Épületek/Irodaépület

Carrilho da Graça: Dokumentációs és információs központ - BELÉM PALOTA

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Carrilho da Graça: Dokumentációs és információs központ - BELÉM PALOTA
Épületek/Irodaépület

Carrilho da Graça: Dokumentációs és információs központ - BELÉM PALOTA

2004.10.29. 08:48

Építész: João Luís Carrilho da Graça

Radikális lényegretörés

Az Arrábido kolostortól a Portugal Köztársasági Elnökségig terjedő Belém Palota, elhelyezkedéséből adódóan rendkívüli stratégiai jelentőséggel bír. Ez, a Tejo folyóra és Lisszabonra nyitó, mégis tökéletesen zárt, magábaforduló tér a város szemétől elzárt kertekből, függő teraszokból, madárkalitkákból, szökőkutakból, villákból, a szem elől elrejtett veteményesekből álló mikrokozmosz, ami az idők során ráépült az eredeti sziklatájra. Ezek a feszültségek, a palota - citadella labirintus jellege ihlette Joao Luis Carrillo da Graça dokumentációs és információs központ részére készített 1997-ben díjnyertes tervét.

A portugal építész, a tér és az azt meghatározó peremvonalak megtervezésével új rendező elemmel gazdagította a Belém Palota nyitott tereinek, kertjeinek, az elnöki citadella épületeinek tagolt egymásutániságát. A pontos körülhatárolás konkrét fizikai, anyagi valóságában ragadja meg a teret, és új tartalommal tölti meg a rózsaszín palotaszárny épületegyüttesét, valamint az idők során kialakuló szükséges, mégis látszólag véletlenszerű logikai fonalat. A tér és körvonalainak pontos meghatározása méreteket és távolságokat rögzít, feltárja a meglévő elemek új összefüggéseit.

Joao Luis Carrilho da Graça, a hely morfológiai és topológiai adottságait figyelembe véve két platformot alakít ki a palota mögött elhelyezkedő szintkülönbségből. Ezek közé ékeli az épületet, egy "L" alakú tömböt, ami a nyitott terek új rajzolatát tárja fel. A palotára merőleges elhelyezkedésű dokumentációs és információs központ meghatározza a kert beltéri szintméreteinek felső és alsó határértékeit. A lejtős, későromantikus kert hozzávetőleg négy és fél méteres szintkülönségéből kialakított platformok között parkot hoz létre - amit a felső szinttel csatlakoztat, ahol D. Maria hatalmas medencéje található -, majd tovább vezeti egészen a valamikori madárházakig.

Az épület egyedüli látható frontja a keleti: ez egy, a két platform között elhelyezett üveg falfelület, amely majdhogynem érinti az elnöki palotát, amellyel a lábazat magasságában egy szintbe simul. A palotával párhuzamos elhelyezkedésű tömb a beépített terület északi határvonalát képezi, mely egyben a felső platformon újonan kialakított zöld felület háttere is. A homlokzat fogalmát megtagadó, hatvan méternél hosszabb, hatalmas függő falfelület - az északi, záró tartófal duplikációja - sehol nem érinti a talajt. Az épületet maga mögött rejtő függő falfelület absztrakt, sima és fehér egyszerűségében jelenik meg; behatárolja az előtte elhelyezkedő zöldfelületet, és északon - akár egy, az építész által odavarázsolt díszletként - keretbe foglalja Liszabon városképét és az Ajuda-i dombságot.

Carrilho, ugyanugy mint a Társadalmi Kommunikációs Főiskola, sőt azt megelőzően a Campo Maior medencéje esetében is, egy új zenitet húz, melynek vonala egyetlen metafizikai színtéren belül, egyidejüleg egyesíti és választja szét az épület különböző elemeit. A fal teljes hosszában húzódó, egységes vízfelületet kialakító medence árnyékként érzékelteti a talajtól való elszakadás vonalát. A felület a légben függő tömeg energiáját és a sík kétdimenziós könnyedségét sugallja. Ugyanez a tömeg és a sík között fellelhető feszültség már a liszaboni Expo "Tengerek megismerése" című pavilonja esetében is felismerhető volt. A portugál építész most ismét egy strukturális elemre - a függesztett tartógerendára - bízza az épület arculatát, az építészet primér alkotóelemeinek grammatikáját kényszerítve a nyelvezetre.

A lényeget hansúlyozó feszültség Carrilho számára a nyelvezet fölé kerekedő koncepciók kutatását jelenti. A modernnel szemben megnyilvánuló kritikus, radikális magatartás mindenekelőtt a kortárs, globalizált és a képfogyasztástól szétmarcangolt építészettel áll szemben. Az elnöki palotára merőleges tömbben található épületet hosszanti irányban tágas folyosó szeli át, míg északon egy párhuzamos elhelyezkedésű tömbbel kapcsolódik a palotához. Az irodának szánt tereket a keleti fekvésű folyamatos üvegfelület világítja meg, míg az átellenes oldalon található a belső udvarra néző archívum és könyvtár, melyek a belső udvarra néznek. Az utóbbiakkal egy térben alakítottak ki egy vetítőtermet illetve egy kis konferencia és sajtótermet is; a garázs az alsó szinten kapott helyet.

A palotával párhuzamos szárny két szintre tagolódik: az alsó platformmal egy szintben lévő térben kapott helyet a kisméretű tornaterem, a zuhanyozók, az öltözők, és az orvosi szoba. A felső szinten, a kerttel egy síkban található a függesztett falfelület síkja által takart étterem, amely egy trópusi növényekkel teli télikertre nyílik. Az étterem valamennyi nyílása északi fekvésű, így a palotatában folyó tevékenységtől elkülönül. Délen a függő falfelület zárja el a belátást, ugyanakkor a teret alulról és felülről jövő indirekt és diffúz fénnyel árasztja el - vibráló csillámlások látványával töltve be azt. A fehér falfelület alatt elhelyezett medence begyűjti a fényt és egy üveg felületen át az étterem beltere felé sugározza, ahol fénylő anyagként árad szét.

A Joao Gomes da Silva kertépítész által tervezett pázsitos kertre nyílik a páció, amely elénk tárja és megvilágítja az alatta elhelyezkedő épületet. Az üvegezett pációt cortenacélból építették, ugyanabból az anyagból, amelyet Carrilho a felső platform szintje alatt elhelyezkedő épületegységek esetében is alkalmazott, feltárva az építkezés során felszínre került talaj rétegződéseit. Egy levendulasövény az alsó síkban elhelyezkedő irodák felé irányítja a tekintetet. A pázsitos talajon elhelyezett fénynyílások természetes fényt juttatnak a folyosóra, kiegészítve a mesterséges világítást. A liozi márvány padlózatú, citromzöld színű hosszú folyosót az irodák és világítótestek váltakozása játékos ritmussal tölti meg, amit a végeken nagyméretű üvegajtók zárnak le. Mögöttük élősövény.

A két egység egymásba olvad, a horizontális forma feszültsége a találkozási pontban összpontosul, és válik a térbeli feszültség középpontjává. Az alsó és a felső platformot két lépcső, egy kültéri és egy belső lépcső kapcsolja össze. A két elem vízszintes és függőleges síkjainak ütközése az épület titokzatosságát ellenpontozza. Az új, derűs hangulatú épület Carrilho szerint a környezetből áradó harmónia részévé válik.



Joao Luís Carrilho da Graça, részlet a tervleírásból

A palotában tett rövid sétáink a színtér bemutatásának logikáját felforgató útvonalat követtek. Bebarangoltuk kereszt- és harántirányba, és megleltük a páholyhoz vezető utat. Az építkezés különböző fázisainak összegzése egy látszólag boldog várost mutat be. A tengerparthoz közel eső, jól látható ponton, egy sziklacsúcson található "citadella", a kezdeti mag, még mindig az építmény lényegi egységét jelenti. A park a távolságot hangsúlyozza, és átmeneti szakaszt képez, ami a palota déli szárnyának karakterét meghatározza. 

A dokumentácíós és információs központhoz tartozó területek a civil és katonai építmények, valamint a főtitkárság épületeinek a kiegészítői is egyben. Bár a kiszolgáló egységek elektronikai megoldások révén kapcsolódnak egymáshoz, a rendszert kiegészítő egység beékelését is előnyösnek véltük. Ez köti össze a palotát a civil és katonai építményekkel. A megoldás egy kővel és fákkal díszített páció kialakítását is lehetővé teszi, amely az adminisztrációnak szánt helyiségeket összekapcsolja, és körülhatárolja a palotát körülölelő parkos részeket is.

A Belém palota magja egységgé tömöríti az épületeknek térfogatot nyújtó függőkertek együttesét. A terv a parkok tipológiájához és morfológiájához idomul; olyan új platformok létrehozását javasolja, amelyek lehetővé teszik a műszaki szerelvények elhelyezését, ugyanakkor a két platform szintjének kialakítására is szolgálnak: így jön létre egy ásványokkal teli alsó szint és egy felső, a palota irányába nyitó növényi szint.


 

 

Műszaki Adatok
Építész Tervező: Joao Luís Carrilho da Graça
Munkatársak:
Anne Demoustier, Giulia de Appolonia, Joao Maria Trindade, Joao Manuel Alves, Susana Coutinho Rato, Mónica Margarido, építészek
Joao Rosário, Nuno Pinto, tervezők
Kivitelezés: 1997/98
Épület átadása: befejezve 2002
Megbízó: Portugál Köztársaság Elnöki Hivatala
Statika: Adao da Fonseca - AF Associados 
Gépészet: Paulo Silva AF - Associados, José Galvao Teles
Elektromos berendezések: Ruben Sobral
Biztonságtechnika: Joao Caxaria / EACE

Kert- és tájtervezés: Joao Gomes Da Silva, kertépítész/Global 
Alapterület: 6.200 m2

Olaszból fordította Fejér Viola



Curriculum Vitae

João Luís Carrilho da Graça 1952-ben született, a lisszaboni Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, majd 1977 és 1992 között a lisszaboni Műszaki Egyetem Építészkarán oktatott. A lisszaboni Független Egyetem Építészettanszékén meghívott előadó 2001 óta, de világszerte sok egyetemen, tanfolyamon és konferencián szerepelt.

1992-ben életművéért a Kritikusok Nemzetközi Díját kapta, egy évvel később kitüntette a Portugál Építészkamara, 1994-ben az újságíróiskola épületéért a "Secil" díjat kapta, a "Fad" díjat 1999-ben az EXPO pavilonért, majd a "Luzboa 2004" első díjat érdemelte ki a lisszaboni nemzetközi képzőművészeti biennálén – és többször is nevezték az európai Mies van der Rohe díjra.

1999-ben a Portugál Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk