| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

A változás változása

1/13

Halle aux Farines, Rive Gauche

Avenue de France, Rive Gauche

Bibliotheque Nationale de France, Rive Gauche

Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Gilles de Mont-Marin előadásából fotó: vm

Belezney Éva fotó: vm

Lukovich Tamás fotó: vm

Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Zoboki Gábor fotó: vm

Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás Kovács Gergely, Gauder Péter fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

Szajna part, Rive Gauche

?>
Halle aux Farines, Rive Gauche
?>
Avenue de France, Rive Gauche
?>
Bibliotheque Nationale de France, Rive Gauche
?>
Gilles de Mont-Marin fotó: vm
?>
Gilles de Mont-Marin előadásából fotó: vm
?>
Belezney Éva fotó: vm
?>
Lukovich Tamás fotó: vm
?>
Gilles de Mont-Marin fotó: vm
?>
Zoboki Gábor fotó: vm
?>
Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás Kovács Gergely, Gauder Péter fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
Szajna part, Rive Gauche
1/13

Halle aux Farines, Rive Gauche

Avenue de France, Rive Gauche

Bibliotheque Nationale de France, Rive Gauche

Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Gilles de Mont-Marin előadásából fotó: vm

Belezney Éva fotó: vm

Lukovich Tamás fotó: vm

Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Zoboki Gábor fotó: vm

Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás Kovács Gergely, Gauder Péter fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

Szajna part, Rive Gauche

A változás változása
Helyek

A változás változása

2009.04.30. 13:04

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Párizs, Franciaország

"A csaknem húsz éve zajló híres párizsi városfejlesztési projekt, a Rive Gauche a hagyományos mérnöki szemléletű urbanisztikával szakító stratégiai tervezés példája" – emelte ki Gilles de Mont-Marin, a projekt igazgatója a Kreatív várostervezés című konferencián, melyet a Heti Válasz rendezett április 28-án a Művészetek Palotájában.

A csaknem húsz éve zajló híres párizsi városfejlesztési projekt, a Rive Gauche a hagyományos mérnöki szemléletű urbanisztikával szakító stratégiai tervezés példája – emelte ki Gilles de Mont-Marin, a projekt igazgatója a Kreatív várostervezés című konferencián, melyet a Heti Válasz rendezett április 28-án a Művészetek Palotájában. Az előadó ezzel persze nem valamiféle újdonságot közölt, sokkal inkább azt érzékeltette, hogy az 1980-as évek végén és a ´90-es évek elején lezajlott urbanisztikai paradigmaváltás nyomán mára olyan tervezői gyakorlat alakult ki Franciaországban, amely a nagyvárosok megváltozott problémáit a korábbiaknál mélyrehatóbb, átfogóbb módon képes megoldani.

 

Halle aux Farines, Rive Gauche
1/13
Halle aux Farines, Rive Gauche

Avenue de France, Rive Gauche
2/13
Avenue de France, Rive Gauche

Bibliotheque Nationale de France, Rive Gauche
3/13
Bibliotheque Nationale de France, Rive Gauche

 

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a konferencia mindegyik résztvevője, de míg a többség általánosságokra szorítkozó modelleket prezentált, addig Gilles de Mont-Marin a konkrétumok szintjén, sokéves tapasztalatok segítségével világította meg a azokat a kihívásokat, melyekkel szinte minden nagyobb településnek szembe kell néznie: a rozsdazónák, a szlömös lakónegyedek, a növekvő gépjárműforgalom, a jó közösségi közlekedés iránti egyre nagyobb igény mellett részt kell venni a városoknak abban versenyében is, mely egy-egy régió kulturális, pénzügyi, turisztikai, innovációs központjának szerepéért zajlik.

 

Gilles de Mont-Marin fotó: vm
4/13
Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Gilles de Mont-Marin előadásából fotó: vm
5/13
Gilles de Mont-Marin előadásából fotó: vm


 

Bár az utóbbi időben nem kevés cikk és tanulmány, konferencia és kerekasztal-beszélgetés szólt arról Magyarországon is, hogy az urbanisztika immár a „plannerek" világa, olyan városfejlesztési menedzsereké, akik a politikai, pénzügyi, jogi, építészeti, marketing- és kreatívszakmai szempontokat egyeztetik, sőt szintetizálják, tájékozottak a környezettudatosság és a városok kulturális örökségének megóvása terén és képesek a participatív tervezés alkalmazására – mégis vajmi kevés az eredmény. Elég csak a pesti Millennium City Center néven futó Trigránit-projekt mind ötletszerűbbnek tűnő, egymástól elszigetelt telkenként kialakított beépítési „koncepciójára", vagy az Infopark megdöbbentő szellemtelenségére gondolni. Úgy tűnik tehát, hogy nem lehet túl sokszor ismételni a fentieket.

 

Szajna part, Rive Gauche
13/13
Szajna part, Rive Gauche

Belezney Éva fotó: vm
6/13
Belezney Éva fotó: vm

Lukovich Tamás fotó: vm
7/13
Lukovich Tamás fotó: vm


 

A bevezető előadások általánosságai mintegy felvezették a francia szakember mondandóját, a későbbiek pedig kvázi „kirészletezték" azt különböző gyakorlati kérdések kibontásával. A Rive Gauche fejlesztés Párizs 13. kerületében, a Szajna bal partján húzódó három kilométer hosszú sávra terjed ki. Az 1991-ben indult projekt az Austerlitz-pályaudvarhoz kapcsolódó, hatalmas kiterjedésű vasúti zóna átfogó megújítását tűzte ki célul. Gille de Mont-Marin hangsúlyozta, hogy a vasúti sínek jelentős részének felszámolásával nem építési telkek felszabadítása, nem különböző beruházási igényeknek megfelelő „parcellázás" volt a cél, hanem olyan térstruktúra kialakítása, amely a Szajnától eddig elszigetelt városrész számára kapcsolatot teremt a folyóval. A területet zöld folyosókkal szeletelték fel, a sínek fölött gyalogoshidakat építettek. Az így kialakult kilenc zóna beépítési tervének kialakítására más-más, de szorosan együtt dolgozó építészt kértek fel (köztük pl. Jean Nouvelt, Dominique Perrault-ot, Christian de Potzamparc-ot). A közterületek tervezését azonban nem osztották fel, hanem egészében Potzamparc-ra bízták.

Az épületek egy részét a lefedett vasúti sínek fölé építették (ismerős megoldás a budapesti Kormányzati Negyed tervei kapcsán), a projekt legismertebb létesítménye a négytornyú Francia Nemzeti Könyvtár (Dominique Perrault). Figyelemre méltóak a beruházás szervezeti körülményei: a főbb feladatok koordinációja a kerületi önkormányzat feladata, azonban a kivitelezést az 57 százalékban Párizs város, 25 százalékban a francia államvasutak tulajdonában lévő Semapa részvénytársaság végzi. Számos épület megépítésére magánberuházói pályázatot írtak ki. A terület ma is 80 százalékban a vasút tulajdonában van, a fejlesztéshez szükséges hitelekhez az állam 80 százalékban garanciát ad.

 

Gilles de Mont-Marin fotó: vm
8/13
Gilles de Mont-Marin fotó: vm

Zoboki Gábor fotó: vm
9/13
Zoboki Gábor fotó: vm

Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás Kovács Gergely, Gauder Péter fotó: vm
10/13
Takács Péter, Takács Ernő, Gulyás Kovács Gergely, Gauder Péter fotó: vm

 

Az urbanisztikai koncepció fontos eleme a funkciók változatossága: felváltva követik egymást az iroda- és lakóházak, középületek, hogy ne alakuljanak ki homogén, s ekképp esténként halott hivatali negyedek. Az államvasutak, az önkormányzat és Párizs városa között létrejött partnerséget közel húsz éve egyetlen polgármester, politikai párt, kormány sem kérdőjelezte meg.

És akkor lássuk a magyarokat: Dános Pál, az SCD Group ingatlanfejlesztési igazgatója a Pasaréti út és a Hűvösvölgyi út között elhelyezkedő, egykori katonai terület fejlesztésével kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, feltárva a helyzet bonyolultságát, az évekig húzódó egyeztetési folyamatot, a beruházói felelősség jelentőségét. A prezentáció végén a beruházással összefüggésben a LukVik építésziroda és a ZHJ Architects neve tűnt fel.

A délelőttöt záró beszélgetés résztvevői, Gulyás Kovács Gergely, a DunaCity vezérigazgatója (DunaCity projekt, a Lágymányosi hídtól délre, a pesti oldalon), Takács Ernő, a Talentis Group elnöke (a Zsámbéki-medence, a „magyar szilíciumvölgy" fejlesztője) és Takács Péter, a Walker and Williams értékesítési igazgatója (Tópark projekt) saját projektjeiket ismertették. A Gilles de Mont-Marin által képviselt szemlélet hazai meghonosítására Zoboki Gábor tett kísérletet, aki 2025-ig nagy léptékű, fantáziadús, gyalogos sétányokkal behálózott új városközpontot vízionált Albertfalva Duna melletti – többnyire önkormányzati tulajdonú – területeire. A városrészt a Duna fölött lakóhíd kötné össze a Csepel Művek "loftvárosával" a folyó túlpartján. Úgy tűnik, a következő évtizedekben talán Magyarországon is számíthatunk bizonyos változásokra.

Haba Péter

 

fotó: vm
11/13
fotó: vm

fotó: vm
12/13
fotó: vm


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.