Épületek/Középület

Gyermekrajz fehér papíron - új bölcsőde Budakeszin

1/44

fotó: Zsitva Tibor

?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
?>
fotó: Zsitva Tibor
1/44

fotó: Zsitva Tibor

Gyermekrajz fehér papíron - új bölcsőde Budakeszin
Épületek/Középület

Gyermekrajz fehér papíron - új bölcsőde Budakeszin

2014.08.29. 13:41
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Építészek, alkotók:
Vadász Bence, Vadász Balázs

Földrajzi hely:
Budakeszi, Magyarország

Vélemények:
5

Bölcsőde, Budakeszi

URL:
Vadász és Társai Építőművész Kft.

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2014

Stáblista

statika: Ifj. Vadász György
épületgépészet: Thermolux Kft. - Zöld Béla
gyengeáram: Böröczki Zoltán
ép.szerk: S-4 Mérnökiroda Kft.- Schreiber Gábor
környezetrendezés: U. Concept Kft.- Kontra Dániel
közlekedés: BFVT. Kft – Pető Zoltán
tűzvédelem: Totemmix Bt. - Varga Miklós, Kiszelák Ferenc
akusztika: ‘95 Apszis Bt. - Csott Róbert
környezetvédelem: Toppedion Kft. – Weiner László
konyhatechnológia: Szigmavill Kft. – Straub Ágnes
költségvetés: FKBT. – Kijátz Valér
kivitelezés: ATRRYUM INVEST KFT. - Kovács György
főépítésvezető: Gellér János
beruházó: Budakeszi Önkormányzat –Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A kötelezővé váló óvodák, valamint a szintén helyhiánnyal küzdő bölcsődék bővítésére és fejlesztésére, illetve új intézmények létesítésére kiírt KMOP pályázat eredményeként szeptemberben sok helyen kerül sor átadókra. Ebből a pályázati keretből, Budakeszi Önkormányzatának megbízásából, alacsony költségvetéssel és gyors kivitelezési határidővel, minimalista stílusban épült meg a Vadász Bence által tervezett új bölcsőde. Bán Dávid írása.

A városi tervtanács Budakeszihez kötődő építészeket kért fel a pár éve megépült óvodával azonos, osztatlan tulajdonú, de arról kerítéssel leválasztott telkén - a Konth Miklós és Márity utca sarkán - egy új, négy csoportszobás bölcsőde megtervezésére. Az elhúzódó előkészítési folyamat után, a KMOP keret felhasználhatósága érdekében, idő hiányában rendes pályázat kiírására már nem volt mód, így a meghívott építészektől vázlatokat, árajánlatokat vártak. A beérkezett anyagok közül válogatva végül a Vadász és Társa Építőművész Kft. kapott felkérést arra, hogy igen rövid határidővel konkrét tervvázlatokat készítsen. 2011 decemberére hat változat született, amelyek közül a helyi építészeti zsűri választotta ki a megvalósítandó épületet, aminek engedélyeztetésére összesen egy hónap állt rendelkezésre. A megvalósításra szánt, és később is csak minimálisan túllépett költségvetés bruttó 150 millió forint volt – nagyjából egy családi ház megvalósítási kerete –, amiből a berendezés nélküli, közel nettó 800 nm-es épületet, a támfallal elválasztott 14 férőhelyes parkolót és a kertet kellett megvalósítani. A kivitelezésre alig 9 hónap állt rendelkezésre.

fotó: Zsitva Tibor
6/44
fotó: Zsitva Tibor

Az idő rövidsége, a környezet adottságai és az igen szűkös költségvetés vezette az építészeket a minimalista, puritán felfogású, egyszerű megoldások felé. Az épület részben ebből a megfontolásból lett lapos tetős, ami azonban nem a kisvárosi jelleggel megy szembe, hanem a lakótelepi környezethez, illetve a telken álló óvoda 2-3 évvel korábban bővített épületeihez igazodik. Ugyanakkor – amit azonban a tervezés, megvalósítás folyamán többször meg kellett védeni – a tervezők szívéhez is ez a modernista felfogás állt közelebb.

Az épület funkcionális elve, tömegformálása és homlokzati kiképzése is képletszerűnek mondható. Magukat a funkciósorokat különböző tengelyekre lehet felfűzni. A főbejárati hossztengely a Konth Miklós utcával párhuzamos, ezen az oldalon végig a kiszolgáló egységeket találni. A különböző blokkokat mintegy dobozszerűen kisebb belső udvarok választják el egymástól. Ezen a soron helyezkedik el elsőként a konyhablokk, majd az elválasztás után a főbejárati előcsarnok és az igazgatási helyiségek, amiket szintén egy kis belső udvar követ, végül a kiszolgáló helyiségek, gépészet, raktárak, illetve a vendégek mellékhelyiségei, ideértve a mozgáskorlátozottak számára készült WC-t is. Ez a tengely egyben védelmet is nyújt az amúgy nem túl forgalmas utca zajától.

fotó: Zsitva Tibor
23/44
fotó: Zsitva Tibor

A hossztengely másik oldalára két kereszttengely lett ráfűzve, ezekben helyezkednek el a tényleges bölcsődei funkciók. Két duplex csoportszobához közös kiszolgálóhelyiségek tartoznak, így mindkét szárnynak megvan a saját öltöztető-, átadó helyisége – ezekből jobbra és balra nyílnak a csoportszobák –, szabványos vizesblokkjai, játékszer-raktárai. A két-két csoportszobához egy-egy belső udvar tartozik, és maguk a termek is ezekre nyitottak, innen kapják a természetes fényt, de egyben megfelelően árnyékoltak, széltől és az utcától védettek, ideális nyugalmat biztosítanak a gyerekek számára. A belső udvarok részben fedettek, részben nyitottak, a pergolával fedett árnyékolók mellett teljesen nyitott részei is vannak. A szárnyak végében a nevelők és a szülők számára található mellékhelyiség, amelyek hátoldalán a kertből is elérhető WC és kézmosó került kialakításra.

Az épületet ez a tengelyesség határozza meg leginkább, ugyanakkor körben végigfut rajta egy oszlop- és gerendasor, egy markáns peremgerenda, ami az egész konstrukciót egy nagy lapos hasábbá zárja be. Lényegében ebből a nagy tömbből kerültek kimetszésre azok a kis belső udvarok, amelyek a belső helyiségek számára teret, ugyanakkor valamelyes zártságot és védelmet biztosítanak. Így az első fronton elhelyezkedő irodahelyiségek sem közvetlenül az utcára nyitottak, a kis belsőudvarok által védettséget kapnak, de ugyanígy tagozódnak a gondozási egységek is. Mindezeket fogják egybe a felül végigfutó pergolák.

Ezt a fajta kubista kockológiát néhány egyéb elem ritmizálja, például a főbejáratnál megjelenő látszóbeton pengefal, ami egyben a tetőbe is átfordul. Itt az eredeti tervek szerint kizárólag látszóbetont alkalmaztak volna, de a megrendelői igények miatt ez módosult, „finomodott". Az előtetőn kiképzett randomszerű lukakba üvegtégla került, hogy teljes felületen védjen az esőtől. A fehér, finoman megmunkált épületre ráhelyezett durvább megmunkálású és pirosra festett pengefal erőteljes kontrasztot nyújt, egyben határozottan jelöli ki a főbejárat helyét is. A kubista hatást erősíti az oszlopsorokkal, azok ritmusával való játék, és jelként hat az oldalhomlokzaton megjelenő dísz zászlórúd is.

fotó: Zsitva Tibor
33/44
fotó: Zsitva Tibor

A bölcsődék létéhez mindenképpen hozzátartozik a játékosság, amit maga az épület is ki kíván emelni. Míg anyaghasználatban, a szűkös költségvetés miatt nem volt komolyabb mozgástér, a színek használata is szinte kizárt volt – például a tervek szerint a belső udvarokra néző nyílászárók pirosak lettek volna –, így végül a tömör falfelületen randomszerű lukasztások adják meg ezt a játékosságot, utalva egy gyerekrajzra, ahol egy házra hasonló tetszőlegességgel kerülnek az ablakok. Mindezek a „lőrésszerű" kivágások a belső terekben könnyed fénypászmákat rajzolnak ki, ez a hatás néhány helyen színezett üvegtéglával még jobban meg tudott erősödni. Ezenkívül néhány gépészeti elemen, ajtón még meg tudott jelenni az eredetileg jóval több helyre szánt piros szín, amely így – persze funkcionalitásukat megtartva – a személő számára szintén egyfajta véletlenszerű játékosságot rajzol ki. A gyermeklélek tisztasága és játékossága végül tehát a képletszerű tisztasággal szerkesztett hófehér épületen fény-árnyék hatásokkal, a lukasztásokkal és a véletlenszerű ritmusokkal tudott megnyilvánulni.

A kiszolgáló helyiségek visszafogott, de megfelelő anyaghasználattal kialakított részei mellett a gyerekek tereiben határozottan, csoportonként egységesen jelentek meg volna a színek. A kivitelezés során azonban mindezt egyszerűsíteni kellett, így ezek a helyiségek is lényegében egyszínűek lettek, ugyan a vizesblokkokban a fehér falburkolaton randomszerűen sikerült becsempészni különböző színeket.

Ugyanebbe a minimalista összképbe illeszkedik a „bölcsőde" felirat is – eredetileg betonból lett volna kimaratva – ami visszafogott, szürkés betűkkel, a homlokzat síkjától kicsit eltartva került felhelyezésre.
Az épülethez szorosan kapcsolódik a kertészet is, ahol szintén a minimalista felfogás dominált, miközben teljes összhangba került az épülettel. Mind a belső kisudvarokon, mind magában a kertben a geometrikus rend és formák uralkodnak – a téglalap alakú homokozók, vízpermetezővel ellátott, kicsit aszimmetrikusan eltolt kerek pancsolók –, de ezek az elemek ugyanakkor játékos elrendezésben komponáltak.

fotó: Zsitva Tibor
37/44
fotó: Zsitva Tibor

A rövid határidővel, de jó minőségben kivitelezett épület szeptembertől fogadja a gyermekeket. A bölcsőde szomszédságában a jelenleg még üresen álló telken adott esetben az intézmény egy hasonló kubista téglatestű „lepény-épülettel" még egy duplex egységgel bővíthető, a most elkészülthez minimális beavatkozással kapcsolható.

Bán Dávid

 

 

Vélemények (5)
Pákozdi Imre
2014.08.29.
18:57

Úristen, de szép - mormoltam, amikor megláttam a képeket. Fehér fal, attika-gerendák, modernista kubusok, résablak, lapostető... Azután felébredt a gyanú. Miért is ilyen kalandos a kis, szinte üvegtégla-méretű szórványablakok elhelyezése? Mit is tükröz ez a belső térpozícionálásból? Netán félszintes eltolásokat, hullámzó vonalvezetésű lépcsőket? Megnéztem és kiderült, hogy semmit. Ugyanúgy, ahogy a Dévényieknél, a sásdi művelődési ház falán, az égvilágon semmit nem tükröznek a vadul le-föl dobált kis ablakok.

A félreértést valószínűleg a Ronchamp-i kápolna lyukablakai keltik, úgyhogy engedelmükkel, tisztázzuk: ott működnek, mert egyetlen, hatalmas térbe nyílnak. A dolguk vélhetően a remény fény általi megvillantása. A tér tagolása ott a hívők és a nem hívő szemlélődők fantáziájára van bízva, hiszen a valós tér a kápolnában egyetlen, fenséges, monolitikus egységet képez. A nyílások "rendetlen", sztochasztikus eloszlása éppen ennek a grandiózus térnek az egyéni képzelet által variálható bejárására, beosztására, belakására késztet. Itt és Sásdon azonban erről szó nincs. Van a földszinti közösségi szoba - kb. 3 m magas -, ill. Sásdon van a tornaterem. Mit sugall ill. mire késztet itt és Sásdon az ablaknyílások összevisszasága? Semmit sem sugall és semmire sem késztet, tehát egyszerűen modorosság. Ami giccsé majd a téglavörös áthidalás díszítő elemeként válik, ahol a semmire hivatkozik túlhangsúlyos lendülettel.

FenyvesiHK
2014.09.01.
17:23

@Pákozdi Imre: A bölcsődeépítés az egyik legkényesebb építészeti feladat.

Mert mi is a bölcsőde? Kényszerintézmény. Civilizációnk kényszerintézménye.A nők munkájára a társadalomnak szüksége van, mondják a modern társadalmak.Ezzel mintegy kijelentve, hogy az otthoni gyermeknevelés nem munka. A születés után nagyon kis idővel már irány a bébicsőszkaszárnya, ahonnan  a további lépcsőfokokat bejárva, óvoda, iskola után majd a társadalom engedelmes és hasznos katonája jön ki a csövön. Kinek tervezzük tehát a bélcsődét? A gyerekeknek? na nem, ha a tizenvalahány hónapos beszélni tudna, akkor megmondaná a véleményét mindenkinek, aki őt ebbe a helyzetbe hozta az anyukája csak neki szóló gondoskodása helyett. A mamáknak, akik unják a babázást? van ilyen is, de ha valaki ebben a korai  kisgyerekkorban szabadulni szeretne magzatától, az ugye….. Persze nem így van, mert azoknak kell a bölcsőde, akik hanyatt homlok rohannak vissza dolgozni(társadalmilag hasznosan!) el ne vesszen a munkahely, mert akkor miből veszünk pelenkát és gyümölcsöt a bölcsődébe, mert az az alapellátásba már nem mindig fér bele.

Tehát a bölcsőde üzemépület(?), mindenesetre szigorú rendszabályok és higiéniai előírások szerint működik, előírt munkarendben, ahol a kicsiknek a legfontosabb berendezési tárgy egy hatalmas szőnyeg, nagy térrel, hogy némileg elkülönülten ismerkedhessenek a világgal, mert ebben a korban ez a dolguk. Emellett és ugyanekkor, ezekben a poétikus korai években tanul meg szinte mindent az ember, ami későbbi életét alapvetően meg fogja határozni.Hogy ez milyen fontos és meghatározó, beleértve a kitől és hogyant is, azt tudhatjuk Vekerdi Tamástól kezdve a széles szakirodalomból.

Építész legyen a talpán, aki ebből mindenkinek, de leginkább a „munka tárgyának” a pelenkás kis embereknek jó házat tud csinálni.

Ez a ház itt leginkább önmagának akar tetszeni. A hófehér térrácsokkal, meg a vörös brutál randommal a bejáratnál. Ha távolról ránézünk, lehetne bármi más is, mintsem bölcsőde.(megjegyzem az egyéb számos randomok belülről jobbak,mint kívülről.)

Az EU-ban van egy ország, Hollandia, ahol az ilyen korú srácokat egy-két-három-négy órára el lehet vinni játszani egy egyszerű kinézetű, erre alkalmas helyre(helyiségbe). Ez a „bölcsőde”. De semmi sem kötelező, csak lehet.

Mizsei Anett
2014.09.02.
13:05

@FenyvesiHK: Nyugati példát hozni lehet erre - sőt az ellenkezőjére is. Hollandiától picit odébb, Belgiumban pl. 2 hónap(!!!) szülési szabadság jár, utána automatikusan vissza mindenki dolgozni. Gyerek meg bölcsibe. El sem tudom képzelni, milyen lehet. :(

Ettől függetlenül a bölcsőde szükséges (rossz?), nyilván ha választanom kéne a "megyek a híd alá gyerekestül jövő hó elején" és a "gyerek bölcsibe megy, de csak megélünk valahogy", akkor a gyerek menne bölcsibe.

A bölcsőde egyébként egészségügyi intézménynek minősül - ha jól tudom.

 

Pákozdi Imre
2014.09.02.
13:57

@Mizsei Anett: Én inkább megyek a híd alá, mint egy, a térszervezést hamisan mutató ablak-kiosztású bölcsibe. 

FenyvesiHK
2014.09.02.
18:11

@Mizsei Anett: bocs Anett, de Hollandia már régen nem a "nyugat", hanem tudomásom szerint ugyanúgy az EU, mint mi. De nem véletlenül írtam, hogy a mi közös Uniónkban van 1 vagyis 1 db ország, ahol ez így van (jól). Nekik ez valamitől működik.  Mindenhol máshol vagy ugyanolyan vagy még szigorűbb a helyzet,mint nálunk.Ettől nem lesz vidámabb ez az egész téma.

Az, hogy a bölcsi egészségügyi intézménynek minősül, hát az azt hiszem mindent elmond.

Anno én sem mentem a híd alá, ráadásul még hely sem volt a bölcsiben, volt helyette rémes magánbölcsi, de életem legrosszabb gyerekezős szakaszának éltem meg ezt a kényszert, ma is fájdalmasan elveszett időnek érzem és lehet, hogy sok hasonlóan gondolkodó mamával inkább együtt hidaznánk ma már a babáinkkal.Jó társaságban lennénk.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk