| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

A város-hardvertől a vágánysüllyesztésig - Az Infra szimpóziumról

1/5

Koszorú Lajos (építész, Teampannon Kft.) Város-hardver című előadásához, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

?>
Koszorú Lajos (építész, Teampannon Kft.) Város-hardver című előadásához, Infra 2008
?>
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
?>
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
?>
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
?>
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
1/5

Koszorú Lajos (építész, Teampannon Kft.) Város-hardver című előadásához, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

A város-hardvertől a vágánysüllyesztésig - Az Infra szimpóziumról
Helyek

A város-hardvertől a vágánysüllyesztésig - Az Infra szimpóziumról

2008.02.18. 13:09

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Meg kell hagyni, jó érzékkel választották ki az Infra – Városi infrastruktúrák és építészet című szimpózium szervezői – a KÉK munkatársai – a külföldi előadókat: a szombati esemény nyugat-európai vonatkozású témái mind telve voltak olyan „áthallásokkal", melyek Budapest konkrét városfejlesztési problémáit juttatták eszünkbe.

Meg kell hagyni, jó érzékkel választották ki az Infra – Városi infrastruktúrák és építészet című szimpózium szervezői – a KÉK munkatársai – a külföldi előadókat: a szombati esemény nyugat-európai vonatkozású témái mind telve voltak olyan „áthallásokkal", melyek Budapest konkrét városfejlesztési problémáit juttatták eszünkbe. A sárga irigység lett úrrá a hallgatóságon, amikor végig kellett hallgatniuk, hogy mindaz, ami fővárosunkban csak hiú remény, vagy ha nem az, hát rég elbukott a politika kicsinyes napi civódásain és a bürokratikus erődrendszereken, Dublinban vagy Stuttgartban éppen megvalósul.

Koszorú Lajos (építész, Teampannon Kft.) Város-hardver című előadása lényegében nagyvonalú bevezető volt a nap további részében elhangzó gondolatokhoz. Koszorú felvázolta, hogy miben is áll a városok különféle struktúráinak működési elve, rámutatott, hogy a városi hálózatok egymást átható rétegei mint evolutív rendszerek, csak a folytonos változásban képesek fennmaradni. A települések infrastruktúrái integratívak, s kvázi rákapcsolódtak az ökológiai rendszerekre (hiszen pl. a hulladéktermelés és annak feldolgozása, újrahasznosítása a természetben zajló anyagmozgásokhoz, átalakulási folyamatokhoz hasonlóak). Hangsúlyozta, hogy a jövőben már nem az elsődleges infrastruktúrák hiánya vagy megléte lesz a városok helyzetének meghatározója, hanem azok megújulása, újraszervezésének törekvése.

Koszorú Lajos (építész, Teampannon Kft.) Város-hardver című előadásához, Infra 2008
1/5
Koszorú Lajos (építész, Teampannon Kft.) Város-hardver című előadásához, Infra 2008

Jim Quinlan (építész, Railway Procurement Agency /RPA/, Írország) a dublini kötöttpályás tömegközlekedési rendszerek – jórészt már megvalósult – fejlesztéséről beszélt. Az országos vasút, az elővárosi vasutak, a metró és a villamoshálózat olyan integrált rendszerét hozták létre, melybe bevonták a város parkosítási terveit (egymáshoz kapcsolódó zöldfelületek létesítése) és a gyalogos-infrastruktúra új szerkezetét is. A vasúti fejlesztés tehát Dublinban nem elkülönülő projekt, hanem az egész városfejlesztés egyik alapeleme. Évről évre egyre több felhagyott vasúti területet hasznosítanak (parkosítás, régi remízek kulturális központtá alakítása, stb.). Az előadó rámutat: a projektek sikerességét az is mutatja, hogy a város ingatlanpiaca lényegesen fellendült.

Csizmadia István (főtanácsadó, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség /NFÜ/ elnöki kabinet) az EU-s fejlesztési pénzek lehívásával kapcsolatos hivatali struktúrát ismertette. Az előadás – természeténél fogva – elég szárazra sikerült. Érthető, hogy ezt a témát nehéz élményszerűen taglalni, azért mégis lehetett volna életszagúbb a prezentáció: bizonyára a bonyolult organigrammoknál és dobozstruktúráknál vannak érdekfeszítőbb szemléltetőeszközök, mint ahogy a bikfanyelv helyett van köznyelv.


Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
2/5
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
3/5
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
5/5
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008

Ulf Meyer előadásából, Infra 2008
4/5
Ulf Meyer előadásából, Infra 2008


Nem kétséges, hogy leginkább Ulf Meyer (építész, Ingenhoven Architekten, Németország) szereplése ragadta magával a közönséget. Az építész a stuttgarti pályaudvar és a városon keresztülhúzódó vasúti sáv átépítésével foglalkozott. Megtudtuk, hogy jelenleg a mély völgybe zárt – azaz terjeszkedni csak korlátozottan képes – várost hosszában kettévágja a vasúti sáv, mely a ráadásul a gyorsvasutak szempontjából előnytelen fejpályaudvarba fut be. A tervek szerint teljesen új, a város alatt keresztirányban futó vágányokat fektetnek le, míg a mostaniakat megszüntetik, s helyükre zöldfolyosót telepítenek, illetve értékesítik ingatlanfejlesztés céljából. A lesüllyesztett vasúti területek révén az eddig hermetikusan elzárt városrészek integrálódnak, a rekreációs területek könnyebben megközelíthetőek lesznek, a rehabilitációra szoruló térségekben azonnal változások indulhatnak meg. Egy sor olyan probléma is megoldódik tehát, melynek nincs közvetlen összefüggése a vasút kérdésével. Az új pályaudvar a jelenlegi mellett található tér alá kerül. Ulf Meyer előadása során nem lehetett nem gondolni a mi kútba esett kormánynegyed-projektünkre: hányszor végighallgattuk, hogy a vágánysüllyesztés túl drága, sose térül meg, ésszerűtlen… Íme az ellenpélda – EU-s pályázat útján elnyert kétmilliárd euróból.

Az Ingenhoven Architekten szakmai-esztétikai szempontból is elismerésre méltó tervet tett le az asztalra, olyat, mely bizonnyal az elkövetkező évtized Európa építészete számára is meghatározó lesz. És ahogy a világ intelligensebb részén természetes: a komplexum széndioxid-kibocsátása zéró lesz. Stuttgart új pályaudvarának és vasúti rendszerének terve pontosan fedi Koszorú Lajos előadásának végkövetkeztetését, miszerint a jövőben a infrastruktúrák megújulása lesz a fókuszban.

Erő Zoltán (építész, Palatium Stúdió Kft.) A régóta működő város című előadására talán a legpontosabb minősítés az, hogy jópofa. A kedves, érdekes, humoros, ám meglehetősen szedett-vedettnek tűnő gondolatfolyam jobbára olyan kultúrtörténeti, kulturális antropológiai nyalánkságok sorolásából állt, mint pl. a városi infrastruktúrákra vonatkozó utalások a gyerekeknek szóló rajzfilmekben, mesekönyvekben (Tesz-vesz város; Z, a hangya). De nagyjából ennyi.

Rendkívül magasszínvonalú, könnyed, mégis információgazdag előadást hallottunk Dr. Balogh Péter Istvántól (tájépítész, Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtérépítészeti Tanszék). Napjaink problémáinak valódi gyökereire rámutató példákat hozott – a pozitív fejlesztések javarészt külföldiek voltak. Áttekintette a parkosítás, a városi zöldfelületek létesítésének legfőbb jelenségeit, tendenciáit, sőt, divatjait. Felhívta a figyelmet arra a konfliktusra, mely a közlekedésfejlesztés és a városi rekreáció egyre nagyobb igénye között feszül – ugyanakkor megmutatta azokat az alternatívákat is, melyek a kettőt összeegyeztethetővé teszi.

(az INFRA-beszámolókat a héten több részes folytatásban közöljük, a szerk.)

Haba Péter
képek: sajtóanyag

Vélemények (2)
rokon
2008.02.18.
16:41

Budapest, vigyázz! Dimenzióváltás közeleg - a hvg az INFRÁ-ról:

"Koszorú Lajos szerint Budapest is eljutott az új városfejlődési szakasz kapujához. Története során az első korszakot (1890–1980) az ipar és a vasút határozta meg, a másodikat (1980–2020) az autó s a közút, míg a most kezdődőt – ha jól tesszük a dolgunkat – az összehangolt térségi fejlődés, amelyben, mondjuk, alapkérdés lesz a közúti és a vasúti közlekedés kiegyensúlyozása, illetve az új városközpontok megtervezése. Koszorú úgy véli, a spontán piaci mozgások megszabta városfejlődésnek kimerültek a lehetőségei..."

EMA
2008.02.18.
16:02

Sajnos, ez a program, nekem, kényszerűen kimaradt, úgyhogy minden részletre kiváncsi vagyok...:)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.