| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Irodaépület

Dorottya esete a kéménnyel - budapesti irodaházak II.

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Dorottya esete a kéménnyel - budapesti irodaházak II.
Épületek/Irodaépület

Dorottya esete a kéménnyel - budapesti irodaházak II.

2002.08.28. 08:39

Projektinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tima Zoltán

Dorottya Udvar irodaépület a Bocskai úton, építész: Tima Zoltán, KÖZTI Rt.

Dorottya Udvar irodaépület a Bocskai úton, építész: Tima Zoltán, KÖZTI Rt.

Az újjáépített gyár - mostantól irodaház - udvarán meghagyták a régi kéményt. Használni nincs mire, de téralakító motívum maradt. Körbeépítették új, zen hagyományokat idéző, szabályos kerttel, amihez tó is tartozik - kellemes pihenőkert a nagy "U" alakú tömb udvarában. Az angol befektető határozott kívánsága volt, hogy maradjon ott a falazott kémény, melynek külön szépsége, hogy nem kör alaprajzú, hanem nyolcszögű.



Nem mindennapos jelenség, hogy megkegyelmeztek a kéménynek, de hiszen már ritkaság az is, hogy öreg gyárépületben funkcióváltással építenek irodaházat. Pedig város- és országszerte számos ilyen lehetőség kínálkozik, s milyen jó lenne, ha az irodák mellett lakásra és kulturális meg oktatási-kereskedelmi célokra is igénybe vennék a régi épületeket. Ahogy nemrégiben az Ybl Főiskola nemzetközi Socrates Műhelygyakorlatán kiadták a feladatot a hallgatóknak: az üresen álló zuglói műemlék Récsei buszgarázs épületének hasznosítását kellett megtervezni, és mellé szociális bérlakásokat telepíteni, plusz munkahelyeket is� Rehabilitációban az Európai Unió országaihoz képest kínos a kullogásunk, mert sajnos még nincs kellő önkormányzati erőfeszítés arra, hogy a befektetői szándék összehangolódjék a helyi társadalmi problémák megoldását célzó projektekkel. Talán a közeljövőben, például a VIII. kerület Corvin-Szigony terve áttörést hoz ezen a téren.

A Dorottya-udvarnak elkeresztelt új irodaház a Bocskai út legvégén van, a Budaörsi úti torkolatnál - ahol csak gyalogosan lehet átmenni, mert a Déli pályaudvar és Kelenföld közötti vasút elvágja a közúti kapcsolatot. A Sas-hegy lábánál, a zsákban végződő út bal oldalán évek óta állt elhagyottan egy leginkább romantikusnak nevezhető gyárépület (1911), eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének egyenruhagyára, majd cipőgyár (Titánia néven az ország legnagyobb cipőgyára, 1927), később textilüzem, legutóbb Caola-raktár. Nem különösebb építészeti attrakció, inkább tipikus se hús-se hal magyar átmeneti darab a vasbetonépítészet hőskorából. Még nem modern, de lapos tetős. A téglával hangsúlyozott álpilléreket stilizált oszlopfejezetek díszítik a homlokzaton, s a párkányon fölébük jönnek még a most újraöntött vasbeton vázák is (ős-posztmodern geg avagy nincs új a nap alatt). Persze van hangulata, főleg most, hogy fölújították, kifestették, és este varázslatos épületvilágítási effektekben fürdik a ház bőre.

Diszkréten, talán túlságosan is visszafogottan nyúlt hozzá e régi gyárhoz az építész, Tima Zoltán, aki korábban már néhány új épülettel bizonyított (diplomata lakóház a Dániel úton, cég székház Marosi Miklóssal a Kelenföldön), de régi házak átalakításában is van gyakorlata (irodaház együttes a Németvölgyi úton). A Dorottya-udvar esetében kívülről a tatarozás mellett csak a négy sarokra ráültetett kerek acél-sapka mutatja, hogy itt átalakítás történt, meg oldalt a régi épület két szakaszát összekötő üvegtornyok, melyek a két végszárny tetején emeletráépítésben futnak tovább. Nem tudom, hogy miért alakult így? A tervezés során nem merült-e fel markánsabb, jelszerű ráépítés a lapos tetős épület vasút felőli főhomlokzatára, oldandó a szimmetriát?

Az udvarban az új kert dominál, és a nyolcszögű kémény egyetlen motívumként pont az aszimmetriát jeleníti meg, ezért is telitalálat. A kerek acél sapkák viszont erőtlenek, ráadásul a szimmetriát hangsúlyozzák, amitől óhatatlanul hiányérzete lesz a mai szemlélőnek. Mintha a mifelénk túlzó, sokkal több központi, mint helyi hatalommal rendelkező műemlékes szemlélet még itt is hatna, ahol pedig szó nincs műemlékről. Jó arányú tömeg, és a homlokzati felületek ritmusa is rendben van, a tömör fal és a nagy belmagasságú terekhez tartozó ablakok rajzolata kívül eléggé változatos, csak az udvar felől kicsit monoton. Kimondottan illenek ide az említett üvegtornyok, melyekben a magasabb tömb végfalán megismétlődik a homlokzatok tégla és vakolt felületeinek váltakozása, sőt itt direkt aprózottabban, vakablak motívumokkal tarkítva. Ráadásul a három emelethez hidak vezetnek át a lift-állások felől, így teljes épületmagasságú a tér, amire legfölül a szellőző rendszer pipái fordulnak rá. Aránylag kicsi játéktér adódott itt az építésznek, de abban mindent megoldott, annak rendje és módja szerint.

Az épülethez 600 férőhelyes parkoló tartozik, a teljes szintterület 27000 m2, és 25 millió eurót költöttek rá. Majdnem pontosan száz évvel a megépítése után újult meg a ház és lett ismét része Budapestnek, a fővárosban élő és tevékenykedő emberek életének. Sajnos elpuskázták a lehetőséget, hogy kívülről olyan hangsúlyt kapjon (lásd pédául az újpesti MEO-t), ami markánsabban jelzi az átalakítást. Megfiatalodhatott volna e ház úgy is, ahogy az Dorottyával történik Csokonai Vitéz furcsa vitézi versezetének legvégén, s akkor nem lenne annyira árva az állva hagyott nyolcszögű gyárkémény sem:

"Dorottya leveté a vénség szőnyegét,
Mint a kígyó szokta téli lebernyegét.
Bételének gyenge hússal agg ráncai,
Kinövének mind a harminckét fogai,
Felderult ajakán friss rózsák nyitának,
Szemein idegen lángok lobbanának,
Osz haja töndöklő bársonnyá barnúlna;
Szíve benn repesett, teste megújjúlna:
Egyszóval belőle - csudáltam magam is -
Delibb dáma válék, mintsem Szemiramis.
Kerekded fara is úgy domboroda ki,
Mintha birsalmából harapták vólna ki."

(Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársángon, 1798, részlet)

Vargha Mihály

Az írás, némileg rövidebben, megjelent az Élet és Irodalom 33. számában, 2002. augusztus 16.


Dorottya udvar irodaház - átalakítás, 2002. Budapest XI. Bocskai út. Építész: Tima Zoltán (KÖZTI Rt.)

Dorottya Udvar Irodaépület

Tervező: KÖZTI Rt.
Építész: Tima Zoltán

Építész munkatárs: Pernesz Ágnes
Statikus: Hegyi Béla
Gépészet: Ványi Ágnes
Elektromos: Tóth Bertalan
Kert: Tima Zoltán, Csontos Péter
Generálkivitelező: KÖZÉV Rt.
Építésvezető: Edward Mireku
Kiviteli terv: IPARTERV Rt.

Beruházó: AP Sundance Kft.
Ügyvezető: Grant Boyd-Gibbins
Project Manager: Gardiner & Theobald / AP Sundance

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.