Épületek/Középület

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely

1/10

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő

?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
?>
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
1/10

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely
Épületek/Középület

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely

2002.10.11. 11:24

Projektinfó

Térkép:
Balaton Színház

Földrajzi hely:
Keszthely, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csontos Csaba (1939-2013), Detre Villő

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely

Tervezés éve:
1999

Építés éve:
2002

Stáblista

Tervező: Középülettervező Rt.
Építész: Csontos Csaba
Belsőépítész: Detre Villő
Kerámia dombormû: Schrammel Imre
Építész munkatársak: Viczéné Burro Ilona, Emődi-Kiss Tamás, Horváth Ákos

Statikus: Szakáts Miklós
Légtechnika: Unger Tamás
Gépészet: Szûcs György
Akusztika: Kotschy András
Szcenika: Schmidt János

Generálkivitelező: ZÁÉV Rt., Zalaegerszeg
Papp Ferenc projektmenedzser
Vajda László építésvezető

Színháztechnika: SZÍNHÁZTECHNIKA Kft., Budapest
Asztalos munka: METALL Kft.
Közmû: HORVÁTHÉP, Keszthely

"Én határozott üzenetként vettem azt, hogy sokan – a mûemlékvédelmi zsûri, a város és kollégák is – arról beszéltek, hogy olyat szeretnének, ami emlékeztet a hajdani Uránia mozira." 2002-ben elkészült a keszthelyi Balaton Színház és Konferenciaközpont, melynek tervezője Csontos Csaba és Detre Villő volt. 

Város és színház

A háború előtti örökmozgó épülete a hatvanas évek elején épült át, Tóth István tervezésével, aki később kivonult e munkából. Akkor újszerûnek, követendőnek számított a kapuforma kocka homlokzati tömegével, kismozaik burkolatával, alumínium szerkezeteivel, az utcasíkból kimozdított alaprajzi rendszerével, rabic lámpatestjeivel, de a város lakói kevéssé szerették meg. Az 1980-as évek közepéig üzemelt, akkor életveszélyessé nyilvánították és bezárták.

A volt Uránia filmszínházat a háború utáni átépítés egy 500 fős, a tömb-belsőben elhelyezett nézőtéri tömeggel bővítette, ami egy kényszerûen kialakított bejárati-kijárati "nyéllel" kapcsolódott a Fő tér felé néző bejárati homlokzathoz. A háború utáni átépítési szituációt jól mutatta az, hogy a most új büfévé átalakított szomszédos régi épület addig ablakokkal nézett oda, ahol azután a hatvanas években a foyer tömör fala felépült. E négy ablak kibontásával alakult ki a mostani átkötő nyílások sora a színházi büfé felé, a földszinten levegőssé, élettelivé téve a nézőtér előtti teret.

Az akkor emelt épület nagyon is színházszerûre sikeredett, inkább volt ez kultúrház és színház, mint egyszerû mozi. Úgy is használták – az alagsorban a mostani építkezés kezdetekor még megvoltak a kézmûvesszakkörök maradványai –, de sohasem volt zsinórpadlása és valódi szcenikai berendezése. Viszont meglévő méretét és alaprajzi adottságait jól lehetett most hasznosítani, továbbépíteni. Ám a színházterem és a főbejárat kapcsolatán változtatni, avagy a bejáratot áthelyezni nem volt reális lehetőség, s való igaz, a színház és konferenciaközpont fő megközelítése a funkció szerint most is a Fő térre kívánkoznék.

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
4/10
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő

Az alaprajz könnyebben alakult ki, mint a homlokzat. A bejárati tér a mozikijárat megszüntetésével megnövekedett, a szomszéd épület földszintjét büféként a nézőtéri előcsarnokhoz kapcsolták, az emeletén szekciótermeket építettek, a főbejárat felett pedig különtermek vannak. Bár zsinórpadlás továbbra sincs, de befogadószínházi és konferencia igényekre alkalmas színháztechnológia épült. A nézőtér első sorai s a zenekari árok is változtatható. Így a funkciótól függően lehet hagyományos elrendezésû nézőtér, vagy igazítható zenés darabokhoz, illetve lehet a színpaddal egy magasságba emelt konferencia és bálterem. A színházteremre most épült magastető terében adódott lehetőség az eddig hiányzó épületgépészet telepítésére.

A kockahomlokzat a tér magassága fölé nyúlt, a beépítési vonalhoz képest méterekkel hátrébb állt, élekkel, sarkokkal. "Én határozott üzenetként vettem azt, hogy sokan – a mûemlékvédelmi zsûri, a város és kollégák is – arról beszéltek, hogy olyat szeretnének, ami emlékeztet a hajdani Uránia mozira." Sokáig a terveken a meglévő szimmetrikus homlokzat előtt, a kapumotívum megtartása mellett, a térre kilépő színházi lodzsa szerepelt, aminek célja megfelelő összkép kialakítása – a homlokzat könnyítése, a párkánymagasság túlépítésének kompenzálása – lett volna. Végül a vasbetonszerkezet bontásával alakulhatott ki a ház mai arca. Ez az arc városi döntésre olyan "palotahomlokzat" lett, amelynek egy fő motívuma emlékeztet a valamikori Uránia épületére. Nevezetesen a bejárati íves forma, a most is meglévő fedett-nyitott előtér már nem olyan mint a régi, és a homlokzat szövete is más. Olyan ház, mint a belváros házai: magastetős, párkányzatos, mert "ez, szerintem nem ment ki a divatból" - mondja Csontos Csaba.

Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő
8/10
Balaton Színház és Konferenciaközpont, Keszthely – tervező: Csontos Csaba, Detre Villő

A félkör alaprajzú bejárat, mint csukló kapcsolja a belső terek irányát a homlokzat eltérő irányú síkjához. A színházteremnek valójában csak két homlokzata volt, a városi piac felé zárt fal néz. Erre, az esetleges óriásplakátok helyett, minimális plasztikával színpadkép-szerû átmeneti díszítőfestés került, "amiről úgy gondolom lehetséges építészeti eszköz ilyen esetekben. Remélhetőleg a teleknek ez a széle is beépül majd, és bezárja a színpadtömböt az utca felől." A nagyméretû telekbelsőben álló doboz-tömeget a magastetővel mindenesetre már most igyekeztek a tervezők a hagyományos, kis-közepes léptékû városi környezethez igazítani.

A színház és konferenciaközpont jelentős funkcióihoz társuló kevés pénz hozta a kifejezetten szerény anyaghasználatot, ami a színezésben teremtett lehetőségeket arra, hogy mégis kifejezővé, élővé váljon a belső tér. Bontásokkal lehetett elérni, hogy a lépcsőház elegáns térré bővüljön, a közönségterek megfelelő méretûek lehessenek, a különböző termek közötti kapcsolat jól mûködhessen. Külső megjelenésében a város léptékével egyező, annak hangulatát megtartó épületté vált, homlokzata nem belülről kifejlesztett, hanem a városképhez igazított, amit színházi arcával – Schrammel Imre dombormûveivel szándékozik gazdagítani.

További elképzelésekben szerepel - magánvállalkozók bevonásával - a szomszédos reformkori épület hasznosítása étterem-kiállítótérként, összekapcsolva a konferenciaközponttal, de ez még akadozó folyamat. A színház építésének terve tíz éve húzodott. Az épület végül 2002-re, másfél év alatt, címzett támogatásból és városi pénzből épült fel nettó 750 millió forintért. Keszthely nyári idegenforgalma, a konferenciaturizmus és a város egyeteme, iskolái és közönsége rengeteg lehetőséget kínál a tulajdonosnak a ház kifizetődő mûködtetésére.

EKT

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

A KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ-TEMPLOM ÉS A KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM // Egy hely + Építészfórum

2023.02.08. 11:25
7 perc

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk