Nézőpontok/Vélemény

Budapest a fehér, idősödő férfiak városa

1/3

Nekünk ez a főtér, a Piazza.

?>
Nekünk ez a főtér, a Piazza.
?>
Ha jól használják a rozsadövezetet... Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Ebből meg még ki tudja, mi lesz. Budapesti rozsdaövezet. Forrás: Magyar sajtófotó portál.
1/3

Nekünk ez a főtér, a Piazza.

Budapest a fehér, idősödő férfiak városa
Nézőpontok/Vélemény

Budapest a fehér, idősödő férfiak városa

2019.03.07. 10:48

Cikkinfó

Szerzők:
Szalai Anna

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
2

Budapest olyan, mint a lekvár a linzerben, csak éppen nem ízesíti meg maga körül a tésztát. A főváros csak önmagáról gondolkodik, tudomást sem vesz az agglomerációról, nem segít a suburban településeknek, csupán kritizálja azokat, mondván csak élősködnek rajta, mértéktelenül terjeszkednek. Budapest már régóta világvárosként azonosítja magát, de közben nem metropoliszként működik – dobta fel a magas labdát a Városért Egyesület keddi, Magvető Caféban tartott pódiumbeszélgetésén Gauder Péter várostervező és ezzel egészen messze lökte a fókuszt az eredetileg meghatározott belváros-külváros kapcsolattól.

Holott az eszmecserét részben Gaudernek az Építészfórumban A város egy Gesamtkunst címmel megjelent cikke inspirálta, amelyben többek között „harmadik generációs városnak" nevezte Budapestet, amely a régi városi magot feltörő ipari zónák létrejötte után most a turizmus által felértékelődő terei köré szerveződik. Érdemes szerinte elgondolkodni Velence példáján, ahol a korábbi 400 ezerről napjainkra 40 ezerre csökkent a városlakók száma. A város ma már jobbára idegenforgalmi kulissza. Ha akarjuk, ha nem, Budapest is elfelé sodródik.

Az egykori termelési területek már évtizedekkel ezelőtt pusztulásnak indultak Budapesten. A szlömösödést azonban a várostervező korántsem tartja olyan rossznak, mivel ezek a barnazónák hordozzák a város lelkét. Ezek ugyanis a megújulás, a kreativitás színterei, nem a hatalom által erővel végigtolt nagyprojektek. Egy város szerinte nem törekszik valamiféle cél felé, nem tart sehová, hanem az újonnan támadt igények, a technológiai, életmódbeli változások kényszerei között örlődve újra és újra átalakul. Ennek a folyamatnak pedig természetes része, hogy bizonyos területei egy idő után elavulnak, kiüresednek, majd új funkciót, új lakókat nyernek és újratöltődnek. A gond csupán az, hogy 50 évvel ezelőtt, amikor Budapestet hatalmi szóval nagyvárossá alakították, elfelejtették továbbfejleszteni a városi szövetet, így az infrastruktúra kiépítésének csak most érünk a végére. Ez azonban kevés. Még mindig csak a beton ömlik a városba, miközben már régen a soft elemekkel kellene foglalkozni. Azokkal, amelyek komfortossá, élhetővé teszik a várost. Például a tájékoztató táblákkal, parkolófelfestésekkel, tisztasággal. 


Ha jól használják a rozsadövezetet... Fotó: Bujnovszky Tamás
2/3
Ha jól használják a rozsadövezetet... Fotó: Bujnovszky Tamás


 

A város nem csupán az épületekről szól, hanem a közöttük lévő terekről is. Ezek együtt formálják a városi mítoszokat, együtt alakítják a város lelkét, ami nem írható le, de nem is szorítható kerülethatárok közé. A mindenkori városvezetők a kezdetektől óriási pénzeket tolnak a monocentrikus, tipikusan belvárosi fejlesztésekbe, mondván ezzel a város szélét is megemelik. Gauder szerint ez nincs így.  Sokkal hatékonyabbnak tartja a cikkében is emlegetett „cirkuszsátor"-modellt, amely a „katonai sátor" móddal ellentétben több ponton is elemelkedik. A várostervező egyébként sem hisz a nagyszabású projektekben. A valódi átalakulást nem lehet kívülről ráhúzni egy városrészre, utcára, közösségre. Tartós hatás az alulról jövő kezdeményezések táplálásával érhető el. De ne higgye senki, hogy ez könnyebb út — figyelmeztet. A civilek éppúgy vitatkoznak, irigykednek, hatalmaskodnak, mint a politikusok. De ha közös nevezőre jutnak, akkor mindenki ragaszkodik hozzá.


Budapest másik nagy gondja, hogy nincs valódi főtere. Vannak terei, szépek is, de egyik sem jelenti a centrumot. A belvárost hagymalevélként borítják a külső városrészek identitásai. Az önkormányzatok rengeteg pénzt ölnek közösségépítésbe, holott csak hagyniuk kellene kibontakozni a meglévőket. Ehelyett abban a pillanatban, amikor a hivatal úgy érzi, hogy a helyi közösség átvenné az irányítást, vagy éppen maga vinne végig egy projektet, megijednek és visszatáncolnak. Az önkormányzatok a régi IKV mentalitás örököseiként azt hiszik, hogy mindent nekik kell megoldani. Ha véletlenül a helyiek a kezükbe veszik a dolgot, megrémülnek és magukra húzzák a projektet. Nehogy pénzt vagy hatáskört kelljen delegálniuk a civileknek.


Ebből meg még ki tudja, mi lesz. Budapesti rozsdaövezet. Forrás: Magyar sajtófotó portál.
3/3
Ebből meg még ki tudja, mi lesz. Budapesti rozsdaövezet. Forrás: Magyar sajtófotó portál.

 

Jól irányított ösztönzőkkel szép eredmények érhetőek el – jegyezte meg Ráday Mihály városvédő, aki fontosnak tartotta megjegyezni, mennyire nagy hiba volt a tervtanácsok, főként a fővárosi és az V. kerületi felszámolása. A beszélgetést vezető Horváth Csaba várospolitikus a szabályozás, a források és a közösségi igények összehangolásának szükségességére hívta fel a figyelmet, kiemelve a mindenkori városvezetők felelősségét és a ma még csak kis körben alkalmazott közösségi tervezés fontosságát.

Budapestet alapvetően mindig fehér, idősödő férfiak vezették, tervezték saját igényeik szerint. S ez így van ma is. Hiába használja a város kétharmada a közösségi közlekedést, ha Tarlós István főpolgármester autója elakad a dugóban, akkor felszámolják a buszsávot, hadd menjenek ott is a kocsik. A döntéshozók között nincsenek — vagy csak elvétve akadnak — nők, fiatalok, biciklisek, így a szempontjaik sem jelennek meg a várostervezésben – magyarázza Merker Dávid, a tematikus városi sétákat szervező Hosszúlépés alapítója. – A terek szerepét átvette a pláza. Ezzel csak az a gond, hogy a bevásárlóközpontok a fogyasztás templomai és nem a közösségteremtés színhelyei. Ráadásul onnan ki is lehet zárni embereket. Merker úgy véli, igazából nem is közösségteremtésre van szükség, hiszen nagyon sok kisebb-nagyobb közösség működik a városban, bár kétségtelenül főként virtuális terekben. De ha lennének valódi városi találkahelyek, akkor ezek a közösségek megjelenhetnének a fizikai terekben is.

Budapestnek női típusú fejlesztésekre lenne szüksége – folytatja a gondolatot Gauder Péter. – Mert mi is a különbség. A férfiak neki állnak, feltűrik a ruha ujját, felhúznak egy jó nagy épületet, azután odahívják az asszonyt, aki megnézi, mit lehet vele kezdeni, felrak egy függönyt, főz valamit és meghívja a barátokat. Lelket ad és történetet az épületnek. Hollandia városai konfliktuskutató központokat működtetnek, amelyek előre jelzik a feszültség fokozódását egy-egy területen, így a városvezetőknek alkalmuk nyílik még a robbanás előtt megoldást keresni. Ha a közösséget bevonják ebbe a folyamatba, akkor magukénak érezhetik a végeredményt, e nélkül csak külső kényszernek. Minden várost a polgárai építenek, és nem mindegy, milyen kultúrával teszik.

Szalai Anna

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2019.03.08.
10:41

A "Boldog Budapest" cikksorozat pedig - amelynek része lehetne a fenti írás - a fehér, idősödő férfiak vélemény-ömlenyeinek zagytározója. Eddig egyetlen újat mondó és hatékonyságra törő cikk jelent itt meg, az is egy nő, Éva Amichay tollából. Kérem, hasonlítsák össze annak az írásnak a jellemzőit a többiével: Éva A. példákat hozott sikeres főpolgikra, felsorolta az országok boldogság-rangsorának megítélési szempontjait, ismertette a közösségi tervezés tel-avivi módszerét, majd az eredményeket. Mindeközben nyilvánvalóvá tette, hogy az ottani, a csődtől a virágzásig tartó javulási folyamat feltétele az anyagi függetlenséggel szavatolt helyi demokrácia működése volt. Éva A. nem álmodozott, nem bon motokat írt, nem szellemeskedett. Nem a saját szigorúan ellenőrzött lichthófjába hajolva elmormogott spanyolviasz-recepteket adta közre, hanem tényirodalmat művelt egy szakmai portálon. 

EMA
2021.06.19.
13:41

@Pákozdi Imre: Kedves Pákozdi Imre! A cikk és az Ön hozzászólása is csak most jutott el hozzám, de így megkésve is köszönöm a sorait. A komplex várostervezés-gazdálkodás ma sem támogatott a politikai, de a szakmai szereplők részéről sem. Szeretem Budapestet, de letettem arról, hogy az életem hátralévő részét a hiábavaló küzdelemre tegyem. A városvezetés nem kormánypárti-ellenzéki kérdés, sajnos Budapestnek nagyon rossz vezetői voltak már több évtizede.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk