Épületek/Örökség

Eltűnő identitások: Posztmodern fordulat a nyolcvanas évek tájképében, Badacsonytomaj

1/20

Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőipar (1985) 1-2. 28–29.

?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőipar (1985) 1-2. 28–29.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőipar (1985) 1-2. 28–29.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
?>
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
1/20

Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőipar (1985) 1-2. 28–29.

Eltűnő identitások: Posztmodern fordulat a nyolcvanas évek tájképében, Badacsonytomaj
Épületek/Örökség

Eltűnő identitások: Posztmodern fordulat a nyolcvanas évek tájképében, Badacsonytomaj

2022.01.11. 17:06

Turányi Gábor első önálló munkája megépülte után, 1983-ban tartalmas vitát váltott ki az építész szakma köreiben. Az azóta kissé elfelejtődött épület nemcsak építészeti kvalitásai miatt jelentős, hanem azért is különösen érdekes, mert kiváló támpontot nyújt a korszak posztmodern tendenciáinak bemutatására. Folytatódik Wettstein Domonkos Szezonális örökség című sorozata. 

„Ez a semmibe-ugrás képes-e pozitív állításokat hozni, megfogható középpontokat adni, vagy pedig nem? Tehát ez a vonzalom, amit Turányi házával kapcsolatban érzünk, vajon az idővel és helyzetünkkel együttjáró valami, vagy pedig hihetek-e abban, hogy a tervező hitt valamiben?" (Ekler Dezső)

„Tudtommal ez az egyetlen megépült példája Magyarországon annak, hogy egy épület nyíltan vállalja a nem-egységes koncepciónak legalábbis a szándékát. Tudomásul veszi és kifejezi a helyzet esetlegességét és átláthatatlan voltát." (Ambrus Mária)

„Van néhány épület, amit mindig ismertem, de egyes tulajdonságaik most igen fontossá váltak. Ilyenek Jánossy György Tóth Árpád sétányon álló háza a vári környezetben és Molnár Péter Széchenyi rakparti háza a Duna-parton. Ezek az épületek önmaguk integritása és a környezethez való viszony tekintetében, úgy érzem, mélyebb összefüggésekre tapintottak. Szerintem ennek a badacsonytomaji háznak is összességében, vitatott pontjai ellenére, megvan az esélye, hogy belépjen az ilyenek közé." (Pazár Béla)

Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
8/20
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.

Vannak-e közös nevezők felbomló tájképeinkben? A fent idézett mondatok Turányi Gábor badacsonytomaji épülete körüli vitában hangoztak el 1983-ban.[1] A Magyar Építőművészetben publikált diskurzus összetett képet ad a posztmodern tendenciák hazai megjelenéséből fakadó dilemmákról. Bár az épületet a helyi mintázatok átértelmezéséből adódóan elsősorban a „kontextualista" vagy épp a „regionális" szemléletmódhoz sorolják, összetett formálásában a korszak plurális karaktere is érezhető. Az építészeti értékelésen túl azonban érdemes a régió tervezéstörténetének perspektívájában is elhelyezni a jelenséget. A modernitás krízise ugyanis nem csak a korszak építészetében, de a tágabb léptékű tájértelmezés felbomlásában is megjelenik. A hetvenes évek végére kialakuló ökológiai és esztétikai problémák új nézőpontokat, diszciplínákat és megközelítéseket tettek szükségessé. Ez a „táji fordulat" a léptékszintek differenciálódásával ugyanakkor azt a kérdést is kiélezi, mit jelent az építész számára a hely és a környezet? Ahogy a helyi adaptációt kifejező „regionális" fogalom jelentése is kétarcúvá válik: az alkotói perspektívában a hely absztraktabb, régió szintű értelmezése vagy épp személyes, lokális karaktere kerül előtérbe? A nyolcvanas évekre az egységes Balaton-fejlesztés eszméje elhalványodott mind az építészetben, mind a területrendezésben, miközben eltérő pozíciók és víziók rajzolódtak ki a táji környezet értelmezésében is. Ez a felbomló értelmezési tér mára örökségünk részévé vált, de vajon felfedezhetünk-e még közösséget eltérő tájképeinkben?

A badacsonytomaji „oktatási és pihenőépület" fedőnéven publikált ház a munkásőrség üdültetésének szolgálatában állt. Az elzárt területen álló épület összképének kirajzolódását a topográfiai adottságok is megnehezítik, a vasútállomás és a közúti töltés takarásából adódóan is nehezen észrevehető. Talán épp ezért kevésbé ismert a köztudatban, miközben Turányi Gábor első önálló munkájának korszakos jelentőségét mutatja, hogy 1984-ben az Ybl-díj II. fokozatával ismerték el. A Magyar Építőművészetben meglepő módon az alkotó kérésére az épület tervezői ismertetése helyett az épületről kibontakozó vita leirata szerepel, mintegy az értelmezési tér posztmodern felbomlását is illusztrálva. Ahogy Turányi a felvezetőjében – mára nézve is aktuális – gondolatait megfogalmazta: „Az alábbi beszélgetés közlését — változó színvonala ellenére — azért láttam szükségesnek, mert demokratizmusa nyilvánosságot érdemel, elemző-bíráló részei pedig az építészeti kritikát pótolhatják." A beszélgetés Birkás Ákos, Ambrus Mária, Dévényi Tamás, Ekler Dezső, Janáky György, Janáky István, Nagy Tamás, Pazár Béla, Reimholz Péter, Sylvester Ádám, Tomay Tamás, Vermes Zoltán, valamint Turányi Gábor részvételével a Fiatal Építészek Stúdiójában 1983. december 19-én zajlott le. A megszólalásokból kivehető a modernitást követő útkeresés dilemmája. Nehéz is a titokzatos, ösztönös épületet a korszakos tendenciák kontextusában elhelyezni és talán épp ebből adódik a tervező tartózkodása is a publikációban történő megszólalástól. Nem kívánja egyetlen koncepciózus narratívába burkolni épületét, megengedi az egymással párhuzamos, sokszor személyes értelmezések megszületését és amelyeket épp a diskurzus és a vita formájában lehetséges a legplasztikusabban ábrázolni.

Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőipar (1985) 1-2. 28–29.
1/20
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőipar (1985) 1-2. 28–29.

A ház formálása a táj eltérő értelmezési szintjeivel keres párbeszédet. Badacsonytomaj öblösödő vízparti területén, az egykori bazaltbánya uszályrakodója helyén épült fel. Az ipari múltra utaló vasbeton móló elemsora még ma is hosszan a vízbe nyúlik, csillék helyett azonban csak horgászok használják. A területen földszintes bazaltkő falazatú épületek és egy vasbeton ipari torony állt. A tervező bontás helyett a meglévő struktúra továbbépítését választotta, belehelyezkedett a hely időbeliségébe. Az új épületszárnyak a meglévő elemeket kiegészítve egy ötszög alakú keretet hoztak létre. A többrétegű formálásban integrálta a meglévő bazalt falazatú földszintes épületeket, a vasbeton ipari tornyot, miközben az új épületrészeken egyszerre jelennek meg a modern és történeti építészet idézetei, valamint a környezet vernakuláris mintázatai. Ösztönös formálásában a történeti építészet formái a maguk természetességében bomlanak ki, ugyanakkor ez a térbeli és időbeli összetettség számos ellentmondást is felvet. Kritikusainak épp ez a látszólagos koncepciótlanság okoz zavart, ugyanakkor a megszólalásokban érezhetően nehezen találnak referenciát az értelmezéshez. Egyesek a modernitás koncepcióinak „egységét" kérik számon, mások a „meg nem értett" posztmodern alkotók, Aldo Rossi és Michael Graves hatását kívánják rávetíteni. Turányi a vita során azonban nem szólal meg, megengedi az eltérő nézőpontok megjelenését.

A koncepciók és teóriák számonkérése helyett talán sokkal érdekesebb az a megközelítés, ahogy az alkotó a helyhez fordul. Turányi hátat fordítva a modern vízparti sémáknak a mikrokörnyezetben keresett inspirációt. Ez a keretes beépítés pedig valóban meglepő fordulat a Balaton-part huszadik századi üdülőépítészetében. Az öblösödő területen a beépítés a táj történeti építészetének a referenciáihoz nyúl vissza, ugyanakkor szakít a modern építészet regionális szintű, balatoni karakterével.[2] A harmincas évektől a szabadon álló épületsávokat a tájolást figyelembe véve a vízpartra merőlegesen helyezték el. Igaz, ezek az épületek jellemzően a vízpart szabad környezetében, a vízszintsüllyesztéssel felszabaduló apadási övön vagy sokesetben mesterséges feltöltéseken épültek fel, morfológiai kötöttségek nélkül. A későmodern építészet válsága, az iparosított technológiáival előállított sematikus üdülőépületek összképe ugyanakkor egyre inkább kiélezte a hely és a funkció kérdését.

Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
9/20
Oktatási és üdülőépület, Turányi Gábor, 1983. Forrás: Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.

A „regionális" fogalom a hatvanas évek regionális szintű koncepcióalkotásában és a posztmodern tendenciák közt egyaránt megjelenik, a jelentések azonban eltérő értékhangsúlyokat mutatnak. A hatvanas évek balatoni építészetében a több léptékszintet átfogó regionális terv révén a regionális szintű koncepció mind az intézményesülésben, mind a formálási stratégiában jelen volt. Fontos megjegyeznünk, hogy ezesetben nem a századvég építészet elméletében kidolgozott „regionális építészetről", hanem egy az intézményesülés és a koordináció révén megfogalmazódó vízióról beszélünk. Farkas Tibor főépítész koordinációjával, ha nem is „egységes" formálással, de a korszak építészeinek összehangolt munkájával alakult ki az a karakter, amely révén a fejlesztési projekt később az UIA Abercrombie díját is elnyerte. A főépítész által megfogalmazott „pózna-lemez architektúra" a modern építészet helyi adaptációjának lehetőségeit kereste. A hetvenes évek végére azonban ez a regionális szintű koncepció az intézményesülésben és a formálásban is felbomlott. A főépítészséget megszüntették, az iparosított technológiák és a fejlesztésben bekövetkező léptékváltás a szezonális építészet jellegét, a „pózna-lemez architektúra" karakterét is eltűntette. Mindez a modernitás korszakos válságával esett egyidőbe. A regionális szintű koncepció eltűnése ugyanakkor a mikrokörnyezet adottságainak felértékelésével járt együtt. A Balaton-felvidék formakincse egyre közvetlenebb inspirációként éreztette hatását a nyaralóépítészetben. A nemzetközi tendenciák közt is ekkor jelentek meg a helyi adottságokra, történelmi referenciákra fogékonyabb irányzatok, mint például a Tendenza mozgalom a svájci Ticino-ban. A korszakban épült fel Török Ferenc balatonfenyvesi, révfülöpi, majd később ábrahámhegyi temploma, Kaszás Károly tihanyi ravatalozója, amelyek mind az erős kontextuális szemléletet mutatják. Ezek a kisebb léptékű szakrális épületek azonban csak közvetetten kapcsolódtak az üdüléshez vagy az üdülőterülethez, és bár korábban Callmeyer Ferenc, Tóth Kálmán vagy épp Makovecz Imre korai munkáiban is megjelent a vernakuláris inspiráció, a vízparti beépítésben Turányi épülete jelöli ki a fordulópontot.

Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
14/20
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos

Az építészeti formálási kérdéseken túl azonban a badacsonytomaji üdülő szomszédságában egy másik történet is zajlott. A „táji fordulat" nem csak a vernakuláris táj felértékelődésében, de tágabb léptékben az ökológiai szemlélet térnyerésében is megmutatkozott.[1] Egyre látványosabbá vált a túlzott modernizációból adódó környezeti károsodás. A hegyoldalak zártkerti beépítése és a hagyományos gazdálkodás feladása megindította a tájeróziót, miközben a víz minőség romlása egyre fenyegetőbbé vált. A nyolcvanas évek elején új regionális tervet dolgoztak ki, amelyben már nem az építészet és a fejlesztés, hanem a táj rehabilitációja került előtérbe. Új táji léptékű tervműfajok jelentek meg, az egyik első tájrendezési és összevont rendezésitervet Badacsonyra készítették. A Balaton az eltérő diszciplínák, táj és építészet kísérleti laboratóriumaként szolgált ebben az időszakban is. Eközben a régióban egyre aggasztóbbá vált a vízminőség romlása. Az eutrofizáció jelensége is a táj túlerőltetett modernizációból fakadt: a vízfolyások kibetonozásával, a medrek kotrásával és a nádasok átvágásával megakadályozták a víz öntisztulását. A diszciplínák és a perspektívák átrendeződését is jól mutatja, hogy a kibontakozó ökológiai krízisre a pozícióját vesztett egykori főépítész Farkas Tibor a tájépítész Plósz Sándorral közösen keresett megoldást.[2] A helyszíni kísérletek épp a badacsonytomaji üdülővel szomszédos telken folytak. A nemzetközileg is újszerű eredményeket hozó kísérleti telep azonban nem tudott háborítatlanul működni, mert a szomszédos új oktatási és üdülőépület szennyvízelvezetése sokáig megoldatlan volt… A közös perspektíva hiányát talán ezek az egymás mellett lezajló párhuzamos történetek is szemléltetik. A modern tájértelmezés felbomlását, az egyidőben kialakuló ökológiai krízist és posztmodern fordulatot a badacsonytomaji vízpart eltérő nézőpontjai plasztikusan megmutatják. A táj új perspektíváiról, az ökológiai megközelítés térnyeréséről a későbbiekben lesz részletesebben szó.

Wettstein Domonkos

Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos
17/20
Oktatási és üdülőépület, Badacsonytomaj. Tervező: Turányi Gábor, 1983 / Fotó: Wettstein Domonkos

[1] Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
[2] Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.
[3] Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.              
[4] Farkas Tibor: Visszaemlékezések: Ahogy én látom a Balatonügy 30 évet III. rész. Magyar Építőművészet 37 (1988) 4-5. 90.

 

Szezonális örökség: „Pózna-lemez architektúra" – így jellemezték a hatvanas évek elején tevékenykedő építészek azt a sajátos balatoni karaktert, ami már a harmincas években is meghatározó volt a szezonális építészet közvetlen természetében. Doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, a fesztelen táji környezetben az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába.

 

Felhasznált források:
Farkas Tibor: Visszaemlékezések: Ahogy én látom a Balatonügy 30 évet III. rész. Magyar Építőművészet 37 (1988) 4-5. 90.
Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőművészet (1984) 3. 24–32.
Turányi Gábor: Oktatási és pihenőépület Badacsonytomaj. Magyar Építőipar (1985) 1-2. 28–29.

A kutatás a szerző doktori disszertációjának eredményeire épül:
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.        

 

Szerk.: Winkler Márk      

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk