Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Technológia

BIM – Komplex módszertan az épületállomány minőségének emeléséért

1/5

Forrás: Lechner Tudásközpont

?>
Forrás: Lechner Tudásközpont
?>
Forrás: Lechner Tudásközpont
?>
Forrás: Lechner Tudásközpont
?>
Forrás: Lechner Tudásközpont
?>
Forrás: Lechner Tudásközpont
1/5

Forrás: Lechner Tudásközpont

BIM – Komplex módszertan az épületállomány minőségének emeléséért
Technológia

BIM – Komplex módszertan az épületállomány minőségének emeléséért

2022.03.07. 14:01

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

Termék, technológia:
BIM

Vélemények:
1

A BIM (Building Information Modeling), vagyis az épületinformációs modellezés az építőipari folyamatok és módszertanok új megközelítése, amit ma már épületinformációs menedzsmentként is értelmezhetünk. Ez a komplex szemlélet nemcsak egyes épületek tervezéséhez, hanem az üzemeltetéshez és létesítménygazdálkodáshoz is hasznos, hiszen így készül a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont fejlesztésében többek között az Állami Középület Kataszter is, 21. századi színvonalat biztosítva a szóban forgó épületállomány kezeléséhez.

A BIM többértelmű betűszó, mellyel utalhatunk az épületinformációs modellezésre, mint tevékenységre, manapság pedig tágabb értelemben inkább azokra a BIM-modell alapú építőipari folyamatokra és módszertanokra vonatkoztatjuk, melyeket összefoglalóan épületinformációs menedzsmentnek nevezünk. Ez egy olyan komplex folyamatra utal, ahol a modellezésen és a modellelemek attribútumokkal való feltöltésén túl az épület teljes életciklusán (tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzemeltetés, bontás) átível a BIM-modell életútja.

A BIM módszertan olyan technológiák, folyamatok és irányelvek összessége, amely lehetővé teszi az építmények létrehozásában érdekelt szereplők számára a szakági munkarészek kölcsönös figyelembevételével történő koordinált térbeli tervezést, valamint releváns információt szolgáltat többek között a kivitelezés, illetve üzemeltetés résztvevőinek. A BIM nem csupán az építőipar klasszikus, magasépítési ágazatában alkalmazható, hanem a mélyépítés, az épületgépészet, a táj- és kertépítés feladataiban is, valamint egyre többen kezdik megismerni a települési léptékű CIM (City Information Modeling/Management) mozaikszó jelentését is.

Forrás: Lechner Tudásközpont
5/5
Forrás: Lechner Tudásközpont


A BIM módszer elősegíti az építési folyamatban résztvevő szereplők hatékony, gyors és precíz munkavégzését, valamint időbeni ütemterv és költségbecslés készítését. A tervdokumentációk elkészítésén túl a 3D környezetben egyszerűbbé válik a szakágak közötti kommunikáció menedzselése. Már a tervezőasztalon kiderülnek az esetleges szakágon belüli vagy szakágak közötti hibák, hiányosságok és ütközések, így ezek még az építkezés előtt javíthatók. Ez hozzájárul az építéshelyi kényszermegoldások minimalizálásához, ezáltal az adott projekt idő- és költségigénye jelentősen csökkenthető. A tervezett építmény környezete, a szomszédság, az utca, a város megjelenítését is lehetővé teszi a BIM, így települési szintű szimulációk is megvalósíthatók – például az építmény társadalmi és gazdasági hatásairól élettartamának különböző fázisaiban.

A klasszikus 3D-modellezésen túl magában foglalja a modellben tárolt leíró adatok (metaadatok) kezelését is, melyeknek köszönhetően a modellelemek egyedileg azonosíthatók, rendszerezhetők és listázhatók. Ez a többletinformáció biztosítja az építmény teljes életciklusa (tervezés, engedélyezés, kivitelezés, üzemeltetés stb.) során a korszerű információátadást, valamint az egyes szereplők számára releváns adatok gyors és hatékony megjelenítését, kezelését.

A hazai és az európai szabványosítás résztvevőjeként a Lechner Tudásközpont kiemelten foglalkozik a BIM munkafolyamatok egységes elvek szerinti szabályozásának kialakításával és a bevezetésük megtervezésével. A 2018-ban elkészített, nemzetközi viszonylatban is hiánypótló BIM-kézikönyv a módszertan széleskörű felhasználásának lehetőségeit, az épületek teljes életciklusában betöltött szerepét ismerteti, emellett a BIM építőipari felhasználásának hazai környezetre átültetett céljait mutatja be gyakorlati példákon keresztül.

A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása KÖFOP projekt keretein belül a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársága és a Lechner Tudásközpont fejleszti a BIM modellek kezelésére alkalmas Állami Középület Kataszter (ÁKÉK) alkalmazást is. A web-alapú, helyiségszintű, 3D középület-kataszter az állami középület-nyilvántartást a legkorszerűbb módon fogja megoldani: lehetővé teszi a költséghatékony állami helyiséggazdálkodást, és támogatja az épületek felmérését is, ezzel segítve a tervezők, kivitelezők, állami vagyonkezelők, épületüzemeltetők, épületcsoport-üzemeltetők és épületgazdálkodási döntéshozók munkáját. A rendszer BIM modelljeinek megjelenítését a BIM Viewer végzi majd, amelynek fejlesztését szintén a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont koordinálja.

Az Állami Középület Kataszter az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása" című projekt keretében készül.

Forrás: Lechner Tudásközpont
1/5
Forrás: Lechner Tudásközpont

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2022.03.08.
15:53

Ez a cikk a Lechner Tudásközpont által készített PR cikk átvétele, egy az egyben. Ebben a témában az egyedüli a BIM kézikönyv, amelyet 2019-ben tettek közzé, azóta sehol semmi. Ebből idéznék: Ebben a folyamatban egy számítógépes alkalmazás szabványokat és szabályokat vizsgálva ellenőrzi a BIM-modell paramétereit. Az eljárás fejlesztése külföldön és hazánkban is fejlesztés alatt áll és komoly potenciállal bír. A manapság már általánosan elterjedt modellellenőrző programok is képesek egy adott BIM-modellt különböző szabályrendszereknek megfelelően vizsgálni. A technológia automatizálása és a tervezési, illetve építésügyi eljárásokba történő integrációja komoly lépést jelentene a minőségbiztosítás irányában. A gyakrabban és gyorsabban megvalósuló ellenőrzések folyamatos visszajelzést szolgáltatnak, így az esetleges problémák korábban felszínre kerülnek és időben orvosolhatók. Ilyen ellenőrzések lehetnek például: • Tervezési és építési szabályoknak (OTÉK, HÉSZ) való megfelelés ellenőrzése. • Akadálymentesítési szabályoknak való megfelelés ellenőrzése. • Tűzbiztonság, tűzszakaszok ellenőrzése. • Kiürítési útvonal kritériumainak ellenőrzése. • Minimális távolság ellenőrzése veszélyes építményrészek és adott funkciók között. Ez jövő időben beszél a kívánalmakról, és 2019 óta ebben a témában nem történt előrelépés semmi. Lásd Szingapúrt, ahol a hatóságok külön előírásokat tettek közzé, mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek, a modell felállítására vonatkozó követelményekről. (Évekkel korábban.) Az USA-ban már 2016-ban aZ AIA közreadott egy BIM kézikönyvet a "tulajdonosok", a megrendelők számára. 2019. óta több nemzetközi szabvány is megjelent a BIM-mel összefüggésben, amelyek elsősorban a modell elkészítésivel foglalkozik. A felhasználást pedig rábízzák az iparra (a szoftver fejlesztőkre), akik a modell felhasználásra több alkalmazást is kifejlesztettek. De ami nagyon hiányzik az az, hogyan kell a modellt úgy felépíteni, hogy az megfeleljen a különféle szimulációknak. (A csupán ütközésvizsgálat az kutyafüle, mert BIM nélkül is, korábban is tudtak jó terveket készíteni!) Én már küzdöttem több modell építési szimulációjával, és meg kellet állapítanom, hogy egy modell sem volt alkalmas erre, a nélkül, hogy ne kelljen visszamenni a natív fájlba, a modell alkalmassá tétele érdekében.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk