Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

Párizsi agglomerációs vita

1/2

Sarkozy elnök és felesége

Neuilly-sur-Seine központja

Hirdetés
?>
Sarkozy elnök és felesége
?>
Neuilly-sur-Seine központja
1/2

Sarkozy elnök és felesége

Neuilly-sur-Seine központja

Párizsi agglomerációs vita
Közélet, hírek

Párizsi agglomerációs vita

2009.08.05. 06:48

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Párizs, Franciaország

Építészek, alkotók:
Marthi Zsuzsa

Nicolas Sarkozy francia államfő fiókba tette Ile-de-France régió fejlesztési stratégiáját, mivel nem találta elég ambiciózusnak.Terjeszkedhet-e a végtelenségig a nagyvárosok agglomerációja? Marthi Zsuzsa írása.

Ez év elején beiratkoztam a Debreceni Egyetem és a Párizs IV-Sorbonne Egyetem közös képzésére, mert első kézből szerettem volna információt szerezni az Európai Unió terület- és településfejlesztési gyakorlatáról. Azt mindig tudtam, hogy mennyire más a közszféra fejlesztési politikája, de kíváncsi voltam arra is, hogy konkrétan miként szervezik meg egy településen a köz- és magánszféra együttműködését, mi a siker záloga, mit jelent náluk az a bűvös szó, hogy projektgenerálás és partnerség.

A legutóbbi alkalommal Michel Carmona, a területfejlesztés híres francia professzora előadását hallgattuk, amelyben áttekintést kaptunk a francia területfejlesztés módszertanáról. Ami nagyon érdekes volt számomra, hogy mennyire más az állam és a régiók viszonya a területfejlesztési politikakialakításában.

Franciaországban a területfejlesztés ügye a régióknál van, a helyi önkormányzatoknak nincs önálló döntési szabadsága, csak delegálhatják polgármestereiket a régió tanácsába. Korábban a franciaországi régióknak csak koordinátori szerepe volt, de később 1982-ben önálló közigazgatási egységgé váltak. A területfejlesztési stratégia kidolgozásánál a régió stratégiáját a jóváhagyás előtt 6 hónappal kötelesek bemutatni az államnak, amely szintén dolgozik az ország fejlesztési stratégiáján. Az egyeztetéseket a régió és az állam képviselői kezdetben közös ebédek, találkozók alkalmával vitatják meg. Nagyon sokszor egyeztetnek ezekről az elképzelésekről, de az utolsó szó mindig az államé.

1-1,5 éve szokatlanul erős konfliktus alakult ki Ile-de-France régió és az állam között a Párizs-környék fejlesztésén. A régió a „nem fejlesztés" politikája mellett állt ki, és meghirdette környezetvédelmi programját, amely a metropolisz-környék fejlesztéseinek erőteljes visszafogását jelentette volna. Nem kívántak több lakást, irodát, gazdasági területet építeni, mert a városkörnyéki települések úgy gondolták, hogy ők szeretnék, ha a környezetük úgy maradna, ahogy van, megmaradna kellemes lakókörnyezetnek.

 

Neuilly-sur-Seine központja
2/2
Neuilly-sur-Seine központja

 

 

Ellenállt a fejlesztésneka Défense negyed melletti Neuilly-sur-Seine is, amelynek korábban éppen Nicolas Sarkozy volt a polgármestere (1983 és 2002 között). Korábban, amikor még polgármesterként vezette városát, erős nyomás nehezedett rá a helyi választók részéről, akik fejlesztésellenes politikát vártak el tőle. Államfőként viszont úgy látja, hogy Párizsnak meg kell tartania az európai tér viszonylatában a megfelelő geopolitikai súlyát, ami elképzelhetetlen a metropolisztér új kihívásokra megfelelően reagáló fejlesztése nélkül. Mivel az állam nem találta Ile-de-France régió fejlesztési elképzeléseit elég ambiciózusnak, ezért elvetették.

De hol itt a demokrácia? Carmona professzor erre azt válaszolta, hogy a sok vita után egyszer, valakinek ki kell mondania az utolsó szót.

Ma, Magyarországon a települések mondják ki minden fejlesztésben az utolsó szót, azok az önkormányzatok, amelyek csupán a helyi érdekek érvényesítéséért felelnek. A települések polgármesterei, politikusai nagy nyomás alatt állnak, az ország vagy egy régió érdekét szolgáló átfogó fejlesztési programot nem tudnak, vagy nem akarnak megvalósítani. A régiós és az országos érdeknek megfelelő szintű projektek megvalósítása sokszor az érdektelen vagy ellenérdekelt önkormányzatokon múlik. De vajon valós jogkör nélkül mi fogja eldönteni, hogy a több önkormányzatot is érintő országos vagy régiós érdekeltségű projektek hol valósulnak meg az országban?

A magyarországi régiók közigazgatási jogkör nélküliek, ezért erőtlenek. Így pedig régiós és országos érdekű fejlesztéseket nem tudnak hatékonyan megvalósítani.

Marthi Zsuzsa

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.