Emberek/Interjú

A nagy visszatérők – Bejárás és interjú Finta Sándorral, a Nemzeti Hauszmann Program beruházásai kapcsán

1/26

Finta Sándor, a Várkapitányság fejlesztési és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, Fotó: Gulyás Attila

?>
Finta Sándor, a Várkapitányság fejlesztési és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Finta Sándor, a Várkapitányság fejlesztési és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
?>
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
1/26

Finta Sándor, a Várkapitányság fejlesztési és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, Fotó: Gulyás Attila

A nagy visszatérők – Bejárás és interjú Finta Sándorral, a Nemzeti Hauszmann Program beruházásai kapcsán
Emberek/Interjú

A nagy visszatérők – Bejárás és interjú Finta Sándorral, a Nemzeti Hauszmann Program beruházásai kapcsán

2020.08.10. 16:40

Mielőtt a budai Vár felé vettem az irányt, szinte kötelező érvényű volt levenni a polcról a műemlékvédelem történetével foglalkozó klasszikus szakirodalmakat. A lapokon stílhű visszaépítések és modern átírások egyaránt váltották egymást fejezetekről fejezetekre, azaz korszakokról korszakokra történelmünk során. Akár támogatjuk, akár ellenezzük, egy biztos: most ismét egy új lap következik, amikor a budai Vár Lovardája, a Stöckl lépcső és a Főőrség rekonstrukcióira tekintünk. 

Hogy mit indított el ez a három újjáépítés, arról Finta Sándorral, a Nemzeti Hauszmann Programot lebonyolító Várkapitányság Nonprofit Zrt. Üzemeltetési és Fejlesztési Divíziójának vezérigazgató-helyettesével beszélgettem az együttes bejárásakor.
 

A három architektúra immáron visszaépült, de mi az ütemezése a tabáni akadálymentes tengely fejlesztésének és a Csikós udvar további rekonstrukcióinak?

Finta Sándor: Az elkészült Lovarda 2021 második felében nyitja meg kapuit multifunkcionális rendezvényteremként a nagyközönség előtt, helyszíne, a Csikós udvar teljeskörű megújítása és akadálymentesítése után. Ennek a projektnek a keretében már megkezdtük az Ybl-támfal köpenyfalának teljes felújítását a Palota út mentén, a Csikós udvaron most látható hatalmas akna pedig két nagy kapacitású lift kiépítését vetíti elő, amely a Dózsa György téren parkoló turistabuszok utasait viheti fel a Lovarda elé. Már elkészült további két új lift az Országos Széchényi Könyvtárhoz vezető folyosón, ezek folytatólagosan a Csikós udvarról tudják felszállítani majd a látogatókat a Hunyadi udvar szintjére, de a két udvar összeköttetését szolgálja a szintén újjáépült neoreneszánsz Stöckl lépcső is.

Folyamatban van a Hauszmann-féle rámpa újjáépítése a Lovardától haladva három felvezetővel a Hunyadi udvar felé, amely ugyancsak a Csikós udvar és ezáltal a budai Vár akadálymentesítését segíti majd elő. A Lovarda tömbje mögött álló, háború után épült Karakas pasa tornyának helyreállítása is készül, melyben elképzeléseink szerint egy török hangulatú kávézó üzemelhet a jövőben. A terület a teljes akadálymentesítéssel és a tereprendezéssel együtt 2021 év végére készül el.

Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
16/26
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila

Az említett Ybl-támfal egy szakasza mögött több száz férőhelyes mélygarázs üzemel, de korábban több ilyen típusú beépítést is terveztek az autóforgalom csökkentésére. Ezek a fejlesztések hol tartanak?

F.S.: A Lovarda épülete alatt üzemelő mélygarázs korábban egy magánberuházásként indult, de ma már ezt is a Várkapitányság üzemelteti. Ezen, valamint a Várkert Bazár mélygarázsán kívül épül még egy harmadik garázs is a Csikós udvar alatti parkolótól északra, amely felett a zöldfelületeket is rehabilitáljuk gyümölcsöskertek ültetésével. A Várhegy barlangrendszereit statikailag ezek a beépítések nem veszélyeztetik, azt sokkal inkább a jelenlegi autóforgalom teszi. A tabáni oldal akadálymentesítése és e várgarázsok kivitelezése a Dísz tértől délre eső területek teljes autómentesítését segíthetik ily módon.


A Főőrség épülete kívül ugyan kész, de belsőépítészeti munkálatai még tartanak. Mikorra várható az elkészülte és pontosan milyen funkciókat rejtenek az egyes szintek?

F.S.: A bejárati oldalon egy kávézó és étterem nyit majd, amelynek a belsőépítészeti kialakítása valóban zajlik. A nyáron történő megnyitást a pandémia írta felül, de a bérlő már javában folytatja a kivitelezést. Az épület többi helyiségében szintén kortárs lesz az enteriőr, letisztult réz, terrazzo, vagy acél elemek uralta részletekkel. A felső emeleten egy hatalmas kiállítótér kap helyet, a legalsó szintek alaprajzát pedig némileg felülírták a tervezők, ugyanis fontos középkori leletek kerültek itt elő. A Csikós udvar terepszintjén ezért is zártuk le a Főőrség homlokzatát egy szobrászati pályázat útján megtervezett bronzkapuval, mert a jövőben lehetőség adódhat a mögötte megbúvó részleteket összekötni a Budapesti Történeti Múzeum középkori mélyszintjének romterületeivel.

Finta Sándor, a Várkapitányság fejlesztési és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, Fotó: Gulyás Attila
1/26
Finta Sándor, a Várkapitányság fejlesztési és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, Fotó: Gulyás Attila

A frissen pácolt fa illatával átitatott Lovarda terében állunk, merengve a rekonstruált részleteken, ahonnét a modern hang- és fénytechnika egy-egy eleme bukkan elő a történelmi formák között. Ez a megújult infrastrukturális háttér pontosan mivé tud avanzsálni egy múlt századi épülettípust?

F.S.: Ugyan az épület alaprajzi elrendezése követi az eredeti terveket, Potzner Ferenc építész vezetésével a tervezőcsapat mégis a mai kor igényeire szabta át a hajdani kiszolgáló tereket. A lovas bemutatókhoz szánt ideiglenes karámok helye ma például modern catering és konyha tér, az alagsorban pedig letisztult ruhatárt alakítottak ki. A központi tér burkolata felszedhető álpadló, amely helyett bármikor korszerű lovas sportoláshoz és bemutatókra alkalmas színteret lehet kialakítani. Esküvőktől kezdve zárt területre tervezett fesztiválokig sokféle esemény tartható itt, amelyekhez modern elektronikai és gépészeti hátteret alakítottak ki a mérnökök. De az eredetivel egyező anyagok, a famennyezet, a magas lambéria, azaz a puha felületek önmagukban is remek akusztikát biztosítanak.

Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
19/26
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila

Milyen folyamat előzte meg a kivitelezést a lebonyolító részéről? Mi volt a garancia arra, hogy a régi részleteket valóban hitelesen tudták újraalkotni a mesteremberek?

F.S.: A műemléki beruházásokat ugyebár a lehető legszélesebb körű gyűjtés, történeti kutatás, azaz a műemléki dokumentáció előkészítése előzi meg, amelyet jelen esetben a BTM csapata végzett Rostás Péter vezetésével. Ez persze nem jelenti azt, hogy az építkezés közben ne találnánk olyan újabb töredékeket, vagy ne bukkannának fel akár hagyatékokból olyan dokumentumok, amelyek segíthetik a további munkát. Mielőtt bármely fejlesztés és részlet kivitelezésébe kezdünk, egy nagyon komoly bíráló bizottságot hívunk össze, hogy megvizsgáljuk a szakági kivitelezőktől kért mintafelületeket. Volt, amikor a finomítások könnyen mentek. Például a palota déli összekötő szárnyában, a Szent István-terem rekonstrukciója során a Zsolnay-gyárnál elég volt levenni a polcról a szóban forgó régi öntőformát és a generációknak átadott technika szerint újragyárthatták az elemeket. Voltak azonban felületek és szerkezetek, amelyeknél a kortárs mestereknek újra ki kellett taposniuk a régi utakat.

Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
6/26
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila

A Program következő ütemében hamarosan megkezdik a József főhercegi palota, a Vöröskereszt Egylet egykori székházának és a Honvéd Főparancsnokság épületeinek rekonstrukcióit. A most elkészült kiépítések után akadnak-e tanulságok rájuk nézve a tervezés és üzemeltetés szempontjából?

F.S.: Rendkívül felkészült és képzett szakemberekből álló csapat együttműködése hozza létre a fejlesztéseket, ezáltal a kivitelezés egy gyakorlottabb formában tud lezajlani, folyamatosan fejlődve és a múltbeli tapasztalatokra építve. A műszaki nehézségek ellenére a Csikós udvar fejlesztése során is tartotta és jelenleg is tartja mindenki magát az ütemezéshez. A legnagyobb tanulság talán az, hogy lehetőség szerint a projekt előkészítésére több időt kell hagyni. Egy egykomponensű műemléki fejlesztésnél sokkal több időre van szükség ebben az esetben a megelőző kutatásokra, hiszen minden mindennel összefügg, így bármely megtalált részlet elképesztően sokat számít. Ez a palota épületénél különös körültekintést igényel majd, elvégre működő intézményeket foglal magába az épületegyüttes. Az munka megkezdése előtt meg kell tervezni, hogy a falkutatások és az épületrészek feltárásai ne zavarják ezek látogatottságát. Tekintettel arra, hogy a Várkapitányság által fejlesztett objektumok üzemeltetését is társaságunk látja el, így folyamatos monitoringozás mellett lehetőség van a legkorszerűbb üzemeltetési elveket figyelembe venni az új fejlesztések megtervezésekor.

Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
4/26
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila

Ezek szerint teljesen biztos, hogy megkezdik a palota különböző szárnyainak, netán a kupolának a rekonstrukciós munkálatait?

F.S.: A Program első ütemében már megkezdődött a Budavári Palota déli összekötő szárnyának, és azon belül a reprezentatív Szent István-teremnek a rekonstrukciója. Emellett a mi feladatunk most első körben az, hogy a palota teljes felmérését is elkészítsük. Az 1970-es években a KÖZTI viszonylag jól dokumentálta az átalakításokat, így ezek is nagyban segítenek. 3D szkennerrel felmérjük a teljes együttest és már készülnek az egyes szárnyak műemléki dokumentációi is, amely együtt jó bázis lesz arra, hogy a funkció- és koncepciótervezés megkezdődhessen a jövő évben. Jelenleg keressük, hogy miként jöhetne létre egy összefüggő, reprezentatív térsor rekonstrukció, vagy mire lehetnek alkalmasak például a Krisztinavárosi szárny terei.


Ez esetben akkor mi lehet a sorsa a BTM értékesebb, 20. század második feléből származó részleteinek?

F.S.: Az említett műemléki dokumentáció alapján többek között tisztázhatjuk azt is, hogy pontosan mi jelent valódi értéket ebből a korszakból. Köztudott ugyanis, hogy számos részletet kifejezetten csak egy szűk szakmai réteg véd, de el kell ismerni, hogy voltak valóban progresszív, hozzáadott értékei is az átalakításoknak, amelyet meg kellene menteni. A Várhegy déli oldalán például máig fennmaradtak az 1960-as és 1970-es évekből származó, az iskolateremtő dr. Ormos Imre által tervezett kertek tájépítészeti elemei, amelyek felújításainak tervezését nemrég meg is kezdtük.

Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila
22/26
Bejárás és interjú a Nemzeti Hauszmann Program elkészült és készülő beruházásainak kapcsán, Fotó: Gulyás Attila

Kortárs építészként, Ön hogyan ítéli meg a visszaépítések műfaját?

F.S.: Amióta csak lebontották ezeket a háborúban megsérült, de megmenthető épületeket, azóta folyik a vita a visszaépítésük mikéntjéről is. Megnyugtató konszenzus ez alatt a több mint fél évszázad alatt egész egyszerűen sosem tudott létrejönni. A Nemzeti Hauszmann Program keretében most megkezdtük a Dísz tér sarkán sokáig városképi sebként tátongó, méltatlan állapotú telken a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítését, illetve a  Honvéd Főparancsnokság torzójának fejlesztését is. Az üres telkekre vagy a megmaradt romterületekre vonatkozóan az elmúlt évtizedek során persze születtek tervek, akár igazán neves szakemberektől is, amelyek többsége - ha akad is kivétel - nem állnák ki az idő próbáját. A budai Vár Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része, a nemzet szimbolikus helyszíne.

Ez a szövet az idők során roncsolódott, értelmezhetetlenné vált a kontextus és erősen funkcióhiányos is lett. Ha áttekinti az elmúlt évtizedek tervpályázatait, akkor nem biztos, hogy lát közöttük olyat, amely szerencsés lett volna, ha meg is épül. A bontás politikai értékválasztás volt, a visszaépítés is az. A stílben tervezésnek egyébként nem vagyok kifejezetten híve építészként, de ezen a helyen a Program releváns, hiszen a célja, hogy a budai Vár ismét visszanyerje világörökségi státuszához méltó rangját. Ráadásul olyan időtálló tartalmakkal, ahol akár csak egy párkánykőben is annyi munka, idő, és gondos felkészülés van, amelybe érdemes belefektetni, és amely a nemzeti értékgyarapodást tekintve kézzelfogható eredményeket jelent.

 

Pleskovics Viola

 

Vélemények (13)
lasztek
2020.08.16.
10:59

végül nem először jön szembe az érv... 30(70) év után a vár közepén még mindig rommező: azt hiszem ki lehet mondani... a vita terméketlennek bizonyult, kortárs megoldás nincs (sajnos). ez hű tükre társadalmunknak és szakmánknak is (sajnos). aki nem tud konszenzust teremteni, atütő, legalább a többségnek elfogadható megoldást felmutatni, az ne csodálkozzon, ha jön valaki és "politikai akaratából" megoldást eszközöl. mert az nyilvánvaló, vitán felül, hogy az a romhalmaz, ami ott van kizárólag régészek számára értelmezhető és értékelhető, ami a helyet tekintve 'megoldásnak' elfogadhatatlan... ez maradt az egyetlen kapaszkodó.

P. Imre
2020.08.17.
10:04

@lasztek: Kedves lasztek, volt kifejezetten a Szent György térrel foglalkozó tervpályázat, nem is olyan régen, ahol több értékes, valós alternatívát jelentő pályamű is született. Ld.: https://epiteszforum.hu/lezarult-a-szent-gyorgy-ter-palyazat valamint ld.: https://epiteszforum.hu/szent-gyorgy-ter-a-varban-hol Ne felejtsük el továbbá Balázs Mihály 2003-as, kiemelt megvétellel méltányolt munkáját, a Budavár-Kapuház ötletpályázaton. Alig van nyoma; Somogyi Krisztina Balázs Mihály c. könyvében (a 92-94. oldalon) bukkantam rá néhány vázlatra. Igen érdekes, a középkort kortársi eszközökkel hitelesen megidéző terv. Végül, de tkp. elsősorban, kérem, olvassák el Ferkai András 2016-os írását, ami minden itt olvasható, azóta született, a műemlékvédelemmel foglalkozó elméleti összefoglalónál avatottabban, egyetemi tanári szinten fogalmazza meg és véleményezi (!) a Budai Várban fennálló dilemmákat. Ugyancsak itt, az ÉF-en jelent meg, ld. https://epiteszforum.hu/vissza-a-jovobe-ferkai-andras

sk
2020.08.11.
12:55

Tisztelt Kommentelők. Az Építészfórum szerkesztősége nagyon örül az érdemi beszélgetéseknek, annak, hogy egy-egy kérdésben többféle vélemény megfogalmazódik. Viszont sértegető, bántó, vádló megszólalásokat, gyűlölködést, valódi gondolatot nem megfogalmazó szövegeket nem szeretnénk látni a felületünkön. Ezeknek az íróit egy meghatározott időre távoltartjuk a kommenteléstől. Imre: az „orgazda" megfogalmazás sértő, mint azt Perényi Tamás jelezte is. A következő hasonló bejegyzése után az Ön hozzáférését is egy hónapra felfüggesztjük. Kérem, hogy a tervezőktől kérjen elnézést. Somogyi Krisztina

Bachorecz
2020.08.11.
12:32

Nem szeretem az irigyeket, a nevüket nem vállalókat, a sznobokat, a másokat csak kritizálni tudókat, a magyar építőművészet kizárólagos letéteményeseit, a niknémjüket csupa-csupa kisbetűvel író frusztráltakat, akiknek a pohár nem félig telt, hanem félig üres, akik nem valamiért, hanem mindig valami ellen küzdenek. Kisbetűs rgb, honnan méltóztatik tudni, hogy az UNESCO mire gondol? P. Imre, ha a lovarda jelleg ma groteszk, a vár jelleg nem az? Esetleg Ön szerint a nemzeti önbecsülésünk - amit a Vár és összes eleme jelképez, nem ér meg "csilliárdokat"? Tisztelettel kérdezem, hol van az megírva, hogy az Ön történelmi tudata az egyedül üdvözítő? Én eddig azt hittem, hogy amikor a műemlékeinket fejlesztjük, akkor annak a benne való részvétel mértékétől, bőrszíntől, nemtől, kortól és politikai hovatartozástól függetlenül örülhetünk. Hogy szép, hogy jó, akkor is, ha más "csinálta". Tévedtem, az irigység még mindig határtalan és ízléstelen.

P. Imre
2020.08.11.
13:36

@Bachorecz: Nem, a "vár jelleg" nem groteszk. A Logodi utcában laktam 40 éven át, imádtam a Várat, és ma is nagyon szeretem. A hozzászólásaimat, cikkeimet ez vezérli.

rgb
2020.08.11.
18:49

@Bachorecz: Tisztelt Bachorecz! Nem vagyok sem irigy, se sznob. Pusztán a cikk olvasásakor felmerült érzéseimet írtam le és amennyiben rendszeres olvasója eme szakmai fórumnak, úgy az általam említett tényezőkről bizonyára tudomása van. Valószínüleg más korosztályból származhatunk, mindenesetre a nemzeti önbecsülést nem gondolom hogy egy épületegyüttesnek kell szimbolizálnia, de ha mégis akkorse úgy, ahogy azt éppen egy adott időszakban regnáló, ideológiákba burkolózó, magát érintethetelennek tekintő politikai elit ezt megkívánja. /déjà vu/ Méghozzá abban a formában, hogy a szakmaiságot mindenféle formalizáló, esztétizáló és eszmékbe révedő indokokkal akarja felülírni. Ez nem nemzeti konszenzus, és nem párbeszéd. Ne bagatelizálja el a dolgot irigység-nem irigység kérdése, ezen a platformon, kérem. Örülünk a fejlesztésnek, főleg ha nem a fejünk felett, véleményünket figyelmen kívül hagyva lenne tálalva. A faszádizmus, vagy az éppen választott stílű visszaépítések se állják meg helyüket úgy gondolom, se a hazai építészek szélesebb körében, se az Unesco berkein belül. ( persze mind ismerünk kivételekt) De szíve joga megcáfolni ezt. Számtalan szép példa van a fórumon is haza műemlékek megóvására újrahasznosítására mai módón.

WMasterFlesh
2020.08.11.
10:24

Csodálatos fejlemény, hogy visszaépül, ami a háborúban meg az utána következő esztelen kádári rombolásban elpusztult. Tudomásul kell venni, hogy a századelő az egyetlen korszak, amihez történetileg hitelesen vissza lehet nyúlni. (Fanyalgók pedig mindig voltak és lesznek, nem kell nekik túlzott jelentőséget tulajdonítani.)

P. Imre
2020.08.11.
11:33

@WMasterFlesh: Ennek a "fanyalgásnak" komoly története van itt, az ÉF-en. Ha rendszer keresőjébe beírják, hogy Budai Vár, akkor nyolc oldalon kereszetül sorolódnak a vitázó cikkek, nem beszélve a rengeteg hozzászólásról. Javaslom pl. olvassák el ezt a 2012-es keltezésű írásomat: https://epiteszforum.hu/a-budai-var-vedelmeben

Perus
2020.08.10.
23:00

Ismerem Masznyik Csabát. Döntéseit megalapozottan hozó, felelősségteljes építész. Lehet, hogy valaki nem ért egyet a várbeli visszaépítésekkel (többségével én sem), de aki emiatt Csabát orgazdának, azaz bűnözőnek nevezi, az szégyellheti magát. Perényi Tamás

P. Imre
2020.08.11.
04:02

@Perus: Nem gazdasági értelemben vett bűnözőnek tartom a nevezetteket. Az "orgazda" kifejezés a kulturális örökségünkkel való sáfárkodásra, a Budai Királyi Palota és a Polgárváros kapcsán kifejtett, szerintem káros tevékenységükre vonatkozott.

rgb
2020.08.10.
20:43

Érdeklődve ültem neki a cikk elolvasásának, a tekintetben hogy vajon milyen formában és ész érvekkel lesz bizonyítva az hogy ez a projekt, így ebben a formában kell hogy történjen. Először talán akkor nyeltem nagyot amikor így fogalmaz a válaszában F.Sándor : " egy nagyon komoly bíráló bizottságot hívunk össze" - ezután egy perces néma csenddel emlékeztem a Hauszmann bizottság önmagát feloszlató tagjainak állhatatosságára. Ezen a helyen se lenne releváns a stílben tervezés, de mégis az mert a politikai akart elvárja. Aztán a végén teljesen összezavarodtam...azért történik ez a nemzethy identitás keresés, hogy a vár visszanyerje világörökségi státuszához méltó rangját? Milyen kár, hogy az Unesco szemében teljesen mást váltanak ki az ilyen fajta politikai kulissza beruházások. Most éppen ez a nemzet helyszíne, 2019.november 15-én egy stadion volt az.

P. Imre
2020.08.10.
20:39

Az épület 1902-ben született, tehát nem a hagyományos Királyi Palota része. A lovarda-jelleg ma egyszerűen groteszk. Pont úgy, ahogy a fölötte egy szinttel csilliárdokért felépített Őrség épülete. Mi a retket őriznének, miféle lovakat lovagoltatnának Orbán Viktor hamis történelmi tudatának pénzéhes huszárai? Potzner, Masznyik és szomorúszemű, köztis orgazdái?

P. Imre
2020.08.11.
13:33

@P. Imre: Az orgazda szó - még ha áttételesen, és nem eredeti jelentésével szándékoltam használni is - valóban erős, és méltán érezhetik sértőnek. Elnézést kérek.

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk