► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert
Épülettervek/Lakóépület

Három vonal két pont ház | Egy vonal ház | Ház 140 sarokkal

1/26

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként.

Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek.

Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
?>
Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az.

Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.
1/26

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Épülettervek/Lakóépület

Három vonal két pont ház | Egy vonal ház | Ház 140 sarokkal

2025.06.06. 10:55
1/26

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Három vonal két pont ház: Képzelj el egy házat, amely mindössze három falból, két pillérből és egy tetőből áll—egy térgazdasági és kompozíciós tisztaságra törekvő kísérletként. Építészeti állítás: Az építészet nem az elemek számáról szól, hanem azok kapcsolatáról. Egy három falból, két pillérből és egy tetőből álló minimális kompozíció is teljes térélményt hoz létre. Az építész szerepe nem a bonyolultság halmozása, hanem a lényeg kikristályosítása—ahol a kevesebb nemcsak több, hanem mélyebb jelentéssel is bír.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Egy vonal ház: Képzelj el egy házat, amely egyetlen nagyon hosszú fal, és benne a fal felfúvódásával jönnek létre terek. Építészeti állítás: Egy fal bár szilárd és változatlan hatást kelt, de szokatlan léptékben alkalmazva rugalmasan építészeti karakterként is elképzelhető, amely képes hasadni, szétszálazódni, fefúvódni. Ennek köszönhetően egy fal több rétegre hasításával, a falban lakóterek jöhetnek létre. Ennek a rétegekre szétvált falnak a különálló rétegei aztán újra egyetlen fallá állhatnak össze. Az így létrejött szilva mag ház oldalról egyetlen falnak, míg szemből egyetlen fal élnek tűnik.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Ház 140 sarokkal: Képzelj el egy házat, amely teljes egészében ismétlődő árkádokból áll, amelyek minden irányban sorolódnak. Ott ahol nincs árkád tér van, a teret nem a határolás, hanem az árkád hiánya határozza meg. A helyiségek nem a belső udvarra nyílnak, ők maguk a belső udvar. A szerkezet egy folyamatos létezés és hiány enfilade-ját hozza létre. Nincs bejárat, nincs hierarchia. Az udvar nem a középpontban van – maga a ház az. Építészeti állítás: Ez a ház nem tartalmaz belső udvart, minden eleme belső udvar. Egyetlen árkád ismétléséből épül, így a hiányok is építészetté válnak benne: ahol az árkád megszakad, ott helyiség jön létre. Az eredmény nem tömeg, vagy tér, hanem ritmus. Minden elem középponti, de egyik sem önálló. Ami a szobák között van, az nem folyosó, hanem közös űr. Ezt a házat nem belépve éri el az ember egyszer csak benne találja magát. Nincs homlokzat, nincs tájolás, nincs érkezés – csak belső repetitivitás és rend.

Cikkinfó

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Paradigma Ariadné

Helytelen Házak / No Place Houses

URL:
Paradigma Ariadné

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.