| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Hajléktalanság régen és most, 2. rész - Szociális lakásépítészet

1/26

Malageueira, Portugália - Alvaro Siza

Malageueira, Portugália - Alvaro Siza

Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas

Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas

Madrid, Spanyolország - David Chipperfield

Madrid, Spanyolország - David Chipperfield

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates

Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates

Amsterdam, Hollandia - West8

Amsterdam, Hollandia - West8

Hollandia - Oliver Thill

Hollandia - Oliver Thill

Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti

Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti

Ausztria - Herzog and De Meuron

Ausztria - Herzog and De Meuron

Budapest, IX., Orczy út - Bach Péter

Pécs - Pelényi Margit

Pécs - Pelényi Margit

Pécs - Ráth Miklós

Pécs - Ráth Miklós

Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor

Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

?>
Malageueira, Portugália - Alvaro Siza
?>
Malageueira, Portugália - Alvaro Siza
?>
Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas
?>
Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas
?>
Madrid, Spanyolország - David Chipperfield
?>
Madrid, Spanyolország - David Chipperfield
?>
Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV
?>
Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV
?>
Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates
?>
Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates
?>
Amsterdam, Hollandia - West8
?>
Amsterdam, Hollandia - West8
?>
Hollandia - Oliver Thill
?>
Hollandia - Oliver Thill
?>
Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti
?>
Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti
?>
Ausztria - Herzog and De Meuron
?>
Ausztria - Herzog and De Meuron
?>
Budapest, IX., Orczy út - Bach Péter
?>
Pécs - Pelényi Margit
?>
Pécs - Pelényi Margit
?>
Pécs - Ráth Miklós
?>
Pécs - Ráth Miklós
?>
Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor
?>
Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor
?>
Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV
1/26

Malageueira, Portugália - Alvaro Siza

Malageueira, Portugália - Alvaro Siza

Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas

Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas

Madrid, Spanyolország - David Chipperfield

Madrid, Spanyolország - David Chipperfield

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates

Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates

Amsterdam, Hollandia - West8

Amsterdam, Hollandia - West8

Hollandia - Oliver Thill

Hollandia - Oliver Thill

Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti

Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti

Ausztria - Herzog and De Meuron

Ausztria - Herzog and De Meuron

Budapest, IX., Orczy út - Bach Péter

Pécs - Pelényi Margit

Pécs - Pelényi Margit

Pécs - Ráth Miklós

Pécs - Ráth Miklós

Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor

Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

Hajléktalanság régen és most, 2. rész - Szociális lakásépítészet
Helyek

Hajléktalanság régen és most, 2. rész - Szociális lakásépítészet

2011.07.22. 10:51

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Székely György

Vélemények:
1

Székely György korábban közölt dolgozatában a hajléktalanság problémáját járta körül, most ennek folytatásaként európai és hazai körképet vázol fel a szociális lakásépítés helyzetéről, kiemelkedő példáiról, valamint a szociális városrehabilitáció működő európai modelljeiről és a magyar valóságról.

Bevezető
Az ember épített környezetének legfontosabb eleme a lakóház. Ez a legősibb építési tevékenység, amely életünk védelmét, oltalmát biztosítja. A ház az egyik legszemélyesebb épülettípus, ezért tervezésénél különös gonddal kell eljárni. A városrendezést nagymértékben befolyásolják a lakóépületek, mivel a városi szövet zömét ezek teszik ki. Városon belül is kialakulhatnak úgynevezett alvóvárosok, amelyek döntően lakófunkciót látnak el, némi kereskedelmi szolgáltatással. Azonban a városi lakónegyedek általában bonyolult szerveződésűek, amelybe beletartozik a közlekedés, az infrastrukturális ellátottság, a szórakozás, valamint a pihenést biztosító közpark és játszótér is. A lakást ezen szempontok szerint nem lehet önmagában kiragadni, hanem összefüggéseiben lehet és szabad csak vizsgálni.

A nagyipar és a munkásság az ipari forradalommal egyidejűleg jelent meg. Az iparosodás társadalomalakító hatása a városok gyors ütemű fejlődéséhez vezetett, a lakás ezzel párhuzmosan vált tömegcikké. A XIX. században már jelentkeztek a lakásépítés máig tartó problémái. A szociális igények is rohamosan fejlődtek, az 1900-as évek elején már nem lehetett XIX. századi bérkaszárnyákat építeni, amelyek méltatlan életkörülményeket nyújtottak az ott lakók számára.

 

 

 

Ezen a tömeges lakáshiányon próbált meg segíteni a Bauhaus-mozgalom, amely idővel Németországból az egész világra kiterjedt és számtalan jó épületet hozott létre. Az I. világháború felgyorsította a gépipari gyártástechnológia fejlődését, amelyet a tömegtermelés céljaira lehetett hasznosítani. Az építészek a funkció és a forma elsőbbségét hirdették, amely a felhasznált anyagokban és szerkezetekben tükröződött, immár őszintén megmutatva azokat. A gépesítést és a szériagyártást a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igyekeztek kihasználni.

A Bauhaus formavilágára az egyszerű geometriai síkok és testek alkalmazása jellemző. Az egyszerűséget, szögletességet a színek használatával (elsősorban piros és fekete) próbálták ellensúlyozni. A Bauhaus elterjedésével alakult ki a II. világháború után az internacionális modern irányzat, amely a formát és az esztétikát teljes mértékben a gyártástechnológiának rendelte alá. Létrejöttek a blokkos építési módszerek és a paneles építésmódok, amely Kelet-Közép-Európában - és hazánkban is - ideológiai tartalommal is párosult és ennek megfelelően torzult. A blokkos technológia a tervek tipizálása révén gyorsan tudott terjedni. Előtérbe került az előregyártás, az építésszervezés és a nagyfokú gépesítés, amelynek köszönhetően az országok a tömeges lakásigényt jól ki tudták elégíteni. A szociális lakáshelyzet megoldottnak látszott, mesterséges munkásvárosok, lakónegyedek, lakótelepek épültek. A lakásépítés is a gazdaságos tömegtermelés részévé vált, bár a korszerű lakást és a gazdaságosságot elég nehéz volt összeegyeztetni.

A szociális lakásépítészet elsősorban nagyvárosi jelenség: az emberek az iparosodás (munkalehetőség) miatt költöznek vidékről, faluból a nagyvárosokba. A falu - amely általában mezőgazdasági tevékenységből tartja fenn magát - az iparosodás következtében egyre kevesebb élő munkaerőre tart igényt, ezért fokozatosan elnéptelenedik, illetve (kis)várossá válik. A falusi léttel szemben fontos különbség, hogy a város a tanulás, a kultúra és a szociális ellátottság magasabb szintjét képes nyújtani. A XX. század első felére már kialakultak az óriási osztálykülönbségek a gazdagok és a szegények között, ez napjainkban még erősebben érezteti hatását. Ennek következményeként egy városon belül is kialakulnak olyan városrészek, ahol a gazdag és a szegény társadalmi rétegek elkülönülten élnek egymástól. Dolgozatom első részében a szociális lakásépítészet egy-egy jelentős példáit mutatom be Európában és Magyarországon, a második részében ezeknek a városrehabilitációs folyamatait vizsgálom.

Szociális lakásépítészet Európában

Portugália, tervező: Alvaro Siza

 

Malageueira, Portugália - Alvaro Siza
1/26
Malageueira, Portugália - Alvaro Siza

Malageueira, Portugália - Alvaro Siza
2/26
Malageueira, Portugália - Alvaro Siza

 

 

Lisszabontól száznegyven kilométerre délkeleti irányban található Malageueira, ahová az építésznek ezerkétszáz szociális lakást kellett terveznie. Siza alacsony beépítettségű, hosszú sorházat tervezett, de a magas lakósűrűségű épületmodelleket is tanulmányozta az 1940-es és az 1960-as évekből. Le Corbusier Roq et Rob épületének terveit tanulmányozva a Corbusian-i megaron prototípusára talált. Ebből, illetve az ókori római és arab pációs háztípusokból kiindulva formálta meg a szociális lakásokat. A földszint plusz két emeletes épületek egy 8x11 méteres telekrészre kerültek, metszetüket tekintve L alakú kialakítással. Az emeleti részen található egy kis terasz, amely a szociális bérlakás-jelleget tükrözi: itt száradnak a kiteregetett, frissen mosott ruhák. A kisméretű ablakok a homlokzatoknak mediterrán hangulatot kölcsönöznek. A tervező legfontosabb alapelve az volt, hogy egy élhető városrész alakulhasson ki, ahol a lakók jól érzik magukat.

Spanyolország, tervező: Valero and Jimenez Torrecillas

 

Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas
3/26
Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas

Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas
4/26
Alameda, Spanyolország - Valero And Jimenez Torrecillas

 

 

Alameda régi városnegyedétől nem nagy távolságra helyezkedik el ez a dupla sorház, amely körül saját használatú udvar található az itt lakók számára. A terep adottságaiból jelentkező magasságkülönbséget az építészek alapvető adottságként kezelték. Az enyhe hajlású tető és a lakások szintjei ehhez a terepviszonyhoz igazodnak. Az anyaghasználat visszafogott - döntően vakolt homlokzatokat találunk -, ezáltal az épület költségeit minimálisra lehetett leszorítani. A mediterrán vidékre jellemző nagy forróság miatt a két épület közötti udvar nappali időtöltésre, pihenésre alkalmas, jól átszellőzik és fénytől védett kialakítású.

Spanyolország, tervező: David Chipperfield

 

Madrid, Spanyolország - David Chipperfield
5/26
Madrid, Spanyolország - David Chipperfield

Madrid, Spanyolország - David Chipperfield
6/26
Madrid, Spanyolország - David Chipperfield

 

 

Madrid déli külvárosában, egy hajdani ipari területen épült ez a szociális lakóház. A helyszín újonnan beépített környezetében a szomszédos épületek nyolcemeletesek és magastetősek. A megrendelők erre a telekre is ilyen megjelenésű házat kértek, közel száznyolcvan lakással, amelyek egy-, két-, és háromszobásak. Az építész a magastetőt átértelmezve a tömb tömegét manzárd-szerűen zárta le, tetején alacsony hajlású tetőrészekkel. A tetőfelület csökkentésével nőtt a hasznos alapterület, továbbá ezek a visszametszések a tömb oldalain plasztikusabbá tették az épületet. Ezt a földszín árnyalatú, előregyártott üvegszálas vasbeton panelekkel képzett szoborszerű, homogén tömegformálás is erősíti. A panelek eltérő árnyalatúak, a változatos ablakosztás jól ritmizálja a masszív épülettömeget.

Spanyolország, tervező: MVRDV

 

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV
26/26
Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV
7/26
Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV
8/26
Sanchinarro, Spanyolország - MVRDV

 

 

Sanchinarro Madrid északkeleti külvárosában helyezkedik el, ahová a tervezők egy huszonkét emeletes, szociális célú toronyházat terveztek. A közelben fekszik a Guadarrama-i hegység, ezért az építészek egy óriási lyukat képeztek az épülettestben a tizenkettedik emelettől felfelé. Ez az óriási terasz az itt élők számára biztosít pihenő-, és találkozóhelyet. A tervek szerint a terepszintről egy óriási mozgólépcső vezetett volna fel ide, amelynek révén a szomszédos épületek lakói is használhatták volna a pihenőkertet, ez azonban elmaradt az építés során. Az épülettömb hatalmas tárgyként jelenik meg a külvárosi szövetben, amit a különböző anyag-, és színhasználatok, valamint nyílásformák tesznek változatossá. Az eltérő bérleménytípushoz különböző homlokzati anyagok és nyílások társulnak: az építészek ezzel jelezték, hogy itt az egyedülállókon kívül, a fiatal párok és a nagycsaládosok is helyet kaphatnak. A jól benapozott, kényelmes lakásokból pazar panoráma tárul fel a környező vidékre.

Egyesült Királyság, tervező: Sergison Bates

 

 

Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates
9/26
Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates

Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates
10/26
Hertfordshire, Egyesült Királyság - Sergison Bates

 

Az ikerház Hertfordshire-ben található, amelyet egy meglévő lakóövezetbe kellett illeszteni. Az épületet a lakásépítő társaság prototípusnak szánta, ezért a tervező megvizsgálta a telepszerű kialakítás lehetőségét. A cél egy házszerű forma megalkotása volt, amelyhez a háború utáni, Angliában széles körben elfogadott ikerház-típus megfelelő előképet nyújtott. A homlokzatokon átszellőztetett palalemez-burkolat található, amely egészségesebb belső környezetet biztosít. A nedvesség lassan tud távozni a falakon keresztül, ezáltal nem csapódik le. Az épületet tíz nap alatt fel lehet állítani az előregyártott és előre szigetelt falaknak köszönhetően. A faszerkezet szilárd dobozszerkezetté áll össze a külső falak, tetők és födémek összeépítésével.

Hollandia, tervező: West8

 

Amsterdam, Hollandia - West8
11/26
Amsterdam, Hollandia - West8

Amsterdam, Hollandia - West8
12/26
Amsterdam, Hollandia - West8

 

 

A holland kormány úgy döntött az 1980-as évek végén, hogy tíz év alatt hétszázötvenezer új lakást épít fel a nagyobb városok peremkerületeben. Ám pár év múlva kiderült, hogy a projektek gyorsan magánberuházásokká váltak és a profitszerzés vált a fejlesztők érdekévé. A városvezetés lehetőséget adott Adriaan Geuze-nek, a West8 alapítójának (aki bírálta ezen telepek elszaporodását), hogy mutassa meg, ő hogy gondolná el a szociális városfejlesztést. Az amszterdami kikötő az egyik legnagyobb áruforgalmat bonyolítja le Európában, amely a város számára megterhelőnek tűnt, ezért a kikötőt a város külső részére költöztették. Az így gazdátlanná váló dokkokat  lakóterületté alakították át. A kiírók száz lakás telepítését írták elő hektáronként, ami az átlagos külvárosi beépítési sűrűség háromszorosa. Ezt a tervező úgy oldotta meg, hogy a sziget két szélére falszerűen zárt épületeket helyezett, amelyeket a döntően szociális bérlakásokat tartalmazó nagy épületek szakítanak meg. A tömbök között közparkok, közkertek találhatók, amelyek növelik a terület értékét. A tervezők arra is figyeltek, hogy különböző lakástípusokat hozzanak létre, ezáltal a társadalmi rétegek keverednek és nem különülnek el élesen egymástól.

Hollandia, tervező: Oliver Thill

 

Hollandia - Oliver Thill
13/26
Hollandia - Oliver Thill

Hollandia - Oliver Thill
14/26
Hollandia - Oliver Thill

 

 

Az építészeti modernizmus története a minimalizmus felé halad, a formák, az anyagok, a részletek és megoldások fokozatos egyszerűsödését jelenti, ami gyakran az épületek "elszegényedésével" jár együtt. Oliver Thill szerint a minőségi építészetet vissza kell hozni a tömeges lakásépítés színterébe. Szerinte a tradíció újra előtérbe fog kerülni, és fel fogja váltani az egész világon elterjedt modernizmust. A szociális lakások tervezése során azt vizsgálják, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a takarékoskodásra. Mivel az egyik legdrágább elem a homlokzat, ezért azt ipari technológiák és előregyártás alkalmazása révén egyszerűsítik. A lakókörnyezet alacsony négyzetméterárai lehetővé teszik a homlokzatok teljes üvegezését.

Szlovénia, tervező: Ofis Arhitekti

 

Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti
15/26
Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti

Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti
16/26
Ljubljana, Szlovénia - Ofis Arhitekti

 

 

Ljubljana peremkerületében négy darab, egyenként több mint száz-száz méter hosszú házsorra írtak ki pályázatot. Az Ofis építésziroda nyerte el a pályázatot, elsősorban a legtöbb eladható alapterület biztosításával. A hatszázötven lakás tervezése és  kivitelezése másfél év alatt zajlott le. A szoros ütemezés miatt a tervezők előregyártott elemeket használtak - fürdőszobák, ablakok, és homlokzati panelek -, továbbá az épülettömböket modulokból állították össze. Mindegyik épület négy modulból áll és saját függőleges közlekedő maggal rendelkezik. Egy modult negyvenkét, különböző alapterületű lakás alkot. A lakásokhoz egy loggia és egy erkély tartozik, amelyek kapcsolatot teremtenek a külső és belső tér között. A homlokzatok fapanelből, üveglapokból és fémkorlátokból állnak. Az elemek eltérő geometriája miatt az ismétlődés nem érzékelhető hangsúlyosan a látványban.

Ausztria, tervező: Herzog and De Meuron

 

Ausztria - Herzog and De Meuron
17/26
Ausztria - Herzog and De Meuron

Ausztria - Herzog and De Meuron
18/26
Ausztria - Herzog and De Meuron

 

 

A kétszáz lakást tartalmazó, kétszintes sorházakból és önálló épületekből álló együttes Bécs határában, a Dunától északra helyezkedik el. A tervezők a városi szövetre jellemző beépítést képzeltek el - nagyobb zöldterületekkel és nagyobb építménytávolságokkal - a kertvárosok egy központ köré szervezett telepítési mintával szemben. Az épületek változatos formálásával és színezésével próbálták elkerülni a sorházakra jellemző egyhangúságot. A változatosság az anyaghasználatban is tükröződik: a nagy vakolt felületek mellett faburkolatok is jellemzőek, kerülve a túlságosan drága termékeket. Az építészek huszonegy lakástípust terveztek a szabadonállótól az ikerházon át a sorházig, valamint a telep két közösségi épületet is kapott.

Szociális lakásépítészet Magyarországon

Budapest, tervező: Bach Péter

 

Budapest, IX., Orczy út - Bach Péter
19/26
Budapest, IX., Orczy út - Bach Péter

 

 

2005-ben a Corvin-szigony projekt keretében a Józsefvárosi Önkormányzat meghívásos tervpályázatot hirdetett. A tervezők törekedtek arra, hogy a jellemzően erősen szociális városrészben olyan épületet hozzanak létre, ami nem szociális lakóházra utal, ezért a homlokzatokon téglaburkolatot alkalmaztak. A foghíjbeépítésből adódóan a parkolás egyik lehetséges megoldása a mélygarázs lett volna, amelyet a tervezők elvetettek az épület jellege és a magasabb építési költségek miatt, ezért a telek belsejében biztosították a parkolást - a lehetőségek szerint. A lakáskínálatban nem csak szociális típusúak szerepelnek, ezzel is az lakók összetételét és a társadalmi környezetet is szeretnének "hígítani".

Pécs, tervező: Pelényi Margit

 

Pécs - Pelényi Margit
20/26
Pécs - Pelényi Margit

Pécs - Pelényi Margit
21/26
Pécs - Pelényi Margit

 

 

Pécsett a város déli peremére 2001-ben nyilvános építészeti tervpályázatot írt ki az önkormányzat. A nyertes Pelényi Margit lett, aki modern építészeti gondolatokból építkező koncepciójával élhető épületeket tervezett, amelyekben harminc-negyven négyzetméteres szociális lakások találhatók. A hagyományos építéstechnológiával készült, négyszintes, tagolt épülettömegek a környezetük felé nyitnak, amelynek építészeti minőségére a hetvenes évek panellakótelepe jellemző. A heterogén környezet ellenére az építész az épületcsoportot két helyen is lábakra állította, mert a nyitottságon túl fontosnak tartotta az átláthatóság és a vizuális kapcsolatok hangsúlyozását. A tervező a homlokzati faburkolat használatával a személytelenséget és a szegénységet próbálta ellensúlyozni a homlokzatokon. A szokványos lakótelepi tömböktől eltérően egy henger alakú lépcsőház ékelődik be az épületszárnyak közé.

Pécs, tervező: Ráth Miklós

 

Pécs - Ráth Miklós
22/26
Pécs - Ráth Miklós

Pécs - Ráth Miklós
23/26
Pécs - Ráth Miklós

 

 

Egy már meglévő környezetbe kellett a közel százhúsz lakásos bérlakást tervezni, ahol bevásárlóközpont, általános iskola és lakóépületek találhatók. A tervező több épületcsoport telepítésével próbált kedvezőbb arányokat és szellősebb beépítést létrehozni. A két épülettömeg fogatolt kialakítású, amelyekben egy, másfél, illetve egy plusz két fél szobás lakások sorakoznak. A puritán kialakítás az épület rendeltetéséből adódik, ezért elsődleges szempont volt a célszerűség és a gazdaságosság. A homlokzati nyílászárók változatos kiosztásban helyezkednek el, a mozgatható árnyékolók pedig különböző színeket kaptak. Az építész a megfelelő számú parkoló biztosítása érdekében mélygarázst tervezett, amely jelentősen megnövelte a beruházási költséget.

Szentendre, tervező: Vizér Péter és Dénes Tibor

 

Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor
24/26
Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor

Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor
25/26
Szentendre - Vizér Péter, Dénes Tibor

 

 

Szentendre Város Önkormányzata 1999-ben megbízást adott a tervezőknek egy harminchat lakásos szociális lakóegyüttes megtervezésére. Fontos szempont volt az üzemeltetési költségek minimalizálása, ezért az épületek hőszigetelésére, a tartós és esztétikus anyagok használatára különös gondot fordítottak. Az épületegyüttes egyszerű és karakteres elemként jelenik meg környezetében: a falazatok bontott téglából készültek, a külső oldalfolyosós közlekedők fa árnyékolókat kaptak. A tervezők kellemes belső udvari kertkapcsolatot biztosítottak a rászoruló családok számára, ezzel is oldva hátrányos helyzetüket.

Szociális városrehabilitáció Európában
Bármely ország társadalmát, gondolkodásmódját, kultúráját jól tükrözi, hogyan foglalkozik a szociálisan rászorulók lakás-ellátásával. Nyugat-Európában a szociális lakásügy nem csupán építészeti és várostervezési feladatot jelent, hanem átfogó szabályozási és intézményi rendszert is. Az európai szociális intézményrendszer egyszerre hat az össztársadalmi gondolkodásra és a feszültségek feloldására. A társadalmi szolidaritás széles körben elfogadott a középosztályban, akik magától értetődőnek tartják a szociális infrastruktúra kiépítését és a hátrányos helyzetűek  befogadását.

Hollandiában a Wilhelmia királynő által aláírt 1901-es lakástörvény képezi mind a mai napig a szociális lakásépítés alapját. Noud de Vreeze építész, az Amszterdami Városfejlesztési Tanács tagja szerint kulturális sajátosságnak lehet tekinteni a városok méretének korlátozására tett törekvéseket, ami a hosszú távú lakáspolitikára támaszkodik. A magán lakásszövetkezetek feladata az építés és működtetés, az állam csak a felügyeletet végzi el. A szövetkezetek ötven éves futamidejű, alacsony kamatozású építési kölcsönöket kapnak az államtól, amit húsz évig csökkenő törlesztési mértékű támogatással egészítenek ki. Ezáltal a lakásszövetkezetek már húsz év múlva nyereségesek. Az építész fontosnak tartja továbbá, hogy a szociális és egyéb lakástípusok térben keveredjenek. A gettósodást ellensúlyozza az a törekvés is, hogy a szociális lakás ránézésre ne legyen megkülönböztethető a többitől, sőt még egy épületen belül is adva legyen a keveredési lehetőség. Jó példát mutat erre az amszterdami keleti kikötő rehabilitációja, amely a West8 építészcsapat tervei alapján valósul meg. Noud de Vreeze tapasztalata szerint a szociális lakásokat nem célszerű eladni az alacsony jövedelmű bérlőknek (megszakítva ezzel a szegénységi folyamatot), mert a folyamatosan növekvő mobilitás miatt már nincs társadalmi igény a lakástulajdonra, másodsorban pedig a szociális lakók bérlői nem valószínű, hogy fenn tudnák tartani saját tulajdonú lakásaikat.

Általánosságban el lehet mondani, hogy a sikeres szociális lakáspolitikát a következő tényezők befolyásolják: társadalmi egyetértés a rászorulókon való segítségnyújtásban, kulturált demokratikus kormányzás, gazdasági növekedés, szociális elkötelezettség, az állami-, és magánérdekek közötti összhang, valamint a bérlakásállomány nagy arányának elfogadása.

Hollandiában, Angliában és Svédországban erős az állami beavatkozás, a központilag támogatott bérlakás a meghatározó, ez a GDP-nek mintegy három százalékát teszi ki. Franciaországban, Dániában, Ausztriában és Németországban a magán bérlakás a jellemző, a GDP-nek egy-két százalékával támogatják a lakásügyet. Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban a magánlakás a jellemző és a GDP-nek kevesebb, mint egy százalékával támogatják a lakásépítést. A tapasztalatok azt mutatják, ha bármelyik lakásforma (szociálisan támogatott bérlakás-magánlakás) túlsúlyba kerül, az hátrányossá válhat. A magántulajdon esetében megállapítható, hogy kevéssé alkalmazkodik a növekvő időskorú réteg szükségleteihez. Drága a fenntartás, növekednek a törlesztési elmaradások. A szociális lakbérrendszer esetében pedig felmerülhet az a probléma, hogy a használó el ne veszítse a támogatást, ha nem vállal rendszeres munkát még akkor sem, ha megtehetné. Az állam által megszabott legmagasabb lakbérek viszont a befektetőket teszik bizonytalanná, akik egyébként építenének bérlakásokat. A bérházak tulajdonosa lehet az önkormányzat, szövetkezet, vagy hosszabb távú befektető. A szociális lakásoknál a tulajdonos vállalkozás vagy közület lehet.

Szociális városrehabilitáció Magyarországon
Az itthoni szociális lakásépítészetet és városrehabilitációt vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy kiindulásként magával a Szociális Törvénnyel kell először foglalkoznunk, amelynek kapcsolódási pontjai vannak a lakástörvénnyel. A lakbérek megállapításának szabályait egyértelműbbé kell tenni. Pontosítani kell, hogy évente hányszor lehet lakbért emelni és ennek mik a felső határai. Sajnos ezeknek a hiányában napról-napra válnak emberek és családok hajléktalanokká vagy lakbér-hátralékosokká, vesznek fel uzsorát, amelynek a vége szintén az utca lesz. A következő fontos kérdés a felmondási eljárás megvizsgálása. Ma Magyarországon tizenöt napos határidővel fel lehet mondani a lakásbérletet. A piacgazdasági szempontokat figyelve egyre fontosabb lesz hajléktalanügyi szempontból ennek a jogszabálynak a felülvizsgálata. Nagyon szigorúak továbbá a befogadás szabályai is. Ez a szabály leginkább a szívességi lakókat érinti, de érintheti a bizonytalanokat, illetve a lakásról lakásra mozgókat. Végül, de nem utolsó sorban beszélni kell a lakbér-elmaradás kezelésének hiányosságairól. Itt jelentkezik a közös költség, a rezsi, a közüzemi díj és ezeknek az ellenőrizhetősége, a díjak megállapítása, mert ezek sincsenek szabályozva megfelelően.

Az önkormányzati tulajdonú lakások aránya csökkenő irányt mutat, jelentőssé vált a magántulajdonú, a nagyobb városokban pedig a társasházi magántulajdonú lakások száma. A tulajdonosok ezekben az épületekben kellemetlen helyzetbe kerülhetnek, ha nem tudják fizetni a megemelt közös költséget. A lakásfenntartási támogatást is figyelemmel kell kísérni, mert ezáltal nemcsak sokan válhatnak hajléktalanná, hanem a hajléktalan létből való kijövetelt is megnehezíti, ellehetetleníti számukra. Ma tulajdonosként fenntartani lakást ugyanolyan drága, mintha azt bérelné valaki. A jól szabályozott lakásfenntartási támogatás esetén a hajléktalan létből egy albérlői-, majd főbérlői-, majd tulajdonosi létbe kerülhetnének az utcán élő emberek. A piacon lévő bérlakások bérleti díja olyan magas, hogy azt egy hajléktalan képtelen megfizetni. Nagyon fontos tehát ezeknek a szabályoknak a tisztázása, pontos megalkotása, amit a hollandok már 1901-ben megalkottak, és alapként kezelnek.

A következő fontos témakör a lakáshoz, lakhatáshoz való jutás, illetve juttatás. A jól működő holland példára tekintve a bérlakásépítés területén nálunk is elindulhatna ez vagy ehhez hasonló folyamat. Az Európai Unió tagállamai között Magyarországon a legalacsonyabb a bérlakás-állomány aránya, összesen kilenc százalék - ez Hollandiában negyvenhat százalék. A bérlakás-építés olyan kitörési mód lehet, amely egyrészt elősegíti a hazai lakásmobilitás javulását, másrészt pedig több százezer főt foglalkoztatna az építőiparban.

Erre lehet jó példa a Budapest három kerületében induló szociális városrehabilitáció: a józsefvárosi Magdolna-negyed, a ferencvárosi dzsumbuj, valamint a X. kerületi Bihary utca. A józsefvárosi Magdolna-negyed azért fontos krízisterület, mert itt figyelhető meg a fővárosban a hátrányos helyzetű családok kirívóan magas koncentrációja, továbbá jellemző a munkanélküliség és itt a legmagasabb a lemaradás az iskolázottságot figyelembe véve. A kerület célja, hogy olyan szociális bérlakás-programot valósítsanak meg, ahol az építkezésnél nem vonnák be a magántulajdont és a lakásokat sem értékesítenék, ezáltal is jobban lehetne ellenőrizni a helyi mobilitást, a lakáscseréket és nem utolsó sorban átláthatóbbá tenni a pénzügyi folyamatokat. A program további célja, hogy az épülő lakónegyed szerves egységet alkosson a környező területekkel, azoktól ne szakadjon le, az esetleges keveredést is biztosítsa.

A szociális városrehabilitáció társadalmi feladatai a következők:

  • megfelelő színvonalú lakás biztosítása, mindenki számára megfizethetően
  • a lakosság képzettségének javítása
  • a szegénység oldása, a munkanélküliek számának csökkentése
  • a környező lakosság negyedének bevonása a programba

Gazdasági feladatok:

  • az üres üzletek tizedével való csökkentése
  • az elértéktelenedett önkormányzati vagyon megállítása
  • a munkahelyteremtő beruházások elősegítése
  • a kerület önfenntartó képességének javítása
  • a munkaképes lakosság munkaerő-piaci helyzetének javítása

Környezeti feladatok:

  • közterek felújítása és folyamatos gondozása
  • épületek állagának javítása
  • a zöldfelületek, közterületek mennyiségi és minőségi növelése
  • a meglévő építészeti értékek megőrzése

Összefoglaló
Áttekintve a szociális lakásépítészetet Európában - ahol számos jó példát találhatunk a szociálisan hátrányos helyzetű emberek, családok megfelelő szintű lakáshoz-, lakhatáshoz juttatására -, arra a következtetésre juthatunk, hogy ez Magyarországon is egy megvalósítható folyamat részét kellene, hogy képezze. A gazdasági-, pénzügyi és egyéb folyamatokat tekintve tőlünk nyugatra már jól működő, kialakult rendszerek léteznek, amelyek nem engedik, illetve nehézkessé teszik a társadalmi leszakadást. Ha az ellátási rendszer nem megfelelő, vagy a törvények kiskapukat engednek, esetleg egyszerűen csak rosszak, akkor gyakran jutnak egyesek kilátástalan helyzetbe.

A szociális érzékenység nem kiváltság, hanem alapvető emberi figyelmesség embertársaink iránt; ezt építészeti eszközökkel lehet kezelni. Az építészeti tervezés, a városrehabilitáció, az önkormányzati rendeletek, szabályozások, a társadalmi egyetértés a segítségnyújtásban és nem utolsósorban a kormány elhatározása, mind-mind eszköz és lehetőség a rossz szociális helyzetben élők felkarolására. A szociális bérlakásokban élőket és a hajléktalanokat néha nem sok választja el egymástól. Nehéz meghúzni azt a vonalat, ami felett azt mondjuk, hogy már hajléktalan, és ami alatt, hogy csak rossz szociális helyzetben él, erre az előző dolgozatomban már kitértem. Erre talán az egyik jó példa lehet majd a józsefvárosi rehabilitáció, a Magdolna-negyed szociális bérlakás építési programja, ahol súlyozottan vannak jelen a lecsúszott néprétegek, a szociálisan hátrányosak és a munkanélküliek.

„Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti."
(Az emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 25. cikk 1. bekezdés)

Székely György
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
DLA program, Építőművészet

témavezető: Mátrai Péter DLA


Irodalomjegyzék

Szendrői Jenő, Arnóth Lajos, Finta József, Merényi Ferenc, Nagy Elemér:
Magyar Építészet 1945-70, Corvina Kiadó, Budapest, 1972.

2G: Sergison Bates, 2005.

Michele Costanzo: MVRDV, Skira, 2006.

Kenneth Frampton: Alvaro Siza, Phaidon, 2000.

El croquis: Herzog and de Meuron, 2005.

2G: Ofis Arhitekti, 2007.

El croquis: David Chipperfield, 2004.

Győri Péter: A Szociális Törvény és a Lakástörvény szükséges kapcsolódási pontjai

Online források
www.epiteszforum.hu
www.epitesi-piac.hu
www.menhely.hu
www.lakasepitesert.hu

Kapcsolódó oldal:

Hajléktalanság régen és most - 1. rész

 

Vélemények (1)
mB
2011.07.23.
21:34

Nagyon fontos témát érint a cikk, hadd legyek vele szemben ehhez mérten kritikus: elsősorban a hiányérzeteimet szeretném összeszedni tehát. Nagyon hiányolom az urbanista szándékok és az építészeti (formai) ismertetés mellől a lakástípusokat, az alaprajzokat. Alapvető fontosságúnak tartom eleve, de különösen fontosnak tűnik Magyarországon, ahol (korábban sok itt publikált épületen is láthattuk) a társasház a végletekig gyötört alaprajzokkal, a szűk és sötét középfolyosókkal egyenlő. Amilyen nyugodt, jól lakható lakáselrendezéseket lehet találni a negyvenes, hatvanas évekből, olyan elkeserítő a mai helyzet – fájlalom, hogy a cikk ezt még csak nem is érinti. Sajnálom hogy nem indokolja a szöveg a példák kiválasztásának okait – sokukkal tudnék vitatkozni, sokuk helyett mást javasolni, bár a lényeget ez sem érintené: az épületeknek csak a neveit és a fotóit ismerhetjük meg... (Apróság [vagy mégsem?], hogy a Bauhaus nem "mozgalom" volt hanem iparművészeti iskola, és ilyeténformán nem a tömeges lakáshiányon kívánt segíteni (bár foglalkozott a témával)… „Számtalan jó épületet” sem hozott létre (néhányat, maximum - sajnos igen hamar tönkretette a hatalom), a hatása ugyanakkor kétségkívül nagy és fontos volt. A „funkció ÉS forma elsőbbsége” helyett is mintha a kettő hierarchikus viszonyára emlékeznék e korból... F follows F...) Azonban igaz, hogy érdemes lenne a témának egy valóban alapos, átfogó tanulmányt, akár könyvet szentelni.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.