Emberek/Interjú

Hangelnyelő textilek - Interjú Söptei Eszter textiltervezővel

1/10

forrás: Söptei Eszter

?>
forrás: Söptei Eszter
?>
forrás: Söptei Eszter
?>
forrás: Söptei Eszter
?>
forrás: Söptei Eszter
?>
forrás: Major Tamás
?>
forrás: Major Tamás
?>
forrás: Söptei Eszter
?>
forrás: Söptei Eszter
?>
forrás: Loffice coworking-iroda
?>
forrás: Major Tamás
1/10

forrás: Söptei Eszter

Hangelnyelő textilek - Interjú Söptei Eszter textiltervezővel
Emberek/Interjú

Hangelnyelő textilek - Interjú Söptei Eszter textiltervezővel

2021.04.16. 07:56

Cikkinfó

Szerzők:
Vermes Ráhel

Földrajzi hely:
Magyarország

Címkék:
akusztika, design, interjú

Dosszié:

A zajszennyezés szintje a 21. századra egyre nagyobb mértékben van jelen a hétköznapjainkban, mégis inkább a nagyobb ipari egységek, színházak, koncerttermek szándéka a megfelelő akusztikai tér és a hangelnyelés kialakítása. A hétköznapi életterekben viszont nem annyira foglalkozunk ezzel. A zajszennyezés káros hatásai anélkül érnek minket, hogy igazán figyelmet fordítanánk rájuk. Söptei Eszter 2012-ben végzet a MOME Divat- és Textiltervezés mesterszakán. Diplomamunkája, a HalkGeometria, és későbbi projektje, a Nest párna kollekciója a terek akusztikájának javítását célozza meg. Esztert a hazai és nemzetközi berkekben is nagy sikert aratott munkáiról kérdeztük.

A munkáidban az akusztika kérdése személyes élettérben  jelenik meg. A textiliparon belül hogy találtál rá az akusztikára?

A diplomamunkámra készülve olyan témát kerestem, ahol egy releváns problémára adhatok megoldást. Számomra különösen zavaró az olyan tér, amiben a beszéd érthetősége rossz a zengő tér miatt. Romlik a koncentrációm és gyorsabban elfáradok, de ezzel sokan vagyunk még így. Az egyetemek, iskolák oktatótereinek egy része rossz akusztikai adottságokkal bír. Pláne, ha egy nagyobb terembe egy kisebb létszámú csoport kerül, ott még az emberi test abszorpciós képessége se javít a helyzeten. Az oktatóterek nagy része olyan alap berendezésekkel van tele, mint a székek, asztalok. Az üres térben a hang akadály nélkül verődik vissza az üres falról. Miután felfigyeltem a problémára egyre tudatosabban kezdtem figyelni a tereket ebből a szempontból, és az akkor fellelhető hazai és nemzetközi példákat felkutatni. Főként kerámiaburkolatok keltették fel a figyelmemet, ahogyan a formakialakítás révén egy diffúz anyagból abszorpciós anyagot alkotnak. A textil esetében túlnyomó részt olyan forgalomban lévő felületeket találtam, ahol egy sík abszorpciós panel burkolására szolgált a textil.

Diplomamunkám témavezetője Harmati Hedvig DLA habil. egyetemi docens és a külső konzulensem Kotschy András fizikus-akusztikus volt.

forrás: Major Tamás
6/10
forrás: Major Tamás

 

A 3D-s textilek origami-szerűsége a nálad alapvetően jellemző geometrikus formavilágra épül. Mik az inspirációs források? A 3D-s koncepció inkább technikai szempontból vetődött fel, vagy esztétikai koncepció is megbújik mögötte?

A 3D formakialakítás technikai és esztétikai szempont is volt. Nehéz lenne szétválasztani a kettőt. A forma és a tartalom annyira szervesen kapcsolódik össze. Mikor meghallják az emberek az akusztikát javító felület kifejezést, egyszerre a „tojástartó"-nak becézett akusztikus panel piramisokra gondolnak. A két felület hasonló, de az enyém a hangot a felület mögé is képes engedni és a falról visszavetődő hang energiájának újra át kell hatolnia az akusztikus akadályon, így nagyobb hatékonysággal csökkenthető a zengő hang a térben.

A felületben a kaleodiciklus, mint alapegységek kapcsolódnak egymáshoz. (Kaleidociklus=Egy poliéder, amely több tetraéder összekapcsolásával egy gyűrűt alkot.) A sajátos alapelemek révén a felület szépen fordul, így akár sarokban is elhelyezhető. A sarkok a termek akusztikailag legproblematikusabb részei.

A forma érdekes kísérleteket is hozott, mivel a kaleidociklusok mozgathatóak az összeillesztett éleik mentén, így a saját középpontja körül forgatható. Összekapcsolva ezeket az elemeket ez a mozgás egy nyit-zár mozgásra redukálódott. Ebből következett, hogy itt egy akusztikai váltást is létre lehetne hozni. Amikor a burkolat minden eleme nyitott állapotban van, a textilburkolata látszódik, akkor hangelnyelő. Ha az elemek becsukódnak, akkor a 8mm vastagságú falemezborítás kerül elő, amiről a hang visszaverődik. A diplomamunka során létrehozott felületet egy kis szériában létrehozható művészeti alkotásnak tartom.

forrás: Söptei Eszter
2/10
forrás: Söptei Eszter

 

A textilek hangelnyelése alapvetően porózus hangelnyelést biztosít. Emellett inkább a magas frekvenciájú hangokat nyeli el. Poliuretán habszivaccsal és lennel dolgoztál a HalkGeometria projektben: milyen egyéb anyagok jöttek fel a kísérletezés során? Miben dőlt el, hogy a poliuretán és a len a legmegfelelőbb? Az anyagok belső szerkezeti felépülése mennyiben befolyásolja a hangelnyelés mértékét?

A felület működési elve, hogy amikor a hang ezen a hangelnyelő burkolaton halad át, a bennük lévő len szálakon és poliuretán habszivacson, a hanghullámok többszöri irányváltoztatásra kényszerülnek, és hosszú utat kell megtenniük, amíg teljesen átjutnak a hangelnyelő anyagon. Minden irányváltoztatás energiavesztéssel jár. Ha a hangelnyelő mögötti felület (fal) visszaveri a hangot, akkor a folyamat ismétlődik. Ez a passzív hangelnyelés működési elve.

Az anyagválasztásnál az elsődleges szempont az akusztikai porozitás volt. Ez annál jobb, minél nagyobb az anyagban lévő üregek számának és az anyag összes térfogatának aránya. A poliuretán habszivacs választása egyértelmű volt, mivel ez egy jól bevált alapanyag. Nagyobb kutatás előzte meg a megfelelő textilszál kiválasztását. Azt tudtam, hogy egy technikailag magasabb tudást igénylő alapanyagot szeretnék létrehozni, hogy a felületen egy finom grafika is megjelenhessen és értelmezhető maradjon.  Itt megjegyezném, hogy az akusztikai paneleket textilrostokból vagy gyapjúból készült filcekből készítik, de ezek az alapanyagok esetemben elvetésre kerültek. A technikai paraméterekhez is alkalmazkodnom kellett, ennek megfelelően kutattam és találtam rá a lenre, ami a legvékonyabb, sima felületű, nagy szilárdságú fonál és hosszú elemi szálakból áll. Molekula és finom szerkezetét tekintve is ideális volt erre a célra. A végeredmény egy többszörösen is összetett képet eredményezett. A grafikai megoldás révén a forma szögletes élei egy keménységet sugallanak, ám ha megfogjuk a felületet, puha.

forrás: Söptei Eszter
7/10
forrás: Söptei Eszter

 

Régebbi építésű lakóházaknál az akusztikai átalakítás kényes kérdés. Kortárs építészetnél pedig egyre kevesebb lágy anyagot használnak, összességében pedig népszerűvé váltak az elmúlt időkben az egybenyitott terek. Ez sokszor akusztikai káoszt eredményez. A HalkGeometria textilek milyen módokon használhatók fel ennek csökkentésére, optimalizálására? Design-elemként milyen funkciókat tölthetnek be?

Szeretem megtapasztalni az épített környezetet, az arányokat, a perspektívát és a tömeget, főképp, ha jó akusztikával és a kiegyensúlyozott zajszinttel rendelkezik. De ez nem minden esetben adott és ha csak a tér szépségét szeretném csodálni és nem ott élni, akkor az akusztika nem is számít, csak maga a térélmény. Ha viszont élettérről vagy munkatérről van szó, akkor fontos szempontok, amit utólag akár textilek behelyezésével is lehet módosítani. Sokszor elég lenne egy-egy drapéria, akusztikai panel, ami a fal mellé helyezve javítja a tér akusztikáját.

forrás: Söptei Eszter
3/10
forrás: Söptei Eszter

 

Többek között a Loffice is rendelt tőled a HalkGeometria kollekciódból. Melyik helyiségben található? Milyen hatással van a térre? Mi az a probléma, amiben akusztikailag megoldást nyújtott?

Loffice coworking-iroda egy HalkGeometria felületet rendelt még a régi irodájuk tárgyalójába. A tárgyaló építészeti adottságai nem voltak ideálisak, nagyon visszhangos volt a tér. A tárgyaló egyik rövidebb fala üvegtégla volt, a vele szemben lévő pedig egy üvegfal üvegajtóval, a másik két fal beton. Ebbe a térbe nem csak az én munkám került. Anno több olyan művészt kerestek meg, akinek a munkája csökkenthette a diffúz hatást. Az új VIII. kerületi épületükben már csak az én munkám látható a tárgyalóban.

forrás: Loffice coworking-iroda
9/10
forrás: Loffice coworking-iroda

 

Az akusztikai anyagoknak, termékeknek a gyártása milyen módon képviselhet egy környezettudatos szemléletet?

Textil területén a leggyakrabban használt anyag a filc, szerencsére előfordulnak az újrahasznosítás jegyében a különböző textilhulladékokból készült abszorpciós felületetek is. Fontosnak tartom az ilyen projekteket, hiszen a textil a nagyobb számban előforduló hulladékok közé tartozik. Az legelterjedtebb eljárás során a textilt vágott vagy tépett szálakra bontják, majd nemszőtt  textília gyártásához használják fel. Ezzel foglalkozó cégek hazánkban is vannak. Készítenek belőle geotextíliát, bútoripari anyagokat, építkezések során felhasználhatják szigetelésként is. Ezt az anyagot inkább elrejtik, mert nem túl dekoratív, de hasonlóan hatásos, mint a gyapjúszálakból készült filc. Minden olyan termék fontos a piacon, ami a környezettudatosságot helyezi előtérbe és létjogosultságot teremt a textilnek az építészeti terekben. Az előállított termékeimnél, mindig törekszem arra, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termeljek. A keletkezett szivacs vagy minimális textil maradékokat másik projektekben felhasználom, például töltőanyagként. A HalkGeometria szabásmintáit is úgy helyeztem fel a textilre mintaként, hogy ne legyen leeső textilhulladék. A méterárukból nem halmozok fel raktárkészletet, mindig a megrendeléseknek megfelelő mennyiség kerül legyártásra. Több megrendelést összevárok és így nagyobb tételben tudok gyártatni. Igaz, a megoldásnak a gazdaságossági szempont és a hazai textiltervezés helyzete adott létjogosultságot.

forrás: Söptei Eszter
1/10
forrás: Söptei Eszter

 

A textilek akusztikai felhasználására, ahogy az ember szétnéz, még ha nem is a közvetlen környezetében, van igény. Stúdiók, színházak, koncerttermek alkalmaznak hangelnyelő anyagokat, mégis a designer készítők kiesnek a gyártók és megrendelők látóteréből. Ennek milyen okai lehetnek? Magyarországi, európai, vagy globális tendencia ez? Milyen helyzetben vannak itthon a textiltervezők? Mekkora a kereslet egy ilyen specifikus design termékre, mint az akusztikai textil?

Valószínű az ár miatt esnek ki a designer készítők a versenyből. Talán a látótérben még benne vannak. Az esetemben egy összetett munkáról van szó, aminek a gyártása időigényes és költséges a speciális forma miatt, amitől az egész alkotás egyedivé válik. Olcsóbb és gyorsabb megoldani a zengő tér problémáit gyorsan sokszorosítható panelekkel illetve a síkban tartani a textilt, például mint a nehéz súlyos drapériák, amiknek szintén van pozitív hatásuk a térre. A textiltervezőknek nincsen egyszerű helyzete, mert ha valaki hazai gyártóval szeretne gyártani, nagyon szűk lehetőségei vannak és a legyártott termék ára nehezen tud versenyezni az import textilével.

forrás: Major Tamás
10/10
forrás: Major Tamás

 

Több nemzetközi kiállításon is voltál, többek között Frankfurtban. Tapasztalataid szerint európai szinten mennyire használják fel az akusztikai textileket? Milyen helyzetben vannak a textiltervezők?

Az akusztikai panelek evolúcióját 2012 óta kísérem figyelemmel. Azóta nagyon kiszélesedett a paletta, egyre több cég és designer foglalkozik a témával. Persze a kedvenceim a textilből készültek, de van jó néhány kemény anyagból készült mennyezeti akusztikai megoldás, ami már-már térinstalláció.

Európában az a probléma, hogy a textilgyártás jórészt kitelepült más kontinensekre, távoli országokba, így a tervek megvalósításához a legegyszerűbb út a multinacionális cégeken keresztül vezet. Így a tervezők lehetőségei is szűkösek, pláne, ha valaki hazai gyártónál szeretne kivitelezni, még ha például a külföldi gyártás olcsóbb is lenne. Kevés hazai tervezőt alkalmaznak, és többnyire külföldi mintákat használnak fel. A magyar terveket sokszor be se engedik, valamint kisebb tételek kivitelezésért felárat kérnek.

Azért az nem újdonság, hogy nem Magyarország Európa textil nagyhatalma. Ezért fontosnak tartom a hazai gyártók támogatását, még ha nem is ezekkel a textilmennyiségekkel váltjuk is meg a világot.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk