Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Tanulmány

Balaton-analógiák: Alpok és Riviéra – európai üdülőhelyek hatásai a századelőn

1/39

Balatonfüred, Baross gőzhajó a füredi mólón, háttérben a fürdőház. A felvétel 1894-ben készült. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93411 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza

Balatonfüred, parti sétány, jobbra a távolban a móló. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93375 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza

»Balatonfüredi fürdőház 1930 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0873. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 183399 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonfüred, a kikötő bejárata a fából épített molóval 1930 körül. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0387. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 183256 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonfüred, Királyi Magyar Yacht Club. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 86490 / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Balatonfüred, a fürdőház. Felvétel éve: 1932 / Forrás: Fortepan 224108 / Kieselbach Tamás

Balatonfüred, Esterházy strand. Háttérben a Peremartoni-Mädy villa, fölötte a Baradlai villa. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 129890 / Ladinek Viktor

Balatonfüred, fürdőház. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 14107 / Baráth Endre

Balatonfüred, parti sétány, háttérben a fürdőház. Felvétel éve: 1940 / Forrás: Fortepan 40796 / Ember Károly dr.

Balatonfüred, vitorláskikötő, szemben a parton a Yacht Club és a Vitorlás étterem épületei. Felvétel éve: 1941 / Forrás: Fortepan: 265000 / Horváth József

Balatonfüred, a fürdőház a mai Tagore sétányról nézve. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 135640 / Szabó Viktor

Balatonfüred, Honvéd utca 2-4., Honvéd tiszti üdülő, előtérben Horthy Miklós mellszobra. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 162492 / Iharos Sándor

Svájc, St. Moritz. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27333 / Schoch Frigyes

Svájc, Montreux, kilátás a Genfi-tóra és Chillon várára. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27518 / Schoch Frigyes

Svájc, Montreux. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27519 / Schoch Frigyes

Svájc, St. Moritz, látkép, balra a St. Karl-templom. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan: 101113 / Kiss László

Svájc, Luzern, szemben a parton középen a Casino, jobbra a Palace hotel. Felvétel éve: 1927. / Forrás: Fortepan 29829 / Cholnoky Tamás

Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 42368 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 42370 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Velden am Wörthersee, Hotel Auenhof. Felvétel éve: 1930. Forrás: Fortepan 42380 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Gmunden, Traunsee, kikötő. Felvétel éve: 1931. / Forrás: Fortepan 272861 / Fortepan/Album085

Ausztria, Gmunden, Traunsee, kikötő. Balra a háttérben a Seeschloss Ort és a Landschloss Ort. Felvétel éve: 1931. / Forrás: Fortepan 272862 / Fortepan/Album085

Ausztria, Grundlsee, Grundlsee, balra a Backenstein a mintegy 600 méter magas sziklafalával. Felvétel éve: 1933. / Forrás: Fortepan 286306 / Kieselbach Tamás

Svájc, Lugano, Lugano-tó, jobbra a San Salvatore hegy. Felvétel éve: 1934. / Forrás: Fortepan 41481 / Székelyi Péter

Ausztria, Maria Wörth, a község temploma (Pfarrkirche St. Primus und Felician) a Wörthi-tóról nézve. Felvétel éve: 1935 / Forrás: Fortepan 146094 / Sattler Katalin

Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1935 / Forrás: Fortepan 161822 / Korda Judit

Ausztria, Zell am See, Grand Hotel. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 42418 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Erlaufsee, Mariazell közelében. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 55458 / Magyar Bálint

Ausztria, Fieberbrunn, Lauchsee, uszoda. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53271 / Romák Éva

Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53276 / Romák Éva

Ausztria, Bad Ischl, a Franz-Stelzhamer-Kai gyalogoshíd a Traun folyó felett, szemben a Stadtpfarrkirche St. Nikolaus. Felvétel éve: 1937. / Forrás: Fortepan 266086 / Horváth József

Ausztria, Bad Ischl, a felvétel a Traun Brücke hídfőjénél készült, szemben a Pfarrgasse és Stadtpfarrkirche St. Nikolaus tornya látható. Felvétel éve: 1937. / Forrás: Fortepan 266087 / Horváth József

St. Moritz, háttérben a Badrutt's Palace Hotel. Felvétel éve: 1938. / Forrás: Fortepan 42265 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Traunkirchen, a Traun tó partján, háttérben az Eibenberg. Felvétel éve: 1939 / Forrás: Fortepan 14305 / Csontos Péter

Ausztria,Gmunden, Traunsee, háttérben a Seeschloss Ort és a Landschloss Ort. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 14307 / Csontos Péter

Hallstatt. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 14309 / Csontos Péter

Ausztria, Naggl, Weissensee. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 83859 / Ebner

Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 83939 / Ebner

Ausztria, Lunz am See. Felvétel éve: 1941. / Forrás: Fortepan 139680 / Mezey Ferenc

?>
Balatonfüred, Baross gőzhajó a füredi mólón, háttérben a fürdőház. A felvétel 1894-ben készült. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93411 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza
?>
Balatonfüred, parti sétány, jobbra a távolban a móló. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93375 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza
?>
»Balatonfüredi fürdőház 1930 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0873. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 183399 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonfüred, a kikötő bejárata a fából épített molóval 1930 körül. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0387. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 183256 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonfüred, Királyi Magyar Yacht Club. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 86490 / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
?>
Balatonfüred, a fürdőház. Felvétel éve: 1932 / Forrás: Fortepan 224108 / Kieselbach Tamás
?>
Balatonfüred, Esterházy strand. Háttérben a Peremartoni-Mädy villa, fölötte a Baradlai villa. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 129890 / Ladinek Viktor
?>
Balatonfüred, fürdőház. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 14107 / Baráth Endre
?>
Balatonfüred, parti sétány, háttérben a fürdőház. Felvétel éve: 1940 / Forrás: Fortepan 40796 / Ember Károly dr.
?>
Balatonfüred, vitorláskikötő, szemben a parton a Yacht Club és a Vitorlás étterem épületei. Felvétel éve: 1941 / Forrás: Fortepan: 265000 / Horváth József
?>
Balatonfüred, a fürdőház a mai Tagore sétányról nézve. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 135640 / Szabó Viktor
?>
Balatonfüred, Honvéd utca 2-4., Honvéd tiszti üdülő, előtérben Horthy Miklós mellszobra. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 162492 / Iharos Sándor
?>
Svájc, St. Moritz. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27333 / Schoch Frigyes
?>
Svájc, Montreux, kilátás a Genfi-tóra és Chillon várára. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27518 / Schoch Frigyes
?>
Svájc, Montreux. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27519 / Schoch Frigyes
?>
Svájc, St. Moritz, látkép, balra a St. Karl-templom. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan: 101113 / Kiss László
?>
Svájc, Luzern, szemben a parton középen a Casino, jobbra a Palace hotel. Felvétel éve: 1927. / Forrás: Fortepan 29829 / Cholnoky Tamás
?>
Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 42368 / MZSL/Ofner Károly
?>
Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 42370 / MZSL/Ofner Károly
?>
Ausztria, Velden am Wörthersee, Hotel Auenhof. Felvétel éve: 1930. Forrás: Fortepan 42380 / MZSL/Ofner Károly
?>
Ausztria, Gmunden, Traunsee, kikötő. Felvétel éve: 1931. / Forrás: Fortepan 272861 / Fortepan/Album085
?>
Ausztria, Gmunden, Traunsee, kikötő. Balra a háttérben a Seeschloss Ort és a Landschloss Ort. Felvétel éve: 1931. / Forrás: Fortepan 272862 / Fortepan/Album085
?>
Ausztria, Grundlsee, Grundlsee, balra a Backenstein a mintegy 600 méter magas sziklafalával. Felvétel éve: 1933. / Forrás: Fortepan 286306 / Kieselbach Tamás
?>
Svájc, Lugano, Lugano-tó, jobbra a San Salvatore hegy. Felvétel éve: 1934. / Forrás: Fortepan 41481 / Székelyi Péter
?>
Ausztria, Maria Wörth, a község temploma (Pfarrkirche St. Primus und Felician) a Wörthi-tóról nézve. Felvétel éve: 1935 / Forrás: Fortepan 146094 / Sattler Katalin
?>
Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1935 / Forrás: Fortepan 161822 / Korda Judit
?>
Ausztria, Zell am See, Grand Hotel. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 42418 / MZSL/Ofner Károly
?>
Ausztria, Erlaufsee, Mariazell közelében. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 55458 / Magyar Bálint
?>
Ausztria, Fieberbrunn, Lauchsee, uszoda. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53271 / Romák Éva
?>
Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53276 / Romák Éva
?>
Ausztria, Bad Ischl, a Franz-Stelzhamer-Kai gyalogoshíd a Traun folyó felett, szemben a Stadtpfarrkirche St. Nikolaus. Felvétel éve: 1937. / Forrás: Fortepan 266086 / Horváth József
?>
Ausztria, Bad Ischl, a felvétel a Traun Brücke hídfőjénél készült, szemben a Pfarrgasse és Stadtpfarrkirche St. Nikolaus tornya látható. Felvétel éve: 1937. / Forrás: Fortepan 266087 / Horváth József
?>
St. Moritz, háttérben a Badrutt
?>
Ausztria, Traunkirchen, a Traun tó partján, háttérben az Eibenberg. Felvétel éve: 1939 / Forrás: Fortepan 14305 / Csontos Péter
?>
Ausztria,Gmunden, Traunsee, háttérben a Seeschloss Ort és a Landschloss Ort. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 14307 / Csontos Péter
?>
Hallstatt. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 14309 / Csontos Péter
?>
Ausztria, Naggl, Weissensee. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 83859 / Ebner
?>
Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 83939 / Ebner
?>
Ausztria, Lunz am See. Felvétel éve: 1941. / Forrás: Fortepan 139680 / Mezey Ferenc
1/39

Balatonfüred, Baross gőzhajó a füredi mólón, háttérben a fürdőház. A felvétel 1894-ben készült. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93411 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza

Balatonfüred, parti sétány, jobbra a távolban a móló. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93375 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza

»Balatonfüredi fürdőház 1930 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0873. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 183399 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonfüred, a kikötő bejárata a fából épített molóval 1930 körül. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0387. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 183256 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonfüred, Királyi Magyar Yacht Club. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 86490 / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Balatonfüred, a fürdőház. Felvétel éve: 1932 / Forrás: Fortepan 224108 / Kieselbach Tamás

Balatonfüred, Esterházy strand. Háttérben a Peremartoni-Mädy villa, fölötte a Baradlai villa. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 129890 / Ladinek Viktor

Balatonfüred, fürdőház. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 14107 / Baráth Endre

Balatonfüred, parti sétány, háttérben a fürdőház. Felvétel éve: 1940 / Forrás: Fortepan 40796 / Ember Károly dr.

Balatonfüred, vitorláskikötő, szemben a parton a Yacht Club és a Vitorlás étterem épületei. Felvétel éve: 1941 / Forrás: Fortepan: 265000 / Horváth József

Balatonfüred, a fürdőház a mai Tagore sétányról nézve. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 135640 / Szabó Viktor

Balatonfüred, Honvéd utca 2-4., Honvéd tiszti üdülő, előtérben Horthy Miklós mellszobra. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 162492 / Iharos Sándor

Svájc, St. Moritz. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27333 / Schoch Frigyes

Svájc, Montreux, kilátás a Genfi-tóra és Chillon várára. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27518 / Schoch Frigyes

Svájc, Montreux. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27519 / Schoch Frigyes

Svájc, St. Moritz, látkép, balra a St. Karl-templom. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan: 101113 / Kiss László

Svájc, Luzern, szemben a parton középen a Casino, jobbra a Palace hotel. Felvétel éve: 1927. / Forrás: Fortepan 29829 / Cholnoky Tamás

Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 42368 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1930 / Forrás: Fortepan 42370 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Velden am Wörthersee, Hotel Auenhof. Felvétel éve: 1930. Forrás: Fortepan 42380 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Gmunden, Traunsee, kikötő. Felvétel éve: 1931. / Forrás: Fortepan 272861 / Fortepan/Album085

Ausztria, Gmunden, Traunsee, kikötő. Balra a háttérben a Seeschloss Ort és a Landschloss Ort. Felvétel éve: 1931. / Forrás: Fortepan 272862 / Fortepan/Album085

Ausztria, Grundlsee, Grundlsee, balra a Backenstein a mintegy 600 méter magas sziklafalával. Felvétel éve: 1933. / Forrás: Fortepan 286306 / Kieselbach Tamás

Svájc, Lugano, Lugano-tó, jobbra a San Salvatore hegy. Felvétel éve: 1934. / Forrás: Fortepan 41481 / Székelyi Péter

Ausztria, Maria Wörth, a község temploma (Pfarrkirche St. Primus und Felician) a Wörthi-tóról nézve. Felvétel éve: 1935 / Forrás: Fortepan 146094 / Sattler Katalin

Ausztria, Millstätter See. Felvétel éve: 1935 / Forrás: Fortepan 161822 / Korda Judit

Ausztria, Zell am See, Grand Hotel. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 42418 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Erlaufsee, Mariazell közelében. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 55458 / Magyar Bálint

Ausztria, Fieberbrunn, Lauchsee, uszoda. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53271 / Romák Éva

Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53276 / Romák Éva

Ausztria, Bad Ischl, a Franz-Stelzhamer-Kai gyalogoshíd a Traun folyó felett, szemben a Stadtpfarrkirche St. Nikolaus. Felvétel éve: 1937. / Forrás: Fortepan 266086 / Horváth József

Ausztria, Bad Ischl, a felvétel a Traun Brücke hídfőjénél készült, szemben a Pfarrgasse és Stadtpfarrkirche St. Nikolaus tornya látható. Felvétel éve: 1937. / Forrás: Fortepan 266087 / Horváth József

St. Moritz, háttérben a Badrutt's Palace Hotel. Felvétel éve: 1938. / Forrás: Fortepan 42265 / MZSL/Ofner Károly

Ausztria, Traunkirchen, a Traun tó partján, háttérben az Eibenberg. Felvétel éve: 1939 / Forrás: Fortepan 14305 / Csontos Péter

Ausztria,Gmunden, Traunsee, háttérben a Seeschloss Ort és a Landschloss Ort. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 14307 / Csontos Péter

Hallstatt. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 14309 / Csontos Péter

Ausztria, Naggl, Weissensee. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 83859 / Ebner

Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1939. / Forrás: Fortepan 83939 / Ebner

Ausztria, Lunz am See. Felvétel éve: 1941. / Forrás: Fortepan 139680 / Mezey Ferenc

Balaton-analógiák: Alpok és Riviéra – európai üdülőhelyek hatásai a századelőn
Nézőpontok/Tanulmány

Balaton-analógiák: Alpok és Riviéra – európai üdülőhelyek hatásai a századelőn

2024.07.18. 08:00

Riviéra, Lidó, Toszkána, Monte Carlo és így tovább. Legtöbb olvasónk tudja jól, hogy ezek a szavak a Balaton környékére is utalhatnak – de hogyan lehetséges ez? Szezonális örökség című sorozatunk következő részében Wettstein Domonkos 3 szinten vizsgálja, hogy bizonyos határon túli elképzelések, gyakorlatok és előképek miképpen hatottak a Balaton-part 19-20. századi fejlődésére.

„De milyen festői, módon illeszkednek bele környezetükbe pld. Lac Léman (genfi tó), vagy a Salzkammergut tavainak parti létesítményei. Nem feltétlenül szükséges a Balatonnál mindenütt kiirtani a nádasokat, mert például a Nagyberek és Kisbalaton vidékén ezen ősnádasok érdekes, állat és növényvilága sok embert vonzana ide, amennyiben megfelelő kocsiút, vagy víziút segítségével ennek a vízi életnek eleven, nyüzsgő és igen érdekes képében közvetlen közelből gyönyörködhetne."[1]
Antal Dezső a Balaton-parti üdülőtelepek fejlesztéséről, 1931

A Balaton-part turisztikai képének megkonstruáláshoz kezdettől fogva felhasználtak más tájegységek megnevezéseit. A Riviéra, Lidó, „magyar Toszkána" és más hasonló, a mai köznyelvbe már beleivódott külföldi elnevezések a turizmus kibontakozásával átalakuló tájhasználatot és az európai üdülőhelyek színvonalához való csatlakozás vágyát kívánták kifejezni. Ez a „tájidegen" mintakövetés ma is érezteti hatását a közízlésben: sorra épülnek a „mediterrán" villák a tóparton, mások a nagypolgári „svájci villák" hangulatát idézgetik, miközben a szántódi Balaland hotelkomplexum tervezői saját megfogalmazásuk szerint „egzotikus karibi koloniális stílusban" alkották meg tópart panorámáját meghatározó új beépítést. Épp ezért érdemes megvizsgálnunk, ezek a közkeletű Balaton analógiák hogyan hatottak a tópart építészetére a turizmus kibontakozásakor? Milyen regionális hatások, vagy épp kölcsönhatások alakultak ki a tájegységi építészetben? Megjelentek e más üdülőterületek reflexiói a szaksajtóban vagy a „tájidegen" mintázatok csak a turisztikai önképet formálták?

Balatonfüred, Baross gőzhajó a füredi mólón, háttérben a fürdőház. A felvétel 1894-ben készült. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93411 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza
1/39
Balatonfüred, Baross gőzhajó a füredi mólón, háttérben a fürdőház. A felvétel 1894-ben készült. Felvétel éve: 1900 / Forrás: Fortepan 93411 / Kiss László / Dabasy Fromm Géza

Mintakövetés és a turisztikai önkép megkonstruálása

A Balaton-parton a 18. század végétől elinduló turisztikai fejlesztésnek nem voltak történelmi előzményei. A helyi előképek hiányában – mivel a tájhasználatban a római kori villákat követően az üdülés nem volt hangsúlyos tényező, és a vidék hagyományos, vernakuláris építészete a turizmus infrastruktúrájának kiszolgálására nem bizonyult alkalmasnak – a nemzetközi turizmus mintázatait próbálták adaptálni. Ezek a képzettársítások elsősorban földrajzi, klimatikus és tájhasználati analógiák felhasználásával próbálták meg kifejezni a Balaton-parti üdülőhelyek karakterét. A kifejezések egyszerre jelentek meg a turisztikai propagandában és a kritikus szaksajtóban. Míg előbbi a Riviéra, Lidó, Toszkána szavak használatával a vendégforgalom fellendítését kívánták elérni, a Balaton elmaradottságát kezdettől fogva tematizáló sajtóban ugyanezek a tájegységek már az összehasonlításból kirajzolódó elmaradottságot, fejletlenséget fejezték ki.

A balatoni turisztikai önkép megkonstruálásáról Schleicher Vera etnográfus írt részletes tanulmányt. Elemzésében kritikusan rámutat a tópart tájegységi mintázatoktól idegen elemeket alkalmazó turisztikai kolonizálására:

„A Füredet, majd fokozatosan a Balaton-part egészét birtokba vevő, „gyarmatosító" nagyvárosi közönség a helyi viszonyok értelmezéséhez és vágyainak e helyi viszonyokra való rávetítéséhez szinte minden esetben „idegen" példákat vett alapul."[2]

Balatonfüred, Esterházy strand. Háttérben a Peremartoni-Mädy villa, fölötte a Baradlai villa. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 129890 / Ladinek Viktor
7/39
Balatonfüred, Esterházy strand. Háttérben a Peremartoni-Mädy villa, fölötte a Baradlai villa. Felvétel éve: 1933 / Forrás: Fortepan 129890 / Ladinek Viktor

Részeletes leírja a Riviéra fogalom inflálódását, amely már a Balatontól függetlenül, a nemzetközi turizmusban megjelenik a különböző tájegységek kölcsönhatásával. „Az eredeti Riviera kifejezés olasz földrajzi névként a középkorban a Ligurtenger partját, majd idegenforgalmi kifejezésként a Földközi-tenger olasz-francia partvidékét jelölte Saint Tropez-től La Spezia-ig. A 19. századtól e hosszú parti terület idegenforgalmi hasznosítása a francia Cote D´Azur (Azúrpart) mellett életre hívta a Riviera di Ponenete, majd Riviera dei Friori (Virágpart) kifejezéseket, amelyeket a különböző nyelvekbe átültetett „riviérák" özöne követett. A párhuzamok eleinte földrajzi alapokon nyugodtak. Akár a felső-olaszországi alpesi tavak (contói Riviéra, bresciai Riviéra"), akár a Wörthersee (Ausztria Riviérája"), akár a Genfi-tó környéke (pl. Montreux-Vevey Riviera") tökéletesen kielégíti a riviéra, mint földrajzi jelenség kritériumait: azaz - ha nem is a tengert, de - a kéken csillogó vizet magas hegyek határolják."[3]

Az eredetileg tengerparti karakterhez kötődő fogalmat hamar az alpesi tóvidékekre is alkalmazni kezdték, így a két különböző tájegységi karakter keveredésével jelent meg a fogalom a Balaton-parton is. „Ebbe az analógiás sorba illeszkedik a Lóczy Lajos-féle „csopaki riviéra" kifejezés, amelynek jelentése azonban a földrajzi-földtani jellemzők (magas abbráziós sziklaperem, erdővel fedett üstök, kék tó) mellett már kulturális jegyeket is magában foglal. Lóczy a Balatonmellék legszebb részének tartotta az Alsóörstől Arácsig tartó részt."[4]

A Riviéra fogalom ma már a nemzetközi turizmusban globálisan is elterjedt, földrajzi jellegzetességektől függetlenül alkalmazzák, talán csak a mediterrán karakter köthető még hozzá. A Balaton-parton is elszakadt az eredeti csopaki mikrorégiótól és a déli part legkülönbözőbb vendéglátóipari egységein tűnik fel. Hasonló utat járhatott be a Lidó kifejezés is, amely az olasz nyelvben homokos tengerpartot jelent és elsősorban Velence révén terjedt el a nemzetközi turizmusban. A Balatonnál az északi parti Riviérával szemben a Lidó fogalmát a déli part megjelölésére használták eredetileg, de ma már az északi part meredek lejtésű strandjain is kedvelt megnevezéssé vált.

Balatonfüred, Honvéd utca 2-4., Honvéd tiszti üdülő, előtérben Horthy Miklós mellszobra. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 162492 / Iharos Sándor
12/39
Balatonfüred, Honvéd utca 2-4., Honvéd tiszti üdülő, előtérben Horthy Miklós mellszobra. Felvétel éve: 1943 / Forrás: Fortepan 162492 / Iharos Sándor

Tájegységi analógiák

A Balaton-partra rátelepedő külföldi analógiákat az üdülőtelepek történetét kutatva többféle absztrakciós szinten is csoportosítani lehet. Egyrészt megkülönböztethetjük a földrajzi (tájkarakter) és funkcionális (gyógyfürdőzés, tengeri fürdőzés) hasonlóságokon alapuló átvételeket.[5] Másrészt a különböző analógiák eltérő léptékszintű képzettársításokra épülnek, azaz egyes kifejezések tájegységi szintű, mások települési, míg egyes fogalmak az építészeti léptékre vonatkoznak. Ez a többszintű léptékrendszer az egyes analógiák közti ellentmondásra is rámutathat, hisz egyszerre jelennek meg a tengerparti üdülőhelyekről és a hegyvidékekről származó kifejezések egy-egy Balaton-parti üdülőhely önképében. Igaz, ahogy ezt látni fogjuk, ezek a különböző helyről származó kifejezések nem a Balaton-parton találkoztak először. A korszakban a külföldi üdülőhelyek is erős kölcsönhatásban álltak egymással, így a fogalmak átvételére ott is találhatunk példákat.

A táji léptékű analógiára példaként adódik a Riviéra kifejezés, amelyet az Almádi-Csopak-Füred térségére alkalmaztak, elsősorban a földrajzi, topográfiai hasonlóságok miatt. De hamar megjelent Badacsony környéke és a Tapolcai-medence kapcsán a „magyar Toszkána" kifejezés is, itt elsősorban a tájhasználat, klíma és valamelyest szintén a topográfai jelenthet kapcsolódást. De a „magyar tenger" kifejezés is a tájegység egészére vonatkozik, még ha itt kissé absztraktabb és inkább történelmi-politikai dimenziójú is a tájegységek közti azonosság keresés.

Svájc, St. Moritz. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27333 / Schoch Frigyes
13/39
Svájc, St. Moritz. Felvétel éve: 1910. / Forrás: Fortepan 27333 / Schoch Frigyes

Antal Dezső a Balaton-parti fürdőtelepek kialakításáról írt tanulmányában a nyugat-európai fürdőhelyek tanulságait összegzi, jó és rossz példákat egyaránt bemutatva. Érdekes, hogy a képekkel is illusztrált példái kizárólag az alpesi tóvidékekről származnak, tengerparti üdülőhelyeket nem említ. Ennek oka vélhetően az, hogy a tájegység és az üdülőhelyek léptéke, a környezet topográfiai adottsága a Balaton északi partjával összevethető, még ha ez a hasonlítás kissé nagyvonalú is.

„Ezen partmenti folytatólagos szétszórt beépítési módra, mint rossz megoldás állhat előttünk például a zürichi tó, melynek szinte megszakítás nélküli parti beépítése rontja a természeti térforma hatását. De milyen festői, módon illeszkednek bele környezetükbe pld. Lac Léman (genfi tó), vagy a Salzkammergut tavainak parti létesítményei. Nem feltétlenül szükséges a Balatonnál mindenütt kiirtani a nádasokat, mert pld. a Nagyberek és Kisbalaton vidékén ezen ősnádasok érdekes, állat és növényvilága sok embert vonzana ide, amennyiben megfelelő kocsiút, vagy víziút segítségével ennek a vízi életnek eleven, nyüzsgő és igen érdekes képében közvetlen közelből gyönyörködhetne."[6]

Települési, üdülőhelyi képzettársítások

A tájegységi analógiák mellett konkrét üdülőhelyek nevei is megjelentek. Előszeretettel emlegették a korszak kedvelt tengerparti üdülőhelyeit a Balaton-parti településnevek átkeretezéséhez. Ostende tengerparti üdülőhelye előbb Füred, majd Siófok nevével kapcsolódott össze. Velence és a Lidó a homokos partjai miatt népszerű déli parti települések kedvelt asszociációjává vált. De a pezsgő üdülőhelyi kultúrája miatt Nizza és Monte Carlo nevei is megjelentek, előbbi Siófok, utóbbi pedig Aliga fejlesztése kapcsán.

A fürdőtelepek jellegzetes épülettípusainak és közterületeinek kialakításánál előszeretettel vették át a külföldi gyógyfürdők és tengerparti üdülőhelyek kellékeit. Bár a hegyvidéki gyógyfürdők és a tengerparti strandfürdők kialakítása, építészeti tipológiája sok szempontból eltérő volt, a Balaton-parti települések léptéke, jellege folytán ez a két hatás vegyesen jelentkezett. Jó példa erre Füred, ahol kezdetben nem a Balaton-part, hanem a gyógyforrás körül alakult ki a fürdőhely.[7] A korabeli leírások is a külföldi gyógyforrások példáit állították vele párhuzamba, és ezek a minták a településfejlesztésre is hatással voltak. A hotelek mellett megjelentek a korabeli fürdőhelyekre jellemző elemek: a fásított, árnyas sétányok, a mulatókertként szolgáló angolkert, a társas összejöveteleknek teret adó Kursalon. Később a Balaton felfedezésével és a tavi „hidegfürdőzés" kultúrájának kialakulásával megjelentek a tengerparti üdülőhelyekre jellemző fürdőházak, átalakítva a település szerkezetét és jellegét. Ekkor már Nizzával és a Riviérával hozzák párhuzamba az útileírások is.

Svájc, Luzern, szemben a parton középen a Casino, jobbra a Palace hotel. Felvétel éve: 1927. / Forrás: Fortepan 29829 / Cholnoky Tamás
17/39
Svájc, Luzern, szemben a parton középen a Casino, jobbra a Palace hotel. Felvétel éve: 1927. / Forrás: Fortepan 29829 / Cholnoky Tamás

A tópart fejlődése ugyanakkor az európai üdülőhelyek kiépítéséhez képest lassabban haladt. Kiss Tibor 1931-ben részletesen írt a Balaton elmaradottságáról a hotelépítkezések terén. Példaként a Wörthi-tó partján fekvő Pörtschach települését említette, ahol egy településen több szállodai szoba van, mint a Balaton körül összesen. Javasolta, hogy nemcsak az elit, hanem a középosztály számára is alakítsanak ki elérhető szállókat: 

„Egy luxusszálló nem állhat magában, annak környezetre van szüksége, amelyből ki-emelkedik. Bizonyos tekintetben a nagy hotelek olyanok, mint a színművészek, a sztárok; tömegre, nyüzsgő életre van szükségük, hogy teljesen kibontakozhassanak, hogy tündökölhessenek. Sok kis hotelre, másodrangú szállóra és az innen kikerülő, a korzót, színházat, lóversenyt, strandot, bálokat és bárokat megtöltő tömegre van szükség akkor, ha azt akarjuk, hogy a nagy hotelipar fellendüljön. Így vehetik fel a versenyt ezek a nagyszállók egy sirakusai Villa Politival, egy nizzai Majestic-kal, egy pörtschachi Park-Hotellel, vagy egy millstatti Lindenhoffal."[8]

Építészeti hatások, kölcsönhatások

Az építészeti szaksajtóban a harmincas évek elejétől kezdve kezdtek el aktívan foglalkozni a Balaton-part helyzetével és már az első cikkekben is megjelent a külföldi üdülőterületekkel való összehasonlítás kérdése. Ugyanakkor a közbeszédben elterjedt képzettársítások és az építészeti szaksajtóban megjelent analógiák, előképek nem feltétlen estek egybe. A közbeszédben a „svájci villa" és a „mediterrán ház" a mai napig jelen van, ezek a minták a korabeli utazási élmények miatt is a megrendelők kedvelt előképei voltak. Az alpesi „chalet" hegyvidéki lakóépületének természetközeli eszménye a nemzetközi üdülőhelyek kedvelt mintázata volt, így a Balaton-fejlesztés első korszakában is meghatározó előképpé vált a tóparti építkezések számára.[9] Ugyanakkor elsősorban olaszországi tengerparti utazások révén a déli tengerpartok mediterrán villái is hamar megjelentek.

A szaksajtóban a hatások elsősorban nem egy-egy konkrét tájegységi, üdülőhelyi párhuzam miatt jelentek meg. Bár vannak egyértelműen megfogalmazott képzettársítások, ezek inkább a fürdőhelyek funkcionális kialakításából, sajátos épülettípusaiból adódnak. Példaként az alpesi tóvidékeket, a Genfi-tó partját, a Wörthi-tavat, Karintia és Salzkammergut tóvidékét említették.

Ausztria, Grundlsee, Grundlsee, balra a Backenstein a mintegy 600 méter magas sziklafalával. Felvétel éve: 1933. / Forrás: Fortepan 286306 / Kieselbach Tamás
23/39
Ausztria, Grundlsee, Grundlsee, balra a Backenstein a mintegy 600 méter magas sziklafalával. Felvétel éve: 1933. / Forrás: Fortepan 286306 / Kieselbach Tamás

Az építészek szakmagyakorlásában az európai tájegységek hatásai elsősorban a két háború közti európai regionális irányzatokból fakadtak és módszertani alapon éreztették hatásukat. Az európai regionális irányzatok számára – ahogy hazánkban is – az üdülőhelyek turisztikai fejlesztései megfelelő táptalajnak bizonyultak a vidék építészetével és a nemzeti karakter kifejezésével való kísérletezésre. Ebben a módszertani transzferben meghatározó szerepet játszott Kotsis Iván, Virágh Pál és Weichinger Károly, akiknek a Balaton-parti munkásságát a sorozat korábbi részeiben már részletesen ismertettük. Munkásságukra az olasz, dél-német és skandináv regionális irányzatok hatottak. Ez a mintakövetés nem elsősorban formai, hanem módszertani megközelítésű volt, ahol a formai asszociációkon túl a formaképzés regionális adottságokra épülő módszertanát próbálták meg a Balaton-part sajátosságaihoz adaptálni.  

A nemzetközi tudástranszfer mellett meg kell említenünk a nemzeti identitáskeresés révén kialakuló Kárpát-medencei kölcsönhatásokat is. A nemzeti építészet jegyében ugyanis különböző tájegységek karakterjegyei keveredtek, így a Balaton-parton nemcsak a Balaton-felvidék vagy a somogyi partvidék formakincséből merítkeztek, hanem gyakran más tájegységek formajegyei is megjelentek. Toroczkai Wigand Ede munkásságában – ahogy ezt egy korábbi epizódban részletesen is láthattuk – Trianont követően helyeződött át a fókusz Erdélyről és a Balaton-partra, és bár az ő esetében is egyfajta módszertani, megközelítésmódbeli párhuzamról beszélhetünk, valójában Erdély építészeti élményének formai projekciója jelenik meg egyes balatoni házain is, mindez a nemzeti építészet keretezésében. Még távolabbi kapcsolódások jelentek meg Medgyaszay István esetében, aki a keleti kultúrából eredeztette a nemzeti építészetet.

A harmincas évektől az európai üdülőhelyek fejlesztéseiben is egyre inkább előtérbe került a modern építészet, így a szaksajtóban bemutatott példák is már a modern hotelépítkezések univerzális tanulságait propagálták. A témához kapcsolódóan idén jelent meg Kardeván Lapis Gergely és Tamáska Máté szerkesztésében a Hangsúlyváltások. Genius loci az 1920 előtti és utáni magyar építészetben és irodalomban című könyv, amelyben szereplő tanulmányomban a Balaton Trianon utáni identitás transzfereiről részletesebben is írok.[10]

Ausztria, Zell am See, Grand Hotel. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 42418 / MZSL/Ofner Károly
27/39
Ausztria, Zell am See, Grand Hotel. Felvétel éve: 1935. / Forrás: Fortepan 42418 / MZSL/Ofner Károly

Kérdésként merülhet fel, hogy kialakult-e kölcsönhatás a régiók közt, hatott e Balaton a külföldi üdülő régiók építészetére? A háború előtti években a Balaton fejlesztése még nem jelent meg a nemzetközi szaksajtóban, egy-egy épület, például Kotsis Iván balatoni alkotásai ugyanakkor egyéni kontextusban megjelentek. Később, az ötvenes évek végén azonban az újrainduló Balaton-fejlesztés már jelentősebb nemzetközi reflexiót kapott és például a francia tengerpartok fejlesztéséhez módszertani előképként felhasználták a tanulságait.

Heterogén összkép, átalakuló tájegység

A Balaton-parton nyaranta megjelenő új társadalom a helyi hagyományoktól eltérő mintákat hozott a tópartra és az üdülőterületek ősközségtől elkülönülő jellegét alakította ki. Ezek a hatások mára beépültek az üdülőhelyek történeti karakterébe, miközben a folyamatosan formálódó üdülőrégióban a tájegységi hagyomány és a külső minták viszonya ma is számos vitát generál. A tájegységi, települési és építészeti hatásokat összegezve láthatjuk, hogy egy-egy külföldi üdülőrégió hatása nem alakította tisztán a Balaton-parti települések vagy mikrorégiók arculatát, a különböző analógiák, képzettársítások és regionális módszertanok vegyesen jelentkeztek. Ez a sokféle, keveredő hatásmechanizmus is hozzájárult a tópart üdülőhelyeinek zavaros, nehezen kialakuló településképi identitásához. Ahogy Kotsis Iván a harmincas évek elején tágabb kulturális összefüggésbe helyezve fogalmazta meg a balatoni építkezések problémáját.

Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53276 / Romák Éva
30/39
Ausztria, Techendorf, Weissensee. Felvétel éve: 1936. / Forrás: Fortepan 53276 / Romák Éva

„Az épületek összharmóniájának ritka nagyszerű esetével találkozunk Olaszországban, ahol valamely szuggesztív erő oly fokú spontán összharmóniát teremtett az épületek kiképzésében, belekapcsolódva a környező tájba, aminőre sehol másutt példát nem találunk. Spontánnak nevezem azért, mert ezt nemcsak kiváltságos építészek létesítette épületeknél látjuk, hanem egész egyszerű objektumoknál, amelyek a maguk természetességével állanak a helyükön, mintegy a talajból kinőve. Nálunk ez a helyzet aligha fog előállni; sajátszerű, hogy Németországtól kelet felé haladva, ez az egységesség csökkenőben van, így megvan nagyon szépen még Tirolban és Nyugat-Ausztriában; Bécs felé már lényegesen fogy, és nálunk még inkább. Ez a heterogén tarka-barkasága az épületeknek, úgy vélem, nem véletlen, hanem összefügg a mi geográfiai helyzetünkkel és ama sokféle befolyással, amely alatt mi nyugatról, északról és délről állunk."[11]

Wettstein Domonkos

 

[1] Antal Dezső: Balatoni Fürdőtelepek kialakítása. In: Antal Dezső (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 34–41.
[2] Schleicher Vera: Kéjpart, lodósítás és velencei est a Magyar Tengeren: Minták és hatások a balatoni fürdőkultúra fejlesztésében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26  (2012) pp. 147-164.
[3] Schleicher Vera: Kéjpart, lodósítás és velencei est a Magyar Tengeren: Minták és hatások a balatoni fürdőkultúra fejlesztésében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26  (2012) pp. 147-164.
[4] Schleicher Vera: Kéjpart, lodósítás és velencei est a Magyar Tengeren: Minták és hatások a balatoni fürdőkultúra fejlesztésében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26  (2012) pp. 147-164.
[5] A gyógyfürdőzés és tengeri fürdőzés kapcsán megfogalmazott analógiákat részletesen lásd Schleicher Veronika tanulmányában.
[6] Antal Dezső: Balatoni Fürdőtelepek kialakítása. In: Antal Dezső (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 34–41.
[7] Balatonfüred fejlődéséhez és a nemzetközi párhuzamok elemzéséhez lásd Schleicher Veronika tanulmányát.
[8] Kiss Tibor: Balatoni szállodák. In: Antal Dezső (szerk.): Balaton. A Tér és Forma kiadása, 1931. pp. 31-33.
[9] A chalet mintájának elterjedéséhez részletesen lásd: Bolla Zoltán: Balatoni modernizmus és art deco. Építészet a két világháború között. Ariton, Budapest, 2023.
[10] Wettstein Domonkos: Tájképek Trianon után. Transzferhatások és helyi adottságok a Balaton-part építészetében. In: Kardeván Lapis Gergely és Tamáska Máté szerkesztésében a Hangsúlyváltások. Genius loci az 1920 előtti és utáni magyar építészetben és irodalomban. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2024.
[11] Kotsis Iván: Művészet a balatoni építkezésekben. In: Antal Dezső (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 8–10.

 

Szezonális örökség: A kutatás során a Balaton-parti nyaralótelepek kialakulását, parcellázását és jellegzetes épülettípusait vizsgálom. A Balaton kultúrtáj, miközben kérdés, a vízparti üdülőterületek huszadik századi emlékei is a tájegységi örökség részévé válnak-e? A harmincas, majd a hatvanas évek balatoni építészetében identitásformáló elemmé vált az a szezonális használatból adódó fesztelen karakter, amely a korszakban alkotó építészek számára is inspirációt jelentett. A balatoni építészetet elemző doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába. A nyaralótelepek tipológiáját és huszadik századi történetét az MTA Bolyai kutatási program keretében vizsgálom.

 

Irodalomjegyzék:
Antal Dezső (szerk.): Balaton (A Magyar Mérnök és Építész Egylet értekezletsorozatának anyaga). Tér és Forma (Kiadó), Budapest 1931. 34–41.
Kardeván Lapis Gergely, Tamáska Máté (szerk.): Hangsúlyváltások. Genius loci az 1920 előtti és utáni magyar építészetben és irodalomban. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2024.
Schleicher Vera: Kéjpart, lodósítás és velencei est a Magyar Tengeren: Minták és hatások a balatoni fürdőkultúra fejlesztésében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 26  (2012) pp. 147-164.
Schleicher Vera: Kultúrfürdő. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1821-1960 között. Budapest, L’Harmattan, 2018.

A tanulmány az alábbi kutatásokra támaszkodik:
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.
Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2022.
Wettstein Domonkos: Resort Architecture in Regional Perceptions: Multiple Aspects of a Region in Iván Kotsis’ Design Method for Balaton Lakeshore. Prostor, Vol. 29 No. 2(62), 2021.
Wettstein, Domonkos: Regionális törekvések a Balaton-parti üdülőterületek építéstörténetében a két világháború között. Építés - Építészettudomány, 45 (1-2). pp. 139-171. (2017)
Wettstein Domonkos: Modernizáció és modern építészet a két világháború közötti rekreációs célú építkezésekben. In: Veöreös, András; Horváth, Tamás (szerk.) Kortárs építészettörténet V. 100 éves a Bauhaus. Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Győr (2020) pp. 111-128.

 

A tanulmány ismeretterjesztő céllal a szerző kutatását használja fel, amely a Kulturális és Innovációs és Minisztérium ÚNKP-23-5-BME-468 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.