| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

„Az építészet sohasem ártatlan, de nem is annyira nagy a jelentősége” – nyilatkozta Jacques Herzog a Blicknek

1/5

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Fotó: REUTERS/Carlos Garcia Rawlins

Jacques Herzog. Fotó: Lucian Hunziker

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia

Bjarke Ingels (középen) Jair Bolsonaróval (balról második). Fotó: Marcos Correa

?>
	A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Fotó: REUTERS/Carlos Garcia Rawlins
?>
Jacques Herzog. Fotó: Lucian Hunziker
?>
A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia
?>
A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia
?>
Bjarke Ingels (középen) Jair Bolsonaróval (balról második). Fotó: Marcos Correa
1/5

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Fotó: REUTERS/Carlos Garcia Rawlins

Jacques Herzog. Fotó: Lucian Hunziker

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia

Bjarke Ingels (középen) Jair Bolsonaróval (balról második). Fotó: Marcos Correa

„Az építészet sohasem ártatlan, de nem is annyira nagy a jelentősége” – nyilatkozta Jacques Herzog a Blicknek
Közélet, hírek

„Az építészet sohasem ártatlan, de nem is annyira nagy a jelentősége” – nyilatkozta Jacques Herzog a Blicknek

2022.02.04. 18:16

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Svájc, Kína

Építészek, alkotók:
Herzog & de Meuron, Jacques Herzog

Vélemények:
1

A mai napon kezdetét veszi a Kínában megrendezett 2022-es téli olimpia, amelynek megnyitóját a Pekingi Nemzeti Stadionban, ismertebb nevén a Madárfészekben tartják. Ennek kapcsán a Blick svájci napilap interjút készített Jacques Herzoggal, az épületet tervező, világhírű Herzog & de Meuron építésziroda vezető tervezőjével, akit építészeti etikáról, propagandáról és a totalitárius rezsimmel való elkerülhetetlen összefonódásról is kérdezték. 

 

Sebastian Rieder (Blick): 2008 után ezúttal a 2022. évi, pekingi téli olimpiai játékok ünnepélyes megnyitóját is az Olimpiai Stadionban tartják. Építészként mennyire büszke erre? 

Jacques Herzog: Ez szép, de őszintén szólva nem nagyon érdekel az olimpia. A téli játékok nem igazán izgatnak. A stadiont használják és messze földön híres. Pont erre készült. Ami miatt a leginkább örülünk, az, hogy 2008 óta nem csak sportrendezvények miatt használták: része lett a pekingiek mindennapi életének, és turisták is előszeretettel látogatják. Nemcsak egy stadion, hanem park, találkozási és szórakozási hely is egyben.

SR: A kritikusok azonban sokszor csak egy propagandagépezetnek tekintik az olimpiát, amellyel Tibettől Tajvanig elkendőzik a forró témákat. 

JH: Így is lehet róla gondolkodni, de mi – a nyugati országok – beleegyeztünk, hogy Kínában rendezzék az olimpiát. És akkor most mégis panaszkodunk? Kínát senki sem gondolja jobban működő országnak a Madárfészek miatt. Mindazonáltal Peking élhetőbb várossá változott: más városok olimpiai stadionjaival ellentétben, amelyek a játékok után okafogyottá váltak, a Madárfészek és környezete egy nagyon népszerű köztérré változott. Én ezért sokkal fontosabbnak tartom a létesítmény közhasznát, mint a feltételezett PR-hasznot a kínai államnak.

Jacques Herzog. Fotó: Lucian Hunziker
2/5
Jacques Herzog. Fotó: Lucian Hunziker



SR: Elfogadnád a meghívást Pekingbe, ha nem lenne pandémia?

JH: Miért is ne? Már jó pár éve voltam utoljára, egyébként Ai Weiwei-el együtt. [A világhírű képzőművész, aktivista, aki a kínai kormány kritizálása miatt már hosszú ideje külföldön él, az olimpiai stadion tervezésében is részt vett mint művészeti konzulens - a szerk.]

SR: Ai Weiwei jelenleg száműzetésben él. Provokatív művészete és emberi jogi aktivizmusa miatt a kínai kormány disszidensként tartja számon.

JH: Ai Weiwei jó barátom, aki szereti Kínát. Azonban mi svájci építészek vagyunk és nem aktivisták. Kínai művészként ő lehet aktivista, lehet, hogy annak kell lennie, főleg ha ismered a személyes történetét. Többször utaztunk együtt korábban, együtt is dolgoztunk, sokat tanultunk és nevettünk. 

SR: Valószínűleg mostanra már elvesztették a jókedvüket. Gondoljunk csak Hongkong elnyomására vagy az ujgurok üldözésére. 

JH: Akkoriban sem a kínai politika miatti örömünkben nevetgéltünk. De természetesen igaz, hogy ma az ország autoriterebb arcát mutatja, míg anno abban reménykedtünk, hogy a társadalmi nyitás lehetséges. A gazdaság egyre több kínai embert tett gazdaggá. Olyan projektek indultak országszerte, amelyek elképzelhetetlen léptéket és nagyfokú kreatív szabadságot nyújtottak főként a nyugati építészeknek. Leginkább az újonnan épülő középületek (múzeum, egyetem, sport) miatt úgy gondoltuk, hogy ez a folyamat egy nyíltabb társadalmi párbeszéd kialakulásához vezethet.

SR: Pont az ellenkezője történt. Így sem bánja az olimpiai stadion felépülését?

JH: Nem, miért kellene bánnom?

SR: Azért, mert a hatalmas aréna ismét annak az államnak a színpadává válik, amely két lábbal tiporja az emberi jogokat.

JH: A kínai politika talán valóban tudatosan segítette elő egy ilyen látványos épület megépülését, de ami ennél jóval fontosabb, hogy ránk, építészekre semmilyen nyomás nem nehezedett, hogy ideológiailag színezett építészeti nyelvet kövessünk. A stadion egyébként sem alkalmas helyszíne az elnyomásnak – épp ellenkezőleg. Az emberek minden napjainak részévé vált, népszerű találkozási pont és köztér. A társadalmi, szociális oldalról tekintve valójában ez az egyik legsikeresebb projektünk.

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia
3/5
A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia

SR: De nem tartja megkérdőjelezhetőnek, hogy a téli olimpiát Kínában rendezik ilyen égető geopolitikai feszültségek közepette?

JH: A kérdést mindenképpen ki kel tárgyalni. A mi demokratikus nézőpontunkból követeléseket kell megfogalmaznunk az etnikai kisebbségekkel, a nők jogaival, a középkori módszerekkel (a korbácsolástól a megkövezésig) és sok minden mással kapcsolatban. De a saját, képmutató, álszent viselkedésünkkel is tisztában kell lennünk. A világkupa [a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság, amely infrastruktúrájának építésével kapcsolatban többek között Zaha Hadidot is kérdőre vonták évekkel ezelőtt] és az olimpia csak akkor rendezhető meg, ha a teljes nyugati világ egyetért ebben. 

SR: Nyilván Svájc is az egyike ezeknek az országoknak. 

JH: Mindenki, és különösen mi, svájciak sokat üzletelünk Kínával, Oroszországgal és a Perzsa-öböl menti államokkal. Akkor is, ha fegyverekről és egyéb érzékeny javakról van szó. Az építészet sohasem ártatlan, de nem is annyira nagy a jelentősége. Túlbecsüljük, ha gaztetteket elkövető országok "propagandájaként" tekintünk rá.    

SR: Mekkora súlyt tulajdonít az etikai és erkölcsi szempontoknak egy megbízásaival kapcsolatban?

JH: Csak olyan országokban dolgozunk, amelyekkel más nyugati államok és különösen Svájc is ápol diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat. Sok kérést azonban visszautasítunk, ha nem győz meg minket a társadalmi kultúra, vagyis az, hogy az emberek hogyan bánnak egymással és a mi embereinkkel. Építészként néha éveket töltünk egy helyen, úgyhogy ezzel nem lehetnek problémák.

SR: Az olimpiai stadion megbízásának mi a története?

JH: Igazából csak véletlen volt, hogy egyáltalán részt vettünk a tervpályázaton. Kínában utaztunk Uli Sigg-el (Svájc kínai nagykövete 1995 és 1998 között) Ai Weiwei-el együtt; egy felejthetetlen utazás, ami későbbi barátságunk és közös kirándulásaink kiindulópontja volt. Az utazás alatt, 2002-ben döntöttük el, hogy indulunk a pályázaton. Ez már az utolsó előtti pillanat volt, a jelentkezés majdnem lezárult. 

 

A Blick-ben megjelent teljes interjút itt olvashatják. Jacques Herzog egyébként 2008-ban a Spiegelnek adott interjúban is nyíltan válaszolt az újságírói kérdésekre. Akkor azt mondta, hogy "csak egy idióta – nem pedig egy erkölcsösen gondolkodó ember – mondott volna nemet erre a megbízásra." Továbbá kiemelte, hogy bár a tervezési program nem tartalmazott ilyen kívánalmakat, a stadion körüli területeket úgy tervezték meg, hogy minél több lehetőséget adjanak nehezen monitorozható emberi találkozások létrejöttére.

A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia
4/5
A pekingi olimpiai stadion. Tervező: Herzog & de Meuron. Forrás: Wikipedia

Az építészet és az autoriter állami rendszerek kapcsolata már régóta forró téma világszerte. 2014-ben, az akkor még elő Zaha Hadidot a The Guardian kérdezte a katari labdarúgó vb-re tervezett, impozáns stadionépülete kapcsán. Hadid úgy fogalmazott, hogy bár a több mint 500 indiai és 382 nepáli vendégmunkás halála természetesen aggasztja, építészként nem feladata ezzel foglalkozni, ugyanis ez az állam kötelessége. A katari  világbajnoksággal kapcsolatos munkálatokban azóta több ezer külföldi munkás vesztette életét.

Január végén, szintén a The Guardianen jelent meg egy írás Bjarke Ingels, világhírű dán "celebépítész" brazíliai megbízásaival kapcsolatban. Ingels ugyanis nem olyan rég az ország elnökével, Jair Bolsonaróval tárgyalt egy óceánparti gigaberuházás kapcsán. A BIG építésziroda egyébként több szaúd-arábiai projektet is elvállalt az elmúlt években. A tervező azzal hárította az őt érő kritikákat, hogy ő csak remélni tudja, és hisz benne, hogy az ő általuk tervezett beruházások hozzájárulhatnak az országok társadalmi és kulturális megújulásához.  

Bjarke Ingels (középen) Jair Bolsonaróval (balról második). Fotó: Marcos Correa
5/5
Bjarke Ingels (középen) Jair Bolsonaróval (balról második). Fotó: Marcos Correa

Sokan mások persze nem elégedettek ezekkel a magyarázatokkal, amelyek a hatalmi érdekek és a háttérben mozgó pénzösszegek jelentőségét próbálják elbagatellizálni. Összetett problémákról van szó, de annyi bizonyos, hogy az építészet már évszázadok óta szoros összefüggésben van a hatalommal és a politikával. Ez persze nem véletlen, hiszen nagy tőkeigénye miatt alapvetően a társadalom felsőbb rétegeihez kötődik. Sok példát tudunk mondani olyan épületekre, amelyeket elfogadhatatlan hatalmi rendszerek emeltek, saját erejük fitogtatására vagy legitimálására, de arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy ezek a házak az őket létrehozó rezsimek bukása után is használatban maradhatnak, sőt akár át is alakulhatnak. 

Winkler Márk

Vélemények (1)
Pákozdi
2022.02.06.
20:59

Hát, igen. Egy valóban okos, építésznek is jelentős ember úgy teszi helyre a bolond világ oktondi vádaskodásait, ahogy azt J. Herzog tette. Le a kalappal.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.