Közélet, hírek

Csont nélkül – a Szent György téri terv újabb verziója

1/20

látványterv szobrokkal, a Dísz tér felől

?>
látványterv szobrokkal, a Dísz tér felől
?>
látványterv szobrokkal, a Szt. György tér felől
?>
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
?>
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
?>
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
?>
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
?>
látványterv szobrokkal, a Szt. György tér felől
?>
Kis Péter
?>
Kapy Jenő
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
a legfrissebb Kis Péter terv
?>
látványterv szobrokkal, a Dísz tér felől
1/20

látványterv szobrokkal, a Dísz tér felől

Csont nélkül – a Szent György téri terv újabb verziója
Közélet, hírek

Csont nélkül – a Szent György téri terv újabb verziója

2008.03.03. 12:01

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kis Péter

Vélemények:
7

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Íme, itt van Kis Péterék újabb Szent György téri tervváltozata. Jórészt csak részletkérdéseken folyt a vita a Központi Műszaki és Fővárosi Tervtanács összevont ülésén: a fő kérdés az volt, miből is épüljenek a felépítmény karcsú pillérei. Lehet-e látszó betont alkalmazni a Várban? Egyáltalán: képes-e a hazai kivitelezőipar megfelelő színvonalú látszó betont előállítani?

Egy hónap sem telt el azóta, hogy az összevont Fővárosi és Központi Műszaki Tervtanács tagjai elé került a Kis Péter és munkatársai által az egykori Szt. György téri - Dísz téri honvédfőparancsnoksági épület hasznosítására készített építészeti koncepció, máris itt az újabb változat. Hiába, szorít az idő, sietni kell: az ülésre február 28-án került sor.

 

Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
3/20
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén

Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
4/20
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén

Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
5/20
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén

Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén
6/20
Kis Péter terve a tervtanács 2008. február 28-i ülésén

 

Kis Péter a vitát megelőzően elmondta, hogy az előző tervtanácsi értekezleten elhangzott javaslatokat mérlegelve dolgozták át a terveket. Megvizsgálták, milyen lehetőségek jóhetnek szóba Bugár-Mészáros Károly és Baliga Kornél azon felvetései kapcsán, miszerint többet kellene visszaadni abból, amellyel a honvédfőparancsnoksági épület a háború előtt a Dísz tér összképéhez hozzájárult. Megkeresték az útját annak is, hogyan lehetne az épületnek jobb, a környező beépítés léptékeivel is összehangolt arányokat adni, illetve miként lehetne szervesebb viszonyt teremteni a műemléképület lábazatszerűen megjelenő tömegét követő alsó részek és a felépítmény pillérsoros homlokzatai között.

 

látványterv szobrokkal, a Dísz tér felől
20/20
látványterv szobrokkal, a Dísz tér felől

látványterv szobrokkal, a Szt. György tér felől
7/20
látványterv szobrokkal, a Szt. György tér felől


A tervezők mindezek érdekében elvetették a műemlék Dísz téri homlokzatán megjelenő rizalit fölé kiterjedő pillérsort – az újabb elképzelés szerint a rizalit tetejére nagyobb méretű kortárs szobrok kerülnének. Finta József az arányok finomítását javasolta: a tervezők a felépítmény magasságát megemelték a területre szóló szabályozás által meghatározott maximális gerincmagasságig (amely a szomszédos karmelita kolostor tetőgerincével azonos). Szintén Finta észrevételére reagálva az épület homlokzatainak alsó részét a lehető legnagyobb mértékben áttörték, így az összkép nem esik szét két élesen elkülönülő egységre. Kis Péter hozzátette, hogy az épület pillérsorai látszó betonból készülnének.

 

Kis Péter
8/20
Kis Péter

Kapy Jenő
9/20
Kapy Jenő

Az opponens, Kapy Jenő szuperlatívusokban beszélt a tervről (a csatolt anyagban olvasható írása): véleménye szerint ez a változat jobb mind az 1994-es, mind a 2004-es (tervpályázaton nyertes) munkánál. Mint mondja, a mű olyan pátoszt hordoz, melynek révén a Parlamenthez vagy a Nemzeti Múzeumhoz hasonló jelképpé válhat.
Az, hogy az opponencia elhangzása utáni vita lényegében csak részletkérdésekről, technikai problémákról folyt, pontosan mutatta, hogy a tervtanács tagjainak már nincsenek a koncepciót alapjaiban érintő kifogásai. Mondhatni, a terv „csont nélkül" átment, az évek óta tartó vita úgy tűnik – legalábbis egyelőre – nyugvópontra került.

Csak egyetlen momentum kavarta fel a kedélyeket. Schneller István és Finta József óva intett a beton ilyen mértékű használatától, mondván, a vári környezetben idegenül hat, s csúnyán öregszik. Ráadásul Magyarországon kevesen tudnak jó minőségű, esztétikus betonfelületeket előállítani. Javasolták a látszó beton helyett a kővel burkolt acélszerkezet alkalmazását. Kapy Jenő hozzáfűzte, hogy bármilyen anyagot is alkalmaznak, e rendkívül karcsú, magas pillérek és szerkezetek szükségszerűen kikényszerítik majd, hogy a hazai kivitelezők a ma lehetséges legmagasabb technikai színvonalon dolgozzanak. Rámutatott, hogy a beton már helyettesíthető különböző, a betonhoz hasonló, de annál állékonyabb, kompozit anyagokkal. Kis Péter kiemelte, hogy van már idehaza is olyan betongyártó cég, amely képes világszínvonalú termékeket előállítani.

 

a legfrissebb Kis Péter terv
10/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
11/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
12/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
13/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
14/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
15/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
16/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
17/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
18/20
a legfrissebb Kis Péter terv

a legfrissebb Kis Péter terv
19/20
a legfrissebb Kis Péter terv

A tervtanács több tagja is egyet értett Finta József azon felvetésével, hogy a kivitelezés előtt fontos lenne a pillérsor egy szakaszának 1:1-es modelljét megépíteni, ugyanis a váltakozó sűrűségű pillésor esztétikai buktatókat is rejthet magában. Az I. kerület főépítésze, Aczél Péter elmondta, hogy bár a 2004-es – igen vegyes fogadtatású – terv nem teremtett megfelelő alapot a területi szabályozás módosítására, a jelenlegi helyzetben már van lehetőség a kivitelezéshez szükséges változtatásokra. Fegyverneky Sándor, országos főépítész, az ülés elnöke tolmácsolta a tervtanács álláspontját: Kis Péter Építészirodájának munkáját engedélyezésre javasolják.

Haba Péter
fotó: epiteszforum; képek: Kis Péter Építészműterme

Vélemények (7)
Sziráki Ferenc
2008.03.25.
08:53

eszef

meztelen a király!

rokon
2008.03.11.
10:00

a teljesség kedvéért az első tervtanácsi ülésről (2008. január 31.) az állásfoglalás részletei itt olvashatók

gito
2008.03.04.
10:18

"klasszikus emergency exit"

telekinagy
2008.03.03.
23:08

A Szt. György téri bravúr…

1) sürget az idő, április 25-ig építési engedéllyel rendelkező tervet kell készíteni, mert elúszik az 10 milliárd forintnyi EU-s támogatás 2) azt amit 1945 óta nem tudtunk/mertünk/akartunk stb. megoldani most néhány hónap alatt megtesszük... 3) az eredmény; szubjektív bár szerintem akkor már inkább a romtorzó… 4) az miért nem valós alternatíva, hogy ebben a műemléki, világörökségi, történeti környezetben visszaépítsük azt amit az 1950/60-as években a "múltat végkép eltörölni" politikai elvek szellemében meggondolatlanul és indokolatlanul lebontottunk?!

Véleményem szerint az alapvető probléma az, hogy egy beépítési, helyreállítási tervezet sem a tér egészére kiterjedően kereste az építészeti választ, hanem jellemzően az egykori Honvédelmi Minisztérium és Főhadparancsnokság foghíjára, pontosabban több lépésben visszabontott torzójára. A pályázatok során adott válaszok így egy légüres térbe lebegnek. Elvárjuk, hogy az épület alkalmazkodjon, de igazából nincs mihez alkalmazkodnia, hiszen a tér épületeinek többsége hiányzik. Elvárjuk, hogy a ma építészete a mai építészet nyelvén szóljon, de míg ez egy foghíj esetén követhető, követendő út, itt azonban – véleményem szerint - nem az. Egy történeti környezetben végzet foghíjbeépítés, izgalmas kontrasztot, új színt, előremutató feszültséget hozhat -ld. például az új grazi művészeti központot, a Szervita tér Zaha Hadid által tervezett „csigáját”, vagy palotakörnyezeti példát hozva a Louvre üvegpiramisát-. Utóbbi példánál maradva a Louvre nélkül az üvegpiramis sem lenne az ami. És itt a Szt. György téren éppen ez a fő probléma! Ez a tér nem foghíj, ez tér sokkal inkább foghíjak összessége. Egy üres placc. Itt nem az épületek, hanem maguk a foghíjak dominálnak. És ahogy fogászati hidat sem tudunk készíteni fogak nélkül, itt, ide sem lehet csak egy épületet tervezni a többi épület hiányában. A tervezés itt komplex városépítészeti feladat nem egyszerűen egy házat kell megalkotni.

Így az lenne kívánatos, ha a budai várhegy Dísz tértől délre eső teljes területe (keleten az Északi és Déli kortinafal illetve a Dunai ülőfülkés fal által közrezárt udvar és a Várkert bazár Ybl-féle épülete, délen a Várkertek, nyugaton Dózsa György tér - Váralja utca (a lebontott testőrségi paloták telkei)- Palota út, északon a Dísz tér a volt Külügyminisztérium foghíjával) lenne a tervezési terület határa.

Véleményem szerint – csatlakozva Bugár-Mészáros Károly és Baliga Kornél javaslatához - a legjobb - legeredményesebb és leghitelesebb - megoldás a téren egykoron állott épületek hiteles rekonstrukciója, visszaépítése - később kiterjesztve ezt a Budavári palotára is -. Ily módon, az északi oldalon, az eredeti Kalina Mór-féle terveknek megfelelően - de akár a kupola elhagyásával - visszaépítve az egykori Honvédelmi Minisztérium és Főhadparancsnokság épülettömbjét. A nyugati oldalon, a Teleki palota 1830-as homlokzati architektúrájának rekonstrukciójával és a Királyi Istálók, dél felé egészen a Lovas udvarig húzódó épületének újjáépítésével megteremthető a budai hegyekre néző térfal lezárása. A visszaépített Teleki palotától a Fehérvári rondelláig terjedő telkeken lehetőség van új épület tervezésére.

Így, újra zárt térré válhat a Szt. György tér - ahogyan az évszázadokon keresztül mindig is volt – és azt gondolom, a széles társadalom számára is elfogadható módon, begyógyíthatjuk Budapest utolsó olyan sebét, mely a mai napig magán viseli a jó hat évtizede történt háborús pusztítás vérzivatarának jegyeit.

Az alábbi gondolataimat szeretném még megosztani Veletek:

A háború pusztítással jár, mely törvényszerű és elkerülhetetlen Az eredmény: füstölgő romhalmaz... e sebek fájok, de megmagyarázhatóak.

Ha békeidőben pusztítunk, politikai, vélt gazdasági, vagy modernizációs jelzőkkel kísérve, és indokolva tettünket, azt úgy hívják: BARBÁRSÁG Az eredmény: Karthágó - só és eke - e sebek a legfájóbbak, és megmagyarázhatatlanok!

Czagány István "A Budavári palota és a Szt. György téri épületek" c. könyvében így ír:

,, ...az épületkomplexust annak idején 1949-ben indokoltan nyilvánították műemlékké. 1951-1965 között, ennek ellenére kiforgatták eredeti állapotából. Elsősorban legfőbb városképi értéke a - Dunára tekintő főhomlokzat - szenvedett lényeget érintő változásokat. (...) lebontották az épületegyüttes Szt. György téri főkapuját és az "A" "B" "C" és "E" épületek udvari összekötő kapuit, (...) megszüntették a palota legfőbb alaprajzi értékét a 304 méter hosszú egybenyitható, dunai teremsort, amelyhez hasonló - a versaillesi kastélyt leszámítva - sehol sem volt Európában.

(...) később, a Krisztinavárosi szárny főlépcsőháza esett áldozatul, Lotz Károly falképeivel és Stróbl Alajos monumentális "Iustitia" szobrával (melyet elszállítási nehézségekre hivatkozva a helyszínen összetörtek - a szerző) (...) aztán a "Király lépcső" került sorra a III.Károly-féle barokk fiókos boltozatú teremsorral, majd a falképekkel díszített ép "Diplomata lépcső" lett a bontás tárgya. Elbontották a meglévő, pompás "Habsburg termet" Lotz Károly mennyezetfestményével és Senyei Károlynak még 1962-ben is a helyükön álló carrarai márványszobraival együtt. Megsemmisítették az 1758-69 között épült teljes épségében álló Zsigmond palota-kápolnát, lebontották a "Nagy búfett galéria" maradványait és Hauszmann "Nagy Bálterem v. Márványterem" architektúráját, leszedték a falról a "Nagy Trónterem", Mária Terézia kori freskó-díszeinek minden feltárt részét, ezek a Bp. Történeti Múzeum, újkori raktárában pusztultak el...

Lebontották a főhomlokzatról, Magyarország egyesített középcímerét, a kupolatamburról Róna József dekoratív szoborcsoportjait. Megsemmisítették a timpanonban álló Senyei domborművet, mely "Magyarország alkotmányos életét" ábrázolta (...) lebontották az ott állott, alig sérült pompás "Habsburg lépcsőt" (...) majd a Csikós udvar kitisztítása érdekében a Lovardát, az Istállóépület műemléki építményeinek bontása követte, amire a volt Őrségépület, és a Főhercegi v. Teleki palota eltüntetésével tették fel a koronát (...)

(...) sem az évtizedekkel ezelőtt lefektetett nemzetközi charták alapelvei, sem a magyar műemléki törvények rendelkezései, sőt! - építésztársadalmunk józan mérlegelése sem tudta ezen a területen megfékezni a rombolás szellemét (...) A részrehajlás veszélye nélkül leszögezhetjük, hogy a Budavári Palota újjáépítésének programkialakítói, tervezői, beruházói és kivitelezői műemlékvédelmi téren, valahol utat tévesztettek. (...)

(...)Amikor a jelenlegi, nagyarányú átépítés mindezekkel szakított, akkor nemcsak kétszázötven esztendő folyamatos, szerves építészettörténeti fejlődésének eredményeit - műemléki értékeit - semmisítette meg, hanem az általános, elemi építészkompozíciós esztétika és logika törvényeit is figyelmen kívül hagyta. (...) Mindez abban az időben történt, amikor a Fővárosi Műemléki Felügyelőség már egyetlen várnegyedi műemléképület újjáépítésére sem adott építési engedélyt, tudományos dokumentáció előzetes benyújtása nélkül. Ilyen körülmények között, a palota területén a kivitelező vállalatok önkényes műemlékpusztításai csak növelték az említett sajnálatos károkat. Aligha tévedünk azonban, ha azt állítjuk, hogy a kivitelezők sem merészkedtek volna ilyesmire, felügyeleti szerveik más példamutatása mellett. (...) (...) Fővárosi Múzeum szervezetünk is indokolatlan érdektelenséget tanúsított a palota sok, megmenthető ingósága iránt, pedig lett volna mód az épületkomlexus számos műemléki részének megmentésére. (...) Helytelen magatartás, hibás szemlélet és nemtörődömség okozta azt, hogy a háború pusztításait magunk tetőztük be. Főként akkor fáj ez jogosan, ha a moszkvai Kreml, a krakkói Wawel, a prágai Hradzsin vagy a bécsi Hofburg pompás interiurjeire, vagy várostér-kompozícióira gondolunk. Csak ezek fényében láthatjuk igazán mennyivel lettünk szegényebbek. Az elmondottak egyben, arra is rávilágítanak, hogy közéletünkben milyen fontos a nemzetközi műemlék-helyreállítási charták ismerete, valamint műemlékvédelmi törvényeink betartása és betartatása. Jogszabályaink nagy nemzeti és európai kultúrkincset védenek! Az ellenük elkövetett vétségek jóval súlyosabbak, mint ahogy általában értékelik azokat napjainkban. Ilyen mértékben - ahogyan a Budavári Palotánál láttuk - a hibák és tévedések hazánk kulturális tekintélyét ássák alá, nemzetünknek a történelmünk során, az európai népek nagy családjában kivívott helyét, valamint megbecsülését ingatják meg. (...).

(...) Mert nehezen részesülhet elismerésben szomszédai részéről egy olyan nemzet, amely történelmi és állampolitikai központját építészetileg könnyelműen alakítgatja - mivel hagyományaihoz nem ragaszkodik - művészeti értékeit pedig veszni hagyja. “

Masznyik Csaba
2008.03.05.
18:28

@telekinagy: T. "telekinagy"!

A 4. ponttal kezdve - ma már - szerintem sem valós alternatíva a Vár déli szakaszának rekonstrukciója. Igazi donkihótei szélmalomharc romantikus eszményeket kergetve. Nem gúnyolódni szeretnék, megértem, aki visszasírja.

De pontosítani kell, mert az Ön levezetése több ponton is hamis.

Amit én is sajnálok, hogy nem láthatom, az maga a Királyi palota a Hauszmann-féle állapotában. Ha nem lőtték volna szét, és utána egy más kor következett volna, akkor nam csak egy európai rangú neogótikus Országházunk, hanem egy európai rangú neobarokk Palotánk is lenne. (Hozzá kell tennem, értelmiségi körökben az Országház "ízléstelenségét" divatos cikizni - lsd. Nádas Péter, Janáky István és a nyomukban még sokan mások - attól az még a 19. századnak ízig-vérig hírnöke, és az sem kevés... éppígy, ahogy Steindl a magyar gótikának akart "emléket" állítani, úgy Hauszmann a barokknak... de és itt is felmerült a kritika, némileg túllőttek a célon.)

A háború pusztításai lehetőséget adtak arra, hogy a Gerő vezette kutatások nyomán a Vár korábbi, középkori állapotát is kutassák. A Vár redukált ízű helyreállítása mögött feltehetően anyagi szempontok is meghúzódtak, illetve az a szándék, hogy a magyar barokk egyszerűségéhez közelebb álló épület legyen a végeredmény, mint amilyen a Hauszman-féle rokokó volt. Mindez egy olyan korban, amelyikben már nem volt király, de még kormányzó sem, és amelyik ideológiailag érthetően szembenállt azzal a neobarokk társadalommal, amelyiknek pl. Horthy palotáját is a megtestesülésének látta. Alig negyven éve állt ez az épület akkor! Eszem ágában sincs felmenteni sem a kort, sem azokat, akik a Czagány I. által leírt pusztításokat végrehajtották, de a történelmet nehéz perbe fogni. Idősebb Janáky István jó ízlésű, művelt építész volt, látatlanban is biztosra veszem, hogy sokat tett azért, hogy az épület - a kijelölt funkciókra - alkalmas legyen. (Olyan körülmények között, amikor pl. a lebontása is felmerült) Talán nem véletlen, hogy elvették tőle a munkát és (talán?) a hatalomhoz lojálisabb tervezőre bízták.

Ha sértetlenül állna, csodálnánk. De mennyiben reális visszaállítani egy fényűző, 19. század végi királyi neo-palotát egy demokráciában, egy olyan országban, aminek a területe harmada annak, aminek épült? Pusztán azért, mert szép volt? Valóban szép volt. (Mondjam azt, hogy jobban kellett volna vigyázni rá, Kormányzó úr? Nem belépni a háborúba például, stb... könnyű mondani...)

Az 1880-as évek után épült kormányzati épületek már az építésük idején is túlzott méretű, oda nem illő funkciójú épületek voltak. A polgárváros déli végét, középkori eredetű kapukat bontottak le miattuk. A városlakók "öklüket rázták" feléjük. (Lsd. Siklóssy L.) A főúri palotákkal más a helyzet, tudtommal a ma napig nyitott a kérdés a Teleki palota ügyében.

De tévedés, hogy nem foglalkoztak volna a térrendszer egészével. Hol bátran, hol gyáván, de tíz évenként mindig elővették az egészet (lsd. az említett pályázatokat).Eddig sikertelenül.

Ha a meggyőződését meg nem is ingathatom, azért ezeket a szempontokat hozzá kellett tennem az Ön írásához.

Tisztelettel!Masznyik Csaba, építész

sityu
2008.03.03.
15:23

Tisztelem, becsülöm Kis Pétert; munkáit is kedvelem. Sőt, még földhözragadtnak sem tartom magam. Örömmel tölt el, hogy az ügy nyugvópontfelé haladást mutat; s az is nyílvánvaló számomra, hogy Kis kolléga az egyik legkompetensebb építész manapság a témában (lásd a korábbi cikkeket itt az éf-on).

De, szerintem az igazi nagy kérdés az volna (nem is értem, hogy miért nem tette még föl senki): minek is az a fene nagy oszlopsor?

Merthogy:

valljuk be, annyira azért nem nagy építészeti dobás, hogy mindenáron megépüljön, csak azért, hogy ködös építészeti ideák miatt valamiféle építészeti tömeget reprezentáljon;ki fog oda fölmenni, meg miért is? nem mintha mindennek konkrét funkciója kellene legyen, de ez azért nekem túlzásnak tűnik;nem állhatom meg a demagóg ízű kiszólást: kicsit drága térplasztikának érzem (s a másik földhözragadt gondolatom a témában: nekem a drágábbik színű homlokzati vakolat miatt is át kell terveznem a házaimat, itt meg számolatlan a pénz egy "funkció nélküli" oszlopsorra); meg lehet, hogy nem véletlen, hogy nem túl sok előzménye van az ilyesfajta tetőre rakott üres oszlopsornak;tényleg nem vagyok ellene (építészként hogy is lehetnék) az "öncélú", "funkció nélküli" építészeti megoldásoknak, de azért azt kicsit túlzásnak érzem, ha csak a forma van, mindenféle "háttér" nélkül (lenyűgözőnek tartom például a MűPa gigantikus oszlopait: de hát azok egy épület előtt álló "oszlopcsarnokot" alkotnak); sokkal meggyőzőbbnek érzem, ha "valami" lenne az oszlopsor mögött (legalább egy gyerekjátszótér, vagy szabdtéri, interaktív kékfestő-történeti kiállítótér); Egy jól 'megtalált' funkció szerintem nemhogy rontja az építészeti színvonalat... építészetileg is fönntartásaim vannak az oszlopsorral: inkább zavarosnak, mint letisztultnak érzem, ill. hiányérzetem is van (kifőtt tészta feltét nélkül; vagy még inkább: nagyon guszta rósejbni, de még kecsap sincs hozzá, nemhogy valami kifinomultabb): ha valami tömör dolog ellenpontozná...az egészet egy kicsit posztmodern gegnek érzem;s nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a nagytiszteletű jelenvoltak egyszerűen vagy csak a formák, térfalak, tömegek bűvöletében élnek vagy csak sznobisztikus módon nem akartak földhözragadtnak látszani az enyémekhez hasonló ellenvélemények megfogalmazásával; (vagy csak szabadulni akartak a nyűgtől? miszerint végre egy olyan terv, amiben nincs rózsaszín lebegő valami, amit a közízlés nehezen emésztene, van viszont update1-es oszlopsor, abból gond nem lehet?)Egyébként meg: győzzetek meg, ha nincs igazam!

Masznyik Csaba
2008.03.03.
19:48

@sityu: Szia Sityu!A meggyőzést nem vállalom, de a MOME-beli beszélgetésen KP úgy beszélt erről a felső szintről, mint ami a Halászbástyához hasonlóan egy "öncélú" kilátóhely, sétahely, olyasmi, mint ami a korábbi tervében is volt, csak ott alátámasztás nélküli konzolos tetővel fedett terasz volt. Használni sokféleképpen lehet(ne), szerintem a tartalommal való megtöltése még hátravan.Nekem azért tetszik jobban, mint a korábbi, mert kevésbé korhoz kötött. Azt mondtam, és mondom, hogy költői és szép ez a modern "Akropolisz", van is tömege, meg nincs is, befejezett is és befejezetlen is egyszerre. Ahogy Dévényi Tamás mondta (szintén a MOME-n, négyszemközt :-) hogy a klasszicizmus mindig alkalmas kiút. Ez itt is működik. De azt gondolom, hogy sok időt kéne még eltölteni annak a felső terasznak a kidolgozásával... belakásával... szélárnyékos részek is kellhetnek bele stb...Vagyis ez gondolom egy nyers valami, ami, ha hagyják, érik még. És belekerülhet mindaz, amit  hiányolsz.Üdv!mcs

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk