| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Hallgatói terv

Fényerőmű — Kazincbarcika

1/9

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
?>
Fényerőmű - Szikra Katalin
1/9

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű — Kazincbarcika
Épülettervek/Hallgatói terv

Fényerőmű — Kazincbarcika

2009.11.10. 11:41

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kazincbarcika, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szikra Katalin

Vélemények:
3

Letölthető dokumentumok:

A koncepció gyújtópontjában a talált ipari tárgy áll. Az, ami eddig a hátránya volt a városnak, most az előnyévé válik. Szikra Katalin diplomaterve.

Helyszín & téma
Az identitás nélküli város - Kazincbarcika

Kazincbarcika a 12 szocialista iparváros egyike. A három Sajó-parti községből, amelyek valaha folyómenti földművelésből éltek, 40 év alatt művi úton munkásváros épült. Közponja zöldmezős beruházásként született a város egész infrastruktúrájával egy időben. Nem volt ideje, hogy részei összecsiszolódjanak, hagyományai alakuljanak ki. A folyamatot párhuzamosan kísérte a környező ipar túlzó mértékű fejlesztése. Lakossága ez idő alatt megtízszereződött. 40 évig a politikai irányítás kedvezményezettjeként minden támogatást megkapott, majd a rendszerváltozással vége szakadt a fejlesztéseknek, és maradt befejezetlenül, küszködve saját életképtelenségével. Súlyosabb hanyatlását csak a helyi vegyipar akadályozta meg, mely a mai napig a város fő támasza.

Problémái:

  • Nincs vonzó épített környezete (turisztikai vonzereje gyenge), nehéz szeretni. A városlakók tudatában vannak városuk kevéssé vonzó mivoltának. Kapcsolatuk lakhelyükkel kettős. Az otthon szeretete vegyül a panel, az ipartelepek, a történelem-nélküli városközpont iránt érzett idegenkedéssel.
  • Nagy kiterjedésű bezárt ipari területek. „Szégyenfoltok."
  • Kevés a kapcsolata a természeti környezetével (folyó, patak, tavacskák).
  • Intézményi rendszere befejezettlen. A hagyományos városi kulturális arculatot és szellemiséget, a polgári hangulatot kialakító, ezeknek teret adó kulturintézmények hiányoznak.
  • Hiányos társadalmi rétegződés. Nincs polgári réteg.
  • Népességelvándorlás: főleg a diplomát szerző fiatalok nem térnek vissza.
  • Hiányzó tradíciók. Nincs identitástudat.
  • Bizonyos megközelítések városi mivoltát is megkérdőjelezik.
  • Rossz városépítészeti tendenciák, hiányzó koncepciók, a város karakterének „kispolgári" ízlésű puhítása A város mai fejlődési törekvése, hogy születésének nyomait kendőzze. Sorra épülnek a historizáló hangulatú épületek. A városi részletek, burkolatok, utcabútorok díszítő jellegűek, a város karakteréhez nem illenek. A város arculatát hivatalosan a „Virágok és a szobrok városa“ szlogen kommunikálásával igyekeznek alakítani. Mindez nincs összhangban a város gyökereivel, kialakulásával, karakterével.

 

Fényerőmű - Szikra Katalin
1/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin
2/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin
3/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

 

 

Témameghatározás:
Diplomatémámban arra keresem a választ, hogy mi lehet az a helyes városépítészeti magartartás, amely a város ezeddig még meg nem talált, de természettől fogva és szükségszerűen létező identitásához illeszkedik, azt erősíti. Keresem azokat a helyzeteket, amelyek potenciális lehetőségek rejthetenek magukban, amelyeket csak észre kell venni és pozícióba helyezni. Vizsgálódásaim két tengely mentén folytak. Egyrészről tanulmányoztam a város történeti gyökereit, melyet az erős ipari alapokban véltem felfedezni. Valamint tanulmányokat készítettem a város felépítéséről és környezetével való kapcsolatáról. Ezek alapján a következő „akcióterületeket" határoztam meg:

Vizek, erdő:
Az első csoportban azt vizsgálom, hogy a város milyen kapcsolatban van a természeti környezetével. Itt elmondható, hogy a Sajó folyó a Tardona-patak és a kertvárosi bányatavak mellőzött helyzetben vannak. A Sajóhoz gyakorlatilag csak átszökni lehet. A városi  hétköznapok tudatából teljességel hiányzik a folyó közelsége. A Tardona-patak a városszövetet és a Bükk hegységet választja el természetes akadályt képezve, mivel a patakon kevés híd található. Ez leginkább gyerekek kedvelt felfedezőhelye. A bányatavak szintén mostoha helyzetben vannak. A kertváros felől egy földúton lehet csak megközelíteni őket. Az utat a város cigány negyede szegélyezi, így bár nem veszélyes környék, mégsem kedvelt övezet, pedig a tavak a kertvárostól 3 perc sétára vannak.

Ipari területek:
A második csoportot a város jelentős kiterjedésű, a rendszerváltáskor bezárt iparterületei alkotják. Ezek az iparterületek elsősorban a szénbányászathoz, másodsorban az építőiparhoz kapcsolódnak. Messze a város határán kívül található a Tardona-völgy bezárt szénbányája. Csillepályák, bányadombok, téglaépületek, ipari műtárgyak. Pozíciójából adódóan új funkcióját elsősorban a zöldturizmushoz és a kerékpár sporthoz kapcsolódóan tudja megtalálni. A ma is működő vegyipar hosszan elnyúló területei közé ékelődve található az említett völgyi szénbányához valaha dombokon keresztül csillepályákkal kapcsolódó szénfeldolgozó üzem. A nagy kiterjedésű területen elvétve meglepő szépségű ipari tárgyakra lehet bukkani. Ez a terület elsősorban ipari újrafelhasználás útján találhatna szerepet, mivel intenzív ipari területek veszik körbe, így más funkció számára kedvezőtlen helyzetben van. Valaha a Kazincbarcikát megelőző falvak határában állt a településeket és a bányákat ellátó, szénből villamos energiát előállító erőmű épülete. 1921-ben épült, a Borsodi Hőerőmű megépítésével leállt, azóta használaton kívül áll. Diplomatervemben ez utóbbi erőmű épületét és környezetét dolgozom ki részletesen. Választásom azért esett erre a területre, mert a felvázolt vizsgálódási vonalak e ponton nagyon szép és intenzív kapcsolatban találkoznak. Az épület önmagában inspiratív, lehetőségeket rejtő tárgy. Emellett kapcsolható az elfeledett Sajó parthoz, amely szintén nagyon erős eleme lehetne Kazincbarcika identitásának.

 

Fényerőmű - Szikra Katalin
4/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin
9/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin
5/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

 

 

Koncepció
Sajó:
Néhány sínpár nem elég indok arra, hogy egy város elszakadjon a tőle pár száz méterre fekvő folyójától. A koncepció alapja a kapcsolat megteremtése. A város több ponton átjutási lehetőséget kap a Sajó-partra. Némely kapcsolat a sínek szintjén jön létre. A város tengelyének meghosszabbításában álló átjutási lehetőség pedig a sínek alatt átvezetett sétány. A folyópart megőrzi természetes hangulatát. Kevés beavatkozással, kevés épített elem hozzáadásával kirándulóútvonallá, piknikezők, szalonnasütések célponjává válhatna.

Erőműhöz kapcsolódó terület:
A sínek alatt átvezetett sétány az erőmű mellett kialakított városi térbe torkollik. A tér finoman lejt a lépcsősor irányába. A lépcsősor és a tér vonalvezetése az erőmű épületegyüttesének irányába vezet.

Talált tárgy:
A koncepció gyújtópontjában a talált ipari tárgy áll. Az, ami eddig a hátránya volt a városnak, most az előnyévé válik. A tárgyat megtisztogatjuk, keretbe helyezzük, új funkcióval látjuk el. Ikonná alakítjuk.

Az épületek
Funkció:
Az épület funkciója szerint olyan kulturális intézmény, amely elsősorban a középiskolás fiatalokat célozza meg. Színvonalában a kocsma és a színház között helyezkedik el. (E kettő a Barcikán fellelhető két végpont.) Olyan közösségi teret jelent, ahol ez a korsztály eltöltheti a szabadidejét. Az erőmű épületrészében előadótér kerül kialakításra, mely egyszerű igényszintű előadások megtartását teszi lehetővé, valamint egyéb rendezvények, bulik befogadója is lehet. Az épületegyüttes célja a progresszív, friss, kortárs kultúra exportálása. Az új épületrész szakköröket, klubokat fogad be (műhely és próbaterem), előterében csocsó- és pinpongasztalok kerülnek elhelyezésre, így nem csak a klubtagok látogatják. A kapcsolódó trafóház földszintjére büfé, emeletére médiaszoba kerül. A trafóház előtt kisebb udvart körbezáró fedett lépcsősorok a korosztályra jellemző szabadtéri találkozásokhoz adnak felületet.

 

Fényerőmű - Szikra Katalin
6/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin
7/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

Fényerőmű - Szikra Katalin
8/9
Fényerőmű - Szikra Katalin

 

 

Tömegformálás:
A meglévő épületek keretbe kerülnek azáltal, hogy a terep a meglévő épületek körül egy kicsit besüllyed, 80 cm-rel mélyebbre kerül, így hozva létre finom határvonalat az épületek saját udvarai és a városi terek között. A keret testét a szintkülönbséget áthidaló lépcsők és rámpák, valamint egy új épület képezi, amely ebből a keretből nő ki. Megjelenésében, illetve anyagában is azonos vele.

A legmeghatározóbb építészeti irányelv az volt, hogy az erőműépület érinetlen maradjon. Úgy kerüljenek bele / köré az új funkciók, hogy megjelenésükben elváljanak az eredetitől. Az épület külső falai tehát nem változnak, ablaknyílásaiba nem kerül üveg. Az épület érdekessége a belsejében található masszív pillércsonkokból és köztük fekvő gerendákból álló építmény. Ez a szerkezet a hajdan működő erőmű technológiájához tartozott. Erre a pillérsorra ül fel az új funkciót befogadó épületrész, miközben az alatta lévő térrész szabadon marad egyszerre alkotva az előadó előcsarnokát és nyitott állapotban a fedett-nyitott teret, mely az udvarhoz kapcsolódik.

Homlokzatok:
Az eredeti épülethomlokzat mögött megjelenő polikarbonát burkolat alá egyszerű négyzetháló kiosztásban apró led világítás kerül, így az épület finoman világít éjszaka. Ez a világítás fontos eleme az épület ikonszerű megfogalmazásának. Látják a városból, és látják a vonatból. Látják a hegyről. Látják a Sajó partjáról.

Szerkezet:
Szerelt acélvázas szerkezet. Ezzel is erősíteni kívántam, hogy az új épületrész nem hozzáépül, nem egybenő a régivel, hanem attól elválva belehelyeződik.

Szikra Katalin

Vélemények (3)
csipoficam
2009.11.11.
12:27

Kérem, követelem a magyarázatot, milyen szempontok alapján válogatták ki ezt a gyöngyszemet, értem a tervre és a szövegre egyaránt!!!

zsuppanandras
2009.11.11.
12:40

@csipoficam: van benne gondolat és reflektál egy nehezen szerethető város problémáira. az általában inkább szégyellt/takargatott ipari hagyományokra építve akar új szimbólumot adni Kbarcikának, nemcsak divatos látványelemekben gondolkodik. szeretjük amikor elhagyott ipari épületet hasznosítanak újra. mi sem szeretjük a nehézkes mondatokat.

B Verzió
2009.11.10.
20:56

Szánom bánom, nem olvastam végig, de a végét igen, érdemes volt az "elválva belehelyeződik" megérte ;-)).

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.