Design/Formatervezés

Az autómentes zöld városrész

2007.01.11. 12:28

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

A Fekete-erdő szélén álló Vauban-telepen, amely Németország legismertebb környezetbarát városrésze, a zöld városi életmód létrehozására irányuló kísérlet sikert aratott. A telepen számos, valaha fantáziának kikiáltott ötletet valósítottak meg a zöld életmódhoz kapcsolódóan.

A Fekete-erdő szélén álló Vauban-telepen, amely Németország legismertebb környezetbarát városrésze, a zöld városi életmód létrehozására irányuló kísérlet sikert aratott. A Freiburg városközpontjától 10 percnyi bicikliútra található városrészt egy egykori katonai bázis helyén hozták létre, és mára már 2000 új otthon épült ide. A telepen számos, valaha fantáziának kikiáltott ötletet valósítottak meg a zöld életmódhoz kapcsolódóan. A telepen lakó közösség az egyre inkább aktuális nyugat-európai iránynak megfelelően az autómentességet is szem előtt tartja. (Párizsban például a közelmúltban mutatták be az elektromos villamost, amivel a városi légszennyezést és a forgalmat kívánják csökkenteni.)

Jan Scheurer ausztrál kutató szerint a Vauban-telep kisgyermekes családoknak ad lehetőséget arra, hogy a városból való kiköltözés nélkül tudják megvalósítani a jó minőségű, autómentes életmódot. A projekt pedig igazán sikeres. A telep 4700 lakóját többféle módon is motiválják: azok, akik vállalják a közösség más tagjaival egy autóban való közös utazást, ingyen éves villamosbérletet kapnak. A telep szélén, és nem magukban a házakban létesített garázsok 17.500 EUR-ba  kerülnek, és bár a lakók csak 40%-a vásárolt itt helyet, ezeket is elsősorban a látogatók számára tartják fenn. Míg Freiburgban átlagosan 430 autó jut ezer főre, ez a szám a telepen mindössze 150 (Amerikában 640!).



 

A Németország délnyugati részén fekvő telep nagyrészt magának Freiburg városának köszönheti létét. Freiburgot sokan mint az ország ökológiai fővárosát emlegetik. A hetvenes években az egyetemi város a német antinukleáris mozgalom kezdeményezője lett azáltal, hogy a helyi aktivisták megakadályozták egy közeli atomerőmű megépítését. A 216.000 lakosú város egynegyede szavaz a Zöld Pártra. Ugyanebben az időszakban a középkori belvárost átadták a gyalogosoknak, kiépítették a bicikliúthálózatot és egységárat vezettek be a városi villamosokra és a buszokra. A környék gazdaságát a környezetvédelmi kutatások lendítették fel - itt található az ország legfontosabb napenergia-kutatóközpontja és a megújuló energiával foglalkozó nemzetközi intézete. A régió munkaerejének 3% foglalkozik olyan "zöld" szakterületekkel, mint a napelemek beszerelése vagy a víztisztítás és újrahasznosítás.

Nem csoda hát, hogy 1991-ben a francia katonai bázis felszámolásakor a városlakók egy csoportja azonnal egy újfajta városi életmód megteremtésén kezdett el gondolkozni a fiatal családok számára. "Tisztában voltunk azzal, hogy a város terveket készít majd a terület hasznosítására. Mindenképp részt akartunk ebben venni, és a város irányítói partnerként fogadtak minket", emlékszik Andreas Delleske, a telep megálmodóinak vezetője, aki akkoriban még fizikus hallgató volt.

Freiburg 1998-ban vásárolta meg a területet a német kormánytól, és a Delleske által vezetett csoporttal közösen találták ki a telep alaprajzát - a felhasználandó energia csökkentése és a jobb levegőminőség érdekében a környezetvédelmi, szociális, gazdasági és kulturális célokat mindvégig szem előtt tartva. Ahelyett, hogy a területet felkínálták volna egy ingatlanbefektetőnek, a város mindvégig a majdani tulajdonosok közösségére bízta a házak megtervezését és megépítését. "Ha visszatekintek, sokkal egyszerűbb lett volna egy nagy céget megbízni a fejlesztéssel, mondván: Öt év múlva várjuk Önöket a kész tervekkel", mondja Roland Veith, a Vauban-telepért felelős városi tisztviselő. "De a végeredmény egy holisztikai megközelítésű ökológiai város lett" - ez a véleménye Peter Hecknek, a trieri egyetem professzorának. Rámutat, hogy ez egy közösségi erőfeszítés volt, amelyben mérnökök, politikusok, várostervezők - és a lakosok egyaránt részt vettek.



A színesre festett egyedi házak az autók számára szűk utcákat keretezik, és van a telepen négy óvoda, egy Waldorf-iskola és rengeteg játszótér is - szükség is van ezekre, hisz a városrész egyharmada 18 év alatti. A szakértők szerint a korosodó - és egyre fogyó - Németországnak több ilyen fontos és vonzó projektre is szüksége lenne a folyamat megállításához. "A gyerekeknek és az időseknek jó életminőségre valamint kitűnő infrastruktúrára és szolgáltatásokra van szüksége", állítja Thomas Schleifnecker hannoveri várostervező.

Európában több hasonló projekt is létezik már: Koppenhágában például közösségi használatú kerékpárok vannak, amelyeket a vázon elhelyezett hirdetésekből finanszíroznak. De a Vauban-telep annyiban mindenképp egyedi, hogy mind a városlakók, mind a város vezetése egyformán akarta létrejöttét. A közösség, az önkormányzat és a privát szféra a projekt minden lépésében együtt dolgozott. Míg régebben az ilyen kezdeményezések egyedülállók voltak, mára szerencsére mozgalommá kezdenek válni. Az energiatakarékosság ma már a németországi várostervezés alapprogramjában is szerepel.

Forrás: csmonitor.com
fotók: Koncz Ágnes

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk