Egyéb cikkek

"Budavár-Dísz tér 17." építészeti tervpályázat

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Egyéb cikkek

"Budavár-Dísz tér 17." építészeti tervpályázat

2005.02.19. 13:37

Díjazatlan pályamű: Tervezők: Viszlai József, Halászné Ráczkevi Anna, Juhász-Nagy Balázs

Díjazatlan pályamű

Tervezők: Viszlai József, Halászné Ráczkevi Anna, Juhász-Nagy Balázs
Munkatársak: Forrai Gábor, Hajzsó István, Szász Norbert, Szőllősi Arnold, Viszlai Anita

1/10

2/10

3/10

4/10


5/10

6/10

7/10

8/10

9/10

10/10

 

részlet az építészeti leírásból:
"(...) Nincs egy zöld menedék a szép Budának várában, nincs egy esőtől, tűző naptól, metsző széltől védő építmény." Itt persze nem a palotákra vagy a polgárváros házaira, templomaira gondolunk, hanem olyan átmeneti köztérre, mely a fenti fizikai védelmet biztosítaná s egyben a "szellemi és a szerelmi" együttlétnek is teret ad. Itt nem kell rögtön a granadai Alhambra oroszlános udvarára gondolni, elég, ha csak prágai vár Josef Plecnik, a két világháború között tervezett és megvalósított kertjeiben sétálunk.
Tervpályázatunk a rom kérdését nem kívánja ideologizálni, építészetelméleti kérdésként kezelni: "a mementó hozzáállás, és az "újra felépítés" gondolatisága távol áll tőlünk.
Az agóra oszlopgerendás architektúrája, és a volt HM neoreneszánsz romjainak szimbiózisa, a polgárváros és palota negyed építészeti találkozásának szimbólumként is értelmezhető.
Mintegy képkeretbe helyezzük, továbbépítjük úgy, hogy építészeti léptéke a továbbépítéssel együtt mind a Dísz térnek, mind a Szent György térnek méltóságot, megfelelő építészeti léptéket adó térfalat alkosson.
Az építészet legősibb elemeit használjuk: az oszlopot, és a gerendát, léptékadó, díszítő, és tartószerkezeti elemként. Nemcsak az épület kialakításánál, hanem konzekvensen a tér karakterének meghatározásánál is. Ezen pillérgerenda rendszer építészetileg hol tényleges, hol csak virtuális térfal elem. A rendezési terv a korábbi évtizedek néha ijesztő brutalitásával, és koncepciótlanságával szemben véleményünk szerint részleteiben kidolgozott, alapos munka. Csupán egy kérdéssel vitatkoznánk és ez a rendezési tervnek, pontosan az "a-lapossága". Érthetetlen számunkra, hogy az "ország első vára", melynek egykoron több tucat toronyépítménye volt, jelenleg két tornya és egy kupolája van. Szerintünk ez építészeti anakronizmus. Ez nemcsak építész-mánia, hanem e jeltelenség a közvélemény számára is kiáltó hiány. Ezért javasoljuk a kötelezően előírt munkarészek mellett a "megmaradás, és a jövő tornyának" megépítését. Ez egy egyszerű szimbolikus forma: egy hatalmas kőtömbből továbbnövő kőzetkristály "gótika". Funkciója alapvetően jelképi. Az egykori Zsigmond-kápolna tornyával egyező cca. 60 méter magasságából nemcsak a főváros, hanem maga a vár egyedülálló panorámája is látható, és nem mellékesen mindenki számára folyamatosan nyitva van.

Miért kristálytorony?
"Tüzetesebben szemügyre véve ezeket a kristályokat, látható, hogy az adott ásvány szinte mindig ugyanolyan alakot ölt. Logikus tehát a következtetés: A kristályok alakja nem a véletlen műve, hanem szigorú törvényszerűségek határozzák meg. A forma a legkisebb alkotó részecskék szabályszerű elrendeződésének eredménye. Bármilyen legyen azonban, a forma mindig ugyanazt a szimmetriát követi, párhuzamosan az anyag legkisebb részecskéinek csoportszimmetriájával. Ennek megfelelően a kristály külső, gyakorlatilag a belső szerkezet felnagyított másolata, amelynek jellegét a szabályosan ismétlődő, egyforma felületek alakítják ki, eleget téve ez által az ásvány egyöntetűségi feltételének (.)."

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk