Emberek/Portré

Dinasztiák: Birók és mesterek

1/10

Biró Károly, Biró Gyula és Biró Henrik portréja. Burghardt Rezső festményeinek reprodukciói (Művészet, 1917. Tavaszi ill. Téli szám, 27. o ill. 64. o. valamint Magyar Művészet, 1931, 532. o.). A háttérben a szerző fotójal.

?>
Biró Károly, Biró Gyula és Biró Henrik portréja. Burghardt Rezső festményeinek reprodukciói (Művészet, 1917. Tavaszi ill. Téli szám, 27. o ill. 64. o. valamint Magyar Művészet, 1931, 532. o.). A háttérben a szerző fotójal.
?>
Budapest, Kékgolyó utca 16/b., tervező és kivitelező: Biró Károly és Gyula (Google Streetview, 2019. július)
?>
Budapest, Wesselényi utca 13., tervező és kivitelező: Biró Gyula (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Alkotás utca 7/a, homlokzati terv 1904-ből, tervező: Kőrössy Albert, kivitelező: Biró Károly és Gyula (Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329 - 7059, 1-11., 22. f.)
?>
Budapest, Könyves Kálmán krt. 40., 1940-ben, tervező: Kőrössy Albert, kivitelező: Biró Károly és Gyula (Fortepan/Somlai Tbor)
?>
Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 1., 1910 körül, tervező: Löffler Sándor és Béla, kivitelező: Biró Károly és Gyula (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Wesselényi utca 8. Tervező: Biró Gyula, 1910. A szerző fotója
?>
A Szvetenai (Lenhossék) utca iskola 1913-ban, tervező: Kőrössy Albert, kivitelező: Biró Károly és Gyula (Erdélyi Mór felvétele - FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Király utca 82., homlokzat-részlet, tervező és kivitelező: Biró Gyula (a szerző felvétele)
?>
Kozma utcai zsidó temető, beczkói Biró Károly és Károlyné síremléke, tervezte: Novák Ede (a szerző felvétele)
1/10

Biró Károly, Biró Gyula és Biró Henrik portréja. Burghardt Rezső festményeinek reprodukciói (Művészet, 1917. Tavaszi ill. Téli szám, 27. o ill. 64. o. valamint Magyar Művészet, 1931, 532. o.). A háttérben a szerző fotójal.

Dinasztiák: Birók és mesterek
Emberek/Portré

Dinasztiák: Birók és mesterek

2020.08.09. 07:52

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Biró Károly, Biró Gyula

Dosszié:

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal az építőmester Biró Károly és Gyula munkásságáról olvashatunk.

Biermann Károly (1843-1927) erzsébetvárosi építési vállalkozóként dolgozott nagy szorgalommal és ambícióval. Az Akácfa utca 57-ban volt üzlete és a házban élte mindennapjait családjával: feleségével, született Schweiger Johannával (1843-1916), két fiával és két lányával.

Biermann 1879-ben hozta létre kis cégét, még szabadalmat is kidolgozott az agyagburkolatú kályhára. Húsz évvel később a cég megszűnt, hogy átadja helyét a Biró Károly és Gyula vállalkozásnak.

De ne siessünk ennyire előre! Biermannak jól ment a vállalkozása, a Nemzet című lap szerint 1885-ben Budapest legtöbb adót fizető polgárai sorába is bekerült[1]. Politikai tevékenységet is folytatott: az erzsébetvárosi szabadelvű Morzsányi-párt végrehajtó bizottságának lett tagja.

1886-ban két háromemeletes historizáló házat építtetett magának a terézvárosi Hunyadi tér és a Kemnitzer (Szófia) utca sarkán (Hunyadi tér 8. és 9., tervezők: Pichler József és Brezina Rezső, illetve az újabb terveket Wellisch Sándor és Gyula jegyezte 1888-ból).

1894-ben a budai Alagút utca és Pauler utca sarkára is építtetett egy háromemeletes házat a Pichler-Brezina párossal. Egy sarokkal arrébb, a Pauler és Roham utca kereszteződésében is épült saját háza.

Biermann Károly a 19. század végén Biróra magyarosított, és így tettek gyermekei is.

Közülük Biró Gyula (1867-1944) követte édesapja hivatását, építőmester lett (hivatalosan 1906-ban kapott képesítő oklevelet), bekerült a Magyar Építőmesterek Egyesületének választmányába (édesapja is tagja lett az egyesületnek), valamint a Magyar Építő-, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületébe. Mindkét helyen idővel komoly szakmai tekintélyt szerzett magának.  

A „Biró Károly és Gyula" családi cég a főváros egyik legsikeresebb kivitelezőjévé vált. Főként Kőrössy Albert Kálmán műépítésszel dolgoztak. (Kőrössy a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank felügyelőbizottságában is helyet kapott Biró Gyulával egyetemben).

A cég indulásával nagyjából egyidőben, 1899-ben Biró Gyula meg is nősült, Fränkel Máriát vette el. Három gyermekük született: Edit, Pál és Andor. Pálból és Andorból is közgazdász doktor vált. Edit orvoshoz, Hedri Endréhez ment hozzá és két gyermeke született. Közülük ifj. Hedri Endre, tehát Biró Gyula egyik unokája, neves sebész főorvos lett, aki a hazai baleseti sebészet megalapítójaként vált elismertté. Egy másik unoka, Biró Tamás Gyula, Brazíliában vált jelentős fotóművésszé.

Budapest, Kékgolyó utca 16/b., tervező és kivitelező: Biró Károly és Gyula (Google Streetview, 2019. július)
2/10
Budapest, Kékgolyó utca 16/b., tervező és kivitelező: Biró Károly és Gyula (Google Streetview, 2019. július)

Bíróék korai épületei közül a Kékgolyó utca 16/b és a mellette álló Alkotás utca 7/b. háromemeletes szecessziós vonásokat hordozó bérházak 1905-ben készültek el – utóbbinál építtetők és építők is Biróék voltak. (A tervező valószínűleg Kőrössy lehetett, aki a ház melletti, hasonló szecessziós munkát is jegyezte.)

Biró Gyula korai önálló munkái között találjuk a Tűzoltó utcában, a Zugló utcában és a Pauler utcában egy-egy házbővítést.

A Szondi utca 75-be Kőrössy tervei alapján épült saját tulajdonú és cége által kivitelezett szecessziós háza 1906-ban.

1908-ban a Wesselényi utca 13-ba tervezte egyik legfontosabb önálló művét, amelynek ugyancsak tulajdonosa és építője is volt. A háromemeletes szecessziós épületben – amely a Kőrössy-féle épületek hangulatát idézi – 5-6 szobás polgári lakásokat alakítottak ki. A házat Biró Déry Adolf kereskedőnek adta el, gyakorlatilag az épület elkészültekor. Itt töltötte gyerekkorát Déry Tibor író, Adolf unokája is.

Budapest, Wesselényi utca 13., tervező és kivitelező: Biró Gyula (a szerző felvétele)
3/10
Budapest, Wesselényi utca 13., tervező és kivitelező: Biró Gyula (a szerző felvétele)

Czigler Klára így írt a házról[2]: „A bérház tulajdonjogának három generáció alatt végbement változásai tipikus példája a tizenkilencedik-huszadik században felemelkedő zsidó családok történetének: az első nemzedék megteremti a vagyonosodás feltételeit, melyet a második generáció – immáron kedvezőbb jogi és gazdasági környezetben – tovább gyarapít, és egyúttal már a vagyonos családhoz méltó életmódot is kialakít: ebben a nemzedékben jellemző a megszerzett vagyon jótékony célú befektetése, legyen szó akár kulturális mecenatúráról vagy jótékonysági alapítványok és intézetek létrehozásáról, finanszírozásáról. Ebben a generációban már zömmel értelmiségieket találunk. A harmadik-negyedik generáció képviselői a vagyon segítségével és a tradicionális, a család történetében is szerepet játszó értékeket szem előtt tartva gyakran a tudományos vagy művészeti pályát választották, mellyel meghozták a családnak a világhírt is. A három generáció eltérő lehetőségekkel ugyan, de azonos értékek követésével érte el sikereit: közös volt bennük a tanulni vágyás, az újítókészség és a magas munkamorállal együtt járó kitartó szorgalom."

Biró Gyula kissé későn, 1908-ban, 41 évesen – Somló Emil ajánlásával – vált a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjává. Ezzel vált teljessé hazai szakmai elismertsége.

A vagyonosodó Biró család meglehetősen filantróp volt: adakozott könyvtáraknak, kórházaknak, szakmai pályadíjakhoz, nyugdíjintézeteknek. Hadikölcsönöket jegyzett, hadiárvákat segített.

Biró Gyula sikeres önálló szakmai előmenetele mellett a „Biró Károly és Gyula" családi kivitelező cég is szépen teljesített a 20. század első éveiben a fővárosban. Épített toldalékot, bővítést a Röppentyű utcába (1900), a józsefvárosi teherpályaudvarhoz (1901), egy Gyáli úti raktárhoz (1901), a Dévai utcába (1905), a Közraktár utcába és a Bajza utcába (1906) valamint a Rottenbiller utcába (1907). Lakóházat emeltek a Csengery utca 66-ba (1903), az Alkotás utca és a Schwarzer utca sarkára (1904) valamint a Török utca 8-ba (1906). Utóbbi két háznál tervezőként ismét Kőrössy Albert nevét találjuk.  (Az Alkotás utcai ház végül csak 1905-re épült fel, mert Biróék munkásai – a nem megfelelő munkakörülményekre hivatkozva – sztrájkba léptek.)

Budapest, Alkotás utca 7/a, homlokzati terv 1904-ből, tervező: Kőrössy Albert, kivitelező: Biró Károly és Gyula (Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329 - 7059, 1-11., 22. f.)
4/10
Budapest, Alkotás utca 7/a, homlokzati terv 1904-ből, tervező: Kőrössy Albert, kivitelező: Biró Károly és Gyula (Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329 - 7059, 1-11., 22. f.)

1907-ben a prosperáló cég a jó öreg Akácfa utcai házból az újépítésű Szondy utca 75-be költözött. A munkákat gyakorlatilag a fiatalabb Biró irányította egyszemélyben. 1911-ben a 68. életévében járó Biró Károly hivatalosan is kilépett a cégtől.

Biróék és Kőrössy közös munkájának tán legfontosabbika az impozáns Tisztviselőtelepi Főgimnázium épülete (1909-1911) – manapság OPKM Központ – a Könyves Kálmán körúton. 

Budapest, Könyves Kálmán krt. 40., 1940-ben, tervező: Kőrössy Albert, kivitelező: Biró Károly és Gyula (Fortepan/Somlai Tbor)
5/10
Budapest, Könyves Kálmán krt. 40., 1940-ben, tervező: Kőrössy Albert, kivitelező: Biró Károly és Gyula (Fortepan/Somlai Tbor)

Kőrössy mellett dolgoztak más jelentős építészekkel, így a Löffler-testvérekkel is: a Szilágyi Erzsébet fasor 1. és az Aréna (Dózsa György) út 38. ennek az együttműködésnek két szép darabja. (A budai építkezés szomorú epizódja volt, hogy az épülő padlás beomlott és hét munkást temetett maga alá.)

A cég iskolák (Hungária körúti Gimnázium, Aréna úti elemi iskola, Bezerédy utcai iskola bővítése, Lenhossék utcai iskola) illetve a Gyáli úti állami kislakások építéséből is részt vállalt.

Térjünk vissza Biró Gyula tervezői munkásságára. 1910-ben a Népszínház utca 46-ba tervezett egy négyemeletes házat dr. Vándor Jakab orvos részére, saját finanszírozásban a Dob utca 9-be, a Wesselényi utca 8-ba (ez a kettő egymás átjáróháza) és 10-be egymáshoz nagyon hasonló megjelenésű visszafogott díszítésű szecessziós négyemeleteseket. Szintén 1910-es keltezésű terve a Dohány utca 37-be épült mű, a felesége rokonságába tartozó dr. Fränkel Gyula ügyvéd számára.

Wesselényi utca 8. Tervező: Biró Gyula, 1910. A szerző fotója
7/10
Wesselényi utca 8. Tervező: Biró Gyula, 1910. A szerző fotója

1911-ben újabb saját tulajdonú ingatlan, újabb saját tervvel és kivitellel: ötemeletes bérház a Király utca 82-be.

1913 júniusában jártunk, amikor a következő újságcikk jelent meg[3]: „…a király Biró Károly budapesti építőmesternek és törvényes utódainak, számos évi közérdekű működése elismeréséül, a magyar nemességet adományozta „beczkói“-előnévvel. Biró Károly egyik köztiszteletben és közbecsülésben élő alapítója a Biró Károly és Gyula előkelő budapesti építőmester-cégnek, aki évtizedeken át számos köz- ős magánépület tervezésével és építésével szerzett maradandó érdemeket a kitüntetésre."  

Beczkói Biró Gyula a világháborúban népfölkelő mérnökhadnagyként szolgált, arany érdemkereszttel tüntették ki.

Biró Károly inkább a hitéletben volt aktív: a pesti Chevra Kadisa tagja lett 1914-ben.

1916-ban Biró Károly felesége, Biró Gyula édesanyja meghalt. A Kozma utcában álló síremlékének – amely egyben beczkói Biró Károly síremléke is – tervezését a család Novák Ede építésztől rendelte. (1919-ben Biró Gyula evangélikus hitre tért.)

Kozma utcai zsidó temető, beczkói Biró Károly és Károlyné síremléke, tervezte: Novák Ede (a szerző felvétele)
10/10
Kozma utcai zsidó temető, beczkói Biró Károly és Károlyné síremléke, tervezte: Novák Ede (a szerző felvétele)

A háborút követő évek Biróéknél sem a sok megrendelésről szólt. Biró Gyula az érdekvédelmi szakszövetségekben volt agilis és töltött be fontos pozíciókat. Ingatlanok építése helyett elsősorban ingatlanok adás-vételével gyarapította vagyonát.

1918-ban tagja lett a Magyar Építő Tanácsnak. Az Alpár Ignác vezetésével megalakult szervezet az építőipar érdekeinek védelmére alakult elsősorban építőmesterekből.

Biró Gyula 1919-ben a Magyar Építőmesterek Egyesületének egyik alelnöke lett. 1924-ben a Budapesti Mérnöki Kamarába is felvették. 1925-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Bátyja, beczkói Biró Henrik (1866-1941) olajnagykereskedő, a kiváló szervező politikus, a nagy műgyűjtő (a korszak egyik legnagyobb magyar festészeti gyűjteménye volt az övé, olyan mesterek műveivel, mint Munkácsy Mihály, Paál László, Aba-Novák Vilmos, Szinyei Merse Pál, Fényes Adolf, Koszta József és Székely Bertalan), a Japán kávéház asztaltársaságának oszlopos tagja, 1923-ban kapta ugyanezt a címet. (Beczkói Bíró Henrik rangos festészeti díjat is alapított a Szinyei Merse Pál Társaság keretein belül.)

A családi gazdasági sikerek csúcsán, az 1930-as évek elején a kor egyik kedvelt festője, Burghardt Rezső, aki Biró Károlyról is készített korábban képet, megfestette Gyula és Henrik portréit is.

Beczkói Biró Henrik és fia, László, aki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főügyésze volt, 1928 körül vásároltak telket Újlipótvárosban és a Csanády utca 4/b-be terveztettek a Barát-Novák párossal egy modern stílusú ötemeletes bérházat.

1928-ban, 84 éves korában meghalt Biró Károly, a család feje. Felesége mellé temették. Az Akácfa utcai ház Biró Gyulára és unokaöccsére, Lászlóra szállt. (Biró Gyula erre az időre Korb Flóris, Benes Imre és Kőrössy Albert mellett a legvagyonosabb fővárosi építészek közé került.)

A Biró fivérek a harmincas évek végén telkeket vettek a Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky) úton. Ötemeletes modern vonalú bérházukat a Bajcsy-Zsilinszky köz 3. (Lázár utca 2/c.) cím alatt építtették Ligeti Pál építészi és a Neuschloss Ödön és Marcel cég építői közreműködésével. A házzal szemközti telekre pár évvel később a Fenyves-Fried párossal terveztettek egy hatemeletes épületet, szintén modern hangulatban.

Beczkói Biró Henrik 1941-ben hunyt el. Hatalmas műgyűjteményét – a zsidóellenes intézkedésektől tartva – a Szépművészeti Múzeumban őriztette és az hiánytalanul meg is maradt.  

Beczkói Biró Gyula 1944 februárjában halt meg. Betegségben, amit valószínűleg a munkaszolgálat alatt szedett össze. Evangélikus szertartás szerint temették mindkét fivért a Kerepesi temetőben. Gyula temetésén koszorúk helyett a szegénysorsú munkaszolgálatosok javára kérte családja az adományokat.

 

Gottdank Tibor

 

Források

Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.

Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.

MyHeritage.com – Geneology Family Tree (online)

Óvás! – Beczkói Biró Károly és Gyula (online)

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Budapest, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Művészet, Művészet, Vállalkozók Lapja.

Jegyzetek

[1] Nemzet, 1885. szeptember 28., 3. o.

[2] http://myjewishquarter.blogspot.com/2010/11/wesseleny-utca-13.html

[3] Pesti Hírlap, 1913. június 28.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk