Design/Vizuális kommunikáció

Gyaloggalopp a valóságból: Ilya és Emilia Kabakov építészeti rajzai

1/12

A vörös vagon, 1991. Akvarell, tus, színesceruza, vízfesték, fekete tinta. 28×41 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével

?>
A vörös vagon, 1991. Akvarell, tus, színesceruza, vízfesték, fekete tinta. 28×41 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
A vécé, 1992. Akvarell, tus. 26.8×35.2 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
A vécé, 1992. Tus. 28×19 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
Élet egy idiótával, 1992. Díszletvázlat. Fekete és piros ceruza, 28x43 cm.  Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
A vörös pavilon, 1993. Színes ceruza. 45.5×30.5 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
A kozmikus energia központja, 1999. Akvarell, tus. 27.5×41 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
A kozmikus energia központja, 1999. Színesceruza, 1999. 42x62 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
A bukott angyal, 2001. Színes ceruza, szén. 81×102 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
Lindberg-emlékmű (vázlat), 2001. Ceruza, 15x21 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
Projektek Palotája, 2003. Akvarell, kék tinta, szén, színesceruza, vízfesték.  89×117 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
Vertikális opera (Guggenheim) / Metszet. Akravell, tus, ceruza, 43x55 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
?>
Vertikális opera (Guggenheim) / Részletrajz. Akravell, tus, ceruza, 21x28 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
1/12

A vörös vagon, 1991. Akvarell, tus, színesceruza, vízfesték, fekete tinta. 28×41 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével

Gyaloggalopp a valóságból: Ilya és Emilia Kabakov építészeti rajzai
Design/Vizuális kommunikáció

Gyaloggalopp a valóságból: Ilya és Emilia Kabakov építészeti rajzai

2019.11.27. 15:40

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Berlin

Építészek, alkotók:
Ilya Kabakov, Emilia Kabakov

A világhírű orosz-amerikai művészpáros, Ilya és Emilia Kabakov építészeti rajzait mutatja be a berlini Építészeti Rajzok Múzeuma. A „totális installációikkal" ismertté vált, El Liszickijjel és Alexander Rodcsenkóval párhuzamba állított alkotópáros a teret és az épített elemeket gyakran használja eszközként, rajzaik viszont nem tervként, inkább önálló alkotásként értelmezhetőek. 

A nyolcvanas évektől emelt, valós méretű épített terekkel és a hozzájuk kapcsolódó társelemekkel, valósnak tűnő narratívával Ilya és Emilia Kabakov a konceptuális művészet úttörőinek számítanak. Munkáikon a fiatalként megélt szovjet valóság utópiái és kényszerítő valósága, a megálmodott álmok elérhetetlensége egyszerre köszön vissza. A szovjet mindennapok több évtizedes megtapasztalásából eredő irónia mellett Kabakovék munkájában a derű, a nehezen megteremtett saját valóság öröme is folyamatosan jelen van.

Ilya Kabakov 1957-ben, a Szurikov Művészeti Intézetben szerzett képzőművészeti végzettséget, majd relatív jólétben, gyerekkönyv-illusztrátorként dolgozott Moszkvában. Lassan épülő elégedetlenségét saját örömére, a fióknak készülő rajzokban fejezte ki. Miután 1965-ben Olaszországban kiállították egy sorozatát, négy évig nem kapott munkát, és csak álnéven dolgozhatott. Ez nem tartotta vissza attól, hogy – bár fenntartotta az érdemes grafikus álcáját – további munkákat hozzon létre, és többedmagával elindítsa a „moszkvai konceptualizmus" néven elhíresült, hivatalosan soha el nem ismert mozgalmat, amely a szocializmus dilemmáival és csalódásaival foglalkozott. 

A vörös vagon, 1991. Akvarell, tus, színesceruza, vízfesték, fekete tinta. 28×41 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
1/12
A vörös vagon, 1991. Akvarell, tus, színesceruza, vízfesték, fekete tinta. 28×41 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével

A konceptualizmus irányába történő elmozdulás a nyolcvanas évekre installációk készítéséhez vezette Kabakovot. „Az ember, aki soha nem dobott ki semmit" című munkájában például személyes, apró holmijait szedte össze. A mindennapi tárgyak használata ezt követően vált jellegzetessé munkájában, a kezdeti kisebb méretű installációk pedig növekedni kezdtek, és nem sokkal később járható, valós méretű terekké terebélyesedtek. Az 1982-1984-es, több szobából álló „Az ember, aki az űrbe repült a lakásából" című installáció a kiegészítő, három narrátor által előadott szöveggel és az űrbe vezető útvonalat mutató diorámával már tulajdonképp totális installációnak tekinthető.

Kabakov első komoly szólókiállítását a nyugaton a grazi Kunstverein rendezte 1985-ben. Két évvel később művészeti ösztöndíjat kapott Ausztriába; ettől az időtől kezdve több-kevésbé nyugaton élt, mígnem a New York melletti Long Islanden telepedett le. 

Vertikális opera (Guggenheim) / Metszet. Akravell, tus, ceruza, 43x55 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével
11/12
Vertikális opera (Guggenheim) / Metszet. Akravell, tus, ceruza, 43x55 cm. Kép © Ilya és Emilia Kabakov, a Tschoban Alapítvány – Építészeti Rajzok Múzeuma engedélyével

Emiliával, aki művészeti tanácsadóként és kurátorként dolgozott New York-ban, 1988-ban kezdtek együtt dolgozni. Mindketten a hadiipara miatt zárt városként működő Dnyipropetrovszkban születtek (ma Dnyipro, Ukrajna), és még gyermekkorukból ismerték egymást. 1992-ben házasodtak össze és művészpárosként folytatták együttműködésüket. Közösen alkotott installációik száma, amelyekhez minden esetben papírvázlatok is készülnek, mára a kétszáz környékén jár.

A berlini múzeum aktuális kiállítása a Kabakovok skicceinek és rajzainak sajátos válogatása. Láthatóak az egyik első közös munkához, az 1992-es kasseli Documentán bemutatott A vécéhez készített rajzok, az 1995-as velencei képzőművészeti biennálén bemutatott Vörös Pavilon rajzai, valamint az esseni Zollverein területén ma is álló, két szinten 61 kisebb installációt tartalmazó Projektek Palotája vázlatai. Meg nem valósult munkák, például a Guggenheim számára tervezett Vertikális Opera, vagy a New York-i Whitney Museumnak papírra vetett Bukott Angyal rajzai ugyancsak szerepelnek. A munkák többsége nem előkészítő rajzként, hanem a hosszú gondolkodási folyamat egy-egy önállóan is értelmezhető állomásaként értelmezhető.

„A reneszánsz alatt a művészek mindennel foglalkoztak" – szögezi le Emilia Kabakov a kiállításhoz készült, rövid videóban. Ez a múvészpáros munkájára is jellemző: installációikban a legapróbb tárgynak, de a közöttük megjelenő térnek is szerepe, jelentése van. Elképzelt alanyaik aprólékosan felrajzolt életét szélesítik társadalmi narratívákká, kritikává, vagy alkalomadtán csak egy-egy anekdotává; egyszerre teremtenek és dokumentálnak. 

 

In the Making: Ilya & Emilia Kabakov. From Drawing to Installation. A Tchoban Alapítvány. Építészeti Rajzok Múzeuma kiállítása (10119 Berlin, Christinenstraße 18a). A tárlat 2019. október 17. – 2020. február 23. között látogatható, a múzeum nyitvatartási idejében (hétfő-péntek 14-19h, szombat-vasárnap 13-17h). 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk