Emberek/Interjú

Az Építészet Ligete – interjú Dr. Almássy Kornéllal

1/23

Dr. Almássy Kornél, igazgató. Forrás: memmdk.hu

?>
Dr. Almássy Kornél, igazgató. Forrás: memmdk.hu
?>
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jelenlegi épülete Budapesten, a Jász utcában. Forrás: pályázati sajtóközlemény
?>
Légifotó a tervezési helyszínről. Fotó: Mrsán Tamás, Lechner Tudásközpont
?>
Szent Mihály arkangyalt ábrázoló ólomüveg ablak kartonja a MÉM MDK gyűjteményében. Forrás: memmdk.hu
?>
A budapesti Árpád híd és a ráckevei híd építését dokumentáló fotóalbum a MÉM MDK gyűjteményéből. Forrás: memmdk.hu
?>
A sevillai világkiállítás Makovecz Imre által tervezett magyar pavilonjának makettje a MÉM MDK gyűjteményében. Forrás: memmdk.hu
?>
A Molnár Farkas tervezte Dálnoki-Kováts-villa makettje a MÉM MDK gyűjteményéből. Forrás: memmdk.hu
?>
Az 1958-as brüsszeli világkiállítás Gádoros Lajos által tervezett magyar pavilonja, fotó a MÉM MDK gyűjteményéből. Forrás: memmdk.hu
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
?>
Pályázati helyszín, forrás: MMA
?>
A Fischer József és Pécsi Eszter által tervezett Walter Rózsi-villa. A felújítás látványterve – Építész: Kokas László – Forrás: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
1/23

Dr. Almássy Kornél, igazgató. Forrás: memmdk.hu

Az Építészet Ligete – interjú Dr. Almássy Kornéllal
Emberek/Interjú

Az Építészet Ligete – interjú Dr. Almássy Kornéllal

2021.10.27. 07:49

Cikkinfó

Szerzők:
Paár Eszter Szilvia
Winkler Márk

Földrajzi hely:
Budapest

Címkék:
interjú, múzeum

Vélemények:
1

A Magyar Művészeti Akadémia nemrég pályázatot hirdetett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ épületére. Az intézmény a Kárpát-medence legjelentősebb építészeti gyűjteményével bír, mégis hosszú évtizedek óta kiállítótér nélkül tengődik. Ennek az áldatlan állapotnak hamarosan vége, a pályázatról és az új épülettel kapcsolatos elvárásokról a MÉM MDK igazgatójával, Dr. Almássy Kornéllal beszélgettünk. 

Említi, hogy a Magyar Építészeti Múzeumra 1904-05-ben írták ki az első pályázatot, de megalapítására mégis csak 1968-ban került sor. Beszélne egy kicsit az intézmény történetéről?

A Magyar Építészeti Múzeum 1968-ban alakult meg az Országos Műemléki Felügyelőség berkein belül, amely intézmény egyébként kezelte a Műemlékek Országos Bizottságának 1872-ig visszanyúló műemléki gyűjteményeit is. Valóban az intézmény létrehozásának a célja a századfordulóig nyúlik vissza, azonban az első, majd a második világháború megakadályozta a múzeum létrejöttét. Létrejött ugyan 1935-ben az Országos Műszaki Múzeum, amely elhelyezési gondok után Kassán lelt otthonra 1943-ban, de a város Csehszlovákiához történő visszacsatolása után az intézményt már Kelet Szlovákiai Múzeumnak hívták.

Az 1968-ban létrejövő Múzeum valójában nem működött önállóan, nem volt önálló kiállító tere, azonban az OMF és utódai szervezeti keretet adtak a gyűjteménygyarapításhoz és kiállítások megszervezéséhez. Alapszabályának értelmében a Múzeum a 19-20. századi magyarországi építészet dokumentatív jellegű emlékeinek gyűjtésére, valamint a kapcsolódó területekre: a belsőépítészetre, a városépítészetre, a képzőművészetekre fókuszált.

Dr. Almássy Kornél, igazgató. Forrás: memmdk.hu
1/23
Dr. Almássy Kornél, igazgató. Forrás: memmdk.hu

1972-ig ötezernél is több tervet, negyvenezer oldalnyi személyes iratot, több száz műtárgyat, 15 ezernyi fényképet és közel 400 könyvet sikerült vásárolni a formálódó gyűjteménybe. Az állandó helyszín azonban egyre sürgetőbbé vált, főleg azután, hogy a gyűjtemény 1975-ben országos szakmúzeumi rangot kapott. Végül is csak 1987-ben költözhetett be az Építészeti Múzeum az óbudai Mókus utca egy helyreállított épületébe, állandó kiállítóhely megnyitására azonban itt sem volt lehetőség.

A 2010-es évek közepére a megszűnés szélére került a Múzeum, hisz a műemlékvédelem átalakítása során az intézmény sorsa semmilyen döntéshozót nem érdekelt. Ebben a sanyarú helyzetben hozott meglepő fordulatot Fekete György személye, aki a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) keresztül felkarolta a Magyar Építészeti Múzeum valódi létrehozásának az ügyét.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jelenlegi épülete Budapesten, a Jász utcában. Forrás: pályázati sajtóközlemény
2/23
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jelenlegi épülete Budapesten, a Jász utcában. Forrás: pályázati sajtóközlemény

Az Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ korábban két külön intézmény volt. Röviden ismertetné, hogy mely intézménynek mi a rendeltetése?

Valójában, a két intézmény mindig egy intézmény volt, hisz a kezdetektől fogva az OMF keretein belül működtek ezek a szervezeti egységek. A gyűjtemény volt különböző, de mondhatnám azt is, hogy duplikált, és míg a műemlékvédelmi dokumentációs gyűjtemény inkább a műemlékvédelmi felújítások kiszolgálására fókuszált, addig a múzeumi gyűjtemény valós múzeumi feladatokat szeretett volna végezni. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy az OMF-ben és utódintézményeiben – Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Forster Központ, Miniszterelnökség, stb. – komoly műemlékvédelmi kutatási munkák zajlottak és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) 2017-es létrejöttével ezen kutatók is az intézmény munkatársai lettek.

Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
11/23
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.

A „két intézmény egy intézményben" frázissal a kinevezésem, 2019 novembere óta kűzdök, de szerintem mára ezen a kijelentésen túl jutottunk. Az intézmény egyik alapvető célja az ismeretterjesztés. Integrált intézmény vagyunk múzeumi gyűjteménnyel, levéltári tudással és jelentős kutatási potenciállal. A MÉM MDK-ban található az ország egyik legnagyobb és legértékesebb építészettörténeti és műemlékvédelmi gyűjteménye, melyhez olyan szellemi erőforrás párosul, amely egyedülálló a műemlékvédelmi intézményrendszer átalakítása óta fennálló központi szervezeti struktúrában. Kiemelendő, hogy a MÉM MDK otthonra lelt az MMA családban, hisz az Akadémia kiszámítható, sőt hazai szinten kiemelkedő hátteret biztosít a múzeumi, dokumentációs és kutatási működésünkhöz.

Röviden ismertetné a pályázat tartalmát és célját? Milyen hosszú előkészítői munka áll a kiírás mögött?

A pályázat alapvető célja természetesen, hogy létrejöjjön az Építészeti Múzeum állandó kiállítóhelye és a gyűjteményeink méltó elhelyezést nyerjenek, ugyanakkor legalább ilyen fontos cél, hogy egy olyan nyitott közpark jöjjön létre, ahova szeretnek járni a budapestiek, ahol lehet kiállításon, szakmai programokon részt venni, de mellette le lehet ülni a parkban egy kávéra, nyugodtan lehet játszani a gyerekeinkkel. Szóval menő program legyen az Építészet Ligetébe kijárni!

Légifotó a tervezési helyszínről. Fotó: Mrsán Tamás, Lechner Tudásközpont
3/23
Légifotó a tervezési helyszínről. Fotó: Mrsán Tamás, Lechner Tudásközpont

A múzeum funkció nyitottságot, míg a levéltári funkció zártságot követel. Ezt az ellentétet valamilyen módon már a program megalkotásánál is fel szeretnék oldani vagy az építészeti tervezésre bízzák?

A tervezői csapatoknak ezzel a kettős szereppel meg kell küzdeniük a tervpályázat során, de szerintem nem megoldhatatlan a feladat. Mint mondtam, integrált intézmény vagyunk, tehát ezt a működési modellt figyelembe kell vegyék a tervpályázat résztvevői. Ugyanakkor elég nagy a beruházás területe is, úgyhogy szerintem konfliktusmentesen elhelyezhetők a különböző funkciók.

A tervpályázat céljainál olvashatjuk, hogy a nyerteseket az épület működési programjának összeállításába is be szeretnék vonni. Ez nem feltétlenül szokványos egy pályázatnál. Mi ennek az oka?

Nem könnyű feladat az építészetet kiállítási, múzeumi körülmények között bemutatni és talán ennél még nehezebb a műemlékvédelmet eladni a nagyközönségnek és korszerűen működtetni egy levéltári funkciót. Szükségünk van jó ötletekre, best practice-okra! A tervpályázat lezártát követő szakaszban ezért szeretnénk az intézményünk szakembereivel közösen gondolkodni a legjobb terv kidolgozóival abban, hogy egy 21. századi múzeumnak milyen terekre, funkciókra lehet szüksége, hogy milyen módon tudjuk az intézményt közelebb hozni a látogatói és a használói igényekhez, elvárásokhoz.

Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.
15/23
Illusztráció: a MÉM MDK egy korábbi kiállítása.

Az újonnan épülő főépület mellett nagy terület marad meg zöldfelületként. Ez szabadon bejárható közpark lesz?

Igen, egy élettel megtöltött közparkot szeretnénk, ahol mindenki jól érzi magát, ahol a klasszikus múzeumi látogatók is megtalálják a számításukat egy-egy kiállítás megtekintése után, a szabadtéri építészeti pavilonokban, de nagyon szeretnénk, ha kisgyermekes családok is intenzíven használnák – a vélhetően építészeti tematikájú játszótérrel is felszerelt – közparkot.

A második fázisba tartozik a zöldterületek rendezése is vagy az egy további fázis?

Az úgynevezett 2.a. ütemben tervezzük a szinte teljes körű zöldfelületi megújulást, hiszen a 2.b. ütem nem jelent kivitelezési szempontból véleményünk szerint külön ütemet. Azaz megvalósítási szempontból egy ütemmel számolunk, ami természetesen magában foglalja a teljes zöldterületi megújulást!

A kiírásban sok helyütt szerepel a funkcionális elrendezés és az alaprajzok minél nagyobb rugalmassága, jövőbeni változtathatósága, adaptálhatósága. Milyen funkciókat képzelnek el a főépületben a kiállításokon és konferenciákon túl?

Szent Mihály arkangyalt ábrázoló ólomüveg ablak kartonja a MÉM MDK gyűjteményében. Forrás: memmdk.hu
4/23
Szent Mihály arkangyalt ábrázoló ólomüveg ablak kartonja a MÉM MDK gyűjteményében. Forrás: memmdk.hu

A főépület alapvetően az állandó és időszaki kiállításról, esetleg konferencia helyszínről fog szólni, de nagy álmunk, hogy legyen hely az épületben egy úgynevezett „space boxnak", amely változtatható terű termet jelent. Itt akár különböző korszakok különböző térérzetét is lehetne szemléltetni, de mondjuk egy készülő építészeti projekt látványtervezésénél is hasznos lehet egy ilyen eszköz!

A 6-7-es épület sorsával kapcsolatban a kiírás nem fogalmaz meg végleges állításokat. Ennek mi az oka? Többször említik, hogy nem részei kiírásnak, és hogy felújításuk egy későbbi ütemben fog zajlani. Ehhez képest többször olvashatók bizonyos fontos, a múzeum működése szempontjából elengedhetetlen funkciók (pl. raktár, iroda) ideális helyszíneként.

Van elképzelésünk, hogy milyen funkciót szeretnénk látni a 6-7-es épületben, de ebben a kérdésben egyfelől van vita az előkészítésben résztvevők között is, másfelől a tervpályázat lényegét jelentő új épületben és a két villaépületben elhelyezésre javasolt funkciók tervpályázati válaszai nekünk is tisztább helyzetet tudnak teremteni. De azt a félreértést szeretném eloszlatni, hogy két kivitelezési ütem lesz, mert egy ütemben gondolkodunk, csak a tervezési és előkészítési fázis ütemei fognak kicsit eltérni egymástól.

A budapesti Árpád híd és a ráckevei híd építését dokumentáló fotóalbum a MÉM MDK gyűjteményéből. Forrás: memmdk.hu
5/23
A budapesti Árpád híd és a ráckevei híd építését dokumentáló fotóalbum a MÉM MDK gyűjteményéből. Forrás: memmdk.hu

Az elvárt funkciók listája bő és változatos. A magától értetődő és a MÉM MDK fejlődésén túli funkciók mellett co-working irodákról, szálláshelyekről, bérelhető irodákról is szó esik. Ezek még csak ötletként merülte fel vagy biztosan szeretnék ezeket a funkciókat?

Ezek egyelőre csak ötletek, de ennek kifejtését is várjuk a pályázóktól, hisz kiemelten fontos, hogy bevételt termeljen a terület, azaz rentábilisan üzemeltethető legyen az épületegyüttes. Az új funkcióra emellett azért is szükség lenne, hogy a korábbi monofunkciós használathoz képest árnyaltabbá, gazdagabbá tegyük a terület működését, olyan csoportokat is bevonzva, akik másképp nem feltétlenül jutnának el az intézményhez.

Mennyire általános ehhez hasonló funkciók elhelyezése egy állami fenntartású múzeumban? Tudna említeni esetleg példákat?

Nem nagyon tudok hasonló példát mondani – talán a Millenáris Park és majd a létrejövő Városliget projekt, valamint a Közlekedési Múzeum lesz hasonló – de ekkora méretű és ilyen kiváló elhelyezkedésű területen is ritkán jön létre múzeum és levéltár. Valóban a bérirodai vagy a szálláshely-funkciók nem tartoznak szorosan véve a múzeumi működéshez. De tíz-egynéhány éve még a pelenkázóhelyiség vagy a kávézó is nagy dilemmát jelentett egy magyar múzeum számára. Az egykori BM-kórház ingatlanának hasznosítása hatalmas lehetőség és egyben kihívás, így minden értelemben szeretnénk a maximumra törekedni.

Miért tartják fontosnak „a javasolt okos technológiai megoldások szemléltető jellegű betervezését, megmutatását".

Mert mindenki építkezik. Az építészet – még ha nem is mindig realizáljuk – jelen van a mindennapjainkban, ezért fontos, hogy minden technológiai újdonságot is be tudjunk mutatni. Építőmérnökként én is gyakran szembesülök azzal, hogy a használók nincsenek tisztában azzal, mi van „a falak mögött" – azaz az épületek működését, működtetését lehetővé tevő innovációkkal, rendszerekkel.

A sevillai világkiállítás Makovecz Imre által tervezett magyar pavilonjának makettje a MÉM MDK gyűjteményében. Forrás: memmdk.hu
6/23
A sevillai világkiállítás Makovecz Imre által tervezett magyar pavilonjának makettje a MÉM MDK gyűjteményében. Forrás: memmdk.hu

Ugyanakkor ez a megjegyzés csak egy lehetőség a tervpályázati kiírásban, és inkább annak érzékeltetésére szolgál, hogy a bíráló bizottság és az intézmény nyitott az efféle, az építészeti tartalmat újszerű módon átadni képes ötletekre.

Az új épületegyüttessel egyetemben a MÉM MDK újradefiniálná magát. Ez mit jelent pontosan?

Hatalmas építészettörténeti gyűjteménnyel rendelkezünk, amit végre meg tudunk mutatni a nagyközönségnek és erre ennek az intézménynek sosem volt lehetősége, ez már önmagában egy „újradefiniálás". Ugyanakkor a gyerekek, családok, fiatalok, szakmai érdeklődők, építészek egyszóval minden réteg felé befogadó múzeum szeretnénk lenni. Fontosnak tartjuk továbbá azon szakmák, munkafolyamatok, életpályák bemutatását, melyek szorosan kötődnek az iparághoz, mégsem tudnak méltó módon megmutatkozni. Gondolok itt restaurátorokra, műemlékvédelmi szakemberekre, történeti kertépítészekre, akik mivel nem látszanak a pályaválasztó fiatalok előtt komoly utánpótlási gondokkal küzdenek.

A Molnár Farkas tervezte Dálnoki-Kováts-villa makettje a MÉM MDK gyűjteményéből. Forrás: memmdk.hu
7/23
A Molnár Farkas tervezte Dálnoki-Kováts-villa makettje a MÉM MDK gyűjteményéből. Forrás: memmdk.hu

A tervpályázat határideje 2021. november 8., az eredményhirdetés pedig 2021. december 6. Mikorra várható az új épületek átadása?

Nehéz kérdés, de szerintem, ha egy-másfél év tervezéssel számolunk és másfél-kettő év kivitelezéssel, akkor 2025-re várható legkorábban a teljes terület rehabilitációja.

Vannak már terveik, hogy milyen programokkal szeretnék majd megnyitni az új együttest?

Bár már ott tartanánk, de nyilván egy korszerű állandó kiállítással szeretnénk bemutatni a Kárpát-medence magyar építészetét és azt, hogy a magyarországi építészet egyetlen korban sem maradt el a nyugat-európai kortársaitól. Az állandó kiállítás programtervének megalkotásába a hazai építészettörténettel foglalkozó legkiválóbb szakembereket vontuk be és vonjuk be folyamatosan. Sok-sok időszaki kiállítást szeretnénk interaktív és egyéb digitális megoldásokkal, vibráló programokat, időszaki kültéri építőtáborokat, társművészeti kapcsolatokat, konferenciákat és zenei esteket.

Végül, ami talán a legaktuálisabb: remélhetőleg jövő tavasszal meg tud nyílni az Építészet Ligete projekt első eleme a Fischer József által tervezett, felújított Walter Rózsi-villa, ahol korhűn felújított környezetben fogjuk bemutatni a két világháború közötti magyar modernista építészetet!

Paár Eszter Szilvia, Winkler Márk 

Vélemények (1)
Pákozdi
2021.10.27.
22:22

Oké, csak csinálják már. Nincs szempont, amit vitatni lenne érdemes, ahhoz képest, hogy Közép-Európa (mit Közép-Európa; a kontinentális Európa) legfontosabb Építészeti Múzeuma jöhet létre. Fantasztikus az a gazdagság, ami Ritoók úr félig virtuális igazgatásától máig összejött: mind a rotterdami, mind a stockholmi, mind a frankfurti építészeti múzeum gyenge, efemer, talmi habogás.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk