Technológia

Élni a fában

1/2

CLT-tecnológia

?>
CLT-tecnológia
?>
CLT-tecnológia
1/2

CLT-tecnológia

Élni a fában
Technológia

Élni a fában

2014.03.26. 08:10

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ritterwald Zoltán

Vélemények:
1

Dosszié:

A faépítészet egyre inkább elterjed, a legtöbben úgy tartják, ez a jövő útja. Bár hamarosan már felhőkarcolók is épülnek fából, Magyarországon egyelőre csak kevesen alkalmazzák. Turányi Bence nagy sikert arató lakóháza is ilyen, ezúttal a Fotográfus Házához is használt CLT technológiáról beszélgettünk a Jaf Holz munkatársával, Ritterwald Zoltánnal.

Mi a CLT-lemez, és mire jó?

Egy rétegragasztott fapanel. Fűrészelt, szilárdságilag osztályozott deszkákból készül, amelyeket szálirányban elforgatva ragasztanak össze. A CLT (cross laminated timber), -lemezben tulajdonképpen az a legjobb, hogy a fa valamennyi pozitív tulajdonságát egyszerre hordozza magában, és így tökéletesen alkalmas a házépítésre.

Honnan származik a technológia?

Mint általában a fával kapcsolatos építészeti megoldások, ez is a skandináv országokból ered, de Ausztriában több tízezer ilyen épület van. Ott és Magyarországon is inkább BBS néven ismerik, bár nálunk egyelőre még kuriózumnak számít, mert itthon nincsen olyan kultúrája a faépítészetnek, mint az említett országokban.

CLT-tecnológia
2/2
CLT-tecnológia

Miért jobb ez, mint a beton?

Mert sokkal természetesebb. Jobb élni egy faépületben, mint egy betonházban. Egyszerűen hangzik, de mégis igaz, hogy a fának melegebb a tapintása, míg a beton mindig hideg marad. Ráadásul a fa műszaki tulajdonságai is jobbak a betonnál, például az átégési biztonsága. Ráadásul nem sokkal drágább a betonnál, nagyjából húsz százalékos felárral kell számolni az alapanyagnál. Ami szintén nagy előnye a technológiának, hogy nem jár azzal az elképesztő mennyiségű kosszal, mint egy hagyományos építkezés. A betonalap elkészítése után már nincs malter, cement, téglapor és sitt sem. Amellett, hogy zöld technológiáról beszélünk, az igazi nagy előny a gyorsaság. Egy normál ház felépítése legjobb esetben is hónapokig tart, a CLT-vel pedig szerkezetkészre készen van két hét alatt.

CLT-tecnológia
1/2
CLT-tecnológia

Mennyire elterjedt a CLT ma Magyarországon?

Évek múlva fog beérni a munkánk gyümölcse, hiszen csupán egy-két éve kezdtük el a CLT-t forgalmazni Magyarországon. Elsősorban az építészek részéről van szükség némi nyitottságra, mert itthon félnek a könnyűszerkezetes épületektől. Ez egy régi berögződés. A faépítészetet még a tűzvédelmi előírások is nehezítik. Magyarországon a tűzoltóság kizárólag úgy tekint a fára, mint éghető anyagra, és mindenféle mesterséges anyag használatát írja elő a fára, amely teljesen szükségtelen. Vannak azért pozitív tendenciák is, ilyen például a Hello Wood is, akik bátran használják a fát. Ez a jövő útja, mert a fa megújuló energiaforrás, és az embereknek arra is egyre inkább szükségük van, hogy jó környezetben, ne pedig leszigetelt műanyagban éljenek.

Horváth András

Vélemények (1)
tömörfa
2014.09.29.
13:11

Szívesen látnék Jafholz által készített magyar projectet, mert ez a ház nem az. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk