Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.
Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.
Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.
Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.
Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.
Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.
Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.
Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.
Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.
Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.