Design/Formatervezés

Energiafaló ingatlanok — kerekasztal beszélgetés

1/2

Felsmann Balázs (forrás:gkm.gov.hu)

?>
Felsmann Balázs (forrás:gkm.gov.hu)
?>
1/2

Felsmann Balázs (forrás:gkm.gov.hu)

Energiafaló ingatlanok — kerekasztal beszélgetés
Design/Formatervezés

Energiafaló ingatlanok — kerekasztal beszélgetés

2007.02.12. 13:35

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Mesterházy Myra Mónika

Építészek, alkotók:
Szekér László

Az Unió 2020-ig 20%-kal, éves szinten 1,7%-kal kívánja csökkenteni az energiafelhasználást. Új ipari forradalom küszöbén állunk. Az "Energiatakarékosság - Hogyan? Miből?" címmel összehívott szakmai rendezvényről tudósítunk.

Európai viszonylatban hazánkban kifejezetten alacsony - éves szinten mindössze 100 gigajoule - az egy főre jutó energiafelhasználás; Ausztria 1,6-szor, Németország 1,71-szer, Svédország 3,73-szor ennyi energiát fogyaszt. Az alacsony hazai érték azonban inkább az elmaradottságot, semmint a hatékonyságot tükrözi.

Energiahatékonyság vonatkozásában bőven akad tennivalónk, és az EU ezt el is várja tőlünk - hangsúlyozta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára a február 5-ei kerekasztal-beszélgetésen. Az "Energiatakarékosság - Hogyan? Miből?" címmel összehívott szakmai rendezvényen a kormányzat illetékesei mellett az energiaszektorhoz közvetlenül, illetve közvetetten kapcsolódó szakmai szervezetek, valamint vezető pénzintézetek képviselői vettek részt.
A GKM szakállamtitkára kifejtette: az 1993-ban elfogadott magyar energiapolitika - egyebek mellett - a piaci alapokra helyezett energiagazdaság működési feltételeinek kialakítását, egyoldalú import energiafüggőségünk mérséklését írta elő. Az új szabályozás heteken belül elkészül, az ebben megfogalmazott a fő prioritások: az ellátási biztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. Kiemelt szerepet kap a klíma-tudatoság, a környezet- és energia-tudatosság, az energiatermelés hatékonyságának, illetve az energiafogyasztás hatékonyságának a javítása.

- Az Unió 2020-ig 20%-kal, éves szinten 1,7%-kal kívánja csökkenteni az energiafelhasználást. Új ipari forradalom küszöbén állunk. Az energiahatékonyságot növelő fejlesztésekhez nemcsak anyagi erőforrásokra, de szemléletváltásra is szükség van; az állami szabályozás önmagában nem oldhatja meg az energetikai problémát, s azt is figyelembe kell venni, hogy a szükséges beruházásokhoz korlátozottan vehető igénybe az állami támogatás - fogalmazott Felsmann Balázs.

Mint ismert: 2013-ig várhatóan 8 ezer milliárd forint áramlik hazánkba (viszonyításképpen: rendszerváltáskor a teljes privatizálható vagyont 2000 milliárd forintra becsülték), ebből 45 milliárd forint a megújuló energiák alkalmazására, 30 milliárd forint pedig az energiahatékonysági programokra fordítható. A 30 milliárd forintból 15 milliárd forintra pályázhat 14 ezer intézmény, elsősorban világítás- és fűtéskorszerűsítési beruházások finanszírozásához nyerhetnek el 15-20 százalékos állami támogatást. Hulladékhő hasznosításra, valamint távhő-korszerűsítésre 5 milliárd forint áll rendelkezésre, ezekhez a fejlesztésekhez 25-30 százalékos támogatást kaphatnak a pályázók - tájékoztatott Ambrovics Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezet és Energia Operatív Program főigazgatója.

Felsmann Balázs kifejtette: a Nemzeti Energia Hatékonysági Programot várhatóan 2007 tavaszán - a második negyedévben - hirdetik meg, ekkorra véglegesítik az állami szerepvállalás irányait, a fejlesztési lehetőségeket, az igénybe vehető források és támogatások kereteit. Az energiahatékonysági projektek finanszírozását az állam átlagosan 15 százalékkal tudja támogatni a 2013-ig tartó időszakban. A kormányzati elképzelések szerint a mintegy 30 milliárdos állami támogatás - hitelekkel kombinálva - megközelítőleg 200 milliárdos beruházás elindítását teszi lehetővé az elkövetkező hét évben. Az állam elsősorban az intézményi beruházásokra összpontosít - szögezte le a GKM illetékese -, de a hitellel kombinált lakossági projekteket is támogatja.

Az állami szerepvállalás mellett óriási jelentősége van a civil aktivitásnak - hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen. Az épületek energiahatékonyságának növelése kiemelt cél, hiszen „a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból katasztrofális állapotban van". Az épületek energiafogyasztása hazánkban - egy négyzetméterre vetítve - csaknem duplája az EU átlagnak. (A hazai átlag 250 kWh/m2/fő/év, ugyanez az EU-ban átlagosan 150. A kívánatos érték 60-70 kWh/m2/fő). Becslések szerint a következő 7-8 évben a 4,2 milliós lakásállományból mintegy 140-150 ezer lakás energiahatékonyságot növelő korszerűsítése valósulhat meg. Szakértők szerint a gépészeti korszerűsítések 10-15 százalékos, míg a komplex felújítások 40-50 százalékos megtakarítást is eredményezhetnek; a korszerűsített lakások piaci értéke átlagosan 10-15 százalékkal emelkedhet. Az épületek energiahatékonyságának növelésével a teljes magyar energiafelhasználás 16 százaléka megtakarítható lenne. Az energiahatékonyságot növelő beruházások közül a hőszigeteléssel érhető el a leggyorsabb eredmény: kétszer olyan gyors a megtérülési ideje, mint a megújuló energiaforrások alkalmazásának.

Mesterházy Myra Mónika és Szekér László

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk