Közélet, hírek

Bölcsőtől bölcsőig / Környezettudatosság a tervezéstől a gyártásig – megjelent W. McDonough és M. Braungart könyve

1/8

Michael Braungart

?>
Michael Braungart
?>
Michael Braungart
?>
Michael Braungart
?>
?>
?>
Kriza Máté, a BCSD Hungary igazgatója
?>
A Holcim képviselője
?>
1/8

Michael Braungart

Bölcsőtől bölcsőig / Környezettudatosság a tervezéstől a gyártásig – megjelent W. McDonough és M. Braungart könyve
Közélet, hírek

Bölcsőtől bölcsőig / Környezettudatosság a tervezéstől a gyártásig – megjelent W. McDonough és M. Braungart könyve

2007.12.10. 09:16

A szerzőpáros egyáltalán nem tud azonosulni a környezet- és klímavédelem jelenlegi, alapvető logikai összefüggéseivel. Könyvük budapesti bemutatóján Michael Braungart felvázolta alternatív szemléletmódjának főbb elemeit.

A kínai kommunista párt vezetője bejelentette, hogy minden párttagnak kötelező olvasmány a „Cradle to cradle" című könyv. A Kínában ötven millió példányban megjelent mű, amely a világ minden pontján világsiker lett, mostantól magyarul is olvasható „Bölcsőtől bölcsőig" címmel. A kínai lelkesedésnek határozott alapja is van, a kommunista kormányzat teljes mértékig befogadta az amerikai építész William McDonough és német vegyész Michael Braungart által közösen írt könyv alapgondolatát, a „cradle-to-cradle-t" (C2C). Hogy mennyire gondolják komolyan, arra szemléletes példa, hogy a szerzőpáros elveinek mentén, az északkeleti Liaoning tartományban, felépítettek egy bemutatófalut. Huangbaiyu-ban, az eddigi, évszázadok alatt kifejlődött és alkalmazott módszerek és házépítési minták helyett egy központi, napenergián és modern infrastruktúrán alapuló falu épült fel. Ez persze így, önmagában még nem tűnik átütő, radikálisan más megoldásnak.

 

Michael Braungart
1/8
Michael Braungart

Michael Braungart
2/8
Michael Braungart

Michael Braungart
3/8
Michael Braungart

 

A magyarországi megjelenés alkalmából, a Budapesti Műszaki Egyetemen megtartott előadásában Michael Braungart felvázolta a C2C főbb gondolatait. Eszerint a szerzőpáros egyáltalán nem tud azonosulni a környezet- és klímavédelem jelenlegi, alapvető logikai összefüggéseivel. Kiindulópontjuk szerint egyfajta „bűntudat menedzsmentet" végzünk éppen, bűnösnek érezzük magunkat, már önmagában azért is, hogy egyáltalán létezünk. A jelenlegi, napjainkban alkalmazott, vagy megoldási modellként szolgáló ötletek és elméletek arra keresik a választ, hogyan tudnánk a kevésbé rosszat választani.

A professzor szerint a ma divatos zöld erőfeszítések zöme csupán a bűntudatébresztést szolgálja. Az elvárt és kívánatos ökológiai lábnyom-csökkentéssel kapcsolatos elképzelések azt sugallják, hogyan legyünk kevésbé rosszak, és nem azt, hogy miként tudnánk valóban jót tenni. Braungart ehhez még hozzátette azt is, hogy véleményük szerint az emberiség per pillanat, nem környezeti és túlnépesedési, hanem technikai és tervezési problémákkal áll küzdelemben. Nem tud egyetérteni azzal a gondolatmenettel sem, hogy a Föld túlnépesedett és nincs elég erőforrás ennyi embernek, ergo vissza kell szorítani a demográfiai emelkedést és a fogyasztást. A professzor rámutatott, hogy ehhez képest a világ összes hangyájának a tömege négyszeresét teszi ki a Földön élő 6,5 milliárd emberének, a hangyatársadalom az emberekével ellentétben mégis harmóniában él a természettel. Hogyan lehetséges ez?

 

4/8

5/8

 

A szerzők által az előadásban igen röviden felvázolt megoldás alapján nem az a cél, hogy például kevesebb ásványvizet igyunk, vagy ne járjunk autóval, hanem az, hogy elfelejtsük azt a fogalmat, hogy hulladék. Nem a termékkel önmagában van a baj, hanem az általunk használt termékek minőségével. Úgy kellene azokat megtervezni és használatuk után kezelni, hogy kiselejtezésüket követően a természetes anyagfolyamatokba bekapcsolódhassanak. A professzor szerint arra kell törekednünk, hogy a használatot követően minden anyag képes legyen a természet táplálására, illetve az újrahasznosulásra. Példaként saját könyvét említette, amely nem papírból, de még csak nem is újrahasznosított papírból készült, hanem műanyagból. Így nem kevesebb fát kell kivágni, hanem egyáltalán nem kell fát kivágni – mutatott rá.

Szerinte a "lehetőleg a legkevésbé rossz megoldásra való törekvés" helyett arra van szükség, hogy a gyártók jóra törekedjenek. Amíg azonban az – akár ökológiai értelemben vett – hatékonyság a cél a gyártók előtt, addig olcsó dolgokra törekednek, amelyek ha kis mértékben is, de károsak a környezetre, azaz ismételten a kevésbé rossz felé mozdulunk. Véleménye szerint a természet sem hatékonyan működik, gondoljunk csak arra, hogy mennyire energiapazarló folyamat például a fa tavaszi kivirágzása. Hatékonyság helyett a hatásosság a fő szempont, azaz a természet körfogását kedvezően befolyásoló iparra, építészetre van szükség. Példaként a szén-dioxid-szegény vagy mentes technológiákat említette. A professzor szerint nem ez a helyes út, hogy megszabaduljunk a szén-dioxidtól, hanem fel kell használnunk azt.

 

Kriza Máté, a BCSD Hungary igazgatója
6/8
Kriza Máté, a BCSD Hungary igazgatója

A Holcim képviselője
7/8
A Holcim képviselője

 

Braungarték új technológiájával már több mint 600 terméket állítottak elő, amelyek teljes mértékben visszakerülnek a természetbe. Az egyik termék ezek közül az ún. dekomposztálható póló, amely – ahogyan a professzor rámutatott – az első olyan póló a világon, amelyet nyugodtan viselhetünk.


A szerzőpáros sikerének egyik oka az lehet, hogy nem akarják az embereket átnevelni, nem akarják a szokásaikat gyökeresen megváltoztatni. Nem azt mondják, hogy ne vegyünk meg valamit, hanem a tervezés és a technológia területén kívánnak újítani. A professzor szemléletes példájával élve, nem azt mondják, hogy ne dobjuk el a jégkrém papírját, változzunk meg, és viselkedjünk végre rendesen, hanem belátják azt, hogy az emberek úgyis eldobálják a szemetet. Akkor viszont olyan anyagból kell lennie annak a csomagolóanyagnak, hogy ezzel semmilyen kárt ne okozzon a természetnek.


Az egyetlen kockázat Braungarték elméletében az lehet, hogy a vállalatoknak nem minden esetben áll rendelkezésére olyan infrastrukturális háttér, amellyel begyűjthetik és visszajuttathatják a gyártókhoz a fennmaradó anyagokat. Ebben az elméletben ugyanis a terméket nem birtokoljuk, hanem lízingeljük, a lejárati időt követően pedig vissza kell kerülnie az adott gyárba, intézménybe, hogy visszakerülhessen a körforgásba. A rizikófaktor másik eleméről, a tárgyak birtoklásának pszichológiai aspektusáról nem is beszélve.

Mindenesetre a kínaiak után a holland kormány is teljes mellszélességgel támogatja az elképzelést, és minden holland vállalatot segít abban, hogy áttérjen a C2C-re.

Biczó Gabriella
fotó: Kresalek Dávid

 


Dr. Michael Braungart végzettségét tekintve vegyész. 1994 óta a németországi Lüneburg Egyetem folyamatmérnök professzora, az egyetem Flow-management Masters programjának igazgatója. Braungart professzor az 1987-ben alapított EPEA International Umweltforschung GmbH (Hamburg) tudományos igazgatója, és társalapítója az egyesült államokbeli Charlottesville-ben (Virginia) működő McDonough Braungart Design Chemistry (MBDC) nevű cégnek is. Szintén társalapítója az 1989-ben létrejött Hamburgi Környezeti Intézetnek (Hamburger Umwelt Institut – HUI).

 

 


Bölcsőtől bölcsőig / Környezettudatosság a tervezéstől a gyártásig
Szerző: William McDonough és Michael Braungart
HVG-könyvek; kiadás éve: 2007; oldalszám: 224; bolti ár: 3900 ft

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk