| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

A városligeti hatástanulmány elemzése - II. rész

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A városligeti hatástanulmány elemzése - II. rész
Közélet, hírek

A városligeti hatástanulmány elemzése - II. rész

2014.09.12. 09:44

Cikkinfó

Szerzők:
Pákozdi Imre

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Dosszié:

Elkészült és nyilvánosságra került a Liget Budapest projekt kapcsán megrendelt hatástanulmány, melyet Pákozdi Imre alapos írásban veséz ki.

A cikk előzménye

4. Külföldiek és magyarok

A 2013-as intézményi látogató- és látogatás-számok a tanulmány szerint a következők: ma kb. 1,4 millió látogató kb. 3,5 millió látogatást tesz a most ott található intézményekben (ld. 89. és 88. old.). Ennek a 3,5 millió látogatás-számnak alig negyede, tehát 870 ezer esik a múzeumokra, háromnegyed részben a „városi parkon" kívül eső Szépművészetire és a Műcsarnokra.

A külföldiek látogatásai országos szinten a múzeumlátogatások 15%-át teszik ki (ld. 25. old.). A mai városligeti múzeumokban, a tanulmány által megadott, intézményenkénti aránnyal és látogatásszámmal súlyozott átlagos arány 23%. Ha tekintetbe vesszük a látogatások túlnyomó többségét adó Széchenyi Fürdőt, a Nagycirkuszt, a Műjégpályát és az Állatkertet, a külföldiek aránya 18%.

Eszerint a 3,5 millió városligeti intézménylátogatás 18%-át, tehát 630 ezret abszolválták külföldiek.

Szűkítve a kört, a külföldiek által a Liget múzeumaiban „teljesített" látogatások száma a 870 ezer 23%-a, tehát 200 ezer.

A fenti számok és arányok azért fontosak, hogy ellenőrizhessük a tanulmány keresletszámításának külföldi látogatások számára és arányára tett jósló becsléseit.

A külföldiek intézmény-látogatásai ugyanis a 87. oldalon látható táblázat utolsó sora szerint 2019-re alaposan megszaporodnak. Ha eltekintünk attól, hogy e két sor feliratozása a tanulmányban megcserélődött (a vezetői összefoglalóban már jól szerepel), akkor is furcsa a változás:

Intézmény-látogatók Intézmény-látogatások

1 284 500 (55%)
4 100 000 (69%)
Külföldi1 060 000 (45%)1 810 000 (31%)

A fenti, 2019-re jósolt számokhoz számos feltételezésen keresztül jut el a tanulmány, amelyekről a 84-88. oldalon olvashatunk. Ezeknek becsült mértékét, a „megszerzési aránytól" kezdve a „Liget miatt érkező külföldi látogatón" keresztül az „egy látogatás során felkeresett intézmények átlagos számáig", nem indokolja. A lényeg az eredmény: az, hogy a fenti, 18%-ról 31%-ra jósolt aránynövekedés a 2013-as tényszámok és tényleges arányok tükrében irreális. Ugyanígy hiteltelen a külföldi látogatók látogatásszámának becsült növekedése is: a teljes látogatásszám 3,5 millióról 5,9 millióra növekedésével szemben – ez 68%-os bővülés - a külföldiek látogatásszáma 630 ezerről 1,8 millióra, tehát 185%-kal, majdnem háromszorosára nőne… Na ne.

Ezen a ponton kitérek annak a következményeire, hogy az alapadatok ingatag lábakon állnak. Mert az kevéssé befolyásolja a kalkulációkat, hogy a tanulmány a magyar múzeumok látogatottságát 10 millióban adja meg, miközben az a KSH szerint 2013-ban 9,1 millió volt. Fontos viszont, hogy a Városliget látogatottságának adatait a Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszékének „A Városliget parkhasználati felmérése 2014 – Tavasz" c. anyaga - amely ugyancsak a Városliget Zrt. megrendelésére született - a tanulmány 89. oldalán olvasható 3,4 millió helyett 5,2 millióra teszi. Ez a különbség nem befolyásolja az intézményi látogatásszámok 3,5 milliós értékét és a belföldi/külföldi arányt sem; ez ui. minden bizonnyal a pénztári kikérdezéseken nyugszik. Viszont arra a fontos tényre utal, hogy a Városligetet pusztán napi sétára, pihenésre használók köre még annál is nagyobb, mint a felmérés őszi adatfelvételei alapján gondolható volt. Tanulságos egyébként, hogy ennek a közpénzből készült, közcélú felmérésnek sajnos csak a vezetői összefoglalója érhető el.

Sajnálatos továbbá, hogy a 84-88. oldalon közölt feltételezések és arányszámok ingatagsága miatt (amit a külföldiek arányának 2019-re jósolt irreális növekedése mutat), a Baán László által korábban, még a tanulmány elkészülte előtt, több változatban említett „egymillióval több turista" kijelentés igaz vagy hamis volta sem vezethető le a tanulmányból.

5. Pénz, pénz…

A fenti, hatalmas külföldi látogatószám „jól jön" a Ligetben (pardon, a Liget kapcsán – erre még visszatérünk) 2019-ben, a látogatók által elköltött összegek becslésekor. A költési statisztika ui. azzal számol, hogy míg egy budapesti látogató egy látogatásakor 4350 forintot, egy környékbeli pedig 4500 – 12 500 forintot költ, addig egy külföldi 20 – 60 ezer forintot hagy itt alkalmanként. Ennek eredményeként alakul ki a formás, a 2019. évre jósolt 50 milliárd forintos, a Liget kapcsán jósolt bevétel. Amelynek majdnem kétharmadát (61%-ot) a külföldiek adnák össze. A budapestiek és a közvetlen környék lakóinak költései – az egyszerű parklátogatóké és azoké, akik bemennek valamelyik intézménybe – mindössze 26%-ot tennének ki.

A Liget kapcsán – ez tehát nem a Ligetben történt költést jelenti, hanem a Liget meglátogatásával összefüggésben kiadott pénzt. Ami a csak a Ligetért ideérkező külföldiek esetében 60 ezer forintot, a „csak úgy" erre járó, de a Ligetet meglátogatók esetében ennek harmadát, 20 ezret jelentene. Persze, ebben benne van a szállásköltség, a helyi közlekedés, az étkezés. Ez a számítási módszer elvileg helyes; egy ilyen beruházás hozadéka nem a jegypénztáraknál dől el, hanem - legszűkebben véve is - budapesti léptékben kalkulálható, de indokolt a GDP-alapú szemlélet is.

Ezzel együtt erős túlzásnak tartom a 2019-re jósolt, 49,13 tehát majdnem 50 milliárdos nemzetgazdasági szintű bevételt. Ennek nagyságát a külföldiek látogatásainak irreális száma „dobja meg". Márpedig ez az évi 50 milliárd döntő a működési és a megtérülési mérlegben is, hiszen az un. „multiplikátor-hatás" szorzójával felszorozva (ez a turizmusban 2,01) még a működtetéshez szükséges importált eszközök előzetes levonása után is 91 milliárdos nemzetgazdasági szintű bevételt eredményez. A hatástanulmány szerint ennek egyharmada a GDP-hez hozzáadott érték. Az összes adó- és járulék pedig, amit ennek a 91 milliárdnak a megtermelése után az állam beszed, évi 21 milliárd forint.

Mindez gyönyörű, és a működtetés 10. évében esedékes megtérülést ígér. De – javaslom - ezt ne vegyük készpénznek és nem csupán a bevételi adatokkal kapcsolatos, fentebbi kételyeim miatt. A tanulmányban ugyanis nem szerepel az intézmények és a park felújítására évente félreteendő tartalék, magyarán az értékcsökkenés, valamint a tőke költsége és törlesztése. Márpedig nemzetgazdasági szinten ez a beruházás kölcsönfelvételből valósítható meg, és ne feledjük, hogy az ország GDP-arányos adósságrátája 84% fölött jár. Visszatérve a kalkulációra, nem kívánom a fentebbi, láthatóan számításon kívül maradt tételeket megsaccolni, de ha összességükben nem tolják ki legalább öt évvel a megtérülést, akkor igen ügyesek a finanszírozás szervezői és a Városliget felújításért felelős gazdái.

6. Pénz…?

Igen, az is. De miközben árgus szemmel figyeljük a köz bugyellárisában – akár közcélra is - nagystílű gyűjteményezést folytató törekvéseket, ne feledjük: itt a tét fontosabb. A jelen elemzés első részében, az esettanulmányoknál említett „érték-mérleg" egyik oldalán ugyanis a zöldterületekben igen szegény VI., VII., XIII és belső XIV. kerület lakóinak életminősége, valamint egy kétszáz éves, beállt közpark megőrzése áll. A másik oldalon egy muzeológiai és szórakoztatóipari szempontból – helyszíne és belső arányai miatt – elhibázott koncepció, amelynek megalapozó hatástanulmánya, készítőinek minden erőfeszítése ellenére, több, mély sebből vérzik.

Pákozdi Imre

 

 

Vélemények (2)
verkli
2014.10.22.
14:07

Úgy tűnik, hogy megduplázódott azoknak a száma, akik elolvasták ezt a tanulmányt, már ketten vagyunk.

Néhány megjegyzésem van a nemzetgazdasági bevétel és megtérülési számításokkal kapcsolatban. A 88. oldali grafikonon látható, hogy a tervezett létesítmények milyen csekély mértékben járulnak hozzá a bevételekhez. Ennek ellenére a megtérülési számítások során nem csak az új létesítményekkel, de a teljes Városliget által generált bevételekkel számolnak, vagyis a bevétel rovatban szereplő összeg 90-95%-át nem az új létesítmények, hanem a meglévők termelik. A a 99. oldalon található megtérülési becslés csak egy látványos grafikon. Ha mondjuk a Veszprémi Állatkert nemzetgazdasági hatásait is szerepeltették volna a bevétel oldalon, a megtérülési ráta még kedvezőbb lehetne. Nem tudom, hogy kell-e megtérüléssel foglalkozni egy kulturális beruházás esetén, de ha ilyen módon teszik, akkor a az összes, a tanulmányban szereplő becslés és számítás megkérdőjelezhető; és a projekt elhibázott, mert megalapozatlan.

Pákozdi Imre
2014.09.16.
07:41

A Corvinus Egyetem Parkhasználati Felmérésének vezetői összefoglalója innen tölthető le: http://www.ligetbudapest.org/media/doc/33_varosligeti-parkhasznalat.pdf 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.