Emberek/Interjú

A mai magyar organikus építészet – Kérdések és válaszok Rüll Tamással, Makovecz Imre irodájának vezetőjével

1/14

Rüll Tamás

?>
Rüll Tamás
?>
Lakóház bővítése Budapesten, első vázlat, 2021.
?>
Lakóház bővítése Budapesten, 2021-2022
?>
Soroksár, úrnapi oltárok, 2020-2021
?>
Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája
?>
Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája
?>
Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája
?>
Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája
?>
Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája
?>
Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája
?>
Csepel, családi ház bővítése, 2020.
?>
Bölcsődei típusterv pályázat, 2019.
?>
Hunyadi lőtér típusterv, 2017.
?>
Budapesti lakás beépített szekrénye, 2012-2017
1/14

Rüll Tamás

A mai magyar organikus építészet – Kérdések és válaszok Rüll Tamással, Makovecz Imre irodájának vezetőjével
Emberek/Interjú

A mai magyar organikus építészet – Kérdések és válaszok Rüll Tamással, Makovecz Imre irodájának vezetőjével

2022.12.08. 10:48

Cikkinfó

Szerzők:
Tóth Bence Péter

Építészek, alkotók:
Rüll Tamás

Tóth Bence Péter végzett Vándoriskolásként ismerte meg Rüll Tamást, akivel egy célirányos beszélgetést folytatott: kérdéseivel arra  szeretett volna választ kapni, hogy Tamás hogyan látja a mai magyar organikus építészetet, annak helyzetét, Makovecz Imre (mint egykori mestere) személyének hiányát – és rálátása szerint merre tart ma a magyar szerves építészet.

Tóth Bence Péter: Kérlek fejtsd ki, hogy számodra mi az organikus építészet - illetve ezen belül is milyen a magyar természetközeli építészeti gondolkodásmód (magyar organikusság)?!

Rüll Tamás: Gerle János, Vámossy Ferenc és sok más szerző nyomán gazdag irodalma van annak, hogy építészettörténeti-kultúrtörténeti értelemben mi is az az organikus vagy szerves építészet. Makovecz Imre meghatározása szerint egy szemléletmód, ami nem tekinthető egy körülhatárolható építészeti stílusnak. Ezen a nyomon elindulva sokféle tendencia figyelhető meg, amely az organikus építészeti gondolkodás további elágazását jelenti. Organikus szemlélettel közelítve a tradíciót, az expresszionizmust vagy a modernizmust más-más eredményre juthatunk és jutottak alkotóművészek az elmúlt 120 éveben. Makovecz Imre a Mindentudás Egyetemén tartott előadásán példálózó jelleggel hosszan sorolta az alkotókat, akik munkájukkal megalapozták vagy továbbvitték az organikus építészet ügyét. A Kós Károly Egyesülés Folytatni a teremtést című kiállításán megjelentek a különböző hajtások és virágok, amelyek valahol egy tőről fakadnak. Ebben a sokszínűségben vannak közös kiindulási pontok. A hely megismerése, a genius loci keresése a szellemi, lelki és fizikai jellemzők alapul vétele. Az előbbiek ismeretéből kiinduló erős külső és belső – a formákat és hangulatokat magában hordozó – vízióra épülő tervezés.

Rüll Tamás
1/14
Rüll Tamás

A feltett kérdésre ennyi bevezető után azt válaszolom, hogy számomra az organikus építészet és szellemi forrásterületei – az ökologikus gondolkodás mellett – azt a vezérfonalat jelentik, ami mentén az alkotómunkámat végzem. (Szeretném végezni.) Mivel szemléletmód, és nem stílusjegyekben körülhatárolható kánon, számtalan új lehetőséget rejt magában, ami kifejtésre vár. Egy ilyen gondolati fúzió, ami jelenleg leginkább a szakmai érdeklődésem középpontjában helyezkedik el, az organikus és ökologikus szemlélet találkozása egy műalkotásban. A természet, a Divina Architectura működési elveit úgy szeretném beemelni a terveimbe, hogy a tér- és épületalakításban olyan szervesség érvényesüljön, amely lehetővé teszi a környezetbe (tájba, kultúrtájba, épített környezetbe, szellemi környezetbe) jelentősége szerinti illeszkedést, és a természeti körfolyamatokhoz (energia. víz, levegő, éltető- és építőanyag körforgáshoz) való (nem szigetüzem-szerű) kapcsolódást.

Hogyan élted meg a vándoriskolai éveidet Makovecz Imre mellett? Jelenlétének hiánya mára miben érződik számodra?

A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája, amit Makovecz Imre barátaival és tanítványaival hozott létre, egy különleges pezsgő, forrongó hely volt az új évezred elején, amikor lehetőséget kaptam arra, hogy ott tanuljak. Bár a műegyetemi éveimet sem éltem meg külvilágtól való elzárkózásként, a Vándoriskolában sok új ajtót nyitottak számomra. Megtanulhattam az alkotói vízióból induló, egészlátó tervezési metódust, amihez kapcsolódóan a rajzórákat, tervezői gyakorlatokat Makovecz Imre személyesen irányította. Beutaztuk a Kárpát-medencét. Megismerkedtünk az organikus építészet (és azon belül a hazai szerves építészet) szellemi forrásvidékeivel. Makovecz Imre hangoztatta, hogy a szerves építészet gyakorlásához megfelelő műveltségre is szükség van. Ennek érdekében szerteágazó elméleti tudnivalókat sajátítottunk el a gyakorlati munka mellett rendszeresen megtartott előadások keretében illusztris vendégelőadókkal. Részt vettünk pályázatokon, közös tervezési feladatokban, kiállítás szervezésben, kalákákban, építőtáborokban. Utóbbi kettőben és a Mesterek mellett végzett tervezői művezetések során – Makovecz Imre szavaival – az építés drámájához is közelebb kerülhettünk. Makovecz Imre jelenlétét sokszor ma is érezzük az útravalókon keresztül, vagy amikor éppen a munkáinak folytatásával foglalkozunk. Távozásával csökkent az alkotótársai és tanítványai, körében működő kohézió, amit jelenlétével, példamutatásával fenntartott. Nem mehetünk be hozzá a Kecske utcai irodába, hogy megkérdezzük, ő mit tanácsol, mit tenne a helyünkben és mit jelentenek az írások, rajzok, amiket szép számban hagyott a világra.

Csepel, családi ház bővítése, 2020.
11/14
Csepel, családi ház bővítése, 2020.

A Makonában tevékenykedve, Makovecz Imre irodáját igazgatva hogyan látod, merre tart most a magyar organikus építészet? Ki tud bontakozni - ha nem, mi kellene hozzá?

Makovecz Imrének sok alkotótársa, önálló úton járó kollégája, tanítványa műveli a magyar organikus építészetet. Ki-ki saját habitusa, tehetsége, lehetőségei mentén. Kevesebb a megrendítően új, a világméretű közvélemény számára is érdekes alkotás, de azért van. Csernyus Lőrinc fogalmazta meg azt, hogy minden erőfeszítés ellenére generációs szakadék húzódik Mesterek és Tanítványok között. Időnként valaki átkel a szakadékon, más megkerüli, és önerőből válik mesterré, de sokan maradtunk – Anna lányom szavaival – felnőtt gyerekek. Van ez utóbbira két használatban lévő kifejezés: végzett vándor vagy kis mester.

Előbbi egy orbitális pályán maradt csillagászati objektumra, utóbbi a Lesz Vigaszra emlékeztet. Ez persze csak egy része a történetnek. A MAKONA Kft. (tehát nem a teljes MAKONA Egyesülés, mert az sokféle alkotómunkát felsorakoztató építész- és mérnökirodákból áll, amelyek részei a Kós Károly Egyesülésnek, a hagyma struktúrájával jellemezhető módon összekapcsolódva) jelenleg speciális örökségvédelmi munkát végez a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvánnyal és sok alkotótárssal, tanítvánnyal karöltve. Befejezetlen műveket valósítunk meg, és meglévő alkotások felújításával foglalkozunk. Ez az alkotói munkának a részletképzésben megvalósuló, szűk szegmensét jelenti, leggyakrabban műszaki, hatósági engedélyezési, szervezési támogatásra van szükség. Ez tölti ki a szakmai életünk nagy részét. Nagy megtiszteltetés ebben részt venni, ugyanakkor önálló alkotói gondolatok megfogalmazására eléggé szűken hagy teret. Világraszólót alkotni akkor tud az ember, ha kísérletezésre, önálló alkotásra koncentrálja az energiáit, és elég meggyőző erő van abban, amit tesz. Én úgy látom, ma azok szolgálják az organikus építészet kibontakozását (ebben az összefüggésben reneszánszát vagy revitalizációját), akik a fentiekre képesek.

Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája
10/14
Soroksár-Újtelep temploma, református parókiája

A Visegrádi Építésztábort segítve, Visegrád egykori főépítészeként szerzett tapasztalataid alapján hogyan tudja támogatni egy-egy település a természetközeli (organikus) építészetet?!

A kérdés úgy is feltehető, hogy az organikus építészek (és más építészek), hogyan tudnak támogatni egy-egy települést. A települési főépítészi rendszer is erről szól. De visszatérve a kérdésre: ha egy város vagy község úgy képzeli el a jövőjét, hogy a természetközeli gondolkodás meghatározó legyen annak alakításában, bízzon meg olyan építészt főépítészi és tervezési feladatokkal, akinek az alkotómunkái, publikációi (tehát kifejtett víziói) megfelelnek ennek. Csak bíztatni tudok erre minden települést. Visegrádi megbízatásom idején hívtuk vissza a városba az építésztábort, ami egy jó együttműködési lehetőség fiatal építész növendékekkel, elsősorban kertépítészeti léptékben. A település lehetőséget ad a diákoknak, hogy kipróbálják magukat (tervezésben, szervezésben, kivitelezésben) és megtanuljanak együtt dolgozni másokkal, cserébe kis léptékű városfejlesztési, közterület fejlesztési feladatokban akciószerűen segítségre számíthat. A 2014-es velencei biennálé idején a magyar pavilonban megvalósult kiállítás témája az építés volt, amely témára Jakab Csaba és Márton László Attila a kalákák és alkotótáborok bemutatását fűzték fel, és katalogizálták az 1970-es évektől addig a Kárpát-medencében létrejött együttműködéseket, lehetőségük szerint a teljesség igényével. A katalógusban is szereplő térkép arról tanúskodik, hogy napjainkban is elterjedt formája ez az együttműködésnek. A példa szabadon másolható, alakítható, a hagyomány újrateremthető. Akár közösségi közterületalakítás formájában is, minél inkább támaszkodva a helybeliekben rejlő önerőre, ami közösségformáló erő is, ahogyan arra a Pagony Kft. és az Ars Topia Alapítvány kezdeményezésére Székelyföldön indított Kárpát-medencei Fürdő- és Közösségépítő Kaláka Mozgalom neve is utal. 

Hunyadi lőtér típusterv, 2017.
13/14
Hunyadi lőtér típusterv, 2017.

Véleményed szerint mitől "magyar" a magyar organikus építészet, ha egyáltalán népiesíthető?

Amikor 20 éves lett a Kós Károly Egyesülés, a már említett, Folytatni a teremtést című kiállítás és kísérőeseményei mellett szerveztek egy nemzetközi organikus építészeti műhelynapot is a piliscsabai egyetemi campus épületeiben. Karl-Dieter Bodack volt annak a csoportnak a gyakorlatvezetője, amelyben résztvevőként jelen voltam. A stuttgarti mester megjegyezte, hogy mi (magyar organikus építészek), előszeretettel alkalmazunk történelmi idézeteket, tradicionális elemeket a házainkon. Ez igaz lehet, főképpen urbánus környezetben, bár az idézeteket valamilyen expresszív kontextusba ágyazva emeljük be a kompozícióba, például mint Makovecz Imre a Stephaneum épületének esetében. Ennek az okát én abban a felszabadulásban keresem, amit sok évszázad megszállás és elnyomás után megélhettünk, és amely egy elfojtott kifejezési vágynak adott teret. A történelmi múlttal való kapcsolat megélésének egy lehetősége ez. Ezen túl pedig  organikus építészeti alapvetés, hogy minden alkotásnak a tágabb értelemben vett környezetbe (tájba, kultúrtájba, épített környezetbe, szellemi környezetbe) kell illeszkednie jelentőségéhez megfelelő módon. A hely szellemének leképződése az a még megmaradt építészeti örökség, amihez kapcsolódunk – mindenki a maga alkotói elképzelése szerint. Ez természetesen nem minden hazai organikus alkotásra vonatkozik, mert a szellemi környezethez való illeszkedés lehetséges konkrét formai idézetek nélkül is, ahogy ezt láthatjuk például a dogobókői síházon, a farkasréti temető ravatalozójában vagy a szigetvári vigadó esetében is. További sajátosságaink a magyar néplélekből és népszellemből következhetnek, de ezekről jelenleg keveset tudok.


Rüll Tamás
Budapest, 2022. március 10.

 

Szerk.: Pleskovics Viola

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk