| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Középület

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

1/15

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
?>
1/15

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
Épülettervek/Középület

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

2012.10.08. 14:25

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára kiírt pályázaton megosztott III. díjban részesült a Sólyom Benedek, Hőnich Richard, Keller Ferenc, Nagy Iván, Felix Zsolt építészek vezette csapat koncepciója, amelynek fő elemei egy L alakú, neutrális hatású új épületszárny létrehozása, a meglévő épület lefedett kis belső udvarában kialakított étterem, valamint a központi csarnok alatti új konferenciaterem - mindez egy racionális elrendezésű tervbe ágyazva.

Részletek a műleírásból

Beépítés és urbanisztikai kontextus

Az Iparművészeti Múzeum épülete, elhelyezkedése, grandiózus mérete folytán meghatározó eleme a városképnek, kupolája már távolból érzékelhető, mind a Belváros felől, mind a városba bevezető Üllői útról. A műemlék épület Budapest legforgalmasabb körútjáról is impozáns látványt nyújt. Az Angyal István tér rendezésének célja tehát elsősorban az, hogy méltó, azaz kulturált és szellemileg a múzeumhoz kapcsolódó ’előtér’, közterületi ’rávezetés’ jöhessen létre. A gyalogosok perspektívájából jól érzékelhető járófelületen, egy magyar szecessziós motívum ’vezet’ a forgalmas aluljáró kijáratától, a téren át, a múzeum előtti járdához. A burkolati motívum mellett, a homlokzat elé tervezett fasor alatt kapnak helyet a köztéri bútorok; padok, ivókút, kerékpártárolók. Megtartásra javasoljuk az egyetlen meglévő, hatalmas eperfát.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
1/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
2/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
3/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
4/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
5/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
6/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
7/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

 

 

A Hőgyes Endre utcai foghíj, a Lechner-Pártos féle terv megvalósulatlan épületszárnyának helye, melynek beépítési képlete nem csak a fellelhető arcív tervek által sugallt, hanem a jelenlegi szabályozás (KSZT) is ezt a konfigurációt rögzíti építési helyként. E tekintetben tehát nem sok játéktere maradt a pályázónak, szintúgy a túlszabályozott illeszkedés, azaz a párkánymagasságok kérdéskörében. Ugyanakkor a két csatlakozó, jelentősen eltérő épületmagassághoz való igazodás kívánalma dinamizálhatja az új épületrész utcai megjelenését és a homlokzati karakter szabad formálásának lehetősége is jól kiaknázható. (További részletek a homlokzati koncepciónál találhatók.)

A műemlék épület és az új szárny egységes koncepciója

A kiírás részletes, konkrét javaslatot ad a kiállítóterek és a hivatali területek elrendezésére. Koncepciónkban a program-kiírás hely- és helyiségigényeit szigorúan betartottuk, de ezek téri elrendezésében az alábbi módosításokat javasoljuk, a funkcionális működés tisztasága, valamint a régi- és új épületrészek karakterbeli eltérése miatt. A műemlék főépület architektúrája, nagy belmagasságú szintjei révén ideális a kiállítóterek befogadására, ahol az eredeti javaslat szerint tartjuk a tárlatok kronologikus elrendezését, a földszinttől a felsőbb szintek felé. A jelenlegi MOME épületrésze, azonban nem igazán alkalmas a hivatali területek befogadására, hiszen e szárny karaktere azonos a főépületével. A teljes homlokzatmagasságot kihasználva, az új épületrészben ugyanis két szinttel több alakítható ki, a mai kor irodai standardjait alapul véve. Ide telepítettük tehát, az igazgatási-, a hivatali- és a restaurátori funkciókat. Továbbá, galériás elrendezésben, a látványraktárak is itt kaptak helyet. Ezáltal - az első emeleten - létrejött egy teljesen körbejárható kiállítási szint, melyet a MOME szárnyba tervezett hivatali funkciók blokkoltak volna.

Feltárások (bejáratok) és a funkciók részletes ismertetése

A Lechner-féle épület szintbelisége és közlekedési rendszere nem egyszerű. A pince-alagsor, a földszint-magasföldszint eltérő padlómagasságúak, melyek a három utcai bejárat szintjével sem egyezőek. A régi-új épületegyüttes kialakításánál törekedtünk az áttekinthetőség megvalósítására. A közönségforgalmi megközelítés továbbra is a ’Főbejáraton’ át történik. A Hőgyes E. utcai porta alternatív megközelítést kínál az ott elhelyezett ’Oktatási Zónához’. A Kinizsi utcai bejáró a ’Könyvtár és Adattár’ önálló megközelítését biztosítja. Az új épület utcaszintjén alakítottuk ki a személyzeti recepciót, mely méltó megérkezést biztosít a vendégeknek is. A meg nem valósult lechneri elképzeléssel összhangban, az új épület udvari áthajtóval rendelkezik. Ezen keresztül közelíthető meg a műtárgyfogadó tér, illetve a régi épület jelenlegi udvari kapcsolatát is megtartottuk. A mélygarázs a Hőgyes E. utcáról nyílik.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
8/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
9/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
10/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

 

 

A rég-új épület pincéjének szintjét a ’Főbejárat’ alatti oszlopcsarnok padlóvonala határozza meg. A nagy ’Aula’ alatti tér beépítésével egy 200 főnek alkalmas ’Konferenciatermet’ lehet itt kialakítani, színpaddal, öltözővel, mely nem csak sajtófogadásra, konferenciára lenne alkalmas, hanem zenei vagy kis színházi előadásokra, filmvetítésre is. A terem előtere melletti ruhatárat - ha a terem zárva van - a földszinti rendezvények ruhatáraként is lehetne használni. A másik oldalon kapna helyet a látogatói ruhatár, kulcsos szekrényekkel. Az oszlopcsarnokból nyílik a ’Konferenciatermet’ körülölelő időszaki kiállítási térsor, valamint a ’Múzeum-shop’. Az új épület pinceszintjén, a parkoló-, kerékpártároló- és a gépészeti területek mellett található a ’Ládaraktár’, valamint a ’Teherliftet’ és az időszaki kiállítást összekötő műtárgyszállító közlekedő. A 41 férőhelyes dolgozói parkolóknál - a hely racionális kihasználása végett - dupla állásos parkolórendszert alkalmaztunk.

A régi épület pincéjét és bejárati szintjét összekötő lépcsők pihenőmagasságában található az alagsor. A közönségforgalmi terekhez kapcsolódóan itt kaptak helyet az időszaki kiállítások további helységei, valamint - a másik oldalon - az ’Étterem-kávézó’. A mai múzeum egyik hiányossága, hogy nincs étterme, holott az „anya" múzeumban - a Viktoria & Albert-ben - már a XIX. század második felében volt ilyen szolgáltatás. Úgy gondoltuk, hogy az épület zárt, trapéz alakú belső udvarát a földszinti ablaksor parapetmagasságában lefedve - ezáltal az udvar arányait is barátságosabbá téve - egy megfelelő méretű étterem alakítható ki, mely bárki számára elérhető lenne, mert a jegymentes közönségforgalmi térből nyílik. A tér jellegéből adódóan ’beúsztatott’ látvány-konyha készül, melegétel választékkal. Az étterem alkalmas a konferenciák kiszolgálására is, mindamellett a nagyobb aulatéri rendezvényekhez biztosítottuk a catering helyiségcsoportjait. Az alagsor Hőgyes E. utcai részén, a helyben maradó ötvösműhely mellett a ’Biztonsági osztály’ és a TMK helyiségek találhatók. (A ’Diszpécser központ’ a főbejárat közvetlen közelében lesz.) A Kinizsi utcai szárnyban a ’Könyvtár és Adattár’ raktárai vannak, a belmagasságot kihasználó ’galériás’ elrendezésben.

Az új épület bejárati szintje a Hőgyes E. utca magasságában található. A már említett személyzeti recepció mellett itt kapott helyet a műtárgybeszállítás zárt rakodó és manipulációs tere, az átmeneti-, karantén- és szemleraktárak, valamint az installációs műhely. Az új épület vertikális közlekedőblokkjába egy vizesblokkot, egy személy- és egy teherliftet telepítettük, így mind a ’beszállított’ műtárgyak, mind a belső műtárgymozgatás - minden szint között - megoldott, valamint a belső - dolgozói - forgalom sem keresztezi a közönségforgalmat. Tekintve, hogy a lechneri főépület utcai szárnyának alagsori és magasföldszinti padlóvonala nem egyezik az aulatér pincéjével, illetve földszintjével, a két épületrészt összekötő eredeti nyaktagba, egy műtárgyak szállítására is alkalmas hidraulikus emelő-platót terveztünk be.

Ma, a múzeumba - a földszinti főbejáraton - belépő látogatót egy üres, két emelet magas tér fogadja. A múzeum ezt a területet - az ’Aulát’ - időről időre rendezvényekhez bérbe adja, ezért ide csak könnyű mobiliát lehet elképzelni. A rekonstrukció folyamán az eredeti terrazzo burkolatot vagy hasonlót vissza kell állítani. Ez egy színes mintás burkolat volt, tehát a berendezésnek minél neutrálisabbnak kell lennie, és a múzeum profiljának megfelelően haladó design-nak. Így esett a választás a látványterveken látható, egyszerű geometriai formákat használó megvilágított műanyag bútorokra. Ez a család alkalmas változatos ülőegységek kialakítására, valamint kis pult is van a kollekcióban, így ezekkel akár egy igen egyszerű kávézó is kialakítható. Tehát a belépőt egy hangulatos kávézó fogadja, mely szükség esetén nagyon egyszerűen és könnyen eltávolítható. Az előtér másik oldalán a pénztár és információ kapna helyet, de a ruhatár és a ’Múzeum-shop’ - mint már említettük - egy szinttel lejjebb. A középső, felül üvegezett teret körbevevő kiállítótér adna helyet a múzeum rendkívül értékes szőnyeggyűjteményének. A szőnyeg az egyik legsérülékenyebb műtárgytípus, ezért rendkívüli védelmet kell biztosítani számukra. Naptól, fénytől, portól óvni kell őket, ezért terveztük az árkádsor beüvegezését a legmagasabb UV filterrel javasoltuk, így mind a fénytől és portól meg lennének védve. Az ’Aula’ üvegtetejét az új, napvédő-hőszigetelő üvegezés mellett, külső, motoros árnyékoló-rolókkal is ellátnánk, a túlzott felmelegedés elkerülése végett.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
11/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
12/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
13/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

 

 

A magasföldszintre - a közönségforgalmi előtérből - két eredeti, egykarú lépcső vezet fel. Az akadálymentes elérhetőség miatt - a lépcsők mellett, diszkrét helyen - a két épületszárnyban egy-egy személyfelvonót létesítenénk, az előterekből nyitva a férfi-, női- és akadálymentes illemhelyeket. A magasföldszinten, az Üllői úti fronton, tehát a ’Középkori- és a Reneszánsz Állandó Kiállítás’ kapna helyet, a Hőgyes E. utcai, illetve Kinizsi utcai portákig. A Hőgyes utcai portától az ’Oktatási Zóna’, a Kinizsi utcai bejárattól a ’Könyvtár és Adattár’ helyezkedne el. A jelenlegi foghíjra épített új szárny által a szint körbejárható. Itt az ’Igazgatási’-, a ’Kiállítás-szervezési’- és az ’Informatikai Osztály’ található, melyek ügyfélforgalma indokolja a jól megközelíthető elhelyezést.

A főépület első emelete az egyetlen olyan szint, ahol az eredetileg is egy magasságban vannak a különböző épületrészek. A közönségforgalmi előtérből nyílik a díszterem. Erre az emeletre terveztük a barokk-, a historizmus-, a szecesszió-, valamint a XX. század iparművészetét bemutató állandó kiállításokat. A csatlakozó új épületben a látvány-raktárak kerültek elhelyezésre, így ez a szint a közönség számára is teljesen körbejárható. Tekintve a régi épület közel 6 méteres emeletmagasságát, a látvány-raktáraknál galériás kialakítást terveztünk. A lenti részen egy beúsztatott vitrin falú ’helyiség’ lenne a kutatóhely, középen jól megvilágított asztalokkal. A vitrinek belülről nyithatóak lennének a kutatók, restaurátorok számára. A látogatók felől, oldalanként két-két asztal lenne kialakítva a vitrinek között, ahol a látványraktár sok száz darabjának adatait érintőképernyőn, a vitrinben elhelyezett számok alapján lehetne megkeresni.

A régi épület második emeletének tengelyében, a ’Kupolateremben’ kap helyet az állandó Lechner-tárlat. A két oldalszárnyban a ’Design’- és a ’Kelet-Ázsiai Gyűjtemény’ helyezkedik majd el. Az új épületben - a régi szárnyak nagy belmagasságát figyelembe véve - két önálló szinten helyeztük el a hat gyűjteményi főosztályt, illetve az utca felől, a felső emeleten, már a restaurátorműhelyek első csoportja kapott helyet, melyek megfelelő megvilágítása - a legfelső utcai szintről lévén szó - felülvilágítókkal is lehetséges.

A régi épület harmadik szintje az Üllői út és a Kinizsi utca felől tetőtér. Ide telepítettük a gépészeti leírásban részletezett szellőzőgépházakat. Az udvari, eredetileg is ’tetőtérbeépítéses’ részben maradhat a ’Dokumentációs Osztály’, a csatlakozó új épületrészben pedig a restaurátorműhelyek második csoportját helyeztük el, szintén felülvilágítókkal. A Hőgyes E. utca felőli eredetileg is beépített régi épületrészben, a zárt raktárak kaptak helyet.

Műemlék- és műtárgyvédelmi elvek

A lechneri épület karakterét, architektúráját teljes egészében megőrizzük. A homlokzatok és a tetők műemléki felújításával helyreáll az épület eredeti külső képe. A téri beavatkozások gyakorlatilag csak az épületbelsőt érintik. Egyik ilyen változás, hogy az épület bizonyos emeletein, az eredetileg vagy utólagosan ’becellázott’ részek, a rekonstrukció során nagytermes térsorrá alakulnak, hogy befogadhassák a kiállításokat. Ezzel az eredeti, nagyvonalúan elindított lechneri térkompozíció kiteljesedik. A másik, épületbelsőt érintő változás az, hogy a szűkebb udvar alagsori szintjét egy üvegfedéssel az új étterem belső terévé tesszük. Ez által az udvar térarányai javulnak, ugyanakkor érzékelhető marad az eredeti architektúra is. A későbbi tervfázisok során végleges koncepciót kell alkotni az épület belső felületképzése, színezése témakörében. Szándékaink szerint az ’Aula’ mindenképpen visszakapná eredeti terazzó burkolatát.

A műtárgyvédelem klimatikus körülményeit mindenképpen biztosítjuk, ennek módjával a gépészeti fejezet foglalkozik. A mesterséges megvilágítás paramétereit, illetve a vagyonvédelmi rendszereket a gyengeáramú tervfejezet ismerteti. A természetes fény, pontosabban annak káros UV tartományának kiszűrése építészeti, belsőépítészeti feladat. Az ’Aula’ és a szomszédos ’Szőnyegkiállítás’ tekintetében már kifejtettük koncepciónkat. Az utcai szárnyak térsorait illetően, a kiállítás tematikájához illeszkedő módon, általában paravánokkal célszerű kirekeszteni a fényt. A középkori kiállítás esetében készülhetnének ezek akár vékony kőlapokból, melyen csak átdereng a világosság, a barokk tematikánál drapériák is elképzelhetők.

Az új épületszárny építészeti koncepciója

Folytatni egy házat sosem könnyű feladat. Lechner épülete esetében megremeg az építész kezében a ceruza. Mi az, amiben egy ilyen nagyszerű, 120 éves koncepciót folytatni lehet (sőt kell is), és mi az, amiben újat lehet (sőt kell is) hozzátenni? Az ősi kínai mondás szerint: „Ne a mestert kövesd! Hanem azt, amit a mester követett." Mit folytatunk és mit nem?

  • A félbe (pontosabban háromnegyedbe) maradt épületet városépítészeti szempontból be kell fejezni, az eredeti szándék szerint körbezárva az udvart, ebben a kérdésben egyénieskedésnek helye nincs.
  • Ugyanakkor a domináns lechneri tetőt ma céltalan lenne üresen, csupán a látvány kedvéért megidézni, funkcióval megtöltve pedig még furcsább lenne.
  • Az utcavonalon hozzázárunk a szomszédhoz, tisztelve és befejezve a zártsorú utcaképet.
  • A szabályozási terv talán túl mereven ragaszkodik az eklektikus házhoz való magassági illeszkedéshez. Ez azonban lehetőséget is ad a szélső, belül beépítetlen traktus elválasztó sávként való értelmezéséhez.
  • Lechnerhez hasonlóan elhúzódunk a belső telekhatártól, hiszen a szomszédokra mi sem szeretnénk nyomasztóan rátelepedni.
  • A magas homlokzatokkal körülvett udvarban minimalizáljuk a burkolást, zöld belső kertet alakítunk ki.

Az eredeti tömeget befejező L-alakú épülettest szervesen összenő az anyaépülettel. A mostani zsákutcás szárnyakat az új szárny összeköti, a múzeum körbejárhatóvá válik, a múzeum körülöleli az udvart és az aulát. Mind a közönségforgalom, mind a műtárgyszállítás tiszta rendszerben történik.

A folytatás a jelenben készül, így az élő építészeti nyelvet szeretnénk használni, kerülve a korra jellemző múló divatokat. Egyszerű, nagyvonalú homlokzati tagolás a cél, ahol a plasztikát nem a homlokzati elemek síkugrása adja, hanem a kézműves jellegű felületi struktúrák, az iparművészet világával és a múzeum lechneri karakterével összhangban.

Olyan homlokzati anyagokat kerestünk, amelyek a klasszikus építőanyagok korszerű utódai. A táblás burkolat anyaga üvegszál-erősítésű vékonybeton, megjelenése a stokkolt műkövet idézi, az előregyártott táblák kézműves sablonnal készülnek, a felületi struktúra enyhén hulllámzó, vízszintesen szövött sávos mintájú. Az utcaszinti sávban a szövet helyenként felhasad, izgalmas fényhatás alakul ki a fogadótérben. Az üvegfelületek előtt kerámiaszórt üveg árnyékolás készül, a kerámiaszórás függőlegesen szövött jellegű, a táblás burkolat párjaként és kontrasztjaként. A fémszövetes kapuk finoman hullámzó vízszintes résein át belátunk a kertbe.

 

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve
14/15
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója – az Építész Stúdió megosztott III. díjas terve

 

 

Múzeum kert

A múzeum udvarát kevés formai elemmel, visszafogott anyaghasználattal alakítottuk ki, melyben a zöldfelületek dominálnak. A gyepes terek, a homogén cserjefoltok, és a burkolt felületek szövedéke felülről nézve összemosódik, és nyugodt, homogén látványt nyújt. A kert látogatható, állandó jellegű szabadtéri kiállítással berendezhető. A közönségforgalmi megközlítése a főbejárati- és az alagsori szintet összekötő lépcső pihenőjéről lehetséges, az étteremmel átellenes oldalon. Ez a meglévő udvarszint alatt 1,20 m-en csatlakozik az udvarhoz, ami lépcsőzetes tér kialakítását teszi lehetővé, szabadtéri előadóként is használható ülőfelületekkel gazdagítva a kertet. A látogatói kertrésztől növényzettel lehatárolva alakítottuk ki a gazdasági udvart a használatához szükséges minimális burkolt felülettel, Hőgyes Endre utcára nyíló kapuval. A főbejárat előtti zöldfelületek homogén, középmagas cserjekiültetést kapnak, az út menti meglévő fasor fái közé kerékpártárolók kerülnek.

Akadálymentesítés

A létesítmény jelenleg részben akadálymentesített. Terveink szerint ez teljes körűvé fejleszthető. A munkavállalók esetében a pince-parkolóba beállva bármely szint akadálymentesen elérhető, illetve ilyen vizesblokkal is rendelkezik. A látogatói akadálymentes udvari megközelítés és a nemrég kialakított lift megtartható. A főépület jellemző – eredeti - félszint eltolásait, az aulatér mellett elhelyezett - már korábban említett - új liftek hivatottak akadálymentesíteni. A halláskárosultak számára indukciós hurkokat építünk ki, a gyengénlátókat vezetősávok, dombornyomott szintalaprajzok és Braille feliratozások segítik.


Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója tervpályázat – megosztott III. díjban részesült pályamű
építészet: Sólyom Benedek, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Nagy Iván, Félix Zsolt
generáltervező: Építész Stúdió Kft.
látvány, 3D: Répás Ferenc, Molnár Balázs, Fenes Tamás, Czeglédi Péter
épületgépészet: Juhász Gábor
villamosság: Nagypál Géza
kert: Gyüre Borbála, Csontos Csenge
munkatársak: Juhász Ádám, Menczelesz Ádám
tervezés éve: 2012

A Bíráló Bizottság értékelése

27. sorszámú pályamű

A keretes beépítést egy tiszta szerkesztésű, elegáns, modern épületrésszel befejező pályamű.

A műemlék épület tereit a múzeumi funkciókra hasznosítja, tiszta alaprajzi szerkesztéssel, az első és második emeleten teljesen körüljárható kiállítási szintekkel. Ezzel a kiállítási és raktározási rendszerrel szemben támasztott követelményeknek jól megfelel. A gépészeti- és liftaknákat olyan helyekre teszi, ahol a ház szerkezetét a legkevésbé zavarja. Az épület főbejáratát meghagyja, a Hőgyes Endre utca felől egy alternatív udvari bejáratot ad a személyzeti bejárat és műtárgybeszállítás mellett. A mellékutca forgalma ezáltal nem lesz túlterhelt, és a gazdasági bejáratok logisztikája is jól elválasztható. Az irodákat a bővítmény földszintjén (tulajdonképpen itt már első emeleti szint) helyezi el, ami több szempontból is megfelelő megoldás (belmagasság, változatos irodaméretek) és nem akadályozza a múzeumi forgalmat az első és második emeleten.

A kis udvar alagsor feletti üvegtetős lefedésével hozza létre a kávézó terét. A központi üvegcsarnok alatti feltöltés kibontásával konferenciatermet alakít ki.

A terv nem foglalkozik az üvegcsarnok pártázatának és tetőteraszának helyreállításával. A belső kertre adott megoldás vázlatos (a védett fákat kivágni tervezi), az Angyal István tér szecessziós mintázatú burkolata hangulatában a múzeum architektúrájának kiterjesztése.

A bővítmény homlokzata elegáns osztású, anyaghasználata egyedi, elkerüli a lechneri motívumok direkt másolását és magában rejti egy kísérletező, az anyagok minőségével és a megmunkálás iparművészeti technikájával kísérletező megoldás lehetőségét.

A Bíráló Bizottság a pályaművet logikus funkcionális elrendezés és a jó arányú kortárs homlokzati megoldásai miatt harmadik díjban részesíti.

 

Vélemények (3)
hhaarr
2017.09.03.
17:10

Hányingerem van a kortárs építészettől.

desdicsávo
2012.10.09.
18:11

Egyik szemem sír, a másik nevet: sírok, mert nem ennek a tervnek nyomán folyik tovább (vajon folyik?) a tervezés –másrészt nevetek, mert megkönnyebbültem: nincsenek lehetetlen elvárásaim. In medias res: nem tartom a kiírásban elvárt gördülékenységűnek az időszaki kiállítási terek és a(z egyébként csak 140 kontra 250m2 kért) instműh-rakt kapcsolatát –bár a 47. kérdésre adott válasz kellően dodonai, hogy akár mégis csak jó a lerajzolt megoldás. Nincs megoldva a könyvtár akmentes megközelítése –bár nyilván be lehet nyesni egy liftet (á la dobai), pláne ha az olvasó van rögtön a kinizsi utcai bejárat mellett, nem (mint a terven) az irodák egy része. (értem, hogy raktárkapcsolat adattár felé, de az talán nem annyira érdekes –igaz, babakocsival sem sokan járnak kutatni:) Viszont ha nyervékolnak a könyvtárosok, hogy kevés a 480m2 raktár, nagy harakiri nélkül kaphatnak a tervezett alá még egy szintet (szintén á la dobai). Nincs megoldva az étterem-kávézó akmentes megközelítése –bár ott van a megoldás: csak az üzemi folyosó helyett közforgalmi folyosót kell írni. Az ötvös műhely leesik többi restaurátor résztől –bár üzemi területen van és a 44.kérdésre adott válasz kellően dodonai, ezért így is érthető az elhelyezése. A múzeumi bolt (ha csak nem kereskedelem-történeti kiállítás akar a pincei „shop múzeum” lenni:) nem túl frekventált helyen van… Az ázsia részleg a design és a kortárs mellett van, pedig a kiírás nagyon javallja a szec.-barokk kapcsolatot –bár ez (ha gond) valószínűleg egyszerűen orvosolható tili-tolival. Látható, hogy ezen problémák egyike sem igazi probléma, viszont számos kérdés megoldása nagyon közel áll szívemhez: -nagyon jó helyen van az étterem-kávézó múzeumlátogatói szempontból, és nagyon jól használja ki a kis-udvar adta látvány-lehetőséget az üvegtetővel –igen, tudom, hogy csak a múzeum nyitva tartásával együtt működik, de nem éttermet építünk, hanem múzeumot. -nagyon jó helyen van az oktatási zóna: van külön külső bejárata és közvetlenül kapcsolódik a másik végén az igazgatási-kutatási zónához –bár akadálymentes megközelítése nem, ill. múzeumi időben nyakatekert útvonalon megoldott. -baromi jó, hogy egy függ. tengelyen van minden igazgatás-kutatás-műtárgyraktározás (a látványraktárak is!): ha ennyire kompakt a dolog, még a nem-lechner féle dolgozói bejárattal is kiegyezek (bár a kékoverállosok jöhetnek a hőgyes kapu felől, a fehérgallérosok meg úgy is autóval-biciklivel jönnek:). -a régi épület tetőszerkezetét nem kell szétbombázni: a terven ott van restrakt, ahol már eddig is be volt építve a tetőtér. -nagyon jó, hogy megoldott egy teljes szint közönségforgalmi körüljárása –és van abban elvont szépség, ahogy a közönség „köre” és a „szakma” függőleges fűzése a látványraktárak változatos terében metszik egymást. -menő, hogy a kertet úgy nyitja meg a közterület felé, hogy akár mégsem –viszont összeköti egy elég (legyek bátor, és mondjam azt: az egyetlen?) jó ponton a fő látogatói úttal. -nagyon jó, hogy csak egy pinceszintet tervez (hát igen, ha már lukivikiék mantrázták a költséghatékonyságot: vajh’ hány évszázad alatt hozná vissza a mélyépítésük többletköltségét szuper-kiadhatóságra kalibrált tervük?) -az is anyagilag viszonylag visszafogott építést (ill. fajlagosan exkluzívabb anyagokat) tesz lehetővé, hogy a feleslegesen árnyékolandó üvegfelületek nem a teljes homlokzatot adják, ill. hogy a szerkezeti rend nagyon egyszerű (nincs nagy fesztáv és erre-arra dülöngélő külső térelhatároló síkok). Szóval a terv jól össze van szedve: a minimumkérdésen simán átment. És véleményem szerint ennél többet is tud: a külső kabátnál az egyik helyes hívószó itt (a lechner épület szomszédságában, kis nyúlfarknyi szakaszon, egy szűk utcácskában, és ha már annyira szeretünk v&a-zni) az understatement lehetne: ennek meg is felel –bizonyos szempontból túlságosan is- a pályamű. A hőgyes utcai homlokzat egyszerű síkságával egyet értek, de elbírna valami izgalmasabbat a "travertin" helyett, ha már a lechner-ház olyan gazdag emberi kéz alkotta grafikával bír -és nincs kétségem, hogy kellő nógatás hatására az épstúdió elő tudna állni valami elegáns megoldással, ami akár a nyílásrendet is befolyásolhatná. Egyébként a kiírás azt írja, hogy „A műszaki leírás a tervekről nem leolvasható tartalom ismertetésére” szolgál. Hát ennek a műleírásnak (is) a nagy része csak a rajzi anyag szóbeli fordítása, ezért szerintem felesleges. Mégsem volt haszontalan elolvasnom: a nem tájleírő részben van érdekes mondat, amelyet nagyon fontos kritikának hallok. Így ír: „E tekintetben”-mármint a beépítésében-„tehát nem sok játéktere maradt a pályázónak, szintúgy a túlszabályozott illeszkedés, azaz a párkánymagasságok kérdéskörében.” Igaz, erre nem figyelnek fel az illetékesek -pláne, hogy olyan figyelemmel értékelik a tervekben foglaltakat, aminek ékes leképeződése, amikor a bírálat az első és második emeleti körüljárhatóságról beszél -holott a második emeleten ez nem igaz. Vagy amikor a védendő fa kivágásáról beszél -holott itt van esély a megtartásukra, más tervnél meg nem említik, hogy bár a fa be van rajzolva, nőni nem tud honnan. De értem: kellett valami negatívumot is bizottságni, ha már nem ez a terv nyert...

FenyvesiHK
2012.10.09.
20:52

@desdicsávo: Egészen üdítő volt ezt a szöveges pályázati anyagot olvasni, nem terjengős, lényegretörő, tisztelettel beszél, indokol és közérthetően rendes magyarsággal fogalmaz, a rajzban meg nem jeleníthető attitüdöket(gondolatokat) közölve. Egyetértek desdicsávó meglátásaival és lám a digitális képek is tudnak őszinték lenni pályázati idő rövidsége ellenére, mert akár csak a terv, nem akarnak mellébeszélni és korrekten átgondolt dolgokat közvetítenek igényes előadásban. Mindazonáltal, most már a sokadik tervet nézegetve, nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ha nem tudja a majdani városjáró ezt az egész Lechner-befejezetlenség történetet, ennél a műnél is arra kellene gondolnia, hogy egyszer van egy történelmi Iparművészeti Múzeum a maga történeti anyagával és most láthatóan építettek új korok új iparművészetének egy hasonlóan rangos új épületet a Hőgyesbe az öregúr mellé. Vagyis a két épület csak tematikusan tartozik egybe, de éppen azt a távolságot fejezi ki, amit a mai kor dizájnja tett meg a gázlámpától a led-fényig. És azt várná a külső alapján, hogy bár a két épület szorosan összeépül, mégis két teljesen különálló történet, nemcsak kívül, belül is. Aztán bemegy bolyongani és rájön,hogy ez egyáltalán nem így van. Mert ez egy másik pályázati kiírás lenne.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.