Közélet, hírek

Demokratizált közterek, klímatudatos örökségvédelem és az 50-50 vízió – Ilyen is lehetne Terézváros jövője

1/7

Jelenlegi közterületi arányok. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció

?>
Jelenlegi közterületi arányok. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
?>
Meghatározó útvonalakon zöldtengelyek kialakítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
?>
Összefüggő közterek rendszerének kialakítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
?>
A Nyugati pályaudvar rendező területének zöldfelületi fejlesztése. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
?>
Terézváros területi egységei. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
?>
Az épületállomány klímatudatos megújítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
?>
Gyalogos és zöldfelületek növelése. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
1/7

Jelenlegi közterületi arányok. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció

Demokratizált közterek, klímatudatos örökségvédelem és az 50-50 vízió – Ilyen is lehetne Terézváros jövője
Közélet, hírek

Demokratizált közterek, klímatudatos örökségvédelem és az 50-50 vízió – Ilyen is lehetne Terézváros jövője

2021.05.13. 11:34

Cikkinfó

Szerzők:
Nemes D. Nikolett

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest, Terézváros

Építészek, alkotók:
Paradigma Ariadné

Vélemények:
2

Elindult a kerület Településfejlesztési Koncepciójának társadalmasítása, ennek egyik lépéseként kedden online fórumon mutatták be a dokumentumot a nyilvánosságnak.

A koncepciót, amit május 19-ig írásban is lehet véleményezni, a Paradigma Ariadné jegyzi, az iroda képviseletében Smiló Dávid prezentálta a főbb pontokat. Ahogy az esemény elején jelezte: a dokumentum tartalma jogszabályilag meglehetősen kötött, ehhez a kötöttséghez a tervezést illetően is tartaniuk kellett magukat.

A dokumentum vázát a Helyzetkép (a kerület általános állapotának bemutatása), az erre alapozott Jövőkép és a Célrendszer (azok a célok, részcélok, eszközök, amik mentén megvalósítható a Jövőkép) alkotják mint tervezési elemek. 

Terézváros területi felosztásakor négy nagyobb egység különíthető el: 

- Villanegyed (Diplomatanegyed): jelenleg a legjobb minőségű lakókörnyezet a kerületben

- a Nyugati pályaudvar rozsdaövezete: hatalmas terület hatalmas tartalékokkal - nem csak a kerület számára meghatározó, országos jelentősége is van

- meghatározó útvonalak: mind közterületi, mind zöldterületi tartalékokat jelentenek, azonban ezek nemcsak kerületi, hanem fővárosi hatáskörbe is tartoznak. Ilyen az Andrássy út, a Teréz körút és a Bajcsy-Zsilinszky út, a Podmaniczky utca és a Városligeti fasor területei

- lakóövezeti rész: a "legbudapestiesebb" városszövet a fővároson belül; itt a legzártabbak az utcák, itt a legkevesebb a zöldterület, és itt a legkötöttebb a városi szövet is, emellett történetileg is a legrégebbi, legpatinásabb területe Terézvárosnak

Terézváros területi egységei. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
5/7
Terézváros területi egységei. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció



Ahogy a dokumentumban fogalmaznak: a kerület közterületi hozzáférhetősége "kétségbeejtő", a köztér használatát támogató szolgáltatások szegényesek. 15,2 négyzetméternyi közterület jut egyetlen lakosra, ebből csupán 0,4 négyzetméter a zöldfelület. Csak az utcákat, közterületeket számba véve kiderül, hogy az a méret, amivel Terézváros rendelkezik, akár a Városliget területével is összevethető. "Terézvárosban jelentős a közterületi tartalék, csak éppen utcákra tagolódik, így nehezen tűnik fel. Arányaiban nagyon kevés a zöldterület, ehhez mérten nagyon kevés az olyan aktív közterület is, amit nem parkolásra, közlekedésre használnak. A közterületek túlnyomó részét egyébként is parkoló és közút foglalja el. A dokumentumban megfogalmazott 50-50 vízió azt vetíti előre, hogy mind az aktív közterületek, zöldfelületek, mind a parkolók, közutak aránya 50-50 százalék lehetne, egyfajta balanszot teremtve a közterületek használatában", ismertette Smiló Dávid

Jelenlegi közterületi arányok. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
1/7
Jelenlegi közterületi arányok. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció



A településfejlesztési elvek alapját olyan fogalmak képezik, amik nyilvánvalóan meghatározzák egy 21. századi város fejlődését: ilyen a befogadó kerület, az esélyegyenlőség, a klímatudatosság és a fenntartható fejlődés. Ezek mentén lett a koncepció része a minőségi környezet elve, a fenntartható helyi gazdaság elve, a lokalitás és rövid utak elve, valamint a klímainnováció elve. Utóbbi kapcsán Smiló Dávid megjegyezte: a kerületben található épületek zöme történeti jelentőségű és ennek megfelelő védettségi kategóriába tartozik, így a klímakrízis kihívásainak kezelését nem könnyíti meg az épített örökség védelme és a klímacélok hatékony elérése közötti konfliktus. "A kerület épületállományának zöme a 1870-es és 1910-es évek között épült, e házak legfőbb problémáját legtöbbször az államosítás időszakából megöröklött, évtizedes elmaradásban lévő karbantartási munkák, illetve az ezekre adott szükségmegoldás szintű, pénzhiányos, alacsony műszaki és esztétikai színvonalú válaszok jelentik. A kerület számára átfogó célkitűzés, hogy megőrizze és megújítsa ezt az épített örökséget, tegye ezt fenntartható és klímatudatos módon, rendezett örökségvédelmi szabályozási keretek között, a lakosság szemléletváltását ösztönző kommunikációval. Különösen fontos a lakossági és társasházi támogatási rendszer kibővítése, hiszen az épületállomány minél szélesebb körben történő klímatudatos megújítása csak így valósítható meg", írják erről a dokumentumban.

Az épületállomány klímatudatos megújítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
6/7
Az épületállomány klímatudatos megújítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció



A koncepcióban felsorolnak és részleteznek átfogó célokat (demokratizált közterek kialakítása, klímatudatos örökségvédelem, befogadó kerület, kreatív gazdaság fejlesztése) és részcélokat (meghatározó útvonalakon zöldtengelyek kialakítása, összefüggő közterek rendszerének kialakítása, gyalogos- és zöldfelületek növelése, forgalomcsillapított zónák kialakítása, közlekedésbiztonság javítása és mobilitás diverzifikálása, a Nyugati pályaudvar rendező területének zöldfelületi fejlesztése, épületállomány klímatudatos megújítása, világörökségi területek kezelésének rendezése, családbarát városi környezet kialakítása és kerületi identitás erősítése, megfizethető és kiszámítható lakhatási lehetőségeknek és vállalkozásoknak támogatása, közösségi funkciók és a vállalkozások kapcsolatának erősítése, kerületi lakosok helyben való munkavállalásának és a helyi vállalkozásoknak támogatása). Az átfogó célok közül a demokratizált közterületek kialakítása tartalmazza a legtöbb részcélt, ennek oka a már korábban említett sűrű városszövet és a köztereket nagyrészt elfoglaló burkolt felületek. Kiemelten fontos, hogy a köztereket a helyi lakosság és az áthaladók, idelátogatók a városi közösségi élet helyszíneiként használhassák, ahol aktív szabadtéri funkciók találhatóak, és ahol gördülékeny és biztonságos a közlekedés minden szereplő számára - ez elsősorban a közterületek újraeloszásával, a gyalogos és zöldfelületek növelésével érhető el, gyakran az autóforgalom visszaszorítása által.

Néhány izgalmas elem a kibontott részcélok közül, konkrét helyszínekhez kapcsolódva:

Az Andrássy út keresztmetszeti átalakítása

Az Andrássy utat terhelő átmenő forgalom nagyban akadályozza azt, hogy az a jövőben sétányként funkcionáljon. A többsávos autóút a környezeti terhelésen túl hozzájárul az azt szegélyező fasorok romló állapotához is. A kétoldali szervizutak parkolósávként üzemelnek, amik elvágják az út promenádját az épületektől, gátolva ezzel a gyalogosok szabad mozgását, illetve a kiskereskedelmi egységek nyitottabb működését. A keresztmetszet újragondolásával (például a forgalmi sávok irányonként egy-egy sávra való csökkentésével) nemcsak a zöldfelület növekedne, hanem az itt élők és idelátogatók is markánsan több élettérhez jutnának, továbbá jelentősen mérséklődne az út elválasztó hatása, ha több gyalogos átkelőhely létesülne. A sávok csökkentése azonban csak akkor oldható meg, ha a beérkező forgalomban jelentős változás történik. A Városliget autómentesítése, a Kós Károly sétány lezárása és a Lánchíd forgalmának mérséklése mind lényeges előfeltételei a beavatkozásnak.

Az Andrássy úthoz kapcsolódó közterek használatba vétele

Az Andrássy út forgalomcsillapítása nemcsak az út két oldalán, hanem annak környezetében is pozitív hatásokkal járna. Jelenlegi formájában a Kodály körönd négy, egymástól markánsan elválasztott körcikkből áll, amelyek között az átkelési lehetőségek limitáltak. A tér aktívan használható közösségi és zöldfelülete jelentősen növelhető a közlekedési rend átalakításával. A Drechsler-palota és Opera által lehatárolt terület hasonló térként tud funkcionálni mérsékeltebb forgalmi terhelés eredményeként.

A Ferdinánd híd forgalmi sávjának racionalizálása

A híd szerepe a városrészbe érkező, túlnyomórészt átmenő forgalom becsatornázásában jelenik meg, emellett fontos tömegközlekedési kapcsolatot ad a XIII. kerület felé, de gyalogosok és kerékpárosok számára alig használható. Jelenlegi kihasználtsága mellett a sávok száma nem indokolt, viszont nagyobb forgalom túl nagy terhelést jelentene a környéknek. Terézváros külső kapcsolódási hálózata az autós közlekedést leszámítva erősen korlátozott a XIII. kerület felé a Nyugati pályaudvar és a rendező elvágó hatása miatt, ezért a híd forgalmi sávjainak racionalizálását követően kialakítható sétány meghatározó szerkezeti hiányosságot pótolna. A létrejövő kerékpáros tengely városi léptékben is jelentős fejlesztés, szervesen kapcsolódik a területet érintő átalakításokhoz.

Meghatározó útvonalakon zöldtengelyek kialakítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
2/7
Meghatározó útvonalakon zöldtengelyek kialakítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció



A Szófia utca, Hunyadi, Liszt Ferenc és Jókai tér egybefüggő köztérrendszerré alakítása

A kerület jelenlegi városszerkezetének egyik legnagyobb gyengesége, hogy az elenyésző méretű közparkjai egymástól izoláltan helyezkednek el. Maga a Liszt Ferenc tér és Hunyadi tér is megfelelően látja el funkcióját, de a Teréz körút elválasztó hatása miatt nincs lehetőség a kettő között gyalogos forgalom átvezetésére. Az egybefüggő köztérrendszer úgy érhető el, hogy a már korábban megújított Dohnányi Ernő utca, illetve a Szófia utca, Teréz körút és Hunyadi tér közötti rész egy forgalomcsillapított utcaszakasszá válik. A Teréz körút megfelelő mértékű forgalomcsökkentését követően gyalogátkelő létesítése is lehetséges a két utca között, ami ezzel tovább erősíti a kapcsolatot. A beavatkozás a Hunyadi téri vásárcsarnok feltárásának szempontjából is meghatározó intézkedés, ugyanis az egybefüggő közterületrendszer részeként több lehetőség nyílna a kereskedelmi szolgáltatások kitelepülésére, valamint a helyszín vonzereje is nőne a gyalogosbarát környezet megteremtése következményeként. A Paulay Ede utca fejlesztésével együtt a köztérrendszer egészen a Deák Ferenc térig erősítené a Hunyadi tér kapcsolatát.

Összefüggő közterek rendszerének kialakítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
3/7
Összefüggő közterek rendszerének kialakítása. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció



A Nyugati pályaudvar rendező területének ideiglenes és hosszú távú hasznosítása

Ahogy Smiló Dávid megjegyezte: a rendező környékének zöldterületi fejlesztése nagy falat, a terület története gyakorlatilag még most is alakul. A helyszín kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy Terézváros az alacsony közparkkal való ellátottságán javítson. Mivel a terület nem szorul nagyobb kármentesítésre, szinte azonnal használatba vehető, és kisebb beavatkozásokat követően megkezdődhet az átmeneti hasznosítás: különféle köztéri és zöldfelületi funkciókkal rendelkező városi park kialakítható itt. Mivel a rendező területe rozsdaövezet jellegéből adódóan szennyezett talajjal rendelkezik, a terület fejlesztésének előfeltétele a kármentesítés.

Az ideiglenesség azért meghatározó jellemző, mert nem lehet megjósolni, mikor és milyen ütemezésben valósulnak meg a fővárosi és állami léptékű beruházások a területen. Maga a helyszín 5-10 éves távlatban szinte biztosan kihasználatlanul marad, ha nem történik előrelépés az ideiglenes hasznosításban. A rendező területének hosszú távú funkciója a kerület hatáskörén túlmutat: város és régió léptékű, állami szintű döntéseknek kell megszületniük ahhoz, hogy a rehabilitáció teljesen végbemenjen.

A helyszínen közfunkciót ellátó fejlesztés támogatott, azzal együtt, hogy egy része egy jövőbeli zöldhálózat elemeként zöldfolyosó maradjon, kiterjesztve azt a Ferdinánd hídon túli területekre is. Tekintettel Terézváros alacsony zöldfelületi mutatójára, törekedni kell a lakosság rekreációs igényeit kiszolgáló, valódi, teljes értékű talajkapcsolattal rendelkező zöldfelületek minél nagyobb arányú kijelölésére. A helyszín beépítését a nagyobb léptékű, infrastrukturális fejlesztés részleteinek ismeretében javasolt megkezdeni. A rozsdaövezetre vonatkozóan nemzetközi urbanisztikai, valamint építészeti tervpályázat kiírását javasolják a koncepcióban, amely terveknek az egész területet egységként kezelve, a városszerkezeti adottságokat figyelembe véve kell elkészülni. Mint írják, a rendező infrastruktúrája jelenleg hiányos, csatorna- és elektromos energia-kapacitásfejlesztés nélkül nem építhető be. A pályaudvar és a rendező keresztirányú kapcsolatainak megteremtésével, illetve egy észak-déli, hosszanti sétány kialakításával biztosítható a beavatkozási terület átjárhatósága. A fejlesztéseknek a környező közterületek egységes, összehangolt tervezésével is szükséges számolni, így például a Podmaniczky utca gyalogosbarát átalakításával, a Ferdinánd híd forgalomcsillapításával a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok erősítése mellett, megteremtve ezzel a VI. és XIII. kerületek összekötését.

A Nyugati pályaudvar rendező területének zöldfelületi fejlesztése. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció
4/7
A Nyugati pályaudvar rendező területének zöldfelületi fejlesztése. Forrás: Terézváros Településfejlesztési Koncepció



A teljes dokumentumot itt lehet elolvasni. A Paradigma Ariadné tagjain - Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid, Csendes Bernadett, Kiss Virág - kívül részt vettek az elkészítésében: Szabó Noémi, Ekés András, Jelinek Csaba, Pósfai Zsuzsanna, Kelecsényi Kristóf Zoltán, Soóki-Tóth Gábor Csaba, Székely Márton, Erdélyi Sarolta Ágnes, Sütöri Laura, Bátorfy Attila. A koncepció készítését széleskörű adat- és információgyűjtés előzte meg, amit megalapozó vizsgálat foglal össze helyzetfeltáró, -elemző és -értékelő munkarészekkel. Ezt a Völgyzugoly Műhely készítette.

Vélemények (2)
Hatha
2021.05.13.
21:06

Jó cikk köszönjük. Egy ponton kell korrigálnom "így a klímakrízis kihívásainak kezelését nem könnyíti meg az épített örökség védelme és a klímacélok hatékony elérése közötti konfliktus": A régi házak és a klímakezelés között nincs konfliktus. Elég klímatudatosak a maguk nem szabadon álló, nagy hőtehetetlenségű (tombfal), árnyékoló, (redőny, spaletta) gravitációs szellőzés, (udvar, légakna) és pufferzóna (pince,padlás) ma is igazán klímatudatos, korszerű módján. A mindenhová 30 cm hősszigetelés, gépi klíma, beépített tetőtér és pince, és pont ide kell napelemet rakni pedig az elektromos energia jól szállítható egyszerűsítést nem kellene itt is elkövetni. Ja és ezt egyébként rég leírtuk az arculati kézikönyvben 77. oldal https://www.terezvaros.hu/uploads/images/74-12-Telepuleskepi-Arculati-Kezikonyv-2018-20180213.pdf

Kompakt
2021.05.13.
12:37

Ha már a Ferdinánd híd szóba került, akkor a Bajza/Bulcsú alagútról se feledkezzenek meg! Amúgy a "több_órás_parkolás üldözés" a megoldás! A rászorulóknak taxitámogatás. Csak az hajtson be Terézvárosba, aki kifejezetten ott van dolga ÉS! csak rövid ideig parkol. Az átmenő forgalom kitiltása rendszám figyeléssel. Behajtási engedély kérés mobil app-on, rendszám megadásával.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk