztiválok jobb helyet kaphatnának.

A most visszaépítendő elemek állapotuk alapján megtarthatóak lettek volna, a szocialista rendszer politikai okokból döntött az elbontásuk mellett, ezért visszaépítésüket társadalmilag indokoltnak tartja, a minőség mércéja a szakmai hitelesség. A Palotába vezető tengely díszes kialakításhoz a történeti beépítés illeszkedik, kortárs hozzátételt csak ettől távolabb tud elképzelni. A Pénzügyminisztérium homlokzat-helyreállítását ő sem helyesli, az említett tanulmányban sem javasolták, ahogy a Honvédelmi Minisztérium Dísz téri torzójának helyére is kortárs beépítést ajánlottak. További feladat a Szent György tér nyugati oldalának beépítése, ahol bármi elképzelhető. Érdekességként idézte, hogy Rákosi maga a Hauszmann féle architektúrát preferálta volna a Palota esetében.

A vita végén Wittinger Zoltán műemlékes szakember alapvető kérdést tett fel, amely már túlmutat a szűken vett műemlékes gyakorlaton és a szakmai felelősség területére vezet. Ha a sorozatos visszaépítések a példák (Füzér, Diósgyőr, a tervezett vári és ligetbeli elképzelések) nyomán gyakorlattá válnak, vajon nem engedünk-e ki olyan szellemet a palackból, amellyel azután nem leszünk képesek bánni? Az első korhű visszaépítés, a nyírbátori Báthory vár még citrom-díjban részesült az ICOMOS részéről, az azóta felépült Diósgyőri és Füzéri vár azonban már elfogadottá, sőt követendő példává vált. Hol a határ a múltidézésben? A Közlekedési Múzeum példája máris elrettentő és azt is építészek tervezik. Erre a kérdésre azonban valószínűleg csak az idő tud választ adni, ezúttal nem lettünk okosabbak.

Zöldi Anna

 


1  http://www.mozgovilag.hu/lovei-pal-budai-var-kek-kodben/

2 http://epiteszforum.hu/ujra-ulesezett-a-hauszmann-bizottsag

3 http://hamster.blog.hu/2014/07/02/egy_ujjaepitett_ovaros_varso

4 http://dsevvft.blogspot.hu/2012/10/drezda-frauenkirche-szg3_1.html

5 Ld. a letölthető fájlt.

6 http://epiteszforum.hu/ok-a-hauszmann-bizottsag-tagjai

7 http://epiteszforum.hu/nyilt-level-lazar-janoshoz

 

 

Vélemények (12)
Zöldi Anna
2016.02.15.
13:00

a Müpa nemzetközi kulturális vonzerejéről nem is beszélve, ld pl wagner napok, ahol kb bayreuth-i színvonalú énekesek lépnek fel és erre igen sokan érkeznek budapestre. nem beszélve a többi zenei programról. nagyon nagy hülyeségeket azért nem kéne kommentként nyilvánosan megjelentetni egy amúgy szakmai oldalon.

Pákozdi Imre
2016.02.15.
14:57

@Zöldi Anna: A nagy Baán- és Orbán-féle ligeti és Vár-ügyi izgés-mozgás kézzelfogható kártételei már láthatók. Egyrészt évek óta semmi nem történik az Iparművészetivel - rohad -, amiért önmagában is meneszteni kéne a múzeumi irányítást, az illetékes minisztériumi múzeumi vízfejet és vissza kéne minősíteni kiállításszervezővé* az erőforrásokat ide-oda lekötő illuzionistát, Baán Lászlót. A másik: ki tudja, hogy a Nemzeti Táncszínház hol játszik, mikor és mi a repertoárja? Biztos valahol, valamikor, valamit de ki tartja ezt számon? Márpedig a Várban a Táncszínház biztos pont volt a kultúrát szeretők számára, különösen a turistáknak és a magyarul nem beszélő, itt élő külföldieknek.

* amit elképesztően jól csinál

Urmanczy
2016.02.14.
13:20

Jó volna, ha a Főváros vezetése, és a kormányunk felismerné, hogy az idegenforgalom lehetne a leginkább jövedelmező bevételi forrásunk, az idegen érdekű autó összeszerelés helyett. Ha Nyugat-európát elárasztják a menekültek és ez által élhetetlenné és veszélyessé válik, akkor ez a Visegrádi országoknak nevezett együttműködés fel fog értékelődni, olyan hely lesz, ahova még nyugodtan lehet jönni Európában. A Duna ölelte Budapest, a II. világháború és 56-os pusztítások ellenére is vonzó úticél. A romkocsmák és az üzleti túrizmus vonzalma kizárólag az olcsóságának köszönheti létét, viszont a valódi turista az klasszicista, eklektikus, szecessziós épületekért fog idejönni, miközben megmártózik valamelyik fürdőnkben.  Kevesen vannak, akiket a „Múpa”, a plázáink sora vagy a Rákóczi híd hoz lázba.

Szerintem nagyon fontos lenne megőrizni, ami még megvan az örökségből, azokat felújítani. Szégyen, hogy még számtalan belövésnyom mutatja, hogy nem mindenki turistaként látogatta meg a Duna gyöngyszemét.  A fennfelejtett reklámok, a bezárt elhagyott boltok, az összefirkált falak,a foghíjjakon kialakított parkolók,  a Korvin áruház alumínium öltözete, a hajléktalanok, a kéregetők  mind komoly szégyenfoltja Budapestnek.

Fontos lenne a legfontosabb mára eltünt(etett) szobrok, épületek egy részének a visszaépítése. Az Orbán kormány egyik oldala, jó úton halad, mert visszaépíti a Várban a Királyi Lovardát, az Udvarlaki őrség épületét a Stock lépcsővel. 

bardóczi
2016.02.15.
08:04

@Urmanczy: Bocsánatot kérek, de ha én bármely komoly turisztikai szakembert kérdezek, az azt állítja (hihető módon), hogy egy ország, egy település turizmusból származó bevételei (még turistaparadicsomok esetében is) nem tudja meghaladni a GDP 1/3-át. Budapesten a turisztikai ágazat a fapadosok, a bulinegyed, az airbnb, az Európán belüli relatív olcsóság miatt növekszik, ezzel párhuzamosan kerül be a friss felfedezettek topjaiba, egyre nagyobb figyelem irányul rá, ami segíti azt is, hogy a művészetek (elsősorban a zene) iránt érdeklődők is egyre többen látogassák. A gyógyfürdők ma is telítettek, annak ellenére, hogy szolgáltatásaik hagynak kívánnivalót maguk után. Ez egy szervesen alakuló pozitív folyamat, és semmiféle pozitív hozzáadott hatás nem várható attól, ha a várban vagy akárhol megsemmisült szobrok vagy lerombolt épületek visszaépülnek. A királyi lovarda visszaépítése spec. egy szürreális agyrém. Ha valamire Budapestnek koncentrálni kellene, akkor a már létrehozott kulturális terek (Bálna, Vigadó, Ybl bazár, Millenáris) valódi tartalommal való megtöltése. Ha még ez sem megy, akkor ne akarjunk újabb kongó épületeket visszaépíteni.

Zöldi Anna
2016.02.07.
17:53

szeretnék egy kiegészítést tenni. a két bemutatptt példa nem az előadók érvelése volt a várban tervezett munkák mellett vagy ellen. egyszerűen esettanulmányok voltak, amelyek visszaépítéseket mutattak be, azok társadalmi, szakmai hátterét és tanulságait is felvázolva. az előadók a két projektet tudomásom szerint a moderátor felkérésére,vitaindító szándékkal mutatták be  Mivel vita indult, a szándék célt ért.

Pákozdi Imre
2016.02.07.
19:37

@Zöldi Anna: Én sem bántani akarom az előadókat, hanem levonni az esettanulmányok - különösen a Schloss-ról szóló - társadalmi, szakmai hátterét és tanulságait. Így: "A berlini Schloss példája egyetlen szempontból tanulságos: a történelem kultúrává szelidítésének szándéka miatt. Vegyük észre, hogy ez a törekvés egyezik a Királyi Palota hatvanas-hetvenes évekbeli újjáépítésének szándékával. És ez a szándék eltűri, mi több: meghívja a kortárs építészeti eszközök alkalmazását. Kortárs építészeti eszközökét a hatvanas-hetvenes években, Budán, kortárs építészeti eszközökét 2016-ban, Berlinben..." Ha ez elhangzott (nem voltam ott), elnézést kérek az ismétlésért.

Pákozdi Imre
2016.02.07.
08:58

Az előadók nagyonis produktív* egyenesen kontraproduktív (a szándékukkal ellenkező hatású) példákat hoztak. Több okból is ilyen volt a berlini Schloss, de részben a Frauenkirche is. Tekintsük csak a berlini alapvetést: "A funkció kiválasztásánál szempont volt, hogy az 500 éven át hatalmi célokat szolgáló épület kulturális közfunkciót nyerjen." Mármint a berlini Schloss... mert a budai Királyi Vár esetében az irány pont fordított, itt a kulturális funkcióktól való elfordulás folyik. Hogy az irány mennyire fordított, azt jól jelezte Korompay Katalin hozzászólása a Vár bástyáinak egyre terjedő hozzáférhetetlenségéről.

A berlini Schloss példája egyetlen szempontból tanulságos: a történelem kultúrává szelidítésének szándéka miatt. Vegyük észre, hogy ez a törekvés egyezik a Királyi Palota hatvanas-hetvenes évekbeli újjáépítésének szándékával. És ez a szándék eltűri, mi több: meghívja a kortárs építészeti eszközök alkalmazását. Kortárs építészeti eszközökét a hatvanas-hetvenes években, Budán, kortárs építészeti eszközökét 2016-ban, Berlinben...

Másfelől, a Frauenkirche és a varsói vár akár replika gyanánt történő újjáépítése elemi erejű, egységesen artikulált nemzeti identitás-igényből fakadt. Mindkét kultikus épület küszöbig rombolva, az adott ország porrá alázását, tragikus megsemmisülését szimbolizálta. Ott és most, ugyanazt - ezt volt mindkét országban az egységes követelés. A budai Királyi palota azonban nem áll romokban, és nemzeti szimbolikája sem olyan egyértelmű; az épület négyszáz éven át nem a magyar nemzet független államiságáról, hanem a török megszállásról majd a néha keményebb, néha kevésbé kemény Habsburg elnyomásról szólt (különösen a hauszmanni állapot...). Kulturális célú, múzeumi, könyvtári és színházként való hasznosítása híven tükrözte a történelemmel való megbékélés szándékát; mai, politikai célú újrahasznosítása viszont az ellentmondások újratárgyalására való felhívás. (A Lovarda és az udvarlaki őrség ma teljességgel inadekvát épületének felépítése pedig az ellentmondások újratárgyalásának bohózatba illő fejezete lenne...)

* a javítást Masznyik Csaba Hiteles tudósítások? c., Zöldi Annának írt válaszcikke és Zöldi Anna alábbi hozzászólása után eszközöltem. A Stöckl-lépcsőt pedig tényleg indokolt helyreállítani, mert szerves és városképileg is mutatós összeköttetést teremt a valamikori Lovarda parkosítandó hűlt helye és a Hunyadi udvar között. 

Zöldi Anna
2016.02.06.
20:41

igen,köszönöm, már javítás alatt van, csak hétvégén nem működik a nagyüzem. minden kiigazítás felkerül hétfőn, pl Csernyus Lőrinc neve is hibás

elnézést za

wittingerzoltan
2016.02.06.
19:45

Egy pontosítás: a nyírbátori templom felújítása minden vitán felül álló klasszikus műemlékvédelmi tett. A Báthory-váré mutat azon túl.

Pákozdi Imre
2016.02.06.
10:54

A derekasan érvelő kultúra-párti építészek és külön is Korompay Katalin és Csomay Zsófia előtt le a kalappal. Ők, valamennyien - a hauszmanni állapot visszaállításának, a minisztériumok és a miniszterelnökség Várba telepítésének ellenzői, tehát a kultúrának a Királyi Palotában hagyása és a Polgárváros polgári jellegének megóvása mellett szólók - érveket mondtak, míg az előadók vagy oda nem illő példákat hoztak (több okból is ilyen volt a berlini Schloss de részben a Frauenkirche is) vagy makacsul és az építész-szolidaritásban bízva vonogatták a vállukat, miközben a Központi Akaratra mutogattak. Külön kiemelem Roth János egyik érvét: "A Hauszmanni palotának a tömege az érték, amelyet az eredetileg is melléképületként épült Főőrség tömege aránytalanul megbont". A Lovarda tömege úgyszintén, jegyzem meg, hozzátéve, hogy ez az a városképi összefüggés, amelyet Magyar Károly régész első pillanattól hangoztat és amelyre viszont Lázár Jánosnak, L. Simon Lászlónak, Potzner Ferencnek, Orbán Viktornak, tehát az építést eldöntő személyeknek egyszerűen nincs szemük.

Szabadjon felhívni a figyelmet egy veszélyes szándékra, amely itt Potzner Ferenc szájából (a Várbazárban pedig L. Simon László megjegyzéseként) hangzott el. "Potzner Ferenc elmondta, hogy a Palota funkciói egyelőre alakulnak, de a döntés nem rajtuk, építészeken múlik, ezért nem érdemes beszélni róla. .... Az általuk javasolt terek – a Szent István terem, a bálterem a Hunyadi udvarban és az „A” épületben található kápolna – hitelesen helyreállíthatóak..." (kiemelés tőlem). Vigyázat! Az a kápolna csak az MNG jelenlegi főlépcsőházának elbontásával állítható vissza, még ha – gondolom -, ezt nem hangsúlyozta is túl Potzner úr. Aki nem hiszi, járjon utána: Kollányi Béla Az újjáépült Budavári Palota c. művében*, a 81. oldalon közli azt a kontúrrajzot (81. ábra), amely világosan mutatja a kupola, az MNG mai főlépcsőháza és az egykori vártemplom helyzetének összefüggését. Az ábra alapján világos, hogy az „A” épületben található kápolna visszaállításával – no meg egy kis rosszindulattal - megokolható lenne a kupolatorony és a kupola lebontása és a régi visszaépítése.

---

* Ezt a művet érdemes - és ezt a művet érdemes - elolvasni, ha valaki hiteles embertől, kényszerek nélkül megalkotott képet kíván kapni a Budai Vár 1945-1985 közötti helyreállítását meghatározó szakmai illetve politikai tényezőkről. Az az alaposság, az a hihetetlen mennyiségű, jól végigjárt vargabetű, amelyeknek maguk mögött tudásával Kollányiék (és Czagány és Németh és Radó, és Metzner és Janáky és Gerő és Gerevich és Dragonits és Jánossy és Farkasdy (utóbbiak a Polgárvárosban)) kialakították a Királyi Palota és a Polgárváros mai képét, nem hasonlítható ahhoz a kurzuslovagi attitűdhöz, amellyel a mai, mindenáron a hauszmanni állapotot favorizáló építészek dolgoznak. Megkockáztatom: ma erősebb a politikai nyomás a Vár építészetére, mint Rákosi és Kádár idején volt. És hasonló a szakmai színvonalbeli különbség, mint amilyen a műemlékvédelem tárgyában, a mai kormányzati kultúrfelelősök és Marosi akadémikus álláspontja között; ld.: http://epiteszforum.hu/nehany-pont-epitett-oroksegunkrol1#comment-24833

FenyvesiHK
2016.02.07.
08:32

@Pákozdi Imre: A Várat ”visszafoglaljuk” ?! Kitől is foglalnánk vissza? A történelemtől? Az megtörtént, elmúlt, béke poraira. Valakiktől, akik nem mi vagyunk? Ellenség él a várban jelenleg? A most ottlévő kultúrától foglaljuk vissza? A kultúra, mint ellenség, amit el kell űzni, hogy vissza(el)foglaljuk a helyét? Kik volnánk az a „mi” akik ezt akarjuk? Ez lenne az ideológiai alapja egy mindenkit érintő ügynek? Vagy a Vár mégsem a mienk, a magát magyarnak tudó, ezen a geográfiai ponton élő közösségnek a tulajdona? Hanem mégis csak az, aminek eredetileg épült, a mindenkori hatalom privát inkarnációja? És mi mindnyájan (többségben) azt mondtuk volna, hogy ezt, mint szimbólumot szeretnénk látni a fejünk fölött jelen időben? Hol,mikor,kinek?

Mindig a kérdésfeltevés helyes vagy torz megfogalmazása dönti el a válasz minőségét. Egy biztos, erre a programra elfogadható építészeti választ nem lehet adni.

Anna kitűnő cikkében a „válaszadó” építészek érvelése* is azt bizonyítja az európai példákkal, hogy az ilyesfajta, összefüggéseiből kiragadott „történelmi” válasz, ahol az építész lényegében egy baumeisteri feladatnak, egy technológiai kihívásnak felel meg, jól körbejárt, többszörösen ellenőrzött társadalmi és gazdasági(!) közakaratból jöhet létre.

Jó tudni,hogy mint valaha Szigetvárnál, vannak néhányan, akik szembemennek a foglalókkal, akárhányan vannak és akármennyire reménytelen a küzdelem. A tisztesség történelmi tablóján az ő nevük ott lesz.

 

*Javítom: ezek a példák valóban esettanulmányok,a cikk egyértelműen ezt említi.Számomra viszont fontos érvek.Ráadásul két alapjaiban különböző eset, mert amíg a Frauenkirchénél egy történeti rekonstrukció valósul meg a továbbélő eredeti funkcióval (sebgyógyítás), addig a Berlin Schloss egy kiegészített újjáépítés (történelmi igazságtétel és mai használhatóság), ebben van visszaépítés és van kortárs elem, ami önálló építészeti tervezés eredménye. Az erre kiírt pályázatot az az olasz genovai építészprofesszor Franco Stella nyerte meg,aki tavaly májusban be is mutatta a magyar építészeknek a Nemzeti Hauszmann tervről tartott építész konferencián a történeti visszaépítésről vallott elveit. Franco Stella magát klasszikus racionális modernként jellemzi, Schinkel és Mies van der Rohe hagyományait követve. Úgy tűnik Berlin városa törököt fogott Stellával(és mitagadás, az új építési részeken chartás homlokzati terveivel), mert bár az építés gőzerővel folyik, kapnak hideget-meleget azóta is. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ennek az építkezésnek meg kellett történnie. Az építés nagyobbrészt szövetségi, kisebb arányban városi pénzekből valósul meg, tehát állami és önkormányzati közakaratból. Az építkezést webkamerán követheti bárki,de odamehet és fotózhatja is a most még szürke beton vázát az épületnek. A keleti szárny, az új építés verte ki sokaknál a biztosítékot a Mies féle "letisztult" megjelenésével. A 3D-kből viszont tudjuk,hogy grandiózus belső tereket kapunk, egészen a mának építve, teljes kihasználtsággal,a város szövetének a palotán való, gazdag városi tartalmakat adó átáramoltatásával. És ez biztos jó lesz. A teljes rekonstrukciót visszaálmodók - a korabeli állapotot megjelenítő makettekről jól látható - elfelejtik, hogy a Hohenzollernek és Brandenburgok óta minden megváltozott, a környezet, a város, az élet és ezen ostobaság keseregni.

Pákozdi Imre
2016.02.08.
15:52

@FenyvesiHK: Na jó, ha FenyvesiHK javít és árnyal, akkor én is hagyom magam belehúzni a műbírálat örvényébe. Szóval, ez az újjáépített Schloss, akármennyibe is kerül, nem tetszik. És pont az nem tetszik benne, ami az erénye kellene legyen: a hagyományos épületen belül, a történelem kultúrává oldása keretében megjelenő kortársi elemek szerepe és aránya. Ez itt ugyanis megfordult! Ez az épület nem tudja elfeledtetni azt, hogy vadi új. Itt a "régi" egyszerű díszlet; a kortársi váz keblén nyugvó, annak zugaiba behúzódó, szeretettel látott, mégis idegen test. Nézzék meg, kérem, a cikk harmadik képét. A "régi", a valamikori barokk bejárati oromfal mása egy színpadi díszlet, amelynek különállását még az azt felül és oldalt keretező 40 cm-es távolság is hangsúlyozza.

A Reichstag épülete viszont - Norman Foster kortársiasításában - szerencsés alkotás. Egy politikailag végletesen terhelt épület, amely az önálló német államiság szinte egész, vészterhes időszakát - legalábbis a II. vháború végéig - kulcsszerepben, kultikus objektumként fémjelezte, csakis romként vagy a mához szelidítve volt elviselhető. (Jelzem: a Palast der Republik még a mához szelidítve sem, mármint az NDK bukása után...) A Reichstagon az üvegkupola telitalálat, pláne úgy, hogy rajta keresztül a nép egyszerű fiai bepillanthatnak a Bundestag üléstermébe. Talpuk alatt a hatalom! (Ahogyan Orbán talpa alatt lesz az Országgyűlés, mintegy 70 méterrel, ha a hivatalával felköltözik a Várba.) A múlt elegendő harc utáni bevallásában élenjáró németek még egy pillanatra be is csomagoltatták a Reichstagot - viccből, ugye -, aztán úgy gondolták, hogy kész az idő egésze.  

Amúgy pedig, ha így megy ez*, ahogy a Schloss-t most újjáépítik, akkor inkább sehogy se menjen. Ha azonban úgy, ahogy a hatvanas-nyolcvanas évek magyar építőművészetének és belsőépítészének legjobbjai, voltaképpen a mai érett építészgeneráció szakmai apái és nagyapái tették, akkor - az eredményt még mindíg nem kell szeretni, tisztelni viszont kötelesség. Egyszerűen azért, mert akkor az volt a legjobb. Ha azt nem tiszteljük, tehát ha a negyven évvel ezelőtti kortársit funigáljuk, akkor a mindenkori kortársit nem tiszteljük. Akkor kéretik minden, a tisztelt építész Urak és Hölgyek által manapság tervezett épülethez egy bontási útmutatót csatolni a negyven évvel minket követő utókor munkájának megkönnyítésére.

* Kurt Vonnegut amerikai író kedvenc, elégikus refrénje az Ötös számú vágóhídból, amely könyv Drezda lebombázásáról szól, benne a Frauenkirchével.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.