Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épülettervek/Hallgatói terv

„Felnőtt játszótér, ahol dolgozni is lehet” - bemutatjuk Szendrei Zsolt diplomatervét

1/21

Funkció, készítő: Szendrei Zsolt

?>
Funkció, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Funkció, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Funkció, készítő: Szendrei Zsolt
?>
helyszínfotó, Kazinczy utca 48, fotó: Szendrei Zsolt
?>
helyszínfotó, Kazinczy utca 48, fotó: Szendrei Zsolt
?>
helyszínfotó, Madách sétány, fotó: Szendrei Zsolt
?>
helyszínrajz 1:1000, készítő: Szendrei Zsolt
?>
helyszínrajz 1:500, készítő: Szendrei Zsolt
?>
helyszín  és környezetalakítás, készítő: Szendrei Zsolt
?>
az épület funkcionális összetétele, készítő: Szendrei Zsolt
?>
irodatér alakítása, homlokzat anyaga, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
?>
Szendrei Zsolt
?>
1/21

Funkció, készítő: Szendrei Zsolt

„Felnőtt játszótér, ahol dolgozni is lehet” - bemutatjuk Szendrei Zsolt diplomatervét
Épülettervek/Hallgatói terv

„Felnőtt játszótér, ahol dolgozni is lehet” - bemutatjuk Szendrei Zsolt diplomatervét

2012.02.14. 11:21
MÉD

A nemzetközi példák után Budapesten is egyre több, kötetlen munkavégzést és újfajta közösségi élményt nyújtó coworking rendszerű irodatér nyílik. Ebbe az áramlatba illeszkedik Szendrei Zsolt diplomaterve, aki a pesti belváros szívébe tervezett egy ilyen jellegű, változatos - elsősorban közösségi - térhasználatot biztosító „intézményt", a telken álló régi ipari épületet is belefoglalva a koncepcióba.

Műleírás

A témaválasztáskor egy ízig-vérig Budapest belvárosára jellemző témát kerestem. A Coworking közösségi irodatér szellemisége híven tükrözi mindazt, ami a keresés során bennem is mélyen megfogalmazódott. A coworking alapvetően olyan embereknek szól, akik szeretnek nagyvárosban élni, nem csak egyfajta nyűgnek tekintik, egy funkcionális megoldásnak, hogy itt kell lakniuk. Ezek az emberek nem menekülnek el hétvégén telkekre, hogy legalább arra a kis időre fel tudjanak lélegezni, meg tudjanak szabadulni a várostól. NEM. Ők - és én is - itt élünk, egy helyen megtalálunk minden, számunkra szükséges és fontos helyet, tevékenységet és lehetőséget, amelynek egyik kulcspontja a coworking tud lenni.

A coworking szellemű munkavégzés számára létesített irodák története nem különösebben hosszú. Az első ilyen rendszerű tereket öt évvel ezelőtt, az Egyesült Államokban hozták létre azoknak a szellemi szabadfoglalkozású, interneten keresztül dolgozó embereknek, vagy hivatalos néven neonomádoknak, akik nem akarnak hagyományos irodában dolgozni, de azért szükségük van az irodai környezetre. Lényege a kötetlenség és a nagy szabadsági fok, amely együttesen teremti meg a szimbiózisát az irodának, a kávézónak és az „otthon dolgozásnak". A közösségi irodatér nem csupán egy irodaház, sokkal inkább egy intézmény. Nemzetközi példákban ezekhez a típusú irodaterekhez hozzátartozik az inkubáló funkció is, otthont adnak meet-up rendezvényeknek, amelyek feladata a fiatal, jó ötlettel, de tapasztalattal, tudással, és tőkével nem rendelkező vállalkozók felkarolása, a kezdetekhez szükséges tudás megadása, illetve olyan fórum megteremtése, ahol a piac más szereplőivel tudnak találkozni.

 

Funkció, készítő: Szendrei Zsolt
1/21
Funkció, készítő: Szendrei Zsolt

Funkció, készítő: Szendrei Zsolt
2/21
Funkció, készítő: Szendrei Zsolt

Funkció, készítő: Szendrei Zsolt
3/21
Funkció, készítő: Szendrei Zsolt

 

 

Fontos, hogy ebben a típusú irodatérben nem irodát, csak munkaállomást bérelnek. Az iroda share-desk rendszerben működik, nincs fix hely, mindenki oda tud leülni, ahova szeretne. Így az épület részei differenciálódottan elválnak egymástól, mindenki meg tudja találni a saját maga számára ideális teret. Az ilyenfajta légkört keresők közössége éppen a fent említett, igazi nagyvárosi emberekből tevődik össze. Magyarországon jellemző a nemzetközi légkör, nagyon sok a nyugat-európai, de ez természetes, hiszen ott jóval hamarabb kezdődött, mint nálunk. Budapesten az első coworking rendszerű közösségi irodateret két évvel ezelőtt nyitották meg Loffice néven, a Paulay Ede utcában. Mára már hat kisebb-nagyobb, ilyen stílusban működő iroda található a városban.

Felmerül a kérdés, hogy miben több ez az egész, mint egy internetpont. A válasz a „CO"-ban van. A CO jelentése a névben „collaboration". Az itt, jellemzően egyedül dolgozó emberek közösségi interakciójaként létrejövő együttműködés elősegíti az egyének munkateljesítményét, növeli a hatékonyságot. Az autonóm elemek napról napra új elrendezésben, az éppen aktuális feladatnak megfelelő struktúrában állnak össze. Nemzetközi felmérések mutatják, hogy az egyedül dolgozó emberek teljesítménye kimutathatóan növekedett annak köszönhetően, hogy ilyen típusú közösségben kezdtek dolgozni.

 

helyszínfotó, Kazinczy utca 48, fotó: Szendrei Zsolt
4/21
helyszínfotó, Kazinczy utca 48, fotó: Szendrei Zsolt

helyszínfotó, Kazinczy utca 48, fotó: Szendrei Zsolt
5/21
helyszínfotó, Kazinczy utca 48, fotó: Szendrei Zsolt

helyszínfotó, Madách sétány, fotó: Szendrei Zsolt
6/21
helyszínfotó, Madách sétány, fotó: Szendrei Zsolt

 

 

Helyszínül a VII. kerület Kazinczy utca 48. szám alatti telket választottam. A helyszín keresésekor elsőre a meglévő ipari épület fogott meg, ekkor még mit sem sejtettem a telek alakjáról, a környező épületekhez való viszonyáról. Csak később tudatosult bennem, hogy nem csak a rajta lévő épület egy maradvány, egy emlék, hanem a telek tömbbe benyúló „L" alakja is magán viseli a több száz éves belvárosi szövetből eredő sajátosságokat. A Madách sétány jelenleg az épület előtti részen erősen beszűkül és a Kazinczy utcánál véget ér. A jellemzően sűrű városi szövet az irodatér előtti terület kiszélesedésével fellazul, egy kis közteret, egy olyan találkozási pontot hozva létre, amelynek középpontjában az irodatér áll.

Az épület tömegformálása a telek alakját követi. A meglévő épülethez viszonyítva a tervezett tömeg nagy, így nem a kis ipari épület bővítéseként jelenik meg a ház, hanem sokkal inkább eggyé olvad a kettő, az új épületegyüttes egyik pillérjévé válik a régi. Amikor megtaláltam a területet, tudtam, hogy a lehető legjobban szeretném megőrizni a kis épületet, úgy, hogy az új kompozíció fontos elemét alkossa.

 

helyszínrajz 1:1000, készítő: Szendrei Zsolt
7/21
helyszínrajz 1:1000, készítő: Szendrei Zsolt

helyszínrajz 1:500, készítő: Szendrei Zsolt
8/21
helyszínrajz 1:500, készítő: Szendrei Zsolt

 

 

A sétányba beáll a meglévő épület. Ezt a központi helyzetet kihasználva, ide került a funkcióhoz kapcsolódó kávézó, amely két oldalról körüljárható - ezt a tömeg ezen a részen történő elemelése teszi lehetővé. Az irodatér az előcsarnokon kívül a kávéházon keresztül is megközelíthető; a kétirányú átjárhatóság nem engedi, hogy egy nagyon direkt, határozott közlekedési rend alakuljon ki. Ez az átközlekedés lehetővé teszi, hogy egy kicsit labirintusszerűen, minden irányba átjárható, több átkötéssel rendelkező térrendszer alakuljon ki, így az épület külső, egységes tömegformálása a belsőre is kivetül.

Célom volt, hogy a coworkingre jellemző módon minél több, különböző fajta munkateret biztosítsak a teljesen közösségi használatú terek, mint például a kávéház földszintjétől kezdve a teljes elvonulást jelentő 6. emeleti, önmagában is bérelhető irodáig. A használó az éppen aktuális kedvének, illetve a megkívánt nyugalomnak megfelelően tud választani az épület bizonyos részei között, és annak ellenére, hogy nagyon direkt eszközökkel nem határoztam meg az egyes terek használati módját, a kialakuló erővonalak mégis megoldják az egymás zavarásának problémáját. Lényeges szempont volt azonban, hogy a közösségi irodaterek hangsúlya adja az épület belső világának mozgatórugóját. A terek kialakításánál a minél nagyobb fokú egységesítés volt a célom. A középpontban lévő, a két leálló tömeg közötti átkötő térbe került a fő irodatér. Az ötszintes tömegben a födémek átnyitásai egyetlen nagy, összefüggő térré változtatják a belsőt. Cél volt, hogy a belső ne tagolódjon apró cella-szerű terek láncolatává, hiszen éppen ennek az elkerülésére jött létre a coworking.

 

helyszín  és környezetalakítás, készítő: Szendrei Zsolt
9/21
helyszín és környezetalakítás, készítő: Szendrei Zsolt

az épület funkcionális összetétele, készítő: Szendrei Zsolt
10/21
az épület funkcionális összetétele, készítő: Szendrei Zsolt

irodatér alakítása, homlokzat anyaga, készítő: Szendrei Zsolt
11/21
irodatér alakítása, homlokzat anyaga, készítő: Szendrei Zsolt

 

Ez a fajta irodamodell felerősíti a közösségi terek szerepét. Az iroda legfontosabb elemei a konyha és a játszó-terek, amelyek az emberek kapcsolatteremtésének központi helyévé válnak, itt teremtődik meg igazából a közösség és kovácsolódik egységgé. Az első emeleten kialakított konyhatér, illetve a hozzá csatlakozó játszó-, illetve pihenőhelyek a felső irodaterekhez kapcsolódnak, így az egész épület voltaképpen egy felnőtt játszótér, ahol dolgozni is lehet.

A homlokzat alapvető struktúráját a tartószerkezeti rendszer adja, amely közé nagy üvegfelületek kerülnek. Az egész épületet egy fémlemez háló burkolat fogja egységgé, amely a tömör felületek előtt burkolatként, a megnyitott felületek előtt árnyékolóként jelenik meg. Az épület kontrasztban áll a környezetével. A háló megjelenéséből fakadó indusztriális jelleg egyrészt utal a meglévő ipari múltra, de ugyanakkor nem hasonlít a tényleges ipari épülethez, a téglaarchitektúrás meglévő házzal erős kontrasztot képez. A tömeg áttörtsége nem nyomja össze a meglévő épületet, tört formálása inkább a könnyed „felé helyezkedés" érzetét kelti.

Az irodatér kialakításánál fontos volt a környezettudatosság. Az építészeti formálást tekintve minden nyílászáró északi, illetve közel északi tájolású, az épület intenzíven árnyékolt,  szerkezeti szempontból pedig intenzív hőszigetelést és háromrétegű nyílászárókat használtam. Ezen alkalmazott megoldásoknak köszönhetően az épület nem igényel nyári klimatizálást.

 

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
12/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
13/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
14/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
15/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
16/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
17/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
18/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt
19/21
Modellfotó, készítő: Szendrei Zsolt

 

 

Az épület a környezet hangsúlyos eleme, mind tömegformálásában, mind anyaghasználatában kontrasztot képez az őt körülvevő klasszicista, illetve a hozzá közvetlenül csatlakozó modern építésű házakkal. Térformálásával lazítja az őt körülvevő sűrű városi szövetet, amely a terület élhetőségét növeli, illetve az épületen belüli közösségi irodatér funkció egyfajta átértelmezésen keresztül kivetül a közterekre, lehetőséget teremtve az alapvető társadalmi kollaboráció létrejöttére. Szokolyai Gábornak a tervhez opponenciaként írt rövid esszéje jól mutatja az általam elképzelt életérzést és a már megvalósult példák működését, használatát - köszönet érte.

Szendrei Zsolt


CoWorking közösségi irodatér - diplomamunka
készítő: Szendrei Zsolt
tervezés éve: 2011

Szendrei Zsolt
20/21
Szendrei Zsolt


bruttó szintterület: 3270 m2
helyszín: Budapest, VII. Kazinczy utca 48.
építészet: Klobusovszki Péter DLA
tartószerkezetek: Dr. Armuth Miklós
építéskivitelezés: Lepel Adrienn PhD
épületszerkezetek: Kapovits Géza
épületgépészet: Dr. Kontra Jenő
épületvillamosság: Filetóth Levente Ph.D.
opponens: Szokolyai Gábor

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk