| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Hét lépésben gondolkodik a (belső)építész szakma

1/1

a Magyar Belsőépítész Egyesület logója

Hirdetés
?>
a Magyar Belsőépítész Egyesület logója
1/1

a Magyar Belsőépítész Egyesület logója

Hét lépésben gondolkodik a (belső)építész szakma
Nézőpontok/Vélemény

Hét lépésben gondolkodik a (belső)építész szakma

2017.03.13. 12:13

Cikkinfó

Szerzők:
Sobieski Tamás

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Szenes István

A Magyar Belsőépítész Egyesület (MABE) hét alkalmas kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyen a meghívott tekintélyes és tapasztalt vendégek a két szakma jelenéről, nehézségeiről és az ennek alapján várható jövőről folytatnak vitát. Szerkesztőségünk a múlt héten a harmadik alkalomba kapcsolódott be, de érdemes kitérni az előző két alkalom tanulságaira is. Sobieski Tamás írása.

Két belsőépítész, Szenes István, a MABE elnöke és kollégája, Márton László Attila, a MABE tagja szervezte az NKA támogatásával hét alkalmasra tervezett kerekasztal-beszélgetéseket. Ezeken az építészek, belsőépítészek, lakberendezők, iparművészek és designerek között a tér- és tárgyformáló művészetek kapcsolódási pontjairól, jelenlegi helyzetéről, az egyes szakmák között kialakult ellentétekről és az előremutató együttműködés lehetőségeiről volt szó.

A január 17-én Szenes István moderálásával megtartott első beszélgetésen a négy meghívott vendég – Göbölyös Kristóf, Csavarga Rózsa, Rex-Kiss Béla és Kovács Zoltán – véleményének meghallgatása után parázs vita és izgalmas párbeszéd alakult ki a belsőépítész-képzés hosszáról és formájáról. A találkozóról készült összefoglaló szerint végül nem született konszenzus, de kiderült, az egyes szereplők mit tartanak fontosnak az ágazatban: ha van belsőépítész oktatás, az elősegíti a jogosultság kérdését, a megfelelő díjazás biztosíthatja a minőségi munkavégzést és a jelenlétet a tértervezésben, illetve mindehhez szükséges a törvényi háttér. Az építészkamarán belül mintegy 130 belsőépítész van, ami igen alacsony létszám, ezt a résztvevők kedvezőbb tagdíjjal növelnék meg. Szintén szóba kerültek a mesterségesen alacsonyan tartott tervezői árak és a nem létező díjszabások, illetve a tény, hogy a belsőépítészet nem engedélyköteles tevékenység.

Február 7-én, a második beszélgetésre új vendégeket hívtak meg – Bálint Imrét, Kovács Csabát és Marosi Miklóst – és eljött az eredetileg belsőépítész Fekete György is. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke többek között beszélt a belsőépítészetet oktatni képes tanárok hiányáról, illetve arról is, hogy a jövőben a belsőépítészeknek milyen szerepük lesz a felújítások és különböző épületek funkcióváltásából adódó tervezések során. A résztvevők érintették a tervezőirodai gyakorlatot és benne a belsőépítész szerepét, és fontosnak tartották, hogy az építészeti tervezést csak a belsőépítészeti és társ-iparművészeti szakmákkal együtt lehet elképzelni. Beszéltek az alapfokú oktatásban elért eredményekről, de arról is, hogy a belsőépítészet a jövőben lassan speciális, különálló területekre oszlik - ilyen például a lighting design, aminek tervezője félig mérnök, félig belsőépítész. A zárszóban megállapították, az együttműködés lényegi eredménye, hogy az építész és a belsőépítész egyre több közös munkájuk során egymás tevékenységét erősítik.

A harmadik eseményen, február 28-án a résztvevők egyperces néma főhajtással megemlékeztek Csikós Attiláról, a február 10-én 75 évesen elhunyt Jászai Mari-díjas építészről és díszlettervezőről, aki az eredeti program szerint szintén a meghívott vendégek között volt. A hét meghívott vendég – a belsőépítész Gyürki András, Tóth Tibor Pál, az emellett díszlettervező Meller András, a díszlettervező Székely László, a színháztörténész Turnai Tímea, illetve a világítástechnika szakértője, Böröcz Sándor - arra kereste a választ az ismét izgalmas szellemi torna során, hogyan értek el a szakmai csúcsra és milyen kapcsolatot, azonosságokat, különbségeket látnak a matéria és a díszlettervezés között. Fekete György a beszélgetés során többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzőművészeti egyetemen kevesebb a rajzóra, mint a műszaki egyetemen, és nagyon nagy hibának tartja, hogy 35 éve nincs belsőépítész-képzés. Még nagyobb problémának érzi, hogy ha el is készül az új törvény a szakma jogállásáról, nem lesz, aki az érdeklődőket tanítsa, hiszen egy egész nemzedék belsőépítész hiányzik.

Szenes István a finn példára hívta fel a figyelmet: a korábban szegény északi ország a semmiből teremtette meg a saját belsőépítészetét, sőt a világ élvonalába került, mi pedig kezdünk lemaradni. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, és olyan példákat lássanak maguk előtt, akiket nemcsak túlszárnyalni, hanem tisztelni is lehet. Mintegy zárszóként reményét fejezte ki, hogy ezek a kerekasztal-beszélgetések elérik céljukat, sérülésmentesen megtalálják a pozitív utat, amin tovább lehet menni - egyben erőt is adva, hogy a következő nap úgy lehessen fölkelni, hogy valami történni is fog.

A következő alkalomra március 21-én (kedden) kerül sor, amikor a belsőépítészet és a lakberendezés lesz a téma - építészek részvételével is. A későbbi beszélgetéseken a belsőépítészet és az iparművészet kerül sorra.

Sobieski Tamás

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.