/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Közélet, hírek

Átadták az Építészeti OSSKÁR-díjat

1/12

A Wekerle Kispiac drónfelvételen. Fotó: Zajti Film

?>
A Wekerle Kispiac drónfelvételen. Fotó: Zajti Film
?>
Wekerle Kispiac. Fotó: Jurassza Zsófia
?>
Wekerle Kispiac. Fotó: Jurassza Zsófia
?>
Wekerle Kispiac. Fotó: Jurassza Zsófia
?>
Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
J. V. Borászat, Mád. Fotó: Varga Csaba
?>
J. V. Borászat, Mád. Fotó: Varga Csaba
?>
J. V. Borászat, Mád. Fotó: Varga Csaba
?>
J. V. Borászat, Mád. Fotó: Varga Csaba
1/12

A Wekerle Kispiac drónfelvételen. Fotó: Zajti Film

Átadták az Építészeti OSSKÁR-díjat
Közélet, hírek

Átadták az Építészeti OSSKÁR-díjat

2021.06.29. 13:18

A szakmai zsűri döntése alapján a Wekerle Kispiac, a Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ, valamint a mádi J. V. Borászat érdemelte ki az újonnan alapított díjat, amit a Pesti Vigadóban adtak át ünnepélyes keretek között.

Első alkalommal adták át június 28-án az Építészeti OSSKÁR-díjat ünnepélyes keretek között, a Pesti Vigadó Déli termében. A díjat Osskó Judit Ybl-díjas, Príma Primissima Díjas építész férjével, Tokár György Ybl-díjas, Príma Díjas építésszel (1933-2019) kettőjük nevének összekapcsolásával kívánták megalapítani. Eredeti elképzelésük szellemében 2020-ban az Országos Főépítészi Kollégiummal (OFK) új országos, nyílt és nyilvános pályázatot hirdettek meg, melynek keretében építész tervezők Magyarország területén megépült és 2017. január 1. után átadott épülettel pályázhattak 2020. szeptember 28-ig.

Ahogy a kiírásban is állt: "Olyan új építészeti alkotásokat, együtteseket keresünk, amelyek illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik, és nem zaklatják tovább meglévő természeti és épített környezetünket. Olyan kiemelkedő színvonalú műveket szeretnénk díjazni, amelyekben a vezető szerepet a humánum, a harmónia és a minőség képviseli. A beküldött épületeket, együtteseket ezért tágabb környezetükkel együtt kívánjuk értékelni, hiszen a Díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének."

A pályázatra tavaly szeptemberben 31 pályamű érkezett be, a díjazottakat 7 tagú, elismert építészekből álló bíráló bizottság választotta ki. Elnöke Salamin Ferenc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, az OFK elnöke volt, tagjai pedig Csernyus Lőrinc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, Hegedűs Péter Ybl-díjas, Pro Architectura-díjas építész, Marosi Miklós Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész, akadémikus, az MMA alelnöke, dr. Meggyesi Tamás professzor emeritus, Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész, Osskó Judit Ybl és Príma-Primissima-díjas építész, a díj alapítója, Patonai Dénes DLA professzor emeritus, Ybl-díjas, Csonka Pál-díjas építész voltak. A díj titkára Zábránszkyné Pap Klára, Az Év Főépítésze-díjas, Pro Régió-díjas építész volt. 

Az eseményen Juhász Judit, az MMA szóvivője mondott köszöntőt, a díjjal kapcsolatban pedig Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja és dr. Meggyesi Tamás, professzor emeritus osztotta meg gondolatait. A díjakat Osskó Judit és Salamin Ferenc adták át.

A díjazott pályaművek és alkotók

Wekerle Kispiac, Budapest (Füzes András, Tóth Péter DLA építészek) - példaszerű, hagyományt megújító megfogalmazás


„A telepítés jól használja fel a környezet kötöttségeit, a háromszög alakú telek két rövidebb szárán álló épület fogja közre a szabadtéri piacteret. A wekerlei építészet formarendjével szellemi azonosságot vállal, magas szinten folytatja, és nem másolja azt, így az új épület szerves elemévé tud válni a száz éves telepnek.

Tömegalakítása puritán, de mégis rafinált, a piac nagycsarnoka kiemelkedik az egyszerű nyeregtetős tetőformából, a látványnak ritmust adó három keresztcsűr jelöli ki a belső nagyterem helyét.  A részletek átgondoltak, a felületek és nyílások arányosak, a használt építőanyagok egyszerűek.

A piac épülete nem akar mindenáron trendi lenni, az illeszkedő, de mégis egyedi hangvételű ház nagyszerű, úgymond kézműves építészeti gondolat, melyet erősítenek a vándoriskolai hallgatók által tervezett acéllemez grafikák is.

Alapvető válaszokat fogalmaz meg az épület: hogyan lehet a történeti és erős karakterű környezethez folytatással , továbbgondolással viszonyulni egy mai, ötletektől zaklatott világban."


Wekerle Kispiac. Fotó: Jurassza Zsófia
4/12
Wekerle Kispiac. Fotó: Jurassza Zsófia



Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ, Budapest (Lukács István, Vikár András DLA, Gál Árpád, Mangel János, Kákóczki Norbert építészek) - példaszerű, érzékeny megfogalmazás

„A tágabb környezettel a XX. század nem bánt kesztyűs kézzel, az Állomás utcában mégis megmaradt egy igényes, századfordulós épületekből álló utcakép, és a Szt. László tér sarkán is egy hasonló korú eklektikus épület. Ennek megőrzése és folytatása, harmonikus együttműködésüknek megteremtése jelentette a tervezés lényegét.

A létrejött épület jól tükrözi, hogy a tervezők a hely adottságait és az új épület viszonyát a kettő kapcsolatával és mai eszközöket alkalmazó absztrakcióval kezelték. A koncepció tiszteli az öröklött értéket, de távol áll tőle stiláris elemeinek és anyaghasználatának idézése. Az építészeti eszköztárat a ritmus, áttörtség és arányok, az új anyagok és technológiák elfogulatlan használata jelenti.

A homlokzat arányaival, előregyártott, pengeszerű beton elemeinek ritmusával meggyőzően illeszkedik a századfordulós épületsorba. Az épület „középület-arca" harmonikusan összenőtt környezetével, az épületrészek összekapcsolása, átláthatósága, funkciói is mintaszerűek. A belső homlokzatokat elsősorban a funkciók közti jó eligazodás, az átláthatóság alakították – nem idézi szolgaian a külsőben alkalmazott elemeket."


Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ. Fotó: Bujnovszky Tamás
6/12
Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ. Fotó: Bujnovszky Tamás



J. V. Borászat, Mád (Varga Csaba építész) - példaszerű, illeszkedő megfogalmazás

„A pályamű egyedi jellegét az adja, hogy a magyar falvakban ma is létező hagyományos, ún. soros beépítés megújulásához ad máshol is értelmezhető módszert és megoldást, és kihasználja az ebből adódó lehetőségeket.

A beépítés jól illeszkedik a hosszú telek adottságaihoz, a tervezett beépítés változatos, festői. Az előtérben álló gépkocsi tároló, mint „pajta" tömege az utcaképben is fontos szerepet tölt be, jó arányával megfogja a köz felőli sarkot, biztosítja az épületek és épületközök megszokott ritmusát.

Az épület természetes módon vállalja környezete jellegzetes beépítését, és ahhoz túlzott formai átértékelés nélkül alkalmazkodik. Az oldalhatár mentén lépcsősen sorakozó épületelemek hangulatos, a helyhez illeszkedő megoldást eredményeznek, melyet kiegészít a hegyaljai kő hagyományos de egyben újszerű használata is.

A pályamű fontos szempontokat ad a történetileg kialakult és megmaradt falusi jellegű telekviszonyok mai értelmezéséhez, és új funkciókkal történő beépítéséhez. Folytatása ez Tokaj-hegyalja építészetének, de egyben javaslat a fejlesztésére is."


J. V. Borászat, Mád. Fotó: Varga Csaba
10/12
J. V. Borászat, Mád. Fotó: Varga Csaba



Különdíjat kapott a budai Várban visszaépített királyi Lovarda. Osskó Judit ennek kapcsán kiemelte és méltatta Potzner Ferenc építész, művészettörténész munkásságát. Sulyok Miklós, az MMA levelező tagja így fogalmazott: „Az új Királyi Lovarda a budai Várban – vezető tervezője Potzner Ferenc – ma a legaktuálisabb műemlék-kezelési kérdést, a visszaépítést érinti. Ez azonban egész múltszemléletünk kérdése, ez mutat rá legközvetlenebbül és legerősebben az építészet egzisztenciális mivoltára. Múltunk, létünk, nemzetünk a tétje."

A díjátadót dr. Meggyei Tamás professzor emerítus összefoglaló értékelése zárta, amit ezúton ajánlunk olvasóink figyelmébe:

„Néhány munkatársammal először 1984-ben állítottunk össze egy kiadványt annak bemutatására, hogy léte­zik hagyományos magyar környezetkultúra. A már kész anyagban döbbentem vettem észre, hogy a 18 bemutatott esettanulmányból 12 "nem magyar": mert kun, sokác, rác, szlovák, sváb, stb. A kérdést nem lehetett megkerülni. Kénytelen voltam egy rövid fejezetet betoldani a kész anyagba arról, hogy mi is az, hogy magyar. A válasz lényege az volt, hogy a magyar nem elsősorban etnikai, vérségi, alkati vagy genetikai, hanem min­denek előtt kulturális jelenség. Azért jut eszembe az egykori történet, mert a mostani pályázat célja is hasonló, vagy legalább is azzal analóg módon értelmezhető. A különbség „csak" az, hogy a magyar jelleg értelmezése kitágult a hely, a lokális környezet irányába, amit a kialakult építészeti karakter identitása képvisel. Ahogy 40 évvel ezelőtt azt kerestük, hogy miként lettek az egykor kun, sokác, rác, szlovák, sváb stb. falvak magyarrá, úgy most azt kerestük, hogy miként képesek a mai Mád, Zánka, Lepsény, Kőbánya, Wekerle telep stb. városrészei megőrizni identitásukat anélkül, hogy az új épületek kivagyiságukkal, vagy divatosságukkal zaklatnák a kialakult környezetet. Hogy Hamvas Béla "Öt géniusza": a ködös észak, a végtelen kelet, a mediterrán dél, a polgárosult nyugat és Erdély mellett hogyan járulnak hozzá a hely szellemének megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez. Az általánostól tehát inkább a hely, az ősi hagyományoktól inkább az azóta új arculatot öltő települési táj egyedisége felé irányult a figyelem, miközben néhány tervnek sikerült a legrégebbi települési hagyományokat – így pl. a soros beépítést – új tartalommal megtölteni. Bebizonyosodott, hogy az identitás most sem etnikai, vérségi, vagy genetikai jelenség, hanem lélek dolga, ahogy Karácsony Sándor mondta, vagyis szellemi minőség. Ez a pályázat azt igazolta, hogy vannak ebbe az irányba tartó törekvések, és hogy ezeket érdemes kiemelni és felmutatni. Köszönet a pályázat résztvevőinek, hogy segítették értelmezni a kiírás célkitűzéseit. És köszönet Osskó Juditnak, aki kezdeményezte és finanszírozta a pályázatot, és ezzel publicitást szerzett a kiírásban megfogalmazott értékeknek."

 
Az Építészeti OSSKÁR-DÍJ szakmai program megvalósítását Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk