Épülettervek/Középület

Debreceni Egyetem Élettudományi Központ és Könyvtár terve

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Debreceni Egyetem Élettudományi Központ és Könyvtár terve
Épülettervek/Középület

Debreceni Egyetem Élettudományi Központ és Könyvtár terve

2001.07.12. 14:07

Projektinfó

Debreceni Egyetem Élettudományi Központ és Könyvtár

Tervezés éve:
2001

Bruttó szintterület:
4420 m2

Stáblista

Felelős tervező: Golda János, Szenderffy Gábor
Munkatárs: Mészáros Erzsébet (Teampannon Kft.)

Telekterület: 9.900 m2
Élettudományi Épület földszint bruttó beépített terület: 3.740 m2
Könyvtár Épület földszint bruttó beépített terület: 690 m2
Beépítettség: 44,5 %  
Zöldterület: 4.720 m2
Burkolt terület: 750 m2
Építménymagasság: 15,40 m 

"A szervezeti és anyagi feltételek előkészítése után 2000-ben meghívásos építészeti pályázatot írt ki a Debreceni Egyetem az integráció központi szellemi-tudományos és műszaki beruházásaként megvalósuló Élettudományi Központ és Könyvtár tervezésére. Jelen engedélyezési terv a díjnyertes pályamű alapján készült." Az épület felelős tervezője Golda János és Szenderffy Gábor.

Beépítés

A Debreceni Egyetemként újraegyesülő DOTE és KLTE az 1910-es alapítás óta nagyjából Korb Flóris  nagyvonalú tengelyes koncepciója alapján épült ki a Nagyerdőből kihasított területen. Folyamatosan jött létre az ország egyik leghangulatosabb egyetemi kampusza. A parkerdőbe telepített pavilonos jelleg máig meghatározza az Egyetem építészeti-környezeti karakterét, amit a jövőben is meg kell őrizni. A szervezeti és anyagi feltételek előkészítése után 2000-ben meghívásos építészeti pályázatot írt ki a Debreceni Egyetem az integráció központi szellemi-tudományos és műszaki beruházásaként megvalósuló Élettudományi Központ és Könyvtár tervezésére. Jelen engedélyezési terv a díjnyertes pályamű alapján készült.

Az Élettudományi Épület telepítésének előkészítése kapcsán felmerült két lehetséges helyszín közül a komplex összehasonlító vizsgálat alapján a Botanikus Kerttől délre fekvő terület minden szempontból kedvezőbb:
A tervezett Élettudományi Épület a KLTE épületegyüttese, a DOTE területe és a Botanikus Kert között illeszkedik a Korb Flóris féle tengely-rendszerbe, és térben is jelképezi a szervezeti integrációt. A kijelölt építési hely 30 %-ban eleve burkolt (sportpályák), részben értéktelen akácos. A területen álló értékes, öreg kocsányos tölgyek és egyéb őshonos fák megóvhatók.

A Főépület - Obszervatórium tengely mára nagyrészt virtualizálódott. A Korb Flóris által szabadon hagyott tengely-sávok és sétányok nem épültek ki. Ezért az itt felépülő új épület nem alkot gátat, bár mikroklimatikusan bezárja a KLTE-parkot. Tervünkben az Élettudományi Épület együttese olyan szövet, amely a környezet elemeit és hálózatait integrálja:

A tervezett kelet-nyugati sétány összeköti a Kémiai Épület mögé tervezett fásított parkoló-területet a Menza-épülettel, kapcsolattal a DOTE-telep felé. Az eredeti észak-déli gyalogos tengelyt az épület önmagán átengedi. A tengely földszinti metszéspontja kijelöli a természetes központot (fórum) észak felé pedig összeköti a Botanikus Kert bejáratához. A tervezett épület hosszú déli aulája rányílik a KLTE park-udvarra, azzal egységes teret képez. A belső parkerdő az épület részévé válik.

A Könyvtárat a kelet-nyugati utca déli oldalára, a megszűnő garázsépületek helyére, külön épületbe telepítettük közvetett térbeli kapcsolattal az aulához. A Könyvtár- funkció egyrészt az egész egyetem számára nyitott, másrészt a köztes utca az aula déli és a könyvtár északi üvegfalával szándékunk szerint egységes tér, aminek a parkerdő is része. Ez inspiratív térbeli keretet biztosít a tanuláshoz. Az északi tanszéki épületszárnyak a Botanikus Kertre néznek, és köztük nyugodt, parkosított féludvarok alakulnak ki.

A 114 m hosszú kelet-nyugati hossztengelyű többszintes aulatér egyrészt a tanszéki és laborszárnyak integráló tere, másrészt déli, árnyékolható üvegfalával a campus udvarára nyílik, bekapcsolva a ligetes parkot az egyetem aulaterébe. A Központi Épület illetve a parkudvar felől nézve az üvegfal mögött kirajzolódik a laborok háromszintes sora. Észak felé a tanszéki épületszárnyak alkotta udvarok a Botanikus Kert felé nyílnak, nyugodt, csendes munkakörülményeket biztosítva.

Az épület alapstruktúrája egyrészt a programban szereplő öt tanszéki csoport funkcionális labor- és irodaigényét kielégítő öt vertikás mag egy-egy kis aulával, másrészt a hosszanti aulatérhez kapcsolódó földszinti közös terek hálózatszerű összemetsződése, egymásba szövődése. És mindez a környező ligetbe ágyazva.

A főtömeget képező hosszanti laborsáv mátrix-labor rendszerű kialakítása lehetővé teszi, hogy az egyes tanszékek illetve tanszéki csoportok flexibilisen használhassanak optimális mennyiségű, az igényeiknek megfelelő laboratóriumot. A pincében az épületgépészeti helyiségeket (trafó, hőközpont, szellőző gépházak), a központi állatházat és egy-egy tanszéki csoport kiszolgáló helyiségeit (raktár, műhely, stb.) helyeztük el. Itt helyeztük el a 30 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázst is.

A földszinten az aula és az észak-déli egyetem tengely metszéspontjában fórumot, kávéházat, hallgatói büfét terveztünk. A földszinten helyeztük el továbbá az előadótermeket, zsibongókat, közönségforgalmi vécécsoportokat, ruhatárakat, és a tanszéki csoportok előtereit. A hallgatói szemináriumi helyiségeket az egyes tanszékek igényei szerint helyeztük el.

A délre tájolt laborhelyiségek az aulatérre néznek. Ez természetes megvilágítás szempontjából teljes értékű a déli aula-üvegfal, illetve az aulatető felhasítása miatt. Hőterhelés szempontjából kedvező, mert maga az aulatér árnyékolt, illetve kiszellőztetett tér (lásd épületgépészeti leírást).

A könyvtárépület kétszintes pince, földszint és 3 emelet elrendezésű, lapostetős épület, észak felé (az aula felé) nagy összefüggő északi üvegfallal. Az épület déli, zárt traktusában vannak a szolgálati kiszolgáló területek és a könyvtároló nyitott polcok, raktárak illetve a zárt oktatótermek, az északi zónában pedig az olvasótermek, a folyóirat olvasó és a kommunikációs berendezések. A könyvtár funkcionális elrendezése vertikálisan is tagolt. A térszint alatt lévő kétszintes tömörraktár fölött a földszint a publikus zóna, az információcsere, a találkozás tere. Ezt szolgálja a fedett-nyitott központi fórum, a kávéház, a zeneműtár. Itt kapott helyet a könyvtári feldolgozás és átvevő.

Az első emelet a hallgatóké: szabadpolcos könyv tároló és tanuló-olvasótér áll rendelkezésre, kiegészítve két oktatóteremmel. A második emelet az oktatóké: itt van a nagyértékű szakmai folyóirat olvasó szabad polcokkal, illetve a könyvtár igazgatósága.  A harmadik emeletre, önálló szintre került a DISZK, az egyetemi informatikai központ.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk