Design/Formatervezés

Az autózás jövője: vissza a múltba

1/5

Tóth Attiláné jövőkutató

Majtényi György

?>
Tóth Attiláné jövőkutató
?>
Majtényi György
?>
?>
?>
1/5

Tóth Attiláné jövőkutató

Majtényi György

Az autózás jövője: vissza a múltba
Design/Formatervezés

Az autózás jövője: vissza a múltba

2006.11.28. 09:30

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Biczó Gabriella

A fenntartható Magyarország utolsó előadásához érkezett. A téma ezúttal az autózás jövője volt, vagyis az, mi lesz a környezetszennyezéssel, mi történik, ha elfogy az olaj.

Egy dolog biztosnak látszik, az autózás, mint a szabadság megélésének szimbóluma, egyszer és mindenkorra belénk ivódott. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, aki egyszer elkezdte, többé nem bírja abbahagyni. A kérdés csupán az, mi lesz a környezetszennyezéssel, mi történik, ha elfogy az olaj.

Majtényi György az autózás hazai társadalomtörténetét vázolta fel röviden. Mint oly sok minden, ez is Budapesten indult, egészen pontosan 1895-ben. Az első autók 30-40 km-es sebesség elérésére voltak képesek, és nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy kiszorítsák az utakról a lovakat. Meglehetősen gyorsan, az 1920-as évek végére sikerült is tíz ezerrel kevesebb lóval számolni, a 30-as évekre pedig egyenesen maradinak számított az, aki nem hitt a motorizációban. Bár köztudott dolog volt Horthy lovak iránti vonzalma, a kisebb autók megjelenésével bővült a tulajdonosok köre. A kis autókat már a színészek, művészek is fenn tudták tartani, sőt a filmgyártásba is bekerült az autó. A teljes demokratizálódásra azonban még várni kellett egészen a hatvanas évekig. Az ötvenes évek megálljt parancsoltak a törpeautóknak, alkatrész és üzemanyag hiányra hivatkozva beszüntették a magánautókat. 1957-ben azonban újra beindulhatott az autók szabad kereskedelme, hamarosan pedig már nyugatra is, elsősorban Olaszországba exportálták a Ladát.




A társadalomtörténész szerint az autó a huszadik századra a társadalom részévé vált, sőt átalakította azt. A kis történelmi áttekintés után, Tóth Attiláné jövőkutató tett kísérletet arra, hogy megjósolja milyen is lesz a jövő autója. A kutató saját, személyes tapasztalata alapján nem sok reményt lát arra, hogy az emberek tömegesen fogják a jövőben mondjuk a biciklit választani a kocsi helyett. Hiába tudjuk, hogy mekkora környezeti, hang, fény és vegyi szennyezéssel jár az autózás, az emberek nagy többsége így is mindennap be fog ülni az autójába és hosszú órákat fog eltölteni a nagyvárosi dugókban. Ugyanakkor az autógyártás, az alkatrész kereskedelem átmetszi a gazdasági életet, rengeteg embernek biztosítva a megélhetést. A világ lakosságának egy hatoda autóval kapcsolatos tevékenységgel foglalkozik.

Mindezek tudatában a jövőkutató a személyes, ún. intelligens autókban látja a megoldást. A kérdés szerinte az, hogy mire szeretnénk használni a jövőben autónkat. A környezetszennyezéssel kapcsolatban pedig vissza a múltba, azaz újra eljött az ideje az elektromos autóknak, ami egyszer már bevált. Csupán az 1910-es években dőlt el, hogy olajjal fog működni az autó. A japánok már előrébb látnak, szerintük a megoldást az apró, egyszemélyes autók jelentik, amelyek közhasználatban várnak egy parkolóban arra, hogy akinek szüksége van rá elvigye. Természetesen elektromos autókban gondolkodnak keleten is.   
 
szöveg: Biczó Gabriella, fotó: Kresalek Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.