Emberek/Interjú

"A magyar Főváros jó kézben van" - Szalkai Adrienne laudációja

1/4

Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila

Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila

Őrfi József, fotó: Glázer Attila

Szalkai Andrienne és Őrfi József, fotó: Glázer Attila

?>
Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila
?>
Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila
?>
Őrfi József, fotó: Glázer Attila
?>
Szalkai Andrienne és Őrfi József, fotó: Glázer Attila
1/4

Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila

Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila

Őrfi József, fotó: Glázer Attila

Szalkai Andrienne és Őrfi József, fotó: Glázer Attila

Emberek/Interjú

"A magyar Főváros jó kézben van" - Szalkai Adrienne laudációja

2014.05.13. 13:57

Cikkinfó

Szerzők:
Őrfi József

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szalkai Adrienne

Vélemények:
1

Dosszié:

"Nem mindig az a legnagyobb érték, ami a legfeltűnőbb, hanem az, ami mindennapjainkat körülveszi" - mondta Őrfi József a FŐKERT tervezőjeként dolgozó tájépítészről a 3. Év tájépítésze gálán.

Három éve még nem tudtam, mi az a tájépítészet, idén pedig harmadszor laudálok itt a gálán, és harmadszor lep meg, hogy újra sikerült olyan színvonalas jelölteket állítani a szakmából, mintha ez lenne a legelső alkalom. Mikor megkaptuk a jelöltek listáját, a választáshoz nem állt sok idő rendelkezésre – aki előbb reagál, az viszi, akit akar. A küldött nevek és rövid leírások sorából Szalkai Adriennre figyeltem fel. Mégpedig azért, mert érdekelt, hogy mit tud kihozni a Főkert tervezőjeként a gyakran óriási léptékű feladatokból. A vele való találkozás fontos tanulságokat hozott számomra, hálás vagyok azért, hogy megismerhettem. A magyar tájépítész szakma tele van kiváló tehetségekkel: kiemelkedő, egyedi, de egyszeri munkák születnek, amik egy ideig meghatározzák egy-egy környék, vagy kert közvetlen arculatát. De mégis: a ma Magyarországán senkinek nincsen akkora lehetősége a valódi beavatkozásra, mint egy ekkora léptékű vállalat alkotójaként. Az említett lépték érzékeltetésére pár szám: 5.900.000 m2 kiemelt zöldterület fejlesztéséről és fenntartásáról, 130 ezer fa gondozásáról van szó. Parkok, fasorok, játszóterek, természetvédelmi területek is tartoznak ide. A város 1,7 millió lakosa, évi négymillió látogatója is jelzi: a Főkert tervezőjének lenni nagy lehetőségeket rejt.

Őrfi József, fotó: Glázer Attila
3/4
Őrfi József, fotó: Glázer Attila

Érdekelt, hogy bár ma nagyon szívesen reflektálunk a kiemelkedő alkotásokra, és ezeket toljuk az előtérbe, mit lehet kezdeni azzal a valóságról szóló, mindig ismételődő, hétköznapi, mégis nagyhatású feladattal, amit egy többmilliós nagyváros napi gondozása és ápolása jelent. Az Adriennel való találkozás során megbizonyosodtam róla, hogy a magyar Főváros jó kézben van. Annak ellenére, hogy a vállalatnál a tájépítészet iránti fogékonyság nem magától értetődő adottság, Adrienne hihetetlen szívóssággal képviseli közöttük azokat a szakmai szempontokat és látásmódot, amelyek a Tájépítész Gálát is életre hívták.

Újszerű megközelítéssel fordul a legegyszerűbbnek tűnő feladat felé is, képes belevinni a többletet bármely feladatba. A magyar Fővárosban így az elvadult, túlnőtt, használhatatlan parkok helyén egyre több a környezetét szolgáló, felértékelő, finoman megfogalmazott zöldfelület, az érzékenyen megkomponált virágkompozíció. A Főkert tervezőjeként Adrienne és csapata hozzájut olyan munkákhoz is, ami más számára elérhetetlen, ami szintén felértékeli pozícióját. Így újult meg a Budapest szimbolikus középpontjaként is értelmezhető Margit-szigeti szökőkút és környezete, ami átadása óta látogatók ezreit vonzza naponta. A nagy sikerre még a tervezők sem számítottak, a sziget régi parkosítási hagyományait kortárs módon megidéző, az adottságokat kibontó és folytató munka pozíciójához méltónak bizonyult.

Az óriási lépték, és a nagyvállalat kultúrmissziója mellett Adrienne és kollégái nagy sikerrel fordulnak a kisebb feladatok felé is. Művészi kreativitásukat angol, német és japán fesztiválokon, világkiállításokon, és az olaszországi Cernia városában évről-évre mutathatják meg, ahol Budapestet és Magyarországot képviselhetik egyedi installációkkal gazdagított kertjeikkel. A gulyás-paprika-betyár szentháromságon túllépve képesek minden munkájukkal megújulni, és egyedi, kortárs kompozíciókkal utalni a ma európai magyarságára. Adrienne és csapata sikerrel indul pályázatokon is. Így nyerte el a Főkert a Richter gyógyszervállalat két környezetrendezésre vonatkozó megbízását is – nagy meglepetésre választották ki újra őket a névtelen indulók közül. A Richternél 4500 dolgozó mindennapjait teszi gazdagabbá a belső zöldfelületek kialakítása, ahol a korábbi mérgezett talaj helyén a gyógyszergyártást idéző vízkompozícióban mindennapos vendég a vadkacsa is.

Igen érdekes lehetőséget hozott Adrienne elé az élet, mikor még régebben bevásárlóközpontok környezetének kialakítását végezte. A francia tulajdonú vállalat vezetősége magyarországi látogatásán felfigyelt az igényes megoldásokra, és jelezték, hogy otthon is ilyet szeretnének látni. Így került Adrienne Franciaországba, ahol aktív munkakapcsolata alakult ki egy ottani céggel, így vehetett részt egy nem kisebb jelentőségű munka, mint az OECD párizsi központjának kialakításában.

Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila
1/4
Szalkai Adrienne, fotó: Glázer Attila

A fentebb említett munkák mindegyike igényes, időtálló, értékkel bíró, és felismerhető megoldás. Adrienne minden esetben gondolatokkal dolgozó, azokat a tájépítészet eszközeivel kibontó megközelítése, a gondolatok mögött álló ember letisztultsága, elkötelezettsége, és derűs bája, csapatszelleme garantálják minden egyes munkája magas színvonalát. Lehet ez kicsi, vagy éppen óriási, a végeredmény felől nyugodtak lehetünk. Adrienne-t kitartása és szorgalma, a fővárosi vállalat berkeiben is megőrzött eredetisége és derűje, az ott végzett alázatos missziós munkája miatt javaslom az Év Tájépítésze címre.

Mert nem mindig az a legnagyobb érték, ami a legfeltűnőbb, hanem az, ami mindennapjainkat körülveszi, és észrevétlenül értékeket csempészve, magától értetődő természetességgel szolgál.

Őrfi József

Elhangzott az Év tájépítésze 2014 gálán, 2014. április 24-én

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.05.13.
14:08

A méltatott tájépítésznő iránti tiszteletem fenntartásával szabadjon szóvá tenni a laudátor egy fölösleges túlzását: "... megbizonyosodtam róla, hogy a magyar Főváros jó kézben van". Hát én meg körülnéztem, és megbizonyosodtam róla, hogy közpark-tervezési és zöldfelület-gondozási szempontból egyáltalán nincs jó kezekben. Meg is írtam, miért: ld. a http://epiteszforum.hu/kossuth-ter-uzenet-a-latogatoknak#comment-22588 linken lévő és az ezt követő hozzászólásomat.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.