Nézőpontok/Kritika

Eladóművészet a Dunánál

1/8

Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM

?>
Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM
?>
Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM
?>
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
?>
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
?>
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
?>
Brüsszel, Le Théatre National; fotó: VM
?>
Brüsszel, Le Théatre National; fotó: VM
?>
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
1/8

Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM

Eladóművészet a Dunánál
Nézőpontok/Kritika

Eladóművészet a Dunánál

2005.03.16. 09:44

Cikkinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor, Siklós Mária

A Dunánál eddig a két épület összesen több mint ötvenmilliárd elköltött forintért épült meg, ami bődületes összeg. Nagy luxus az országnak, káros differenciateremtő a kultúrán belül, ki kell mondani: bűnös pazarlás.

Budapest egy hosszú korszakot megúszott a hatalmat reprezentáló építészeti gigantománia nélkül. A magyar fővárosban nincs szocialista-realista felhőkarcoló - Lomonoszov Egyetem (Moszkva), vagy annak mása, Tudomány és Kultúra Palotája (Varsó) -, nincs Ceausescu-palota (Bukarest), s nem lett itt tévmodern Palast der Republik sem (Kelet-Berlin). Ám az enyhültebb időkből rossz előjel mégis akadt, persze nem ideológiai, hanem üzleti csomagolásban: a Marriott/Duna-Intercontinental tömbje, mely barbárul, léptéket tévesztve tekint a Vigadóra és a Belvárosra - CCCP helyett US-minta szerint (1969, építész: Finta József). Éreznünk kellett volna, hogy vigyázni kell.

Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM
1/8
Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM

Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM
2/8
Berlin: Palast der Republik, bontás előtt; fotó: VM

 

Mert mára nem úsztuk meg, kísért a múlt. A Nemzeti Színház mellett, mely a bukaresti Ceausescu-hagyatékra hasonlít, a Művészetek Palotája (MP) képében már itt az NDK-s Palast der Republik is, nem csupán nevének ügyetlen birtokos formájával és a leszerepelt palota szóval, hanem külső alakjában is. "A 19. és a 20. századi demokratizálódással különösen a palota fogalma válik homályossá, így végül banálisan leértékelődik (egy tapétaüzlet elnevezése lehet >Palais de papier<)" - írja Wilfred Koch Építészeti stílusok című összefoglaló munkájában (Officina Nova, 1997. E mondatban kicsit fura ugyan a demokratizálódás kifejezés - kérdés, hogy ez szerepelt-e a német eredetiben is.)

Az együttes egyik fő felelőse Finta József akadémikus építész, az egész Duna-parti beépítés koordináló építésze (lásd erről: A csoda elmaradt; Schneller Istvánnal, Budapest főépítészével Petőcz György és Váradi Júlia készített interjút. Élet és Irodalom, 2005/2. szám, január 14.), aki főműként még oda készül tenni egy öt-hatezer fősre tervezett kongresszusi központot. Némi előzmény: a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi helyszínéül épült a Budapest Kongresszusi Központ (1984, Finta J. és Guczogi György; akusztikailag félresikerült, ezért hangversenyteremként ritkán használják), majd jött a Bank Center (1995, Finta J., Fekete Antal), a Pólus Center (1996, Schön Építész iroda és CET Budapest Rt.) és a WestEnd CityCenter (1999, Finta J., Fekete A., ifj. Peschka Alfréd és munkatársaik).

A Nemzeti melletti telken ma is ott a tábla, miszerint oda épül a Kongresszusi Központ. Bár ez félrevezető, hiszen elkészítéséről egyelőre nincs döntés, s a színfalak mögött bizonyára ádáz harc folyik, hogy itt vagy máshol épüljön. Hisz' az újabb grandiózus beruházás nagy hasznot hozhat sokaknak, és a hatalmi megnyilvánulás, a központi akarat kifejeződése mellett ez a fontos, nem a minőség. Akkor ugyanis nemzetközi tervpályázat megrendezése lenne a szakmai minimum.

 

Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
3/8
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai

Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
4/8
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai

 

 

A Dunánál eddig a két épület összesen több mint ötvenmilliárd elköltött forintért épült meg, ami bődületes összeg. Nagy luxus az országnak, káros differenciateremtő a kultúrán belül, ki kell mondani: bűnös pazarlás. Az Erzsébet téren megkezdett Nemzeti Színház-építkezést azzal állíttatta le az Orbán-kormány, hogy sokba kerül. S egyértelműen kampánycélból építtetett helyette egy drágábbat, sőt 2002 márciusában, a választások előtt elhelyezte mellé a Művészetek Palotájának alapkövét is.  Azt azonban már csakis a mai kormányzat számlájára lehet írni, hogy tehetetlennek bizonyult e tettek gyors, őszinte vizsgálatában, s így következmény nélkül maradtak a dolgok. Ezért jutottunk oda, hogy csak az MP várhatóan több mint hetvenmilliárd (korábbi becslések szerint százmilliárd) forintba kerül az államnak, mire kinyögjük - és még nem tudható, hogy hány milliárdot visz el évente e kultúrhatalmi center használata. Irreális, gátlástalanul túlzó e két beruházás a mai Magyarországon. (Ugyanerről korábban már írtam, Vargha Mihály: Még gödörben - Ház-kritikánál fontosabb a terv-kritika, Élet és Irodalom, 2002/48. szám, november 29.)

 

Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
8/8
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai

Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai
5/8
Művészetek Palotája, Budapest; építész: Zoboki Gábor és munkatársai

 

 

Csak ismételni tudom: a Nemzeti Színházat értékesíteni kell pályázat vagy nemzetközi tender útján, testvérét, az MP-t pedig meg kell hagyni privát ingatlannak, melyben bizonyos időre bérlőként ott maradnak az állami intézmények. A magántőkés tulajdonos - aki "hivatalból" jól ismeri a piacot, hiszen ebből tengeti életét - gazdálkodja ki a hosszú távú hasznosítást, vagy értékesítse ő e művet anélkül, hogy majd minden lépését milliárdokkal segíti a költségvetés. Állami háttérrel-hátszéllel nem kunszt eladóművészetet produkálni.

 

Brüsszel, Le Théatre National; fotó: VM
6/8
Brüsszel, Le Théatre National; fotó: VM

Brüsszel, Le Théatre National; fotó: VM
7/8
Brüsszel, Le Théatre National; fotó: VM

 

 

Brüsszelben 2004 novemberében nyitották meg a Le Théatre Nationalt, a főleg francia nyelven játszó Nemzeti Színház kimondottan puritán, ám mégis színvonalas épületét, amely foghíjtelken áll a város szívében. Ügyes térszervezéssel három termet helyeztek el benne, de a foyer is alkalmas bizonyos rendezvényekre. Tervezésében francia építészek és színháztechnikusok is részt vettek, a tervet 2002-ben bemutatták a Velencei Biennálé belga pavilonjában.  Mi 2002 tavaszán az első, magamutogató épület kapcsán valami egészen mást élhettünk át: az ízlésterrort. Most pedig megadatott a lehetőség, hogy két hatalmi objektumot láthassunk együtt: behemót öcsike és cukorfalat nővére elválaszthatatlanul merednek egymásra. 

szöveg: Vargha Mihály
(nyomtatásban megjelent a Magyar Hírlap március 14-ei számában, a Vélemény rovatban.)

fotó: Somlyódy Nóra és Vargha Mihály

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk