Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épülettervek/Hallgatói terv

Cservenyák Eszter: Hegedűkészítő műhely Budapest - Víziváros, Szabó Ilonka u. - Kagyló u. sarok

1/13

1/13

Cservenyák Eszter: Hegedűkészítő műhely Budapest - Víziváros, Szabó Ilonka u. - Kagyló u. sarok
Épülettervek/Hallgatói terv

Cservenyák Eszter: Hegedűkészítő műhely Budapest - Víziváros, Szabó Ilonka u. - Kagyló u. sarok

2005.01.04. 13:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Cservenyák Eszter

MÉSZ - MÉK DIPLOMADÍJ 2004

Magyarországon több mint 200 éves hagyománya van a vonós és pengetős hangszerek készítésének. A múlt században hazánk Bécs-Pozsony-Prága vonalában az összekötő szerepét töltötte be e mesterségben. Olaszország neves hangszerészei mellett a hazai mesterek is jelentős sikereket értek el nemzetközi viszonylatban.

A hazai szakma központja Budapest, Kőszeg, Miskolc, Sopron volt ekkor. Ebben az időszakban kezdtek kialakulni a hangszerész iskolák is, amelyeket egy-egy mester alapított. Fiatal tanoncok kerültek ide, akik a mester irányítása mellett szerezhettek ismereteket. Ez lehetőséget nyújtott a gyors fejlődésre, megalapozott tudásra a szakmában, így később önállóan is könnyebben boldogulhattak, adhatták el saját hangszereiket.

Ma hazánkban e tanoncműhelyek száma egyre csökken. Sok önálló kis műhely tevékenykedik országszerte, de ezeknek nem elsődleges céljuk a fiatal hangszerészek támogatása, képzése. Egyre nehezebb elhelyezkedni, megtalálni a megfelelő műhelyt a tanulásra, tapasztalatszerzésre. Így a kezdeteknél hiányozni fog az a lépés, ami a legfontosabb: a tapasztalat.

Ezen problémák megoldása, helyszíne tud lenni az általam tervezett hegedűkészítő műhely, melynek célja a több száz éves hagyományok felelevenítése és megvalósítása. Ez lehetőséget teremt a frissen diplomázott hegedűkészítők mesterlevelének megszerzésére megfelelő szakmai körülmények között.

Helyszín
Budapest I. - Víziváros: Szabó Ilonka u. - Kagyló u. sarok

A választás fontos szempontjai:
- könnyen megközelíthető, nyugodt környezet
- történelmi hagyományokkal rendelkező terület, mely képes befogadni ezt a nem szokványos funkciót, és elviseli annak hatásait
- zavaró tényezőktől (zaj, nagy forgalom, sok lakos) mentes környék, mely a közönség és a mesterek számára intim környezetet biztosít
- mindenképp lejtős telket szerettem volna, ez kezdettől fogva befolyásolt

Budapest - Várlejtő - I. kerület.
A leghangulatosabb hely a városban. Hosszú keresgélés után derült ez ki, a sarkon elhelyezkedő, fákkal borított, zöldellő telek megpillantásakor. A szomszéd utcában zeneiskola, kollégium, kis járással feljebb a budai vár területe, nyugodt, csendes környezet, néha rátalál az ember egy-egy ősi foglalkozás helyszínére (árverezőház, cipész, üveges).

A telek és az utca között kb. 6m-es szintkülönbség van. Természetes rakott kő támfal határolja, amely nagyon erős és meghatározó építészeti elemként jelenik meg az utcaképben.

Program
Az épület legfontosabb funkciója a hegedűkészítés, de készítenek más vonós hangszereket is, csak kisebb mennyiségben. A létesítmény fiatal hangszerészeket fogad be felvétel alapján, akik frissen szerezték meg diplomájukat. A cél elindítani őket a szakma útján, és megfelelő körülmények között lehetőséget teremteni a mesterlevél megszerzésére. Ez idősebb, tapasztaltabb mesterek mellett történik, akik alkalmanként ellátogatnak ide, hogy figyelemmel kísérjék a tanoncok munkáját, és ha szükséges, korrigálják hibáikat. Esetenként van lehetőség közös munkák végzésére is.

Ennek megfelelően három műhelyegységet hoztam létre, mely 2 ember kényelmes tartózkodására alkalmas. Egy nagy munkaasztal kerül itt elhelyezésre.
E műhelyekhez tartozik egy-egy öltöző és raktár blokk, illetve egy pihenő-galéria. Ezek alkotnak egy kubus-egységet. A kubusok között átriumok helyezkednek el. Mindegyik egység rendelkezik egy önálló területtel, melyet hangszerek szárítására, saját kert kialakítására használhatnak.

A közönségfunkció hangszerboltot, kávézót, előadó-, kiállítóteret foglal magába.
A boltban az itt készült hangszerek, valamint az ország más területein élő fiatal mesterek hangszerei kerülnek eladásra. Az előadó-, kiállítótér koncertek tartására is alkalmas, melyben a fiatal mesterek, kisebb zenekarok, gyermekek mutathatják be tudásukat.

Koncepció
A koncepció kialakításánál alapvető szerepet játszottak a funkcióval kapcsolatos személyes élményeim. Határozott elképzelésem van a hegedűk világáról, mely meglehetősen kötött gondolkodást eredményezett. Számomra a világtól való elzárkózást jelenti e hangszer egésze, és az által keltett muzsika. Bármilyen zavaró hatás ezt az érzést megszünteti.

Az épületem is ezen gondolatokat tükrözi. Mivel úgy éreztem, ez a helyszín tökéletesen megfelel elképzeléseimnek, első látogatásomkor kialakult az épület egésze, és vele együtt a tények:

  • az egyszerű, finom formák
  • a kert használata, de csak a hangszerészek számára
  • így a közönségfunkciók a föld alá (terepbe illesztve) kerültek, míg a műhelyek tömegei emelkednek ki a terepből, és alkotnak tömeget, épületet
  • a külvilág beengedése a zárt világba:
  • a műhelyektől elzártan
  • a kert használata nélkül
  • a kiszolgáló és közönségfunkciók elrejtése annyira, hogy érezhetővé váljék, hogy az épületben egy belső, határozottabb világ tárulkozik elénk
  • a műhelyek világa legyen hangsúlyos, de mégis zárt, ez határozza meg az épület tömegét

 

Mivel saroktelekről van szó, az egyik legfontosabb tényező a környezethez és a szomszédos házakhoz való alkalmazkodás, a saroknak erősnek és kifejezőnek kell lennie, fontos téralkotó szerepe van. A környező házak több emelet magasak, így célom volt a keménység felbontása.

Az épületnek 3 fő egysége alakult ki:

  • bolt (kétszintes galériával) - ez alkotja a saroktömeget, amely tetőformájával a szomszédos házak formáira válaszol
  • kiállító-, előadótér - a föld alá került, és átrium kapcsolja össze a saroktömeggel
  • műhelyek - önálló tömegekként jelennek meg a telek szintjén

 

Anyagok
Teljesen a területhez akartam igazodni, ezért szándékom volt a környéken jellemző anyagok (tégla, természetes kő, vakolat) használata. A közönségfunkciót szolgáló saroktömegre vörös homokkő burkolat kerül, míg a kis műhelykubusok vakolt felületűek (finomság, egyszerűség kifejezése). A műhelyeket összekötő folyosók anyaga üveg. A támfalként megjelenő külső fal burkolata a lebontott homokkő lesz természetes rakásban.



 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.