Nézőpontok/Vélemény

Az építészet szociológiája – beszámoló

1/2

Hirdetés
?>
?>
Shadows, New York (1961, silver gelatin print), by Adger Cowans. Forrás: https://sanfran.com/
1/2

Az építészet szociológiája – beszámoló
Nézőpontok/Vélemény

Az építészet szociológiája – beszámoló

2021.07.22. 10:04

Mi az építészet és a szociológia viszonya? Milyen helyet foglalhat el a fiatal építészetszociológia a tudományos mezőben? Ki nevezhető ma építészetszociológusnak? Ezek a kérdések motiválták azt a konferenciát, amelyet hagyományteremtő szándékkal szervezett a Társadalomtudományi Intézet Szociológiai Intézete és a Térformák Társadalomformák Könyvsorozat és Kutatóműhely, és amelyet az Építészfórum is közvetített. 

A tanácskozást Tamáska Máté építészetszociológus moderálta, aki felvezetőjében Joachim Fischer gondolatait idézte. Fischer alaptézise, hogy az építészet társadalmai médium, kapcsolattartási eszköz. A legkézenfekvőbb médiummal, az emberi nyelvvel összehasonlítva azonban az építészet "nehéz", helyhez kötött, a cselekvőtől sokszor független, a változásokra nehezen reagál. Ebből számtalan módszertani probléma adódik, hiszen a nyelv esetében a cselekvő szakértője a médiumnak (még ha nincs is birtokában valamennyi nyelvi regiszternek), miközben egy építészeti jelenségnél a tervező és az építő szakember, míg a használó laikus. Fischer ezért azért javasolja, hogy az építészetszociológia ne csak a hagyományos, nyelvi médiumokhoz kötött módszertant használja (pl. szövegelemzés), hanem az építészetkutatás sajátos forrásait is.

Csizmady Adrienne városkutató elsőként azt a kérdést tette fül, vajon egy építészeti témákkal, lakótelepekkel, lakópartokkal stb. foglalkozó szociológust, mi különböztet meg egy építészetszociológustól? Ha a téma szakirodalmát tekintjük, abban a kényelmes helyzetben lehetünk, hogy ellentétben a lakásszociológia vagy a városszociológia témaköreivel, az építészetszociológia alapmunkáit – mivel nincs túl nagy anyag – néhány nap alatt megismerhetjük, sőt Garry Stevens (1998) híres mondata szerint akár egy délután is elegendő. Majd ismertette az egyik leggyakrabban hivatkozott angol kézikönyv, a Sociology of Arrchitecure által felvetett témákat (Paul Jones, 2011). Ebből kiderül, hogy a szociológia elsősorban a hagyományos témáit ültette át az építészeti kutatásokba, mint a döntéshozatal elemzése vagy az építészet politikai üzenete. Csizmady szerint az alapvető probléma az "építészet" definíciójánál adódik, hiszen a szociológus nyilvánvalóan mást ért ezalatt, mint az építész, és sokkal inkább a környezet egészére gondol, mintsem a téralkotás művészetére.   

Kőszeghy Lea a tervezésszociológia felől közelítve hangsúlyozta, hogy a léptékek növekedésével, tehát mikor az egyedi épületterv felől az urbanisztika irányába haladunk, a társadalmi kérdések óhatatlanul egyre nagyobb szerepet kapnak. A városi terek kialakítása döntően befolyásolja az egyes csoportok kapcsolatát, hozzáférését az infrastrukturális és egyéb közjavakhoz. A szociológia kétféleképpen is részt vehet az urbanisztikai munkában. Egyrészt tervezői feladatokkal, a népesség leírásával, prognózisokkal segítheti az igények feltárását. Másrészt – elméleti szempontból talán ez az érdekesebb – kritikai módon vizsgálhatja a tervezés egész folyamatát: kik és hogyan jutnak hatalomhoz a terek alakításakor, mi a legitim beszédmód a tervezési folyamatokban? Ezeken a pontokon a kérdéskör a társadalomtudományok 20. századi klasszikus alapproblémáihoz kapcsolódik, Jürgen Habermas kommunikatív cselekvéselméletéhez és Michel Foucault hatalmi nyelvezetéhez.

Berger Viktor térszociológus Silke Steets nyomán azt hangsúlyozta, hogy az építészetszociológia önálló szakszociológia, mely különbözik a mindenekelőtt Martina Löw képviselte térszociológiától. Ám a két irány ki is egészíti egymást: míg Löw a dolgok, épületek közötti viszonyrendszerre kérdez rá, az építészetszociológia magára az épületekre koncentrál, melyek a viszonyszerű elrendeződések (azaz a terek) elemeivé tehetők. Ezután Steets gondolatait követve az építészet létrejöttének lehetséges fenomenológiai magyarázatával foglalkozott. Kiemelte Helmuth Plessner filozófiai antropológiai munkáit, melyek alapján az ember az állatokkal ellentétben nem csak létezik a térben, de képes magát elképzelni is térben. Ez a szempont pedig elvezet az építészetszociológia egyik kedvelt témájához, vajon az emberi test jelenléte, miként befolyásolja az épített környezet hatását, érzékelését? Miként jutunk a tudás, testi technikák (legyen szó pl. egy kilincs használatáról) birtokába, hogy az épített környezetet használni tudjuk?

Az eddigiekből is látható, hogy a szociológiát érő vád, miszerint vak lenne az építészeti kérdések irányában, aligha tartható. Szabari Vera előadásában a klasszikus szociológusok idevágó fogalmai mellett (mint pl. Emile Durkheim féle morfológiai tény vagy Pierre Bourdieu szociológiai vizsgálatok a szakmai és laikus ízlésének elkülönítéséről), elsősorban Pierre Latour munkáira utalt. Latour hangsúlyozza, hogy a cselekvés nem független a tárgyi világtól, tehát a társadalmi jelenségek elemzésekor sem tekinthetünk el az építészeti környezettől. Az épített környezet maga is szándékokat fejez ki, amire az emberek reagálnak, tehát logikus, hogy az empirikus szociológia nagyobb figyelmet szenteljen tereink minőségének.

Végül a kerekasztal beszélgetést Zuh Deodáth hozzászólása zárta, aki a filozófia területéről érkezett. Kiemelte, hogy az építészet eleméletet voltaképpen Vitruvius óta foglalkoztatják a társadalmi kérdések. Legmesszebbre talán Vágó József ment, aki szerint az építészeknek nem stílusokat és formákat, hanem társadalmi ismereteket kellene elsajátítaniuk ahhoz, hogy jó épületeket, városokat hozhassanak léte. Idézte Reinier de Graaf "Four Walls and a Roof" (2017) című könyvét, amely szerint maga az építészet egyszerű, csak a megvalósítása bonyodalmas. Éppen társadalmi meghatározottsága okán, hiszen mind az építő, mind a tervező kezét számtalan norma, előírás köti, tehát művészete semmiképpen sem olyan mértékben individuális, mint pl. egy szobor vagy egy festmény esetében.

A szociológia építészetről, épített környezetről alkotott képe természetesen nem váltja, válthatja fel az építészet saját elméletét. Ugyanakkor rendkívül fontos szempontokat vethet fel, elsősorban az építészszerepek kapcsán, de általában az épített környezet létrejötte és befogadása témakörében is.  A szociológia alapvető vizsgálati szempontjai és fogalmai, mint a hatalom, az együttműködés, elkülönülés, divat és mintakövetés, ha nem is feltétlenül tudományos részletességgel, de ma is részei az építészeti diskurzusoknak.  Az építészetszociológia abban nyújthat segítséget, hogy az építészek által a mindennapokban megélt, megtapasztalt társadalmi jelenségek mögötti hatóerőket, kapcsolatokat feltárja, azokat a társadalmi működésrend egészébe ágyazottan tárgyalja.

A Martin Opitz Kiadó Térformák – Társadalomformák Könyvsorozat és Kutatóműhelyének munkáját az NKA támogatta.

Kiss Veronika

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk