Épületek/Középület

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása

1/17

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
?>
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
?>
Megbeszélés - fotó: Gunther Zsolt
?>
1/17

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása
Épületek/Középület

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása

2012.05.04. 12:22

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, John Pawson

Földrajzi hely:
Németország, Augsburg

Vélemények:
3

Az átépülő augsburgi St. Moritz Kirchét a pannonhalmi bazilika restaurálása és John Pawson müncheni kiállítás-megnyitója kapcsán látogatta meg három bencés szerzetes és a bazilika átalakításáért felelős magyar építész. A templom rekonstrukciójáról Helmut Haug plébános osztotta meg gondolatait Michael Grau, Nádai Fidél, Varga Mátyás, Fehérváry Jákó és Gunther Zsolt jelenlétében, aki a beszélgetést 2012. február 29-én jegyezte le.

Az átépülő augsburgi St. Moritz Kirchét a pannonhalmi bazilika restaurálása és John Pawson müncheni kiállítás-megnyitója kapcsán látogatta meg három bencés szerzetes és a bazilika átalakításáért felelős magyar építész. A templom rekonstrukciójáról Helmut Haug plébános osztotta meg gondolatait Michael Grau, Nádai Fidél, Varga Mátyás, Fehérváry Jákó és Gunther Zsolt jelenlétében, aki a beszélgetést 2012. február 29-én jegyezte le.

Gunther Zsolt: Mi indította el a gondolkodást a templom átépítéséről?

Helmut Haug: 10 évvel ezelőtt, amikor plébánosként idekerültem, új programot alkottunk, melynek a városi lelkigondozás nevet adtuk. Nemcsak a terület plébániája akartunk lenni, hanem vendégváró templomként is meg kívántunk jelenni a városban. A templom Augsburg fő gyalogos tengelyének közepén található, tehát a helyzetünk ideálisnak nevezhető. Három fő területre helyeztük a hangsúlyt:

  • a város felé nyitottunk internet kávézó formájában. Ez egy egyszerű tér, mely a „vendéglátáson" túl olyan helyként is szolgál, ahol lehet az egyházról beszélgetni. Itt találkozunk azokkal az emberekkel, akik problémáikat először velünk osztják meg. Nyitott fülnek is nevezzük, hiszen mindennap egy órán át - szükség esetén – egy pap hallgatja meg az utcáról betérő embereket.
  • a második súlypont a spiritualitás. Megpróbálunk új liturgikus formákat alkotni, melyek közelebb állnak a mai emberekhez.
  • a harmadik fontos lépésként a művészetet tereljük be a templomtérbe. Ebben Michael Grau a partnerem. Minden böjti időszakban egy installáció kerül a templomba, még most is, az építkezés ideje alatt. Az a véleményünk, hogy a lelkiség és a művészet megközelítése hasonló, ezek nagyon közel állnak egymáshoz. A templom tere saját nyelvén szólalt meg, erre jöttünk rá az installációk felállítása során. Innen is ered a templomtér átalakításának gondolata.

10 évvel ezelőtt, ittlétem kezdetekor az volt a cél, hogy közösséget alakítsunk ki. Miután a közösség összekovácsolódott, bele mertünk vágni a templom átalakításába.

Fehérváry Jákó: Milyen kötöttségekkel és adottságokkal kellett számolni az átalakítás tervezésekor?

HH: A templomot 1119-ben alapították, román stílusban építették, mely egyszer leégett, egy másik alkalommal pedig beomlott. A harmadik, szintúgy román stílusban épülő templomot 1314-ben fejezték be. A háromhajós épülethez 1430-ban gótikus kórust illesztettek. A reformáció során a teljes belső berendezést tönkretették. A későbarokk és a rokokó során gazdagon díszítették a belsőt. A templom 1944-ben, a második világháború során teljesen kiégett. A háború után a közösség a barokk belsőt szerette volna helyreállíttatni, viszont a műemlékvédelem egy egyszerű romanizáló belső mellett tört lándzsát. 1945-ben Dominikus Böhm építészt bízták meg a tervezéssel, a belsőt azonban nem fejezte be teljesen, mert komoly vitába keveredett a közösséggel. Mivel a templombelső nem volt teljes, a 80-as és a 90-es évek elejére kaotikus állapotok jellemezték a templomot.

 

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
1/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
2/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

 

 

GZs: Hogyan találtak rá John Pawsonra?

HH: Kerestük azt az építészt, aki képes a templom gyökeres átalakítására. John Pawsonhoz egy fiatal építész hölgyön keresztül jutottunk el. Az építész nagyra értékelte Pawson egyszerűség iránti vonzalmát. A másik fogódzónk pedig a Novy Dvur-i apátság volt. John Pawson érdeklődését elsősorban a szigorú adottságokkal rendelkező belső tér lehetőségei csigázták fel.

GZs: Milyen volt a kapcsolatuk a műemlékvédelemmel?

HH: Sok egyeztetés folyt a műemlékvédelemmel. Konfliktus leginkább az építész és a művészettörténész között volt. A művészettörténészek elsősorban azzal érveltek, hogy minden maradjon úgy, ahogyan volt. Számukra fontos fogódzó volt az is, hogy amennyiben ismerjük egy-egy tárgy helyzetét, egyes terek kialakítását, akkor azt ebben az állapotában kell helyreállítani. A német művészettörténész múzeumi álláspontot képviselt, ezzel szemben állt a teológiai és spirituális megközelítés. Az építészek sokkal könnyebben tudtak az utóbbi koncepcióval azonosulni, hiszen őket a tér érdekli elsősorban.

 

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
3/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
4/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
5/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
6/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
7/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
8/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
9/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt
10/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - fotó: Gunther Zsolt

 

 

FJ: Mennyiben nyújtott alkalmat az átalakítás a liturgia megváltoztatására, milyen új lehetőségekkel élhettek az építészek?

HH: A kórus és a szentély együttese kissé leválik a háromhajós templom teréről. Ez a kettéosztottság erősíti a templom keleti irányultságát: mindkét térrész kelet felé fordul. Azt az ősi gondolatot bontottuk ki, melynek értelmében mindkét teret „aktiváltuk". Az oltár szigetét kimozdítottuk a szentélyből, mintegy „kihúztuk" a hívek irányába. Az oltár mögött, a kórus területén új stallumot építettünk. Bár templomunkat nem szerzetesek használják, a zsolozsma hagyományos helyszínét úgy alakítottuk át, hogy a liturgia újabb formáival kísérletezve kisebb csoportok elmélkedhetnek, imádkozhatnak ebben a térrészletben az oltár körül.

A szentélyben emelt barokk kori főoltár hiányában űr keletkezett, ezt kellett kitölteni valamivel. Választásunk egy 1630-ban készült szoborra esett. A szobor Christus Salvatort, vagyis a feltámadt és másodszori eljövetelét ünneplő Krisztust ábrázolja. A szoborhoz érzelmileg nagyon erősen kötődünk. A fő kihívás az volt, hogyan tudjuk az életnagyságú szobrot úgy elhelyezni, hogy a nagy térben ne vesszen el. A megoldást a nyugati szentélyzáródás felé emelkedő tér adta, melynek legmagasabb pontjára került Krisztus. Ez a szint kelet felé haladva lelépcsőzik. Így a szentély alsó síkján nem érzékelhető zavaró él.

 

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
11/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
12/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
13/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
14/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson
15/17
Az augsburgi St. Moritz Kirche átalakítása - tervező: John Pawson

 

 

GZs: John Pawson előszeretettel használja a természetes és a mesterséges megvilágítás különleges formáit. Itt milyen eszközöket alkalmazott?

HH: A koncepció fontos eleme, hogy az úgynevezett fénytér Isten titkát erősíti. A záródó szentély ablakaiba ónix kerül. A felhőszerűen megjelenő ónix a kilátást megakadályozza, a formák, az alakok hiánya magát a fényt helyezi előtérbe, semmi nem vonja el erről figyelmünket. Pawson célja az volt, hogy misztikus fény-atmoszféra jöjjön létre.

A mesterséges fény az építészetet, a tektonikát emeli ki. Amikor belépünk a térbe, nem látunk fényforrást. A főhajó felett a kupolát keretező perem fölé rejtettük el a fényforrást, míg a kórus kap egy második, ún. álkupolát. A fényforrás a két kupola között van, és a kupola karimájánál tör elő a fény, ezáltal az álkupola mintegy lebeg.

FJ: Milyen elemek épültek be még az áttervezett templomtérbe?

HH: John Pawson a térben már jelenlévő erőt akarta a maga eszközeivel kihozni. A művészeti tárgyakat a megfelelő pozícióba helyezte el. A mellékhajókba kerültek a barokk korban a főhajóban elhelyezett, apostolokat ábrázoló szobrok. A 14 szoborból hat elégett, a megmaradt nyolcat a mellékhajó falfülkéibe helyezzük el ritmikusan. A nyugati oldaltorony alatti részében a keresztelőkápolnát újból aktiváljuk, a mellékhajó irányában nyitjuk meg. A vastag falba ferdén bevágott, íves záródású nyílás torz felülete a Pawson-féle átalakítás egyik gyöngyszeme. A sekrestyét szintén felújítjuk, itt a bútorozáson és a visszafogott megvilágításon van a hangsúly.

 

Megbeszélés - fotó: Gunther Zsolt
16/17
Megbeszélés - fotó: Gunther Zsolt

 

 

Az orgona ernyőszerű takarással a stallumok fölé kerül, ami mögött felsejlenek a regiszterek. A kórus foglalja magában a kis orgona asztalát is. Természetesen a Westwerkben található főorgonát is felújítjuk.

Az átalakítás nagyon fontos eleme a padló kialakítása. Ehhez portugál jurakori mészkövet használtunk. Azért nem német testvéréét, mert az itteni túlságosan élénk, és az nyugtalanná tette volna a belső teret. A padlóból emelkedik ki az oltár, mely szintén ugyanebből a kőből készült. Mivel anyagi erőforrásaink végesek, az átépítést három ütemre osztottuk: az első szakasz maga a templomtér, a második a belső udvar, a harmadik pedig az altemplom.

Gunther Zsolt

 

Vélemények (3)
FenyvesiHK
2012.05.06.
07:03

Pawson most „konyhakész” terepet kapott elképzelései megvalósítására. Itt teljesen más az alapállás, mint Pannonhalmán. Ami ott eklektika lett, itt valódi egyszerűség. A sokszorosan sérült, lebombázott, majd kiégett ezeréves templom háború utáni újjáépítője D. Böhm a lehetőségek szerinti, legfüggetlenebb értelmes struktúra kialakítására törekedett. (Ezért a hívek anno majdnem megkövezték, az „eredeti” barokk formákra, díszekre vágyva.) Azóta azonban válságok süvítettek át Európán és az egyházakon. A szekularizáció megújulásra késztette a történelmi egyházakat. A modern betört a templomok falai közé. A kortárs művészet megítélése világi szempontból sem egyértelmű, így nem meglepő, hogy az egyház sem tudott egységes kánon szerint viszonyulni a modernizmus szellemében fogant, a templomot érintő átalakításokhoz, kegytárgyakhoz, freskókhoz, díszítményekhez. A legújabb törekvések értelmében ez letisztulni látszik, legalábbis esztétikai értelemben. Az egyház nyilván azzal is szembesült, hogy az európai városlakó akár a legmagasabb minőségű dizájnnal találkozhat nap mint nap, nem maradhat ki ebből a vallás szintere sem. Hogy ez mennyire találkozik a katolikus vallásosság mai formáival, eszmeiségével azt nehéz eldönteni. Ámbár a liturgia, a rituális elem jelentősége a zsinati reformok révén csökkent, hogy - mintegy korkövetelményként - verbális és intellektuális lehetőségeknek adjon nagyobb teret, vannak még bőven megkövesült zárványok. Amit itt látunk az szép, mert olyan egységet tud felmutatni, ami ritkaság műemlék templomok felújításánál. Az újjászületett terekben az ökumenikus közeledés is szinte megvalósulni látszik. Luther Márton csaknem elégedett lenne. A fehér falak, barna padsorok és az ónix sejtelmessége eminens építészeti összhang. A történelmi viharokból megmaradt szobrok elhelyezésének méltósága is. A világítás, az akusztika elsőrangúan sikerült, nyilatkozta a tervező. Hogy egy német templomba miért portugál mészkő kerül az árnyalatok mély tisztelete okán, az már más kérdés. Minden tökéletes ebben a lenyűgöző fehérségben, de a képekről nem tudom megítélni, hogy a templom maga, mint működő istenháza a lelkemnek igaz-e? Van Szabó Lőrincnek egy verse, ha jól megépítették (felújították), hívő nem hívő, ezt kell érezni egy házban, ami templom: Az Árny keze „Maradj velem, mert beesteledett!” Bibliát hallgat a gyülekezet. Alkony izzik a templom ablakán. Hitetlen vagyok, vergődő magány. „Maradj velem, mert beesteledett!” – Ha így idegen, vedd emberinek, súgja egy hang, s ahogy látó szemem elmereng a régi jeleneten, az emmausin és felejtem magam, a sugár-hídon némán besuhan egy örök Árny: lehetne Buddha is, de itt másképen hívják és tövis koronázza: én teremtem csupán, mégis mint testvérére néz reám, mint gyermekére: látja, tudja, hogy szívem szakad, oly egyedűl vagyok, s kell a hit, a közösség, szeretet. S kezét nyújtja. Mert beesteledett. Hogy Augsburgban vagy Pannonhalmán az építészeti teljesítmény csodálatán túl érezni lehet-e a Kéz érintését, amiért az egész voltaképpen megtörtént, az majd kiderül.

Pákozdi Imre
2012.05.06.
15:15

@FenyvesiHK: Kedves Fenyvesi, csak gratulálni tudok a pannonhalmi felújításhoz írt hozzászólásaihoz. Mély érdeklődés, hozzáértés, szuverén műveltség és aggodalom érződik ezeken. Kérem, ugyanakkor, hogy a leendő építészeti terven ne kérje számon a katolikus egyház aktuálpolitikai állapotát, valamint annak társadalmi megítélését. Az egyházi célú épített mű hagyományosan átível ezeken; a korabeli spanyol templomok például semmilyen mértékben vagy módon sem tükrözik az inkvizíció szellemét. Ám a megmaradt román-kori struktúrák majd a korai gótika híven ábrázolja azt a mindent meghatározó, az egész keresztény világ sorsát ezer évre megalapozó elszánást, amely nemzeteken, nemzetségeken, földesúri érdekeken és egyéb tusakodásokon túl, azokat meghaladva, erkölcsöt és lelki tartást adott a letelepedni kényszerült nyugati világnak. Azoknak a millióknak, akik már nem hátrálhattak ki a konfliktusaikból, mert a hátuk megett csak az Atlanti óceán volt... Ezért meg kellett alkudniuk egymással, már csak azért is, mert az elvetett gabona kikelését helyben kellett megvárniuk és mert tél-álló kőházat sem építhettek évente újat, új helyen. A megalkuvások, a kompromisszumok, tehát az együttélés napi gyakorlati kerete volt az állam. Ami azonban szerénységre, áldozatosságra, szeretetre és önzetlenségre nevelt, az a keresztény egyház volt: az egyetlen keretrendszer, amely személyesen Krisztus sorsával, mint az alázat felmagasztosulásával példálózva tudott örök emberi módon utalni a végtelen erők és az ember viszonyára. A templomok, a kolostorok ennek a végtelenséggel folytatott - korántsem egyenrangú - párbeszédnek a szimbólumai. Ami ezt tükrözi, az méltóan egyházi; ami ezt oldja, vagy szánalmasan megkérdőjelezi, az profán. És ennek semmi köze a cölibátus vagy a papi esendőség avagy az egyház mai megítélésének bármely kérdéséhez.

FenyvesiHK
2012.05.07.
23:23

@Pákozdi Imre: Hajaj kedves Imre itt valami nagyon másképp van. “ Kérem, ugyanakkor, hogy a leendő építészeti terven ne kérje számon a katolikus egyház aktuálpolitikai állapotát,” A katolikus templom mint szakrális tér, kizárólag az egyház aktuálpolitikájáról szól. A mindenkori tér kialakítását, a legutólsó zsinat által elfogadott szabályrendszer írja elő. Ebben pontosan meghatározzák a szertartás rendjét (bevezetés, bűnbánat, könyörgések, olvasmányok, zsoltárok, evangélium, homilia, hitvallás, hívek könyörgése) és annak minden térbeli elrendezését, úgy a papok, mint a hívők számára. “Ezek: az Utolsó Vacsora parancsának megfelelő asztal-közösség építészeti megfogalmazása és reprezentatív kialakítása, valamint az igehírdetés céljára alkalmas tér biztosítása. A két alapelem valamennyi keresztény liturgiában az építészeti keret meghatározója. A különböző vallásfelekezetek különböző liturgiáiban ezek az igények nem egyforma súllyal jelentkeztek. Ennek megfelelően a liturgikus tér alakításában is különbségek mutatkoznak: egyes korokban (és felekezetekben) az igehírdetés kap nagyobb szerepet, míg máskor az oltáron folyó áldozati cselekményt emelik ki az építészet eszközeivel is.” (Dr.Guzsik Tamás idevonatkozó kitűnő összeállításából idéztem.) Ami az inkvizíció építészeti vetületét illeti az egyházi építményekben, azokat az egyház (az élet, a háború) eltüntette az elmúlt évszázadokban. Olyannyira, hogy mikor Jean-Jacques Annaud a “Le nom de la rose című”, inkvizícióról szóló filmjét forgatta a nyolcvanas években(Umberto Eco :A rózsa neve c. könyve alapján), 300 kolostort kellett végigjárnia a világszerte, hogy nyomára leljen ezeknek a leírásokban létező, de eltűnt, korhű, XIV. századi építészeti elemeknek. Csak egyet említenék meg a leírtak közül. Amikor papi személy került az inkvizíció karmai közé, kolostorba száműzték és: Az illetőt befalazták, csak annyi rést hagyva, ahol élelmet és vizet adtak be neki. Ezeket a kolostorokat hívták „távozz békében”-kolostoroknak. Tehát egyfelől van a szeretet vallása, ami jó hogy van, másfelől van az Anyaszentegyház, ami, hát mit tegyünk, éppolyan esendő emberekből áll, mint mi magunk.

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk