| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

Békéscsaba lesz Tájodüsszeiánk második állomása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Békéscsaba lesz Tájodüsszeiánk második állomása
Programok

Békéscsaba lesz Tájodüsszeiánk második állomása

2010.06.29. 09:01

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Békéscsaba, Magyarország

Esemény kezdete:
2010.07.22. 08:00
Esemény vége:
2010.08.14. 17:00

Letölthető dokumentumok:

A 2010: Tájodüsszeia vándorkiállítás a budapesti FUGA Építészeti Központ után 2010 július 22-én Békéscsabára látogat, ahol augusztus 14-ig lesz megtekinthető a Békéscsabai Kulturális Központban.

A 137 óriásmolinót tartalmazó, a szakma elmúlt évtizedének munkáit összegző kiállítás békéscsabai állomása a MÉK Táj- és Kertépítész Tagozata, a Békés Megyei Építész Kamara és a Békéscsabai Kulturális Központ közös szervezésében valósul meg. A békéscsabai kiállítás anyagát a megnyitó napjára időzített egész napos szakmai (kamarai kreditpontos) előadássorozattal kívánjuk színesíteni. A tervezett előadássorozatban felerősödik a regionális tematika, ezért (elsősorban a kiállításanyagban is szereplő munkákra támaszkodva) olyan előadások kapnak főbb szerepet, (néhány más területre történő kitekintés kivételével) amelyek a Dél-Alföldi Régióban (Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék) történt tájépítészeti vonatkozású történeteket mesélnek el.

Békéscsaba – sikeres uniós pályázat után – most kezdi majd meg városközpont rehabilitációjának kivitelezését, ezért az előadások egyik fókusza ezt a helyi közérdeklődésre számot tartó projektet is feldolgozza. A kiállítás helyszínéül szolgáló egykori „Ifiház" nagyterme e tekintetben szimbolikus választásnak mondható: a rehabilitációs tervek szerint ugyanis közvetlenül a kiállítás után, augusztus végén kezdik meg annak lebontását, hogy egy új igényeknek megfelelő kulturális központ kerüljön a helyére.

Kiállításunkra szeretettel várjuk a régió (és az ország) érdeklődő szakmabelijeit és laikus közönségét egyaránt. A szakmai nap programját a Békés Megyei Építész Kamara és a Békés Megyei Mérnöki Kamara egyaránt akkreditálni szándékozik kreditpontos képzési rendszerébe. A megnyitó napján csoportos tárlatvezetést tartunk az érdeklődőknek.

A megnyitó

A kiállítás megnyitója 2010. július 22-én 11 órakor lesz a Békéscsabai Kulturális Központban (Békéscsaba, Derkovits sor 1.)

A kiállítást megnyitja: Vantara Gyula Békéscsaba MJ város polgármestere, országyűlési képviselő, Schuchmann Péter tagozati elnök és Borbola László a Békés Megyei Építész Kamara elnöke.

A békéscsabai szakmai nap programja (2010. július 22. – csütörtök)

11.00 ünnepélyes megnyitó
11.30 állófogadás
12:30 LUKÁCSI LÁSZLÓ A belváros rehabilitáció Békéscsabán főépítészi szemmel
13:00 PAPP KATALIN Békéscsaba városközpont rehabilitáció tájépítész szemmel
13:30 SZLOSZJÁR GYÖRGY Tájépítész tervezői szerepkörök
14:00 HAJDÚ NAGY GERGELY Főtéri történetek
14:30 ANDAHÁZY LÁSZLÓ Gyulai Kossuth tér - meta- és anamorfózis Gyulán
15:00 VÁRKONYI ADRIENN Főkertésznek lenni
15:30 TÖRÖK PÉTER Munkáim a Dél-Alföldi régióban
16:00 DÉKÁNY MARGIT Wekerle, ahol értéket őriz az idő
16:30 SCHUCHMANN PÉTER A Budapesti Agglomeráció tervezése
17:00 levezető elnöki zárszó


A kiállítás céljai

A magyar társadalomnak csak igen elenyésző része hallott egyáltalán a tájépítészeti diszciplína létezéséről, még kevesebben tudják definiálni, hogy valójában ez a szakma mivel foglalkozik. A kiállítás tematikája során arra próbáltunk fókuszálni, hogy minden érdeklődő a lehető legteljesebb képet kapja a szakmánkról. Az „aha" élményt többek között az biztosítja, hogy sok kollégánk munkái, munkássága ebben az évtizedben néha meglehetősen nagy médiafigyelmet is kapott, bár valószínűleg a közvélemény jelentős része nem kötötte össze ezen munkákkal direkt módon a tájépítészeket. Amit mi csinálunk, azt ugyanis rendre át-át szövi a politika, annak erőteljes pártpolitikai hangjait pedig a médiazajban nehéz „átkiabálni" és abból szak(ma)politikát csinálni. Hogy csak a legismertebb, a kiállításon is bemutatásra kerülő munkákat említsük: a Kossuth tér rendezésére tett (máig tartó) erőfeszítések, a Pécsi EKF szabadterei, a szigetközi probléma kezelésére tett javaslatok, a Balaton Törvény és a Budapesti Agglomerációról szóló törvény megszületése, a Fertődi és a Gödöllői Kastélykert most zajló újjáéledése, a Millenáris Park életre hívása, a Szent István Bazilika környékének felszínrendezése, a Nemzeti Színház és a Milleneumi városközpont környezetrendezései, a Belváros új főutcája, a Kálvin tér és a Kiskörút rendezése, a 4-es metró felszínrendezések, a Kopaszi Gát rehabilitációja, Balatonfüred és Gyula fürdővárosi rangjának visszaállítása, a Népliget megújhodására tett kísérletek, a megszámlálhatatlan magyar városi közterünk és települési közterületünk átalakulása mögött sok-sok tájépítész tervező, kutató, elemző és szervező munkája, napi robotja, éjszakázásai, ősz hajszálai és idegei vannak.

Óriási léptékváltásokkal (az országrészektől egészen a mikroarchitectúrákig) kalauzoljuk el a kíváncsiakat a tájépítész princípiumokig. Azokig az elvekig, amelyeket követve „pogány hittel" és szakadatlanul az „ember és természet közötti kapcsolat újjáépítésén" fáradozunk. Mivel az élettelen tárgyak megformálásán kívül élőlényekkel és azok kapcsolatrendszerével is foglalkozunk a térben, munkaeszközként a negyedik dimenziót is használjuk a mérnök kollégáink által alapvetően használt három térbeli dimenzión kívül. Az összetettségből adódóan magunk is nehezen tudjuk definiálni ennek a végtelenül szerteágazó tevékenységnek a határait. Meg sem kíséreljük, mert a határterületeink elmosódottak, fejlődőképesek. Ha azonban egy tömör mondatban kellene kifejezni, hogy mivel is foglalkozunk, akkor a szakmánk nagy öregjének számító Mőcsényi Mihály professzortól, egy élő legendától idézzük: „a tájépítész feladata a testnek megadni minden teret, hogy a lélek szabadabban szárnyalhasson".

A kiállítás fővédnöke: Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja
Kurátor: Bardóczi Sándor
Arculat: Almási Balázs PhD
Animáció: Lendvai Gábor


A kiállító cégek

2010: Tájodüsszeia – online sajtóvisszhangok a budapesti debütálást követően

epiteszforum.hu – 2010: tájodüsszeia – kiállításmegnyitó, FUGA
"az előembertől a jövő mérnökéig mindig egyetlen nagy kérdéscsoport foglalkoztat bennünket: honnan jövünk, mit teszünk most, és merre tartunk?"

kultura.hu – A paradicsom meghódítása
„Egy eddig alig ismert szakma ezzel a bemutatkozással egyszerre tör be a köztudatba; hirtelen kiderült, hogy Magyarországon sok kiváló tájépítész dolgozik az elviselhetőbb, jobb, élhetőbb környezet megteremtésén."

amaino.hu – Kertelhetünk, de tudunk is?
„Az előbb említett rendezvény ehhez szorosan kapcsolódik. Ugyanis a szervezők megkérdezték az utca emberét, hogy szerintük mit csinál egy tájépítész. Nagyon kevesen voltak, akik helyesen tudtak felelni a kérdésre. Ezen a kiállításon viszont mindenre választ kaphatnak a látogatók, ha kíváncsiak a szakma rejtelmeire, vagy egyszerűen csak arra, mivel foglalkoznak a tájépítészek."

hg.hu – Magyar tájépítészek Odüsszeiája
„A Tájodüsszeia 2010 elnevezés szimbolikusan utal a szakma által az elmúlt években megtett útra, amelynek során a sokak által egzotikusan ismeretlen terület egyre inkább elfogadott tagja lett a környezetet alakító mérnöki szakmák nagy családjának."

octogon.hu – Programajánló hétvégére: Tájodüsszeia
„A budapesti FUGA Építészeti Központban nagy sikerrel debütált a 2010: Tájodüsszeia kiállítás, amelyen nem kevesebb, mint 147 alkotást mutatnak be az elmúlt 10 esztendőből."
terport.hu – Tájépítészet a mai Magyarországon
„A tagozat vezetőségének kezdeményezésére jött létre az a nagyszabású, eddig páratlan kiállítás, amely "2010: Tájodüsszeia" címen látható"

kozter.hu – Tájodüsszeia 2010
„A legtöbb program a folyamatos rossz idő ellenére népszerű volt a szakma, a hallgatók és a laikusok körében is."

nol.hu – Táj-Odüsszeuszok utazásai
„A 147 tabló önmagáért beszél. Magánkertek, közterek, irodaházakat körbeölelő parkok, regionális településrendezési tervek, műemlék kertek rekonstrukciója – a felsorolásból könnyen kiolvasható, mennyire szerteágazó szakma ez – magyarázza Schuchmann Péter"

epiteszforum.hu – Vándorlunk tovább: egy kiállítás margójára
„Bebizonyosodott, ahogy Mohácsi Sándor súgta oda nekem a második szakmai nap végén, hogy "ez a szakma, úgy tűnik, nagyon akar élni".

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.