Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Lakóépület

A pesti gangok új világa

1/18

helyszín

pince alaprajz

földszint alaprajz

alaprajz 6 emelet

alaprajz 7 emelet

1/18

helyszín

pince alaprajz

földszint alaprajz

alaprajz 6 emelet

alaprajz 7 emelet

A pesti gangok új világa
Épületek/Lakóépület

A pesti gangok új világa

2006.11.17. 12:33

Projektinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Selényi György, Sebők Ildikó, Szerényi Győző

... "A függőfolyosók összetett rendszere egészen sajátos látványt ad a háznak: a lebegni látszó járdaszakaszok, a sarkokban megjelenő kis lépcsők cikkcakkjai könnyed, fellazított struktúrát érzékeltetnek." Építész: Selényi György, Sebők Ildikó, Szerényi Győző. Lakóház a Rózsa utcában- Haba Péter írása

Az új budapesti lakóházak udvarai egyre inkább homályosan derengő aknákra hasonlítanak. A beépítési szabályok sok helyen lehetővé teszik ugyanis, hogy a nyitott közösségi területek, zöldfelületek csak úgymond mutatóban, szánalmas kis zárványként jelenjenek meg a háztömbökben. A lakók számára fontos külső gangnak alig, vagy egyáltalán nem jut hely – pedig a pesti bérház hosszú ideig szinte elképzelhetetlen volt nélküle, s nem kétséges, hogy – a minimum hatvan-hetven évnyi, a külső gangot nemigen preferáló modernizmus után – még mindig (vagy már újra!) igény van rá.

A sokszor indokolatlanul magas maximális beépítési százalékokat, szintterületi mutatókat meghatározó szabályzatokat az ingatlanfejlesztők többsége természetesen szemrebbenés nélkül kihasználja. Ezek a gyanúsan keretfeszegető projektek azonban mintha egyre kevésbé nyernék el az engedélyező hatóságok tetszését.

 

A terézvárosi Rózsa utcában álló lakóház esetében hosszú egyeztetés folyt a tervezők, Selényi György, Sebők Ildikó, Szerényi Győző és a helyi főépítészi iroda és a beruházó között, mely végül viszonylag levegős, tágas beépítést eredményezett – a tetőszinttel megtoldott hat emelet és a magas lakásszám ellenére is. A lehetséges 80%-os (!) beépítési arányt nem éri el az épület (összesen 73,5%-ot foglal el), így alakulhatott ki a két oldalán függőfolyosókkal kiegészített nagy udvar.
 

Az utcai homlokzat megformálását szintén a környék építészeti múltjához kissé rigorózusan ragaszkodó előírások határozták meg. Ezeknek felel meg a magas cseréptető, a felsőbb részektől markánsan eltérő földszint, az osztó- és a zárópárkány. Az anyaghasználat és a nyíláskiosztás már az építészeken múlott: a földszint és az első emelet vakolt felületei, illetve a második emelettől megjelenő téglaburkolat a szomszédos eklektikus stílusú házak megfelelő homlokzatrészeit követik.

Az alsó homlokzati sáv az épület egyik legvitathatóbb eleme: a vakolat és a világos színezés még egy magas presztizsű lakóterületen sem volna szerencsés választás – a háznak helyet adó, jelentős részben elszlömösödött, épp csak most revitalizálódásnak indult városrészben különösen nem az.

Az első emelet sávja viszont a homlokzat egyik legfrappánsabb megoldása, vizuális értelemben úgy „támasztja alá" a téglaburkolatos részeket, mintha egy nagyra növelt fogrovatos párkány volna. Ez a kompozíciós fogás megjelenik a koronázópárkány alatt is, a hatodik emelet sávjának képében. A téglaburkolatos rész a különböző anyagok, textúrák, plasztikus részletek egészen finom, szinte nüanszokból építkező kompozíciója. Mivel az utca igen keskeny (mindössze 12 méter széles), erkélyekről szó sem lehetett – ez a kötöttség vezetett az egészen sekély loggiák ötletéhez. Ezek bemélyedő mezői a manapság divatos „vonalkód-elrendezést" követik – „rendetlenségük" adja a homlokzat karakterét. A födémek látszó betonlemezeinek világos csíkjai azonban határozott rendet vágnak a „kuszaságba". A horizontalitást erősítik a téglafelületek eltérő formájú elemekből rakott sávjai és a loggiák kiugró műkőlemezei.



 

Az udvarban a már említett függőfolyosók a legfigyelemreméltóbbak. Az utcai traktus esetében ezeket a tervezők kissé elhúzták a homlokzattól, hogy keskeny hézag nyílhasson a fal és a járófelület között. Nem holmi téri mutatvány ez, hanem nagyonis gyakorlati célú: az udvari ablakok számára több fényt biztosít. A függőfolyosók ugyanakkor az egyes padlószinteknél valamivel alacsonyabban futnak, hogy az egyes lakásokba ne lehessen közvetlenül belátni. E megoldásból adódott az ötlet, hogy minden lakás elé néhány lépcsőfoknyi szinteltolás révén elkülönülő félig privát tér kerüljön. A lakások elrendezésével a tervezők azt is elérték, hogy a traktusok közepén kis beugrók előzzék meg az egyes bejáratokat, intimebb miliőt teremtve a használók számára.

A függőfolyosók összetett rendszere egészen sajátos látványt ad a háznak: a lebegni látszó járdaszakaszok, a sarkokban megjelenő kis lépcsők cikkcakkjai könnyed, fellazított struktúrát érzékeltetnek. A változatosságot az egyes falfelületek eltérő színezése is fokozza. Sajnos a kivitelezés hiányosságai éppen itt, az épület legigényesebben tervezett részein mutatkoznak meg leginkább. A különböző hibák és redukciók önálló kivitelezői döntések következményei, mivel a beruházó nem adott lehetőséget a tervezői művezetésre.


 

 

A jelenlegi ingatlan-trendnek megfelelően a lakások igen kicsik, ám a közöttük futó falak nem hordoznak terhet, így később összenyithatók. A hatodik emeletei lakások kétszintesek – egy belső lépcső segítségével a tetőtérbe is kiterjednek.

A Rózsa utcai ház tervezői nem kevesebbet tettek, mint hogy ismét jelentős elemmé tették a ház funkcionális rendszerében a régi pesti bérház jellegzetes elemeit, az udvart, a gangot, a lakás-előteret; úgyis mondhatjuk, hogy visszaadták azok régi rangját. Igyekeztek e tértípusokat úgy „rehabilitálni", hogy mind az új használói elvárásoknak, mind a mai befektetői igényeknek megfeleljenek.

Haba Péter (szöveg), Selényi György és Szerényi Győző (fotó)


Lakóház a VI., Rózsa utcában
Építtető: Horváth Lehel, Horváth Péter LAKÉV Kft.
Generáltervező: RADIUS Építészműterem Kft., Sebők-Selényi Műépítészet
Építész tervezők: Selényi György, Sebők Ildikó, Szerényi Győző
Építész szerzőtársak: Mayer Brigitta, Tavaszi Tamás
Építész munkatársak: Szabó Péter, Pásztor Ádám, Horváth Liliána
Tartószerkezetek: Facskó Gergely
Épületgépészet: Temesvári László, Soós Imréné
Villamos tervező: Tóth Zoltán
Épületszerkezetek: Barta Ferenc
Zajvédelem: Barta Ferenc, Csott Róbert.
Mélyalapozás: Petik Árpád
Talajmechanika: Vona László
Kertépítészet: Sikabonyi Miklós
Közlekedés: Barkács Gyula
Geodézia: STUDIO ‘R’ Kft.,
Személyfelvonó: Nagy Sándor
Parkológép: Koltai Jenő, Simon Ágoston

Külön köszönet: Tétényi Éva főépítésznek, id. Benczúr László tervtanácstagnak, a kerületi tervtanácsnak

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.